Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-12 / 9. (3340.) szám

A gazdasági kisantant 400 milliós csereüzlete (d) Harmadik napja tárgyal már a kisantant prágai konferenciája annak a gazdasági három­szögnek a megszervezéséről, mely a három állam (közötti árucserét tenné lehetővé hosszabb időre éspedig olyan méretekben, hogy a nagy gazda­sági válságban érezhetőbb javulást, a megakadt gazdasági vérkeringés megújulását eredmé­nyezze, hogy végre Csehszlovákia is fölsorakoz- eék ama tizenhárom európai állam mellé, ahol a munkanélküliség apadőban van. Minden józan csehszlovák állampolgár természetes érdeklő­déssel, got várakozással néz egy ilyen akció elé, mert mindannyian nyögjük a gazdasági pangás és a nálunk még mindig növekedésben levő impnkanélküliség súlyát, de a legnagyobb mér­tékben a kárpáti országrészek népe várhatja és várja szorongással a gazdasági enyhülés re­ménysugarát. Az általános világválságon fölül Szlovenszkót ée Ruszinszkót ugyanis egy közép­ső rópai piaováleág is terheli Ez főleg abból sred, hogy a legközelebbi szomszéddal, Magyar- országgal, — amely a szlovenszkói és ruszin- ezkói kivitel legközelebbi fölvevő piaca, volt, — három év óta nincs kereskedelmi szerződésünk. Ey helyzetben tehát minden uj piaclebetőséget kétszeres örömmel kell hogy fogadjunk. Vára­kozásunkat túlontúl fölcsigázták azok a hiva­talos jóslások is, hogy a gazdasági kisantant a középeuxópai gazdasági élet újjászületését je­lenti, három 15 milliós ország különálló awtar- kiája helyett egy 45 milliós blokk egészségesebb autarklájiát. A prágai gazdasági kásantantkonferenexa ed­digi háromnapos tárgyalásaiból már eléggé 'ki­vehető, mennyire reálisak ezek a remények, milyen méretű lesz az az árucsere, amely a há­rom ország között a gazdasági vérkeringés föb frissitését volna hivatva szolgálni. Sőt már azt is láthatjuk, mennyiben jelent majd piaclebető- séget a gazdasági háromszög várható megálla­podó ása Szuovenszkó és Ruszinszkó kivitele szá­mára. Az eddig ismert adatok szerint Csehszlovákia és a másik két állam között lebonyolítandó újabb árucsere 400 millió koronára fog rúgni. Ez az a plusz, amit a gazdasági kisantant az ed­digi forgalmon félül a csehszlovákiai kivitelnek ígér. Az árucsere egyik oldalán Jugoszlávia és Románia elsősorban sertést, másodsorban ga­bonát szállít Csehszlovákiának. Csehszlovákia pedig kész ipari áruval fizet. Csehszlovákiának valójában nincs szüksége a román és jugoszláv búzára, mert saját, termelése nemcsak hogy ele­gendő, de a statisztika szerint tetemes gabona- fölöslege van. Tehát nem is fogja behozni ezt a román-jugoszláv gabonát, hanem idegenben fog keresni piacokat e gabonamennyiség számára. He ez a piackeresés maga is kockázat, mert hi­szen Románia és Jugoszlávia maga szívesebben fizetne pénzzel, mint búzával, ha a búzáját ma­ga el tudná helyezni a nyugati piacokon. De nem tudja * ezért fizet gabonával. Nézetünk sze­rint a galaci vagy zimonyi raktárban levő búza elhelyezhetőségének föltételei nem sokat változ­nának azzal, ha a gazdasági háromszög egyik ál­lama helyett, a másik, vagy a harmadik vagy a három közösen keres számára piacot. Még komplikáltabb a sertésbehozatal kérdése. Ezt nemcsak az agrárkörök ellenzik - ami termé­szetes is. mert a mai gabonaárak mekett a kis­gazda csak a sertéstenyésztéssel tud némi pénz­hez jutná, — de a müzsír-nagyipar is. Amennyi­ben azonban a müzeirobhoz harmadrészben ser­tészsírt kevernének, talán megoldható a 150 ezer darab sertés behozatala, de ekkor is inén mindig kérdés marad, hogy milyen módon érték ejtsék belföldön a bm-többVief. nem fogja-e befolyá­solni a belföldi mezőgazdasági körök terhére é húsárakat. A Stavishy-botrány politikát fejleményei Három hónapra felfüggesztik valamennyi francia képviselő mentelmi jogát ? Mindenki gyanús! — A gigantikus arányú korrupció A kamara a Stavisky-ügyrői tanácskozik A Volonté és a Liberté főszerkesztőit letartóztatták Paris, január 11. Dubarryt, a Volonté igaz­gatóját és Camilíle Aytnuard-t, a Liberté volt főszerkesztőjét ma délelőtt a Síavisky-affér- rel kapcsolatban letartóztatták, \ két újság­írót Bayojme-ba viszik. Aynrard bevallotta, hogy 50.000 frankot kapott Stavisky tói, aki­nek exért az összegért különböző szolgálato­kat tett. Dubanry nem tagadja, hogy a Vo- ionté gyakran nagyobb anyagi támogatást kapott Staviskytől s ezeknek az összegeknek magassága 2 millió frank körül mozog, de a Paris, január 11. A Matin Cham ónixból ér­tesítést kapott, hogy a boD ne viliéi ügyészség Staviskyné kérésére ax asszony jelenlétében felbontotta azt a borítékot, amelyben Sta- visíky végrendelete volt A borítókban három Írnél is volt: az egyik St a viskóménak, a másik Stavdöky kisfiának, a harmadik pedig Sta­visky kisleányának szólott. Stavisky mind a bárom levélben határozottan kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy öngyilkosságot követ el. — Feleségem iránti szerelmemnek — írja az egyik levélben — nem adhatom jobb bizo­nyítékát, mint azzal, hogy végképp eltávo­zom. A bayonnei ügyről egyáltalában nem törté­nik említés a levelekben. Hová lettek a kicsalt milliók? Paris, január 11. „Hol a pénz'?“ — ez a. kér­dés izgatja most leginkább a fracia közvéle­ményt a nagy Stavisky-botrányügyíben. Szakértők hozzávetőleges becslése szerint nyolc? zá* millióra rúg az az összeg, amely­pénz eredetéről nem tudott és azon a véle­ményen volt hegy ez legális forrásokból ke­rül a laphoz Állítólag azt sem tudta, hogy milyen célokra használja őt ki Stavisky. A kamara ma délután megkezdte a Sta- visky-botrány tárgyalását. Néhány képviselő többek között javaslatot nyújtott be, hogy a botrány teljes tisztázása érdekében függesz- szék föl valamennyi képviselő ámítani fását három hónapra. lyel a ferőr király megkárosította a francia közönséget. Ezzel szemben a ohamonixi villában, ahol Stavisky főbeliotte magát, alig harmincezer frankot, találtak. Nem tartják kizártnak, hogy a világkalandor nagyobb összegeket kül­földön elrejtve tartogatott, amelyről esetleg csak családéi tud. Stavisky édesapja is él, aki ismerte fiának üzleti ügyeit s könnyen lehetséges, hogy ő neki is tudomása van arról, hogy fia hol rejtett el pénzeket. A francia adófizetők országos szövetsége nyílt felhívásban követeli a kormánytól, hogy tegyen haladéktalanul lépéseket azirányban, hogy a főbűnötök, főleg pedig a fezörkirály magasállásu bűntársai minden személyes vagyonukkal feleljenek a kárért. Mert azt nem lehet tűrni, bog}7 az állam megint az adófizetők pénzéből fizesse ki a károsultakat, A szövetség általános adósztrájkka] fenyegetőzik az esetre, ha a követelt erélyes intézkedések elmaradnak. Olyan hangok is hallatszanak, hogy a kormány tagijai is magánvagyonukkal feleljenek azokért a károkért, amelyeket köz- tisztviselők bűnös visszaélései következtében a francia közönség szenvedett. A bayonnei Credit. Muuicipal Likvidálása megindult s a Likvidáló bizottság hivatott arta, hogy megállapitsa Stavisky özeiméinek hátterét A bizottság minden figyelme most annak megállapítására összpontosul, hogy milyen célokra fordította Stavisky a sokszáz millió frankot. A magyar optánsoknak juttatott előlegek is tekintélyes összegre rúgnak és igen vitás, hogy a likvidáló bizottság milyen álláspont­ra helyezkedik az összegek visszatérítésé­nek kérdésében. A párisi tőzsdét Stavisky üzeimeé közvet­lenül egyáltalán nem érdeklik. Az áldozatok ezúttal nem a részvényesek, hauem az a húsz biztositó intézet és társadalombiztosító hiva­tal, amelyek az optánscessziók alapján kibo­csátott kötvényekből jegyeztek. Csak egyet­lenegy olyan tőzsdei cég volt, amely szintén vállalkozott a gyanús kötvények elhelyezésé­re. Ez a cég azonban nem vészit, mert csak közvetitéssel fogialkozott. A vifágkaiandsr naplójának titkai A Stavisky-ügy politikai fejleményei egy­előre, legalább is látszólag, nyugvópontra ju­tottak, a kamara folyosóin azonban tegnap to­vábbra is sürin lehetett hallani magasrangu személyiségek neveit, akik állítólag a bot- rátiyügybe bele vannak keverve. Sokat beszéltek az öngyilkossá lett Stavisky naplójáuak létezéséről, amely igen sok tit­kot tartalmazhat és súlyosan kompromittáló adatokat előkelő személyiségekről. A Ckamonixban megtalált végrendelet szöve­géből is az derül ki, hogy egy ilyen napló létezik. Stavisky hátrahagyott leveleiken megírta, hogy öngyilkos lesz Tegyük föl, hogy a csereüzlet börzetechni- j kai részét a tegideálisabban oldják meg. Azon­ban az mindenképpen tény marad, hogy az áru cserenövekedés 400 millió koronás összege nem olyan ragy pénz, hogy nagyóbbezerü in­jekciót. jelenthessen a- csehszlovák termelés­ien. hiszen Magyarországra, amellyel nincs, kereskedelmi szerződésünk, még ma is évente 200 milliónál nagyobb kivitelünk van. vagyis Romániával és. Jugoszláviával való mostani uj 200—200 milliós csereüzlet egyénik int kö­rülbelül az elzárt magyar piacra való kivite­lünk szerény méreteinek felel meg. Ez az nz j leik eret a begyek nagy vajúdásához mérve • igazán szerény egérke. 1 És Szlovenszkó meg Ruszinszkó szempont­jából? Sziovenezkó és Ruszinszkó a másfél évtize­des dezindnsztrializálási politika eredménye­képpen fokozol abban mezőgazdasági jellegű lett. Ez az adott esetben azt jelenti, hogy az ipari kivitel 400 milliós többlete a tátraalji és kárpátiadjí ipar számára csak jelentéktelen ré­szesedést jelenthet, viszont, az ugyaniiy ér­tékű román-jugoszláv agrártermék átvételé­hez a szlovenszkói és ruszinszkói mezőgazdáik­nak nem fűződhetik különösebb érdekük, mert | ha behoznák, akkor a belföldi piacon nyomná ■ óz árakat, ha. pedig — mint ahogy ígérik — ' nem hózzák be, hanem külföldi piacon helye­1 zik el, akkor is a külföldön elhelyezhető cseh­szlovák agrárkontingens keretei közt jelent konturrenciát. Sajnos, Románia és Jugoszlávia is épp oly agrárjellegű terület, mint Szlovensz­kó s ezért nincs szükségük Szlovenszkó leg­bőségesebb áruira: a fára és nyersanyagokra. Ha. Szlovenszkón nem érvényesült voltra- az ipartalanitás politikája-, akkor ma más lenne a helyzet: akkor most a Dunán — amely annyi­ra rövid ut Szlovenszkó és a. Csehszlovákiával szövetséges két dunai állam között — elsősor­ban szlovenszkói iparcikkek aszhatnának a Balkán felé s Szlovenszkó é> Ruszinszkó is méltóan és méltányosan részcsedhetne a gaz­dasági kisantant gazdasági előnyeiben... Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága IL Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍTlSzkÓi magüdTSág J emelet - Telefon^ 30311 - ,Ki*fóhj^ajfJí félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£ * •] • ^ ^ Prága IL, Panská nlice 1- U1 emelet n képes melléklettel havonként 2^0 KC-val több polltlfCdl TlQ.'pilCipjCL Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—KŐ SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PR AHA évf. 9. (3340) szám • Péntek * ~ 1934 január 12.

Next

/
Thumbnails
Contents