Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-18 / 14. (3345.) szám
január 18, csütörtökMég mindig bizonytalan, okozta az otzeki bányaszerencsétlenséget Dostalek miniszter expozéja a nemzetgyűlés mindkét házában Prága január 17. A képviselőim elnöksége ina. délelőtt tartott értekezletén úgy határozott, hogy a képviselőház plénuma a mai ülésen kívül holnap délelőtt 10 órakor g a szükséghez képest pénteken is tart ülést. A tárgysorozat első pontjához, a bányatörvény novellájához ugyanis nagyszámú szónok jelentkezett s Így valószínű, hogy ez az ügy miatt elhúzódnak a plenáris tárgyalások. A plé muriban az elnök mindenek előtt kegyeletei szavakkal emlékezett meg az oszeki bányarobbanás halálos áldozatairól, majd Horák Ferenc cseh iparos párti elhunyt képviselőt pa- rentálta el. A Svehla helyére behívott Mrskosová Anna képviselő letette a képviselői fogadalmat. Itt említjük meg, hogy Horák cseh iparospárti képviselő utóda Pelnaf János szoheszlávi fényképészmester lesz. A bányatörvény novelláját az alkotmányjogi bizottság részéről dr. Ivánba Milán s a népjóléti bizottság részéről Bitiovec képviselő referálta. Ivánka előadmányában különösen az oszeki bány akatasztrófa Titán szükségessé vált bizottsági módosításokat és kiegészítéseket ismertette, melyek lényegét lapunk hasábjain már részletesen megírtuk. A legújabban vitatott nyelvparagnahist olyképpen intézték el, hogy kormányrendeletre bízzák ennek a kérdésnek végleges szabály o- zását Egy uj szakasz a bányamunkások számárat biztosítja azt, hogy csak a bányád ön tő- biróság utján mondható fel munkaszerződésük, amennyiben hivatalos eljárás során a bányatulajdonosra terhelő tanúvallomást tettek. Az előadók beszédét a kommunista képviselők állandó közbekiáltásokkal zavarták, hogy helyenlkint a beszéd nem is volt érthető; az elnök a hangos kommunistákat rendrentasitotta * így a további rendzavarásra rmm került sor. Az eredeti terv szerint a kormány Dostálek ifeözmunkaiügyi miniszternek nyomban az előadók után kellett volna beszélnie az oszeki katasztrófa ügyében végzett hivatalos vizsgálat eredményéről. De mert ezeket a.z eredményeket * kormányexpozé céljaira nem sikerült kellő időre feldolgozni ezért a közmunkaügyi miniszter expozéját a délutánra halasztották. A vitában Zápotocky 'kommunista szónok utalt arra, hogy az eddig érvényben volt régi törvény is elegendő alapot nyújtott erélyeg beavatkozásra, a kormánynak s a régi törvény még a bányajogosit- vány elkobzását is ismeri. A kommunista párt olyértelmü kiegészítéseket javasol, hogy a bányaellenőrzésben a munkásságnak aktív szerep jusson. KöhJer német agrárpárti képviselő szerint a nyelvparagrafusnak; a. novellába való iktatása tulajdonképpen fölösleges, mert a közigazgatási biróság ezt a kérdést már eldöntötte. Reméli, hogy a kiadandó kormányrendelet figyelembe veszi a közigazgatási bíróság döntését s követeli, hogy a nyelvintézkedések ne vezessenek a német anyanyelvű alkalmazottak elbocsátásához. Salát szlovák néppárti képviselő pártja részére szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot követel. A bányatörvény novellája másfél évig feküdt a nemzetgyűlés mindkét házának különféle bizottságaiban. Visszautasítja dr. Stránsky képviselőnek a Lidovó Noviny-ban kifejezésre juttatott, ama inszmuációját, hogy a késedelemért, az ellenzék is hibás és felelős. A kormány- többség a.z ellenzék részéről érkező sürgető és érdemleges javaslatokat egyszerűen nem veszi tudomásul, ezért a felelősség egyedül a többséget terheli. A kormánynak rendelkezésére állott a széleskörű felhatalmazási törvény; ennek alapján nyugodtan kiadhatott volna oly intézkedéseket rendeleti utón, amelyekkel esetleg a katasztrófát megakadályozhatta volna. Egyesek elítélik, hogy a bányamüvek takarékoskodnak s e között és a katasztrófa okai között okozati összefüggést keresőitek. A magánüzemek az államtól tanulják a túlzott takarékoskodást, mint amilyen például a köz- alkalmazottak f izetésleszá]! i t ás ábán jelen tke- zik, ami oly intézkedés, hogy semmiféle érdekkel nem védelmezhető. A lapok jelentése szerint, az üzenni tanácsok a Nelson bányában észlelték a hibákat e arra a szakszervezetek sőt. a bányahivatalok és a minisztérium figyelmét is felhívták, Ennek oka az, hogy a ezak- •vervezetek is el vannak politizálva. Érdemes lés érdekes volna megái lapítan i, hogy az Északosehországi Szén Részvénytársaság igazgatóságában is nem szedette© tantiémeket valami politikus „nagybácsi", aki a panaszokat leszerelte. A szónok sürgeti, hogy a szakszervezetek politikai pártállásra való figyelem nélkül a kenyérkérdésekben legalább alkalmilag tartsanak közös megbeszéléseket. Majd a bányászánáfási alap felállítását követeli a bankszanálási alapok mintájára, mely alapokból baileeetk idején a károsultakat tisztességesem el. lehessen látni, hogy az áldozatok ne szoruljanak alamizsnára. A bányák teljes államosítását ellenzi, bár nézete szerint erre az adott pénzügyi helyzetben amúgy is bajos gondolni. Bár a készülő törvényt, helyesli, pártja a megszavazásától tartózkodni fog, mert a kormánnyal szemben bizalmatlan. Lánc cseh nemzeti szocialista képviselő, a bányamunkások szakszervezetének egyik fő funkcionáriusa a bányaszerencsétlenség szán- helyén szerzett személye* tapasztalatait ismertette A képviselők üres padsorai közben benépesedtek, mert ezután Dostálek közmunka- ügyi miniszter mondott rövid expozét. Dostalek miniszter beszéde A miniszter beszédében jő részben megismételte mindazt, amit a .képviselőház bizottságában a napokban elmondott. Megemlékezett a vizsgáló bizottság munkájáról, amelynek feladata főképen annak megállapítása, hogy a mentési munkálatok rendben folytak-e, vagy sem, továbbá volita;k-e a tárnában kiáradó gázak s észleltek-e ilyeneket régebben, vagy sem. E tekintetiben még küllőn szakértőket fog meghallgatni a vizsgáló bizottság, amelynek munkája a minden részletre kiterjedő alaposság miatt még hosszabb időt fog igénybe vonni. A vizsgáló bizottság jelentése körülbelül két hét múlva készül el, addig a szerencsétlenség okának biztos megállapítása még lehetetlen* A miniszter maga a bányáiban történt gynlla- dásról még két szakértő véleményét kérte ki, Sdhirmer mérnök a brüxi bányahivatal állam- dó bánya szakértője szerint a bányában fölhalmozott szénpor akikor robbanás -veszélyes, ha 50 százaléknál kevesebb benne a hamu és egyéb égési termék. A bánya por meggy nladása ellen való védekezésnek egyetlen módja, hogy kőport elegyítenek bel®. A miniszter által meghallgatott másik szakértő, Staudh mérnök, az állami bányamüvek igazgatójának véleménye szerint feltétlen nyitott lángnak kellett a robbanást előidéznie. Ez keletkezhetett egyrészt a szénpor fötmelegedése által, mert ha nagy halmazban fekszik a szénpor, oxidáció következtében erősen felmelegszik s ha bizonyos hőfokot elér, akkor hirtelen robbanó gázok terjengenek felette, ezek a gázok már ettől a hőségtől is meggyulladnak és robbanást okoznak. Ettől meggyullad az egész szénporul enuyiség, amely különösen azért rendkívül veszélyes, mert egy pillanat alatt az egész földalatti bánya lángtengerré válik. De a szakértő véleménye szerint eredhetett ez a tűz nyitott karbidlángtól, vagy a villanyosvezetékek rövidzárlatától, de nincsen kizárva teljesen az sem, hogy dohányzás okozta a robbanást A bányában talált figyelmeztető táblák szövegezése ngyanis elárulja azt, hogy a múltban voltak esetek, amikor a munkások dohányoztak. Szó lehet még esetleg tektonikus zavarokról is, mint a robbanások okozódról, s a vizsgálat most arra is ki fog terjedni, hogy a szeizmográfok nem jelezték-e a robbanást megelőző időben azon a környéken ilyen zavarokat. A miniszter élmondotta még, hogy a brüxi bányaigazgatóság legutoljáira múlt év október 3.-án tartott vizsgálatot és az akkor elrendelt óvó intézkedéseket a bányákban végre is hajtották. A brüxi szénbányavidéketn 59 bányaüzem van, az egész ország területén 260. Beszéde végén a miniszter bejelentette, hogy hamarosan elkészül a kormány a bányatárs- ládák reformjával. Az expozé után Ruppelt cseh agrár képviselő beszélt. Majd Brozik szociáldemokrata szólalt föl a vitában, majd az ülést 5 órakor berekesztették. A képviselőhöz a viitát holnap délelőtt tiz órakor kezdődő ülésén fogja folytatni. A szenátus ülése Prága, január 17. A szenátusban ma. délelőtt a külügyi bizottság néhány' külkereskedőim L szerződést tárgyalt, le. A népjóléti bizottságban Duryöh miniszteri tanácsos, a közmunika- tigyi minisztérium referense számolt be a legutóbbi bányaszerencsétlenségről és ismertette a meginditott vizsgálat mai állását. Érdekes, hogy a bizottság a szenátus plénumába külön szónokot jelentett be Koukal szenátor személyében. Délután 5 órakor Sonkup szenátusi elnök él{PROLONGÁLVA! 3VELESKOS Prága legnagyobb szenzációja (Sect-Pavillon-ban) l UJ műsor M V a 6 Baladin-nal J ✓ és tovább! attrakciók ^ Szabad <<% \ / ,J& 3 VELESKOS Még rövid Ideig! nökléee mellett a szenátus plénuma ült ősoze. Az ülés elején az elnök kegyeletee szavaikkal emlékezett meg a bányaszerencsétlenség áldozatairól, majd a napirend előtt Dostálek közműnk atigyi miniszter itt is megismételte a 'kép- viselőházban elmondott beszédét. A miniszter beszéde után megindult vitában elsőnek Dilkuliceek kommunista szenátor szólalt fel. A vitát a szenátus holnap délelőtt kilenc órakor kezdődő Ülésén folytatják. A szenátus elnöksége 'bejelentette, hogy Richter János, magyar nemzeti párti szenátornak betegsége miatt julius végéig szabadságot adtak. Hová lett a pénz? A Venkov érdekes fejtegetése a pénzszűke okairól Prága, január 17. A Venkov 'vezető helyén dr. Broz Rudolf ,'Hová lett a pénz?" címen igen érdekes helyzetképet ad a fizetési eszközök állásáról. Broz fejtegetéseit szószerinti fordításban a* .alábbiakban ismertetjük: — Miért van ma nálunk olyan nagy pénzhiány? — teszi főd a kérdést egyebek között. — A fizető-eszközök általános elégtelensége kapcsolatban van deflációs eljárásunkkal s egyenesen következménye és folyománya ennek- Mi a defláció? Olyan valutáns és pénzügyi politika, amélynek révén a pénzegység értéke (vásárlóereje) emelkedik. Az áruk árának, a béreknek és a fizetéseknek általá nos leszállításával a pénz jobb (vásárló erejét kellett érteni. Ehhez a fizetési eszközök korlátozásával és szűkítésével lehet eljutni, A pénzszűke a lakosság jövedelmeinek és vásárló erejének csökkentését idézi elő, de emeli a pénz vásárló erejét. A deflációs eljárást hitelcsökkentés, a kölcsönnyújtás meg szorítása stib. követi. Mivel az árak csökkenése és a pénzigiénylés nem egyöntetű, a deflációs eljárásból általános gazdasági szorultság áll elő. A további deflációs eljárásra a külföld adta meg nekünk az indítékot, ahol az arany, melynek az értéke szabja meg va tufánkat, árban emelkedett s ott ezáltal általános árcsökkenés következett be. E nemzetközi helyzet következményét két módon lehet megoldani, vagy úgy, hogy a valuta megmarad a mai vásárló értéke mellett és inai értékében, tehát függetleníteni kell az aranytól, melynek értéke emelkedik, vagy pedig tovább folytatjuk a deflációt azzal a céllal' hogy a pénz értéke abban az arányban emelkedjék, amilyeriben az aranyé emelkedik. A vi lág nagyobb része, mint ismeretes, a valuta és arany különválasztására határozta magát Mi más módszert választottunk. — A deflációs eljárás hátrányos hatást gyakorolt pénzügyi gépezetünkre. Ez összefüggésben van bankrendszerünkkel, amely lényegesen különbözik a nyugateurépáitól. A nyugateurópai bankok nem vesznek részt ipari vállalkozásokban oly mértékben, mint a mieink. Nálunk a bankok ipari vállalkozókká lettek. Pénzüket ipari válalkozásokba invesztálták. Mivel a árcsökkenés idején az ipari vállalkozás nyereség helyett veszteségeket hoz, s mivel az eddigi invesztíciók is csökkennek értékben, nagy zavar áll be a pénzügyi gépezetben. Csökkent a betétek és a kölcsönök állaga. Ezzel kevesbedik a fizető- eszközök mennyisége is. Mivel a vállalatok termelése megállott, vagy pedig kisebbre korlátozódott, a nekik nyújtott hitelek befagynak, nem likvidek. A befagyott hitelek annyit jelentenek, mint hogyha a befagyott pénzt kivonták volna a forgalomból, Ezek halott számlák. Mialatt Nyugaieurópában * termelés korlátozása következtében pénz fölöslteg állt elő, addig nálunk ugyanezen eb* bói éppen pénzhiány következett be. a deflációs eljárás a pénzeszközöket oly mértékben merítette ki, hogy nálunk úgyszólván nincsen hitel, g ha nincs hitel, nincsen pénz. — A deflációs eljárás következtében a pénzintézetekben a betétek összege 10 milliárd koronával, s a bankok részvény- és tartaléktőkéje több mint egy milliárddal kevee- bedett. Már ebből kifolyólag elvesztettük a fizetési eszközök egynegyedét. Hogyha a rövidje járatú hiteleknek csak a tiz százaléka lenne befagyott hitel, ez azt jelentené, hogy további négymilliárd Ke lett holt pénz. A kiegyezések és csődök során az utolsó öt évben legkevesebb ötmilliárd veszett el. A követelések jelentékeny része likvidálkatatlan a nagyszámú árverésnél. Nagyprágában az árverésekre került házak fele egyáltalán nem kel el. Még a jelzálogok is befagynak. Követeléseink egy része — régebben 2 mil'liárdra becsülték — külföldön fagyott be. 1929 december 31-től 1933 február 15-ig 2462 millió koronával csökkent a bankjegyforgalom. A külföldi tőke, amely nálunk dolgozott, visszahúzódott. Az 1931 és 1932d>en kivonult külföldi tőkét 3 milliárd koronára becsülik. — A deflációs eljárás — a külföldi tőke kivonulása az egyetemes nemzetközi helyzettel áll összefüggésben — eszerint lényegesen csökkentette pénzmennyiségünket. Nem állapíthatjuk meg pontosan az összeget, ameny- nyivel a defláció következtében fizetési eszközeink csökkentek. Talán nem tükrünk, ha azt mondjuk, hogy a fönt említett okok következtében fizetési eszközeink mennyisége * felére csökkent. — A deflációs eljárás során úgy a pénzintézetek, mint az egyesek visszatartják a pénzt és nem szívesen adják ki- A pén* forgása tehát lassúbb lesz. Az Egyesült Államokban és máshol is mérték a pénz forgásának a sebességét és megállapították, hogy nehéz időkben a pénzforgalom sebessége a feléire, sőt a harmadára csökkent. Ha fizetési eszközeink mennyisége a felére kevesbedett és hogyha a megmaradt második fele félolyan sebességgel forog, olyan helyzet áll elő, hogy tulajdonképpen az eredeti fizetési eszközeinknek a negyedével rendelkezünk. Pénzügyi mechanizmusunk ebben &x őseiben elvesztette teljesítőképességének háromnegyed részét. Nem szabad csodálkozni azon, hogy holtponton vagyunk és hogy nálunk rosszabb a helyzet, mint bárhol másutt. Ezek a viszonyok maguktól nem változnak meg. A viszonyokat céltudatos pénzügyi politikával kell megváltozita.tnunk, fejed he csikkét a .Vénkor 3
