Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-28 / 23. (3354.) szám

T^<aiiVVAC^ARHlRLaP 1984 január 28, vasárnap. Megkötötték a keleti Locarnot Franciaország kedvetlenül fogadta a német-lengyel megnemtámadási szeződést Tíz éves béke Lengyelország és Németország között — Az esemény hatása Európában — Az u| lengyel alkotmány Paris kétszinüséggel vádolja a lengyeleket Berlin, január 27. Tegnap este az egész világot meglepte a német központi sajtóhir- szolgálatnak az a hire, hogy Lengyelország berlini követe és a birodalmi külügyminiszter pénteken délelőtt a berlini külügyi hivatalban aláírták azt a nyilatkozatot, amely tiz éves békét teremt Lengyelország és Németország között. A két hatalom a Kellog-pa'ktum értel­mében kötelezi magát arra ,hogy a fölmerülő ellentéteket, akármilyen természetűek is azok, közvetlen tárgyalásokkal és semmiesetre sem erőszakkal küszöböli ki. Mint ismeretes, Lengyelország és Németor­szág már az elmúlt évben november 15-én meg­állapodott abban, hogy az erőszak alkalmazá­sát kiküszöböli a két állam esetleges ellenté­teinek szabályozásából. Azóta a világ nem hal­lott a Iegyel-német közeledésről s több helyütt már az a vélemény kristályosodott ki, hogy' a további tárgyalások félbemaradtak. Annál nag- >bb meglepetést keltett a tegnapi várat­lan aláírás híre. A megállanedás szövege Az aláirt megállapodás a következő szövegű: ..A német és a lengyel kormány elérkezett­nek látja az időt, hogy a két állam közötti közvetlen megértéssel uj érát nyisson a német- lengyel viszonyban. Érnek az uj viszonynak alapját a jelenlegi nyilatkozat alkotja. ' A két kormány abból a belátásból indul ki, hogy a két ország közötti tartós 'béke megőr­zése és biztosítása fontos előfeltétele az álta­lános európai békének. Épp ezért a két kor­mány elhatározza, hogy ogymásközötti viszo­nyát az 1928 augusztus 27-én megkötött párisi paktum alapjára helyezi és ' annak ala.pelveit német és lengyel viszonylatban pontosabban körülhatárolja. Ezzel kapcsolatban a két kormány megálla­pítja, hogy a két állam különböző nemzetközi kötelezettségei a kölcsönös viszony békés fej­lődését nem akadályozza, mert nem mond el­lent a jelenlegi megállapodásnak. A megálla­podás továbbra nem vonatkozik olyan kérdé­sekre, amelyek a nemzetközi jog alapján ki­zárólag a két állam belügyeinek tekintendők. A két kormány kifejezi azt a szándékát, hogy bármily természetű kérdés merül föl a két hatalom között, e problémák megoldását közvetlen tárgyalásokkal fogja keresni. Ha a vitás esetekben a közvetlen tárgyalásokkal nem lehet megállapodni, akikor a vitás ese­tek megoldását más békés módokkal fogják keresni, esetleg azokkal az eszközökkel, ame­lyek a két hatalom más nemzetközi megálla­podásaiból következnek. A két hatalom azon­ban semmiesetre, még a legvégső esetben sem nyúl az erőszak alkalmazásához e vitás ese­tek tisztázásánál. A megállapodás alapján keletkezett ‘béke- garancia megkönnyíti a két hatalomnak azt a munkáját, hogy a politikai, a gazdasági és a. kulturális kérdésekben olyan megállapodást kössön, amely megfelel a kölcsönös érdekek­nek. Mindkét kormány meggyőződése az, hogy e megállapodás alapján a két ország v kedvezően fog fejlődni és jó szomszéd, vi­szonyt eredményez nemcsak a saját, hanem Európa valamennyi népének hasznára. A jelenlegi nyilatkozatot ratifikálják és a ratifikáló okiratokat Varsóban kicserélik. A nyilatkozat tiz évre szól a ratifikáló iratok kicserélésének napjától számítva. Ha a tiz éves határidő lejárata előtt hat hónappal az P á r i s, január 27. A francia belpolitikai helyzet ziláltsága, Raynaldy igazságügyminisz- ter bukása annyira a sajtó érdeklődésének kö­zéppontjában áll, hogy a német-lengyel táma­dást kizáró szerződés megkötésének hire aránylagosan csak kis érdeklődést váltott ki. A joboldali sajtó, amely már az elmúlt év novemberében, a német-lengyel tárgyalások első bejelentésekor meglepetten állapította meg, hogy Németország és Lengyelország tár­gyalnak anélkül, hogy erről Franciaországot egyik kormány nem mondja föl a megállapo­dást, akkor az automatikusan továbbra is ér­vényben marad, de hat hónapos terminusra bármikor fölmondható. E nyilatkozatot két példányban készítették el, az egyiket német, a másikat lengyel nyel­ven. Berlin, 1934 január 26. Neurath báró a rémet kormány és Lipski József a lengyel kor­mány nevében.“ erősödne. A Journal szerint a német-francia tárgyalások rendkívül sokáig tartottak és Hitler csak akkor valósíthatta meg tervét, amikor Litvánia ellen­zékisége miatt a balti államok paktumának megkötése lehetetlennek bizonyult és Francia- ország visszautasította a tiz éves német-francia szerződésre vonatkozó berlini ajánlatot. Megelégedés Berlinben Berlin, január 27. Berlinben a lapok termé­szetesen egyhangúan nagy megelégedéssel fo­gadják a paktum megkötését. A Vossische Zei­tung a szerződést a háború utáni politika legéle­sebb fordulatának nevezi. A Berliner Tageblatt szerint a német-lengyel ellentét megszűnik. A többi lap nyomatékkai rámutat Hitler békeba­rátságára és békeakaraiára, amelynek a kan­cellár bizonyítékait is adja. Otónt Varsóban Varsó, január 27. A lengyel-német paktum megkötésének hire megelégedést és óriási lelke­sedést keltett Lengyelországban. A hivatalos kö­rökhöz közel álló Gazetía Polska vezércikkében ünnepli „az uj európai helyzetet114 és részletesen kommentálja az eseményt. A tegnapi szerződés a legdöntőbb és az utolsó lépésnek nevezi a német-lengyel határon, amely ezek után végér­vényesen biztosítva van. A szerződés szövegét nem lehet különféleképen kommentálni s aki aláírta, azt messzemenő erkölcsi kötelezettségek terhelik. Lengyelország és Németország olyan uj rendszert teremtett, amely rendkívül alkalmas a két ország biztonságának stabilizálására, mert független a nemzetközi helyzetben gyakran előálló különböző változásoktól. A német-lengyel viszonyt nagyon gyakran elmérgesiteíték a nyugatén répái hatalmak egészségtelen miazmái. Most vége van az alkalmatlan beavatkozások­nak. A szerződés ellenére a francia-lengyel vi­szony és Lengyelország viszonya a népszövet­séghez természetesen változatlan marad. A ro­mán-lengyel és az orosz-lengyel viszony sem változik meg. L©Bid©m Sfonímgntár London, január 27. Az angol sajtó vezető he­lyen foglalkozik a német-lengyel támadást ki­záró szerződés megkötésével és örömmel üdvöz­li azt. A Daily Telegraph az európai béke bizto­sítása egyik legfontosabb eseményének nevezi az uj szerződést. Az Evenir.gpost szerint a né­metelv ugyan aláírták a szerződést, de a biroda­lomban senki sem gondolja, hogy ezzel a korri­dor kérdése lekerült a napirendről. A Times azt ajánlja, hogy a birodalom déli szomszédjaival ugyanolyan megállapodást kössön, mint most keleti szomszédjával kötött. A magyar képv.seSőhSz nem függesztette fel Meskó mentelmi jogát Budapest, január 27. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A képviselő­höz tegnap délutáni ülésén tárgyalták Meskó Zoltán mentelmi ügyét. Meskó ellen kétrend­beli -osztál yellenes izgatásért indult eljárás és az ügyészség kérte mentelmi jogának fel­függesztését. A képviselőház többsége telje­sen szokatlanul a mentelmi bizottság javasla­tával ellentétben Meskó mentelmi jogát nem függesztette fel. A képviselőhöz állásfoglalá­sát azzal indokolta, hogy a konkrét esetben politikai zaklatás esetét látja fennforogni. A képviselőhöz ezután a házelmök javaslatá­ra úgy határozott, hogy a fővárosi törvényja­vaslat bizottsági tárgyalásának befejezéséig bizonytalan időre elnapolja üléseit. %60m sbhietfóemSmk utána többnyire fáradtnak és ké­nyelmetlenül érzik magukat. Egyék keveset, de Ágyék Isoszá kávét. Takarékossá teszi a táplá­lékot és étkezés után frissen és élén­ken tartja az embert. t&md kávé behozatala Alapítási év 1862 értesítették volna, ma is hibáztatja a lengyele­ket és kétszínű játékkal vádolja őket. Ezenkí­vül megállapítja, hogy a lengyel kormány mo­hón és elsietve cselekedett. A lapok rámutat­nak arra, hogy Paul Roncour külügyminiszter az elmúlt napokban a szenátusban részletesen beszámolt a tervezett balkáni paktumról, de nem emlékezett meg a lengyel-német tárgya­lásokról, ami azt jelenti, hogy ezekről nem volt tudomása. Az Excelsior nyomatékkai megállapitja, hogy a francia kormánynak nem volt tudomása a len­gyel—német szerződésről. Ennek ellenére a francia közvélemény a félhivatalos lap szerint rokonszenwel fogadja a paktumot, ámbár nem ringatózik illúziókban annak értékére vonatko­zólag. A vihar fellegei a Visztula fölül még nem múltak el. akármennyire optimiszíikusan Ítéli meg a helyzetet a könnyen hivő lengyel nép. Pertinax szerint Lengyelország a megnemtáma­dási szerződés manőverével Franciaországban azt a benyomást akarta kelteni, hogy Francia- ország nélkül is megélhet Mindazonáltal a fran­cia-lengyel szövetség továbbra is érvényben marad, mert nélküle a pangermanizmus meg­A lengyel államfő őikiáiori jogolat Mag Varsó, január 27. A szejm tegnap puccssze­rűen elfogadta azt az alkotmányreformjavasla- tot, amelyet a Pilsudski-blokk nyújtott be s amely a lengyel államfőnek diktatórikus jogo­kat biztosit. Az alkotmányreform elfogadásához két-harmad többség kellett s mivel a lengyel el­lenzék zártan a reform ellen volt, a kormány a ezejm mai összetételénél normális körülmények között ezt a többséget nem kaphatta volna meg. A kormány tehát puccsszerűen szavaztatta meg a törvényjavaslatot. Az ellenzék azon a véle­ményen volt. hogy a reform megtárgyalása so­káig fog tartani a parlamentben s ezért az egyik tárgyalási napon csak egy-két megfigye­lővel képviseltette magát. A kormánypárt föl­használta az ellenzék távolmaradását és indít­ványt tett a törvényjavaslat azonnali megszava­zására és a vita berekesztésére. Amikor ez az indítvány keresztülment, a képviselők azonnal a javaslat leszavazásához láttak. A szejmmar- sall önhatalmúan úgy értelmezte a lengyel al­kotmányt, hogy az alkotmányreform megszava­zásához a tárgyaláson jelenlévő képviselők két harmada elégséges e nem kell valamennyi kép- j viselő két harmada. Ez a jelenlévő kétharmad többség megvolt, mert az előre értesített kor­van a mosásban egy élet lefolyá­sa alatt; ennyit mos a háziasz- szony a maga és családja részére. És ha még csak ennyi volna az egész! De mi minden kerül még a mosásba: fehérnemű, ágynemű, konyharuha, gyerekruha, mosó- ruhák! De vájjon kell-e, hogy a nagymosás a háziasszony réme legyen? Kell-e a mosóteknő főié görnyedve dörzsölnie és ke­félnie a ruhát... hiszen a Rádión ma már oly egyszerűen és kony- nyen végez a mosással. Mert a Rádión magától mos. Hiszen a dolog oly egyszerűi: A) este beáztatjuk a ruhát. B) reggel hideg vízben föloldjuk a Rád iont és ebben az oldatban legalább 15 percig főzzük a ruhát. Cl előbb meleg, majd hideg vízben öblögetünk, míg a víz tiszta nem marad és kész a mosás! Dörzsölés nélkül, kefélés nélkül, kíméletesen és gyorsan hófehérré tészi a ruhát a Rádión. Sós© v©$ ”^i Ili mánypárti képviselők kivétel nélkül megjelen­tek az ülésen s igy az ellenzéki megfigyelők he­ves tiltakozása ellenére a törvényt a 6zejm azonnal elfogadta. Ég Ili jugoszláv traííif B e 1 g r á d. január 27. Uzunovics ujkormá­nya megalakult. Az uj kormányban valameny- ■nyi régi miniszter megmaradt, csak Srskic mi­niszterelnök, Stankovic közoktatásügyi mi­niszter és Matica postaügyi miniszter válik ki belőle. A kormány uj tagja Demetrovics, az uj kereskedelemügyi miniszter, aki átmenetileg a postaügyi minisztériumot is vezeti. Szurnen- kovics eddigi kereskedelemügyi miniszter át­vette a kulíuszminiszteri tárcát. Az uj kor­mány első teendője lesz, hogy a parlamenttel letárava Itassa a költse árvetést. Meglepetés Pírsíh 3

Next

/
Thumbnails
Contents