Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-11 / 35. (3366.) szám
1384 február 11, Tasámap. <PRXGA!-A\AotARH!RLAI> 17 ASSlÓHUOIt ÍAÍAA Ne fuss a férfi után! Jgec. kedves fiatal asszony barátnőm kereeet* fel a minap. — Te megértő asszony és jó barátnő vagy, bizalmas dolgot közlök veled, ibizitos«an tudsz az éu bajomon jót.anáccsa;l segíteni. Megszoktam, hogy barátnőim gyakran ön- tik ki szivüket előttem, ezért cseppet sem lepődtem meg a bejelentésen. Szép barátnőm,— nevezzük Annának, — négy esztendő előtt vesztette el férjét. Gyermektelenül maradt, csak két fitestvére van, akik segítik anyagilag, de lelki problémáinak megoldásában nem tudnak neki segíteni. Anna asszony mélységesen gyászolta férjét, de idő múltával lassanként mégis megbarátkozott azzal a gondolattal, amit fivérei és jpbarátnői állüardóan hangoztattak: újra férjhez kell menni. Néhány hónap óta Anna újra kivirült. Élénk lett, gondosabban öltözködött és úgy viselkedett, mint akit, benső öröm és izgalom füt. Senkinek sem szólt egy szét sem, mi barátnők pedig hősiesen nem kérdezősködtünk. Most maga szólalt meg minden biztatás nélkül: — Félesztendővel ezelőtt megismerkedtem egy úrral — itt egy jónevü orvos nevét említette — akit társaságban többször láttam. Képzelheted, mennyire megörültem, amikor láttam, hogy ő az asztalszomszédom. Egész este csak velem foglalkozott, hazakisért és célzást tett arra, hogy máskor is szeretne találkozni velem. Ez meg is történt. Nyár lévén, szép meleg estékem elmentem vele néhányszor sétálni, sőt vacsorázni is. A doktor, diszkréten bár, de tagadhatatlanul tette a sz‘pet, de olyan formában, hogy viselkedéséből csak házasságra lehetett következtetni. Erre az időre esik, hogy régebbi korábbi meghívásra vidéki' rokonokhoz kellett utaznom néhány hétre. A doktor miatt azonban már táz nap múlva visz- szajöttem, mig a tizna.pi távoliét alatt levélben érintkeztünk. Hazaérkezésem után telefonálj iám neki, egyszer találkoztunk te, azután a doktor elhallgatott, nem jelentkezett. Nem tudtam mire vélni ha Ugatását , többször telefonáltam, majd írtam neki. Levelemre igen udvariasa® válaszolt, hogy mindeö Idejét 'elfoglalja kórházi és magánpraxisa, ráadásul szállóvendégei érkeztek. Amint teheti, felkeres. Három hónap telt el így. Egy hét előtt véletlenül találkoztunk hangversenyem. Kedves és előzékeny volt, megigéTte, hogy felhív. Nem tette. Akkor aztán én hívtam fel — persze, álnév alatt, nem akartam, hogy akár a szobaleánya, vagy bárki más tudja, hogy én keresem. Rápiritottam mulasztásáért és meghívtam teára- Hallgatólag örömmel fogadta meghívásomat, de a kitűzött idő előtt szobaleánya lemondta a látogatást azzal, hogy a doktor ur, sajnos, nem mehet el. Azóta egyik nap múlik el a másik után. de a doktor nem jelentkezett. Én ezt nem értem, ezért jöttem hozzád, tudom, te ismered a doktort- beszélj vele, tudd meg, mi történt, de persze, ő ne tudja, hogy én bíztalak meg. Szomorúan hallgattam Annám elbeszélését és már az első öt perc után tiszta képet alkothattam magamnak a helyzetről. Nem akartam elhamarkodottan véleményt mondani, no, meg kényes is volt az ügy, ezért azzal küldtem haza, hogy gondolkozni fogok az ügy fölött és igyekszem beszélni a doktorral. Két nap múlva nálam ült az orvos egy csésze fekete piellett. Könnyen tehettem, „véletlenül4 ‘találkoztam vele az osztályán, s ő volt az, aki megkért, hívnám meg feketére. Amikor szemben ült velem, azon töprengtem, hogyan terelhetem a szót arra a bizonyos témára. Egyszerre csak meglepetésemre ő kezdett Annáról beszélni. Elmondta- hogy megismerkedett vele s nagyon tetszett neki, de azt is elmondta, mive! riasztotta őt él barátnőm a további közeledéstől, mig végül teljesen kiábrándította. Magamban megállapítottam, hogy én már Anna előadása után sejtettem a baj okát s ’ám. nem tévedtem. Anna futott a férfi la a nőiességet kereste, ö volt az ostromló fél. telefonált, irt, sürgette a találkozásokat, cselekedett a férfi helyett. Bármennyire ártatlanok is voltak eszközei, azok öltek. Megölték a férfi számára a legnagyobb értéket: illúzióját. Férfi és nő életében mi a vonzó? Az örök ellentét. A férfi a támadó, a nő a védekező, s ha csak nincsen a végsőkig feszítve a húr, akkor diadalmaskodik a férfi, ha ő a győztes. A vadászatrak is akikor van igazán gyönyörűsége a vadászatban, ha üldözi a vadat s küzdelem, fáradtság után ejti el. El tudom képzelni, hogy A mai kort jellemző zaklatott és hajszás életünkbe® intenzivebben élvezzük á kikapcsolódás perceit, mint azelőtt, több szint, kedélyt, hangulatot Igyekszünk beléjük varázsolni. A pihenés órái az étkezések. A halcsonto-s miderrel, a tulnnagas keménygallérral együtt elsöpörte a világégés a fehér és ezüstnek, mint a terített, asztal kizárólagos színeinek dogmáját. Ünnepélyes, mondjuk hivatalos vacsorák asztalát terítjük igy. De a dikciómentes, kedélyes, baráti kör számára feltálalt étkezésekbe egyéni apart, meseszerü hangulatot, változatosságot szeretnénk belevinni. Van háziasszony, aki művész ebben és semmiből csodákat teremt. Leleményesség, ízlés és stilus- érzék kell hozzá, összhang a menü és szervirozása között. Uj összeállításokhoz sok újszerű dologgal jött segítségünkre a porcellánipar. Szürke porcellánkészletet láttam Párizsban rózsaszín crep-de Ghine abroszon, raftfináltan finom összhatást keltett. Nem kevésbé varázslatosan szép kép volt a nehéz barokk-karosgyertyatartők le- tompitott fényében égszínkék abroszon drapp porcelánnal terített asztal. De semmivel sem kevésbé hangulatkeltő a magyar parasztedényben feltálalt disznótoros vacsora. Kalotaszegi hímzett abrosz, piros almák, zöldpaprika a tarka tálakon- nagy, laza mezei virágcsokor nem költséges ösezeállitás. A vacsora ízlett, talán hangosabbak és fesztelenebbek voltak a vendégek a megszokottnál, de jókedv az volt. A fogások száma leakadt, a váltásra szánt tányérok egymás alatt a teritéken állanak, hogy a kisebb számú személyzet is zavartalanul és gyorsan bonyolíthassa le a felszolgálást. Gyakori, mert kevesebb gondot okoz a buffé és soupé kereszteződéséből született hideg vacsora. Ezeknek a tálaknak egy része az asztalra kerül és az ételek ínycsiklandó elrendezésükben hozzájárulnak az asztal diszitésé-bez. tehetetlenségében sokszor szenved a nő, de azzal, ha ő csap fel hóditónak, vadásznak, a maga értékét csökkenti, 6Őt meg te semmisiti. Igaz, ennek ellenkezőjét sem lehet a végletekig vinni, ma nincsenek váxkisasezonyok, sem lantpengető trubadúrok. Okos nő adhat ágit, de a jó ízlés legszűkebb határain belül és ne roham alakjában, hanem a t-enméezetadta női ösztön legdecedersebb megnyilvánulásaival Hallgasson minden nő benső énjére, amely mindenkiben megszólal, ne fojtsa el azzal: hogy ma, 1934-et írunk, egyenrangúak vagyunk! Nem, amíg férfi és nő, szerelem és flört lesz, addig nem lehet az őstermészetet megváltoztatni, mert ebben él és ezért él a férfi, hogy hódítson és küzdjön a nőért.. Gyermekkoromból emlékszem az asztal közepén trónoló félméteres vázákban elhelyezett virágerdőkre. Jól meg lehetett bújni mögöttük az anyai szemekben aggodalmat keltő tulnagy tortaszelettel, de egyúttal mulatságos is volt nézni a szemben ülők ide-oda hajlongását, kukucskálását, ha diskurzusba bocsátkoztak vis-á-vis-jükkel. Ma mindig és kizárólagosan lapos az asztaldísz, ha soknemüségében nehezen felsorolható isKlasszikus értelemben véve. az Ízléstelenség iskolapéldán yai az üvegből készült csoda-körte, banán és ezöllöfürtök színes üvegtálba felhalmozva, de oly humorosak, színesek és kedvesek. Vagy a belülről kivilágított virágkosár, amely karácsonyfára emlékeztető fényt áraszt és előnyös világítást ad a félhomállyal keretezett arcoknak. Mind ennél olcsóbb és a legszebb disz a virág. Ma inkább szétszórtan, laza girlandokba fűzve pihennek az abroszon, néha színes selyemszalag fut végig rajtuk, virágágyakhoz hasonló arrangemen- tek szakítják meg, viaszgyertyák nőnek ki belőlük, vagy egy porcellán madárka vagy pillangó száll le közéjük, mintha csipegetni akarna. A világítás: gyertyafény, minél több gyertya. Nagy becsben áll az egyidőben lenézett ínyence. Ritkább a cinkedény. Igaz, hogy ezistérteíkben mérik, ritkák s nem egyszerű a beszerzésük, de akinél akad ilyesmi, jól teszi, ha változatosság kedvéért egyszer lehozza őket a polcok tetejéről. Halat és sonkát szürke cinntálakon szervírozva kaptam valahol és sört otromba, öreg cinnkorsó- ban, amelyre régi gazdája neve volt bevésve kedélyes versike kíséretében. Az abrosz vörös-kockás (horribile dictu) vörösabrosz volt. az egész összeállítás végtelenül hangulatos és kedves. Nem merev, inkább fesztelen rendszertelenségbe rejtett szimmetria, nem keskeny, hossza, inkább alacsony, kerek asztal, kényelmes foteuilök a peckes székek helyett, kellenek ma. Ma passzió a terítés, több mint azelőtt, scená- rium a (bála Istennek) legföljebb négy felvonásból álló étkezéshez. (erzsébet) TAMÁS LAJOS: ÖSSZEÜTKÖZÉS Mozdonyok ütköztek össze- Feketén kígyózott a füst, Pirosán csurgóit a vér és a meggörbült kerekeik Alatt kormos sapkával izzadt homlokán Holtan feküdt a vonatvezető. A lárma elült, kazán kihunyt, a gőz, Mint pufók, ártatlan felhő szállott, szállott Az ég felé, ahonnan egy szőke csillag Reszketve hintette porát a heverő, roncsolt tetemre. És elmaradt az ut És elmaradt a város, A sínek hiába nyújtották messze karjukat. Mozdonyok ütköztek össze: lendület, gyorsaság, sok száz kilométer S valahol sir, sir a hat gyerek és a feleség... A terített asztal díszei után. Asszonyok, leányok, bármennyire is halad a kor, bármennyire is modernizálódik minden körülöttünk, vannak természet-adta dolgok, amelyek örökéletűek maradnak, igy a férfi természete is örök. A férfi nem akar meghódittat- ni; ő maga akar hódítani. Anna ott vesztette el a csatát, amikor türelmetlenségében elfeledkezett arról az örök béklyóról, ami a férfinek olyan igen kedves: a nő passzivitásáról. Siettetni akarta azt a folyamatot, ami a férfiaknak a legizgatóbb: a hóditást. Aktív lett-, férfiassá vált akkor, amikor a férfi benne és náMAGYAR ASSZONY LAPJA NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. H. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3.50 K Furcsaságok a divatban. — Vasárnapi divatlevél — Sokszor előfordul, hogy lomtárnak használt óo-ka szekrényt kutatva, elrejtett sarokban régi divatlap- töredékre vagy képes folyóiratra bukkanunk. A megsárgult lapokról valószínűtlen vékonyságúra befűzött dámák képe mosolyog elő, mereven és idegenül. A ruháik furcsáik, a kalapjaik félrecsapott szörnyűségek, melyeket tarka művirág, selyem és bársony má6lik, kitömött madarak és legalább két darab fényes köves kalaptü diszit . . « Nevetve birálgatjuk az egészségtelen s szeműnk- ben esetlennek tetsző divatirányt. Az ócska képeket nézve csodálkozva tesszük fel a kérdést, hogy tetszhetett ez annak idején? Hogyan hódíthatták: meg anyáink férjeiket — ilyen ruhákkal eltorzított külsővel? Szánakozva nevetünk — holott sok alapunk nincsen hozzá. Pár év elteltével a ml, je^ len pillanatban tökéletesnek és nagyon szépnek tartott divatunkon is valószínűleg csak kicsiny lően -fognak mosolyogni. Amellett nézzük csak a ml feldicsért és általánosan gyakorlatiasnak nyilvánított divatunkat és kíséreljük meg levezetni a „modern44 ötletek eredetét! Kezdjük a paletóknál. Ezek a téli és jövendő tavaszi szezonnak a kedvencei, melyeket a tavaszi divatot jelentő kollekciókban minden elképze lhető variációkban szerepeltetnek. Szabásuk egészen egyenes, kényelmes és úgy a sportcélokra, mint elegáns délutáni komplék céljaira is alkalmazzák. Nagyon egyszerű kivitelűek, nincsenek komplikált fazonkihajtóik, kis sál, esetleg félpelerin alkotja a díszüket. Két idényelőtti feltűnésüket megelégedéssel fogadtuk, „ilyet csakis a mai divat kreálhat" — állapítottuk meg örömmel. Valóban Igazunk volt, mikor a paletó-kabátok előnyeiről elismerőleg nyilatkoztunk. Mert nemcsak egyszerű és kényelmes viselet, de olyan kotnplikálatlan a szabása is, hogy kis szabók, házivarrónők is kifogásta- lanul elkészíthetik. Csak abbam tévedtünk, ha az ügyes ötletet kizárólag a ma élő divatkreátorok elképzelésének tartjuk. Mert a palető távolról sem mostani keletű újdonság. Mai formájában már a második fiatalságát él!. Valódi újdonság erejével ható első ifjúsága ** 1903—4. év idényeire esik. A palető bizony a kinevetett ósdi divatirány egyik hajtása, melyet ma — kissé átdolgozva — mi is viselünk 1 Aztán nézzük a kalapokat. A tavaszi kalapok mérsékelten kicsúcsosodó tetővel és elől felhajtott karimával készülnek. A fej hátáé felét alig fedik és igy látni engedik a külön e célra apró lok- nikiba csavart fürtöket. . Magas tetejű, elől és hátul felhajtott karimáju kalapok . . . Csodálkozunk. Pedig ez sem egész friss ötlet. A megmosolygott divatlapokban sok hasonló elképzelés szerepel. Az 19G3-as kalap- monstrumokot is rézsutosan kicsucsueodó tetővel dolgozták. A tafttal és bársonnyal bevont karimát úgy a homlokon, mint a kigönderitett kontynál felhajtották. A tavasz első kalapkreációi hasonló kivitelűek. Azaz nem annyira nehéz és feltűnő, de annál drágább anyagból készülnek: a kalap tet-f je, valamint a pici karima Í6 akkor elegáns, ha méregdrága francia szalmából van. A taft- meg bársonyszalagok helyét keskeny tarka ripszszalngok foglalja el, az egykori rózsaerdőt egyetlen kis k mé- liára redukálták, ezt oldalt erősitik meg. Makart romantikus kortársnői bársony baretteket viselve mutatták ki a kedvenc festőjük iránt érzett szimpátiájukat . . . 1934 té utójának divatja kissé átdolgozva, mint újdonságot tünteti fel a múlt század bohém bécsi asszonyainak akkoriban any- nyira kicsufolt báreony és selyem barreljeit . . . A jelenlegi ruhastilus eredetének levezetésénél különböző korokba kell visszalapozni. Először a középkorig. A trubadúrok és megénekelt várkisasszonyok világába. Mert a mesebeli várkisasszony testhez simuló, egyszerű szabású ruhái kerültek a divat középpontjába. A legtöbb mai ruha princessz-szabásu és plasztikusan érvényesíti a nőies formákat. A szoknyarész simán, alig néhány berakással bővítve omlik alá. Minden diszités a vállkörüli részekre összpontosul, Akár az egykori várkisasszonyoknál . . . Ai ujjak viszont már sűrűn ráncoltak: ez biedermeyer ötlet. Hasonlóan a mindig visszatérő körpelerinek és az apró fodrokkal díszített estélyi ruhák. Az epaulettet Napóleon gárdakatonái viselték először. Tőlük vette át mint kabátot diszitő eredetiséget az empir kor asszonya. Ma Madame lf-34 sportruháit dolgozzák igy s ezeket széles, díszes övékkel, magasszáru, manzsetás lovagkesztyükkel kiegészítve viseli. Egyedül a tarka müselyem-sálak és a lapos fagombok a mi időnk találmányai. Radványi Magda.
