Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-31 / 25. (3356.) szám

2 1934 jaam&r 91, wérflBL A reggelije sokkal jobban Ízlik Önnek, ha a száját reggel igazi antiseptiku6 száj­vízzel öblítette ki. Az ODOL-szájviz a maga nemében egyedülálló olyan fertőtle­nítő szert tartalmaz, amely a szájban éjjel keletkező kellemetlen ízt megszünteti és egyszersmind pompásan üditőleg hat. I népnek szabad joga van sorsát idomítani s ezért a küllőid nem neheztelhet azért, ami Né­metországban történik. Németország a demo­kratikus és az antidemokratikus álilamoktoal is •békében akar élni. Meg kell találni a nemzet­közi együttműködés lehetőségeit. Hitler rész­letesen foglalkozik a német-lengyel szerződés­sel és hangoztatja, hogy a rémeteknek és len­gyeleknek egyaránt le keli számolnlot a té­nyekkel és a két, népnek tudó másol kell venni egymás létezését. Az osztrák kérdésről ismétel­ten szólva. Hitler leszögezte, hogy az osztrák állapotokért. Németországot eemimi felelősség sem terheli. A birodalmi gyűlés elfogadja az alkotmáoyreforreot Hitler beszéde után a német parlament vil­lámgyorsan három olvasásban egymásután el­fogadta a birodalom egységesítéséről és a bi­rodalmi alkotmány módosításáról szóló javas­latot. A szavazás mind a három olvasásnál egyhangú volt. Az ünnepi ülés külsőségei Berlin, január 80. A birodalmi gyűlés ma délutáni ülése rendkívül ünnepélyes formák között folyt le. A képviselők többnyire líama egyenruhában jelentek meg- Alig néhány kép­viselő jött polgári ruhában, ezteik között van Litzmauiu tábornok is. A diplomata páholy jól tlá tógát ott. A francia nagykövet az olasz; nagykövet mellett ül. Megjelent az osztrák i követ is. A tribünök hullt ömötteik. Hitler Adolf helyettesének:, Rudolf Hessnek társaságában lépett a tárgyalási teremlbe. Gö- ring beszéde után Friidk benyújtotta a napi­rendi javaslatot, amely a következőképen szól: „A népszavazás és a november 12-i pár­iámon ti választás bebizonyította, hogy a né­met nép föloldhatatlan egységgé tömörült. A birodalmi gyűlés éppen ezért egyhan­gúan elfogadta a birodalom egységéről szé­lé törvényjavaslatot, miután megállapította, hogy az alkotmányt módositó törvényadás­nak valamennyi előfeltétele be volt tart- va.“ Gfirlng bejelenti a monarciiisták elleni kíméletlen harcot Berlin, január 30. A hivatalos porosz sajtóügy­nökség közlése szerint Göring porosz miniszterel­nök a titkos állaimrendőrség vezetőjének minősé­gében Frick dr. belügyminiszterihez a következő írást intézte: — Az elmúlt hetekben erős monarchista propa­ganda kezdődött az országban. A törvényekkel el­lentétben mindenfelé monarchista egyesületek és szervezetek alakultak és igyekeztek minél több ta­got toborozni különösen az ifjúság körében. Kitűnt az is, hogy e szervesetek állást foglaltak a nemzeti szocializmus és a mai állam ellen. Az is nyilvánva­lóvá vált, hogy a szövetségekben leleplezett 41- lamellenee propaganda folyik és a® állam ellensé­gei igyekeztek minél nagyobb tömegekben ezekbe az egyesületekbe beiratkozni. Azt javasolom tehát belügyminiszter ur, hogy azonnali hatállyal oszlas­sa föl a monarchista egyesületeket és szervezete­ket és figyelmeztesse a lakosságot a monarchista propaganda veszedelmére. Az uj államot nem azért teremtettük a baloldal elleni heves küzdelemmel, hogy most a másik oldalról az uj helyzet haszon­élvezői megtámadjanak és előtérbe nyomuljanak. Mindenki, aki Hitler Adolf birodalmát és államát megtámadja, kegyetlenül elvész. Ugyanúgy, ahogy Poroszországban letörtem a kommunizmust, letö­röm a többi mozgalmat is, ugyanazzal a kímélet­lenséggel é* szigorral. Az uj állam nem ismeri az államforma, körüli vitát. A monarchia és a köztár­saság egyformán messze fekszik a mnfthan és mindkét rendszer csődöt mondott. Természeteden a nagy poros® királyok iránti tisztelet ennek el­lenére változatlan marad. Közeledik a „sárga veszedelem"- Nyilatkozik a japán dömping európai vezére ­Róma, január 27. (Alkalmi munkatársunktól.) A japán ipar vezérkara elhatározta, hogy ro­hammal beveszi az európai piacot. A japán áruk már döntötték Európát Hamburgtól Galacig. Azonban az első eredménnyel nem voltak telje­sen megelégedve azok, akik a dömpingáruk zu- hatagát irányítják, ezért elhatározták, bogy Európában eladási központot létesítenek. Erede­tileg úgy tervezték, hogy a központ Récs lesz, azonban sok minden szólt az ellen. Pillanatnyi­lag úgy áll a dolog, hogy a központi eladási irodát vagy Rómában, vagy Milanóban, de mindenképpen Olaszországban fogják felállítani. Ennek az irányváltozásnak érdekes kulisszatit­kai vaunak. Olaszország ipara is nagymérték­ben érezte a japán áruk lehetetlen konkuren­ciáját. különösen a selyemáru és halkonzervgyá­rak jajveszékeltek. Érthetően, hiszen a japán se­lyem a római, nápolyi vagy torinói kiskereske­désbe szállítva 40—50%-kai olcsóbb volt, mint az otthon készített olasz áru. Az olasz kormány erélyes lépésre szánta el magát és ki akarta tiltani a japán iparcikke­ket Olaszországból. Erre azonban nem aerült sor, miután állítólag a japánok önként lemond­tak az olasz piacról, azzal a feltétellel, hogy Olaszországban állíthatják fel európai köz­pontjukat és igy — számukra semleges zón- nán — működhetnek. Néhány nappal ezelőtt Rómába érkezett a japán kormány egyik magasrangu megbízottja, aki a helyszínen tanulmányozza Japán európai piac- lebetőségeinek kérdését, amelyről az alábbiakban informált bennünket: * A japán árak titka — Japánnak — mondotta informát runk — kereken 65 millió lakosa van. Terül' Arik csak 15 százalékán tudunk földmivelést űzni, holott népsűrűségűnk igen nagy. Ennek követ­kezménye a fantasztikus erős iparosodás és az európai fogalmaknak szinte érthetetlen szerény­ség. Japán nem adná áruját ilyen olcsón, ha nem tudna mellette még mindig megélni nem tudná eltartani óriási ipari munkásságát. Európával és Amerikával egyszerűen nem le­het másként konkurrálni, csak dömpinggel. Japánt semmiféle rosszakarat nem vezérli. Ha­csak nem akarja, hogy miliők haljanak éhen, kénytelen a megkezdett utón továbbhaladni. Igaz, hogy Japán az európai értelemnek fei nem fogható munkabéreket fizet, viszont a japán munkás az európai értelemnek époly lehetetle­nül hangzü áron kapja iparcikkeit ég tő táplál­kozásához szükséges szójáját és rizsét. A világ meghódítása — A japán ipar olyan tempóban termel, hogy kénytelen állandóan újabb és újabb piacokat keresni. Először természetesen Ázsiát próbáltuk megszervezni és ez nagymértékben sikerült is. Északamerika nehezebben ment, annál könnyebb volt viszont boldogulni Délamerikával, ahol már igen tekintélyes eredményeket értünk el áraink olcsóságánál fogva, A legnehezebb kérdés két­ségtelenül Európa, de ezt is meg fogjuk oldani. Teljesen igazságtalan az az állitás, hogy -Japán csak exportálni akar és importálni nem. Ellen­kezőleg: alig van Angol- és Holland-Indián kí­vül ország, ahol a bevitelünk komolyan túlha­ladná a behozatalunkat. Az általános idegességet, mellyel a-fehér faj a japán munkát kiséri, erősen túlzottnak kell tartanunk. Japánt nem lehet visszaszorítani a megkezdett útról, mert, — mint mondottam — nem üzleti, hanem létérdeke, hogy a nemzetközi piacon boldoguljon. Hogyan fog dolgozni az európai központ? — Már évek óta figyelemmel kísérjük nemcsak az európai kereskedelmi statisztikát, nem az eg. országok gyártási és fogyasztási statiszti­káit is. Rájöttünk, hogy Európának (mint az egész világnak) egy óriási baja van: a mezőgazdasági lakosság nem tudja az ala­csony termény- és állatárak mellett az ipar­cikkeket megfizetni. Ez áll az agrárá,Hantokra, amelyekben árainknál fogva természetesen elsősorban számi illatunk sikerre. Itt még annál is könnyebb a helyzetünk, mert csekélyebb belföldi érdekekkel kell meg­küzd énünk. — Pontos tervek állnak rendelkezésre, hogy mit mikor és hova kell exportálnunk. Mihelyt európai központunk megkezdi a munkát. azonnal útnak indulnak a japán hajóik az el­készített árukkal. Európában két központot akarunk létesíteni: az egyik valószínűleg Rómában vagy Milanóban, de mindenesetre Olaszországban lesz, a másik pe­dig Bécsben, vagy esetleg a dunai utón való eentrálieabb fekvése miatt Budapesten. — Európát elsősorban olyan cikkekkel akar­juk ellátni, amelyeket itt kevésbé gyártanak, mint nálunk. Mesebeszéd, hogy autóinkkal akar­nánk meghódítani európai országokat. Erről szó sincs. A japán ipari termelés ugyanolyan jogo­kat követel, mint a többi fehér lakosságú orszá­gok ipara. Egyenlő fegyverekkel küzdünk: a gazdasági élet örök rendszere alapján. Aki olcsóbb 6s jobb, az győz! A szervezésen hosszú ideig dolgozl nk, a,zt hím­ezem, a maga nemében tökéletes lesz. Mirden európai nagyvárosban lesz képviselőnk, ha nem is japáni, akkor európai. Az európai kereskedők­nek is igen nagy hasznot fog biztosítani a japán ár-kkal való kereskedés és igy meggyőződésem, hogy nem fog különösebb nehézségek1 . :ütközni az európai piacnak nem meghódítása, de a világ­kereskedelembe való bekapcsolása. * A „sárga veszedelem1* tehát közeledik, vagyis idejében kel védekezni a japán dömpinggel szemben. Schneiderék egytégbontó tSrekvéte az Érsekújvárt katolikus iskolaszéki választásnál is kudarcba fűit A hivatalos magyar-szlovák lista túlnyomó többséggel győzött Érsekújvár, január 30. (Saját tudósítónktól.) Va­sárnap zajlott le Érsekujvárott a római katolikus iekoLaszéki választás, amelyen a választók példát­lanul nagy tömege vett részt. Amint a P. M. H. már jelentette, a választást hosszadalmas tárgyalá­sok előzték meg. Ugyanis a szlovák hívek a ré­szükre évek előtt a püspöki leirattal biztosított mán dátumok számát 6-ról 15-re kívánták felemelni — hivatkozván a népszámlálás eredményére. A hosszadalmas és küzdelmes tárgyalásokat csak a legnagyobb erőfeszítés árán sikerült megegyezéssel befejezni s ennek értelmében a csehszlovák hívek kilenc mandátumhoz ju­tottak. Hlavicska János és Selmái dér Ede — akik a leg­utóbbi községi választáskor a magyarság szövet­kezeit pártjaitól azáltal igyekeztek sikertelenül, szavazatokat elhódítani, hogy disszidens páxtcso­Társadalmi Élet # A Lévai Kaszinó vasárnap tartotta évi köz­gyűlését dr. Kimoskó Béla elnökletével. A meg­nyitó kegyelete* szavakkal emlékezett meg az el­hunyt Báthy László esztergomi p relá tus -kan onok - ról, volt lévai plébánosról, a Kaszinó egyik régi oszlopos tagjáról. Emlékét és érdemeit a közgyű­lés jegyzőkönyvében örökítette meg. Majd a többi elhunyt tagokról emlékezett meg az elnök. Az igazgatói jelentést Schubert Tódor terjesztette elő. Beszámolt a Kaszinó kulturális előadásairól Is. amiért a közgyűlés a rendező Schubert Tódornak elismerését és köszönetét fejezte ki. A zárszám­adás és költségvetés le tárgyalás a után a közgyű­lés áttért a tisztáijitásra. Az egyhangú választás eredményeképpen elnök lett újból dr. Kmoskó Béla, igazgató: Schubert Tódor; aligazgató: dr. Sínnek István; pénztáros: Pekarík Vilmos; gond­nok: Belcsák Andor; könyvtáros: dr. Tóth Sán­dor; jegyző: Boros Béla-; ügyész: dr. Huberth Pál, számvizsgálók: Farkas Dénes, Halász Lipót és Márkus Barna; leltári bizottság: Heckimann István, Kern Uszkár és Kleiszner Pál. # A Komáromi Katolikus Legényegylet bálját, — melyre mindig egész Délszloven- szkó felfigyel, — ezidén február 3-án este fél 9 órai kezdettel tartják meg az egyesület székhazában. A tavalyi Perzsavásár nagy si­kere aura késztette a rendezőséget, hogy ez- Ldén ás minél ímpozánsabb keretek között rendezze meg hagyományos farsangi mulat­ságát. Az exotikum kedvéért az idén tenge­rész-bált rendeznek, melynek művészeti irá­nyítására Harmos Károlyt, az ismert festő­művészt kérték fel. A bál címe: Bál a fedél­zeten. Az egész bálterem egy nagy tengeri hajó fedélzetéihez fog hasonlítani, melyen az' utasok világkörüld útra indulnak s csak más­nap reggel térnek vissza. „Útközben" renge­teg móka, eredeti ötlet, felvonulások teszik még színesebbé az amúgy is pompásan meg­rendezett mulatságot. # Az ungvári katolikus Leányklub műkedvelő- gárdája vasárnap délután nagysikerű kulturelő- addet rendezett a katolikus fiúiskola nagytermé­ben. Két egyfelvonásos 'színdarab, páros jelenet, ének- és táncimüeor került bemutatásra nagyszá­mú közönség előtt. A kiváló szereplők nagy si­kert arattak. # A Lévai TE álarcosbálja. A lévai farsang legnagyobb eseménye szokott lenni a Lévai TE jelmezbálja, amelyre a messze környékről is felvonul a ívigadni vágyó ifjúság. A jelek szerint a február 3-iki jelmezbál iránt a szo­kott óriási érdeklődés nyilvánul meg az idén is. A farsangi király minek és udvarlhöl- gyeinek választása is itt fog lezajlani és ér­dekes lesz a jelmezverseny is. portjukat „katolikus" jelzővel látták el — most is egyéni akcióval próbálkoztak. Eziuttal azzal a trük­kel éltek, hogy egyéni listájukra megkérdezés éa beleegyezés nélkül a saját maguk nevei elé köztisz­teletben álló egyéniségek — sőt Szent Ferenc-rem- di atyák — neveit vették fel. A® egységbontó kísérlet azonban ismét kudarcot vallott a választó hivek megfontolt józanságán s Hlavioskáék listája a legélesebb agitáció dacára mindössze csak 819 szavazatot ért élj mig a katolikus magyarság hivatott képviselői által kibocsátott hivatalos listára — amelynek! vezetőjelöltjei Molnár József káplán és dr. Turehányi Imre voltak — több mint 2500 szava­zat esett. így Hlavícskáék jelöltje közül senki sem jött be. A választás eredménye általános megelégedést keltett. # Rttszinszkó legkisebb magyar községének*, Ketergénynek ifjúsága Zatykó Márton tanító és felesége ez. Boris Irén tanítónő vezetése ée rende­zésében kiválóan sikerült ezináielőadáet tartott, melyen az „Árva Rózsi" cimti népszínművet mu­tatták be a tehetséges műkedvelők. Az alig néhány házból álló csöpp község nagy dolgot cselekedett ezzel az előadással, melynek dicsé re treméltó eze-,. replői Basányi Julié, Gere Julié, Bisztray Erzsi,- Már Erzsi, Herezeg Maris, Lem a Eszti, Buday' Emma, Leana Jani, Kiss Lajos, Buday János, Bo-. eányi Jani, Bosányi András és Sándor, Jeney Jó­zsef, Herczeg Feri, Yerdzsik János, Szoták János és Leana Péter voltak. # Az ungvári Evangélikus Nőegylet február 4-én, vasárnap délután 5 órakor tartja nagysza­bású kulturestjét az evangélikus templomban, melyen vendégként dr. Kárpáti János szepesiglói ev. lelkész és kiváló egyházi szónok fog szerepel­ni. A tizenkét számból álló műsorban férfi és iiőd szólóének, szavalatok hegedűszóló és orgona - so­rakozik fel. A hegedűszólókat Huszár Károly he­gedűművész, a férfiszól óikat Gönczy János kiváló ■tenorista fogja előadni. A templom fütheitő lévén, a kulturest anyagi sikere is biztosítottnak tekint-. hető. # A rimaszombati kereskedők jelmezes hálja szombaton a legszebb siker jegyében zajlott .'e a Tátra-száiló Ízléssel diszitett nagytermében a helybeli és vidéki közönség nagy részvételével. A jelmezesek tarka csoportja tiz óra után vo­nult fel s a sok ötletes, művészi kivitelű jelmez közül többen nyertek értékes dijakat. # Az Ipolysági FC január 27-én rendezte nagysikerű bálját. A Lengyél-szálló termei zsúfolásig megteltek. Bálkirálynőnek Vig Erzsébetet választották, udvarhölgyei Susitzki Lívia és Rosenberg Júlia lettek. A táncestély anyagi sikere is jelentős. — Nem csalt, csak hazudott a féli kosárfonó- mester. Pozsonyi szei’kesztőségünk jelenti telefonon: Stefanik Károly ötvenkilenc esz­tendős féli kosárfonómester csalási ügyét tár­gyalta ma a kerületi bíróság Pollák-tanácsa. Stefanik azzal a mesével, hogy az á'Hamvasu- taktól nagyobb mennyiségű szeneskosár szál­lítására kapott megrendelést, Ritz Katalintól 3000 koronát, Suzsa Mátyás pozsonyi tanító­tól 450 koronát, egy harmadik egyéntől pedig 1100 koronát csalt ki s az összegeket azótg nem fizette vissza. Ezeknek feljelentésére még decemberben letartóztatták Stefanikot, aki azóta vizsgálati fogságban volt. A mai tárgyaláson kiderült, hogy Stefanik csalás miatt már egyiziben harmadfélévi börtön­büntetésre volt Ítélve. A bíróság a vádlottat fölmentette azzal az indokolással, hogy egyik­ben való hazugság nem elegendő a csalás el­követésére, mert ehhez fondorlat is szükséges. Az ítélet ellen az államügyész fölebbezett. Stefanikot azonnal szabadlábra helyezték. % ha a politikai atmoszféra megtisztul. Minden

Next

/
Thumbnails
Contents