Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-31 / 25. (3356.) szám
„Csak magánvélemény" (d.) Szlo-venszkó és Ruszim-zkó magyarsága osztattam, érdeklődével figyelt föl arra az érdekes tervezetre, mellyel a esek publicisták egyik legkiválóbbika. Ripka szerkesztő keresi a kiegyezés útjait a többségi nemzet és a né- an-et., illetve magyar kisebbség között. Prágai előadásában a m-odus vivendi föltételeit a kö- yet kező főbb intézk edésekkel látta megvalósíthatónak: kulturális autonómia a kisebbségi képviselők kiulturtanáesának közremüködésó- y-el, nemzetiségi miniszter részvétele minden kormányban, a nyelvgyakorlat liberális szellemben való szabályozása a fölösleges presztízs-mozzanatok mellőzésével, a nyelvjoig-okát biztosító kisebbségi számaránynak busz szárza- liékiról tizenöt százalékra való lesz-áilátása és végiül a pozsonyi egyetemen magyar tanszé- ik-ek létesítése. Nem rohanjuk m>eg ezt a tiszta- ezándéku .közeledési kísérletet azonnal ellen- ikö vetélésekkel. Az alkotmányiban és a békeszerződésben biztosított jogaink elvi talaján és keretei között mozgó követeléseink amúgy is ismeretesek, hét esztendővel ezelőtt Szent- Ivárny -József a® akkori helyzetnek megfelelő modns vivendi kereteit és föltételeit a legille- ték-es-ebb kormány tényezőik élé terjesztette. Az ifcékbk eeetben még- azt sem kívánjuk feszeget- mi, mennyi megvalósítható reális érték és politikai súlya van az -adott pillanatban Ripka, kteeibbségi' prográmjánák, hanem azt keressük, mennyi remény van a realizálhatóságára a jövőben s milyen fogadtatásra talál azoknál a tényezőknél, akik a csehszlovák többség kisebbségi politikáját diktálják. Hogy a magyarság minden rétege pártpolitikai különbség nélkül örömmel fogad minden becsületes kiegyezési szándékot és jogkiterjesztést, ezt nem kell külön kihangsúlyozni. Keresztény szocialista és nemzeti párti magyar, * a csehszlovák szociáldemokrata, kommunista vagy csehszlovák agrárpártba tévedt magyar között nem lehet nézeteltérés, lm a magyar nyelvhasználat nagyobb jogáról- magyar kulturális jogaink gyarapításáról van szó. Ha e tekintetben valahol valaha magyarok közt nézeteltérés van, azt csakis magyar álarcban vagy a nemzetköziség álarcában közeledő, de nem magyar érdeket szolgáló párt-ügynökök mesterségesen idézik elő. így van ez Riipka •esetében is. Például a csehszlovák agrárpárt magyarnyelvű orgánumai, melyek különben ilépten-nyomon hivalkodnak magyarságukkal egyszerűen agyonhallgatják Ripka elképzelését. A Ripka által javasolt m-odus vivendi a magyar érdekek előmozdítását, kisebbségi helyzetünk javítását célozná, tehát agyonhallgatják. Mi a* a „magasabb" érdek, amely ezt a föltűnő hallgatást indokolja? Egyszerű a titok nyitja, ez nem más, mint a csehszlovák agrárpárt prágai közponjtának hivatalos álláspontja. S ebben látjuk egyúttal a Ripka-féle terv Szomorú jövőjét is. Az első állásfoglalás ugyanis, amely a. kormánypártok részéről Ripka előadásával kapcsolatban elhangzott, éppen az agrárpárt vezető lapjának az állásfoglalása, yoit és ez kereken elutasító. „Tájékozódtunk Azoknál az irányadó köröknél, amelyekről a® volt gondolható, hogy Ripka a nevükben beszél s megtudtuk, bogy a Ripkáéhoz hasonló nézetek nemcsak, hogy nem voltak tárgyai az ■irányadó politikai tényezők mérlegelésének, sőt ellenkezőleg, ezek határozottan elutasítják Azokat. Tehát tisztán dr. Ripka magánvéleményéről van szó. Ennyit fölvilágositásul, nehogy a közvélemény fölöslegesen tévedésnek legyen kitéve." E szavakkal intézi el a ..Ve-n- kov" Rí irka tervét. Tehát, ne essünk optikai té- ffledéébe: ne tulajdonítsunk nagyobb jelentőseA Hitler-uralom első ,évfordulója ——f — ———i_ A birodalmi gyűlés megszavazta a német alkotmányreformot ünnepi ülés a Kroll-operában - Az egyes német államok önállósága megszűnt — Göring és Hitler a monarchizmus ellen — Az emigráció kérdése - Az osztrák kérdés - Újabb közeledés Franciaország felé A kancellár programbeszéde a bel- és a külpolitika problémáiról Bertíij, január 30. Hitler hatalomrakerülésének első évfordulóját a német birodalomban nyugodtan és minden nagyobb ünnepségek nélkül ülték meg. Az iskolában nem volt szünet s a tanárok és a tanítók csupán egy külön órán méltatták a nap jelentőségét. A nap legnagyobb eseménye kétségtelenül a birodalmi gyűlés délután megtartott ülése volt, amelyen Hitler hatalmas beszédben vázolta a nemzeti szocialista kormány egyéves munkájának eredményeit, egyenként foglalkozott a nemzeti szocialisták ellen fölmerült vádakkal és egyuttal bejelentette a kormány uj terveit és céljait is. Ugyanekkor természetesen a külpolitikái helyzettel is foglalkozott és ismét hangsúlyozta határozott békeakaratát, amelynek a közelmúltban tanujelét is adta. A birodalmi gyűlés nagy szenzációja volt továbbá az, hogy Frick belügyminiszter benyújtotta a házba az uj birodalmi alkotmány javaslatát és egyuttal kérte a képviselőket, hogy e törvényt még ma három olvasásban elfogadják. Göring hódol Hitlernek A délutáni ülést. Göring, a birodalmi gyűlés elnöke nyitotta meg. aki bevezető szavaiban vázolta január 30-nak jelentőségét. Véleménye szerint a világ kezdetben rosszallóan tekintett a nemzeti szocializmusra, de ez a rosszallás ma egyre inkább csodálattá és tiszteletté változik. Göring kifejtette, hogy Németország ó* a nemzeti szocialisták valamennyi vezére feltétel nélkül követi Hitler Adolfot, a vezért, akárhová vezeti a birodalmat. Mint a múltban, ugv a. jövőben is, a nemzeti szocializmus lever minden érdekniozgalmat, akár balról, akár jobbról jön az. A mai német birodalmi gyfi% §z első gyii lekezel. amely egységes világnévéint hordoz. Gö- ring beszéde végén elragadtatott szavakkal megköszöni Hitlernek azt, amit a német népért tett és biztosítja őt az egész nép és valamennyi vezér teljes ragaszkodásáról. Frick bejelenti a birodalmi alkotmány reformját (.. ,ng szavai után Frick belügyminiszter fölszólítja a képviselőket, hogy döntsenek arról, vájjon az uj birodalmi alkotmány törvényjavaslatát a napirendre tüzzék-e és azt még ma mind a nárom olvasásban letárgyalják. A képviselők elfogadják a javaslatot, mire a birodalmi gyűlés elnöke Hitler kancellárnak, a mai ülés egyetlen szónokának adja át a szót. Ezután Hitler megtartotta nagy beszámoló beszédét. A nagy igazoló beszéd A kancellár azzal kezdte beszédét, hogy azt, amit a nemzeti szocializmus az elmúlt tizenkét hónap alatt teremtett, előbb mindenki utópiának gondolta. Németország hatalmas átalakítása mértékletesen folyt le. Ez az átalakítás inkább belsődlegeg volt, mint külső. Hitler az európai államélet fejlődését vázolta a francia forradalomtól napjainkig és igyekezett bebizonyitani, hogy a nemzeti szocializmus diadala a fejlő-elés természetes következménye volt. Amikor már minden szétboinlott. működésbe lépett a nemzeti szocialista akarat és győző tt- A háború utáni idők állapotaival Hitler részletesen foglalkozott és megállapította., hogy a népek neon vonták le a nagy háború tanulságait. A nemzeti szocializmus a. kommunizmus letörésével az egész világnak hatalmas szolgálatot tett. Ezek után vázolta azokat a pontokat, amelyeket a nemzeti szocializmusnak mindenekelőtt meg kellett oldania. Ezek a teendők a munkanélküliség problémája, a termelés mag növesztése és a kultúra emelése voltak. — Az. amit tettem, az egész nép munkája volt — mondotta. Hitler. Egy év alatt sikerült a három előbb említett problémát közelebb hozni a megoldásihoz. A nép belső szétszag- gatottsága elmúlt. Heves kirohanás a monarchisták ellen Hitler ezek után rendkívül élos hangon állást foglalt a monarehista propaganda ellen és kijelentette, hogy . dinasztikus érdékek a jövőben soha többé nem zavarhatják meg a német nép békés fejlődését. A birodalom a fejedelmek alatt sem lehet -boldog, ha nem követ egészséges politikát. A porosz nép tiszteletben tartja a régi nagy tradíciókat. de az államforma nem lehet vita kérdéget annak, amit Ripka mondott, mindez csak magánvélemény. De éhből a® -esetből mégis van egy hasznos tanulság is: az agrárpárt újból álarc nélkül mutatta meg ábrázatát a magyarság felé. Az a párt. amely a szlovenszkói magyar választók közt annyira megy a korteedemagógiában. hogy csehszlovák volta dacára a kisebbségi magyar gondolat „kuruc" védelmezőjének játssza ki magát, elsőnek utasítja el a magyar -kisebbség részére engedményeket sürgető cseh újságíró követeléseit. így ..védelmezi" a magyar kisebbséget. Reméljük, hogy e tapasztalat alapján a magyar biseht*ég azon része is, mely eddig hitelt adott, magyar hiszékenységében az agrárpárt ..magyarmentő" demagóg szólamainak, szintén megalkotja erről a pártról a — ^magán-vei eményét". se a mai helyzetben. Egyedül a német nép fog dönteni az államformáról. Majd Hitler sorra veszi azokat az eredményeket, amelyeket, a nemzeti szocializmus a. művészetben, a sajtóban és a népi politikában elért. Vázolta azt a munkát, amit a mozgalom parasztság érdekében tett, amikor kiragadta, a. parasztokat a spekulánsok kezéből. A munkanélküliek egy harmadát sikerült visszahozni a -munkába és & hat és fél millió ném-u munka.- néiküíH helyett ma csak négy millió munkanélküli van. Ausztria és Franciaország Hitler beszédében részletesen kitért az osztrák kérdésre is. Kijelentette, hogy az osztrák népnek nem kell külföldi izgatás, az magától is nemzeti szocialista érzelmű. | Jó! ismerem az én osztrák népemet és tudom. hogy velünk van mondotta a kancellár. Megcáfolta azokat a híreket, amelyek a német beavatkozásról szólnak és kijelentette, hogy a birodalom hajlandó a megértést keresni azzal az osztrák kormánnyal, amelyet tényleg az osztrák nép Szabad akarata választott. Franciaországról beszélve. Hitler részletesen beszámolt a Saar-prob-Jéináról. Németország továbbra is a megértést, keresi a francia néppel. amely bátor ée ugyanolyan értékes, mint a német nép. Senki nem akarja megsérteni Franciaország biztonságát s a birodalom smn- mi mást nem követel, csak az egyenrangúságot.. Hitler újból javaslatot tett a francia-német együttműködésre és a Saaé-kérdée szabályozására olyan módon, hogy a® senkinek se fájjon. ..Siáitii százalékos konjunktúra-fanatikusok'* A kancellár beszédének folyamán kikelt a nemzeti szocialista pártban -levő „száztízszázalékos konijunktura-fauati'kusok" ellen, akiktől a pártot meg fogja tisztítani. Ezokután az emigrációról emlékezett meg, akik az égé*® világot Németország ellen hangolják; Bejelentette, -hogy az emigránsok akciója hanyatlóban, van. Megvédte a kancellár a sterilizációs törvényt is, amely szerinte arra szolgál, hogy a világból eltüntesse a betegeket és a szerencsétleneket. Az egyházak ellenzik a sterilizációs törvényt, mondotta Hitler, de nem ők azok, akik a betegek és elborult agynak gondozását. magukra vállalják és gaztetteiket meggátoljákBéke minden vonalon A külpolitikai kérdések összefoglalásánál ismét hangsúlyozta kormányának békeakamtát. A valódi megbékülés csak akkor lehetséges, ^ XIII. évf. 25. (3356) szám ■ Slferda » 1934 január 31. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed # Szerkesztőség; Prága H„ P a n s k é uhce 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre; évente 450. SzloVeriSzkÓl ÉS WSZinSzkÓl nMlgUCirsáif 11. emelet, - Telefon 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt . .. ... Prága II.. Panská ulice 12 111 emelet. R képes meliékletlel havonként 2.50 Ké-val több pOUÍlKai napilapja Telefon : 34184. Egyénem ára 1,20 Ké, vasárnap 2. ..Ki S Ü R Ci Ó M Y C I M HÍRLAP, PRRH*
