Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-18 / 14. (3345.) szám

4 1964 Jaarmár 18, estttftrtgfc. Abban az időben az. igazi olvasót még a lap Ilii olvasójának nevezték és mert ez ma oly ritka, miint a kék kutya, megírom egy ha olvasónak megható történetét és teszem ezt már azért is, mert ma minden ennber kutatja ugyan, mi is vélt a régi és jónak mondott vi­lág, de senki sem jön rá ennek a viliágnak az igazi és meglepően egyszerű komponensei­re. Néha egy történet nagyobb világosságot dérit komplikáltnak látszó kérdésekre és ki­deríti, hogy azért nincs válasz, mert a kérdést hely.tetlenül tettük fel. Nos hát, mi is volt az a régi jó világ. Hoil volt: kint a világiban-e, vagy bennünk? Feleljen a régi, hű olvasó. Egy budapesti nagy német napilapnál dol­goztam akkor, sok évvel a világháború előtt. Többek közt ráun volt bízva a folytatásos re­gények kiválogatása és ez fontos resszort volt, mert a közönség „falta“ őket. A közönség ak­kor Linidau, Dáhn és általában a regényes néniét írók hatása alatt állott és a politikai hármasszövetség ebben is kifejezésre jutott. Francia regényt csak titokban olvastak, — német volt minden, ami nem volt magyar: Ady és a Nyugat pedig akkor indult a gúny és kritika veszélyei közepette. Szóval az volt a feladatom, hogy ismerve közönségünk men­talitását, hü olvasóink számára olyan érdek- feszitést keressek ki, amely ugyan nagyon egyszerű lelki egyenleten alapul, de amely annyira kellett, hogy akár ezer regényben nyugodtan megismételhettem. Persze, nem voltam kegyetlen és nem éltem vissza az ol­vasó jóhiszeműségével. Igyekeztam jó regé­nyeket nyújtani, ami egy darabig sikerült, mígnem egyszer a főszerkesztő lehordott, 'mondván, ez napilap és nem irodalmi folyó­irat és ha nem tetszik, menjek át a szomszé­dos Nyugatihoz. Mindjárt oda is adta a leg­újabb regényt és felelősség terhe mellett meghagyta, hogy nagyszerűen szenzációs be­vezető és beharangozó után kezdjem meg a folytatásokat. Nagyon meg voltam bántva és hosszait for­raltam. A krajicáros regényt szenzációsan be­harangoztam, felcsigáztam a hü olvasó érdek­lődését és amikor a régi regény lefutott, meg­kezdtem az uj közlését főszerkesztőm rendel­kezésének megfelelően. Edgárnak hívták a regény főhősét. Óriási hős volt minden téren: angyal az emberi ördögök közt. Költő és íilantrőpus, bátor és szenvedélyes, a fléinfi- széipség eszménye. Edgárnak ezer ellenséggel kellett megküzdenie és sokszor majdnem beletörött a bicskája, de a regényíró teuton elkeseredéssel bírta és olyan Siegfriedet csi­nált belőle, hogy a Niébelung-ének meg­irigyelhette volna. Éltesen tapasztalt főszer­kesztőmnek igaza volt, a hü olvasótábor falta a német terméket, amelynek csak az volt a baja, hogy a legtöbb nagyszerű alkotással el­lentétben rövid volt. Mikor vagy ötven foly­tatás lefutott, ijedten vettem észre, hogy már alig mérhetem rőlfel a maradékot. Tudattam ezt a fősezrkesztővel, aki elhozatta velem a kéziratot. Kiderült, hogy igazam van: az ala­muszi német takarékoskodott magával: a hős­nek végire ds győznie kellett. — De nem ilyen könnyen! — kiáltotta bő­szen a főszerkesztő. — Ez a regény még- he­tekig fog futni és pedig az Ön tolla jóvoltából. Remélem, megértette? Megértettem. Folytattam a regényt. Tom­boltam, őrjöngtem. Edgár olyan szituációkba kergettem, amelyekből ember élve nem kerül­hetett ki. Edgár kikerült, a regény futott. A főszerkesztő huszkoronásokkal adott má-imár tompuló fantáziámnak injekciókat, én pedig gondol ki •> ajta, mért kell neki pont ez a regény. Egy nap aztán úgy tudtam meg, a! nem volt nekem kedves. írtam, egyre csak irtain és olyan voltam, mint kőműves Kelemen, mert amit éjjel kisajtoltam a fejem­ből, reggelre felfalta a nyomda. Kergettem Edgárt' éjjel-nappal. Most már rögeszmém volt ez az alak. Végső kétségbeesés fogott el, mert kezdtem érezni, hogy már fordul a kocka és Edgár kezd kergetni engem. Azt is éreztem, hogy ki fog kergetni a szerkesztő­ségből és elhatároztam, hogy leszámolok vele. Itt kapcsolódik be a hü olvasó szerepe ebbe a szamom történetbe, amely a régi jó idő fel­derítését célozza. Észrevettem, hogy tömege­sen vannak olyan olvasók, akik a nyomda kapujánál várják a lap megjelenését. — Rendületlenül álltak a bejárat előtt és várták Edgárt, aki heteken és hónapokon át ponto­san megjelent. A vá^kozók száma egyre szaporodott: főszerkesztőm tudta, mit csinál. Álltak, vitatkoztak, összevesztek, kibékültek. Edgár-láz uralkodott a nyomda előtt, nem túl­zók és neon nézem a dolgokat a múlt rózsás szemüvegén át. Figyeltem őket és átkozódtam. Nem is sejtették ezek a lelketlen regényfalók, hogy véremet isszák és kenyeremre törnek. Mit tudtak ők arról, hogy minden kombiná­ciójuk szamárság és hogy én mégis úgy fogom a holnapi folytatásban Edgár sorsát intézni, ahogy nekem jól esik. Végighallgattam be­szélgetéseiket és megjegyeztem, mit várnak. Ennek pontosan az ellenkezőjét irtaim meg. Másnap óriási viták, de domináló öröm: Edgár megmenekült! Edgár az eddigi leg­nagyobb veszélyből megszab aduit. Edgár ki­szabad itatta elhurcolt szerelmét a rablók ke­zéből. Edgár megkontrázta a gaz nagybácsi milliós végrendeletét. Edgár a haza ellen irányuló összeesküvést felfedezte ... Egy este nem bírtam tovább. Hazamentem. Megittam néhány pohár köuyakot..' Aztán az íróasztalhoz ültem és egyetlen folytatásban, a végsőben, a megfeUeibezhetetlenül végsőben hárembe küldtem Izabellát, Edgár szerelmét, Edgárról pedig kiderítettem, hogy minden látszólag nemes cselekedete a legnagyobb al­jasság volt. Minekutána ez kiderült, Edgár fő­belőtte megát és meghalt. Pont. A kézirat le­ment a nyomdába, a befejezés megjelent. Nem akarom megírni azt a kisded forradalmat, amely a nyomda előtt kitört, ahol a várako­zóknak öt példányt osztattam ki. Csak azt akarom m>ég elmondani, hogy másnap főszer­Debrecen, január közepe. (A P. M. H. munkatár­sától.) Jelentette a P. M. H., hagy a második debreceni mélyfúrás alkalmával a furócsőbői nagymennyiségű földgáz töri elő, mely feltűnő nyomokban tartalmaz héliumot. Figyelemreméltó s tudományos szempontból érde­kes tény. hogy ez a léghajózásban, a tudományos I kutatásban óh az iparban ma már igen fontos sze-1 re.poi játszó nemes gáz Magyarország földjén is I előfordul. A „rejtélyes** gáz A hélium neve a nap görög nevéből, a beli ős z szóból származik. Először ugyanis a nap színképében fedezte fel Janssen francia csillagász 1868-ban. Eleinte azt hitték, hogy ez a rejtélyes gáz csak idegen égitesteken fordul elő s így soha­sem fognak többet megtudni róla, mint amennyit a világűrön felénk repülő fénysugár elárul. De később a svéd Theodor Cleve a földi levegőben is kimutatja. Sőt kiderült, hogy különböző ásványok is tartal­mazzák a igy a hélium a mi szükeíbb planetánis világunkból sem hiányzik. Tanulmányozása kez­detben nagy nehézségekbe ütközött mert a legritkábban és legnehezebben előállítható ele­mek közé tartozott. Később azonban egyre több és több érdekes titká­ról rántotta te a leplet a tudósok szorgalmas mun­kája. „Arisztokrata** gázak A hélium az úgynevezett nemes gázok közé tartozik, ami azt jelenti, hagy nem lép más etemmel vegyi kapcsolatba. Ilyen „gőgös11, „arisztokrata11 gázt többet is isimer a vegyészet. Ilyen pL az argon és a neon is. Ezt is, azt is villanyos lámpák és rek­lámfénycsöveik töltésére használják fel. A hélium a hidrogén után a legkönnyebb gáz. A radioaktív kutatások sarán nagy meglepetés­sel állapították meg, hogy a rádium — bomlása közepette — szakadatlanul héliuimatomokat lövel magából, vagyis fokozatosan héliummá alakul. A rádium alfa-sugarai nem egyebek, mint pozitív töltésű hélium atomok. Egy gram rádium, mint va­lami örökké működő gépfegyver, másodpercenként 34 milliárd héliumrészecske szakadatlan pergőtüzét okádja. Igazi lövedékek ezek az atomok, mert. kezdőse­bességük a 20.000 km-t .is meghaladhatja, Ez a tapasztalat egyszeriben megmagyarázta, miért találnak uránium-, illetve rádium tartalmú kőzetekben héliumot is. Ha az ásványt feloldják, a kőzetet ifelimelegitik, a hélium elillan. Ismerve a radioaktív anyagok bomlási idejét, a kőzetben ta­keaztóm hivatott. Szemben vele egy elegáns idősebb ember ült: a hü olvasó. Erre a hü olvasóra halálom napjáig vissza fogok ennlé* keani. Jóságos szemével soká nézett rám, aztán igy szólt; — Uram, ex lehetetlen, ezt egy Edgár nem teszi! Zárójelben megjegyzem, hogy Edgár való­ban nem is tette. Az őt példányt külön nyo­mattam, hogy kínzóim olvassák Edgár ször­nyű végét és lássák be, milyen aljas ea a világ, ha már a főszerkesztőinek velem szem­ben nincs belátása. — önnek igaza van, — mondtam illedel­mesen. — Egy Edgár ezt nem teszi! — Ezzel átnyújtottam neki a rendes lappéldányt, amelyben Edgár megint győzött és folytatása következett. Az öregur szemében öröm gyűlt ki. Gyorsan átfutotta a folytatást és igy szólt: — Köszönöm önnek és megbocsátom, hogy egy Öreg emberinek nyugtalan éjszakát szerzett. Mondanem sem kedl, hogy mikor Edgárt be­fejeztem, kirepültem a szerkesztőségből. Igaz, hogy egy másikba repültem jobb fizetéssel, mert értékelték bennem az Edgárt. Ma azon­ban, amikor Edgárról régen nem akar tudni senki, azt gondolom, hogy ő volt a régi jó idő szimbóluma; volt még hü olvasó, aki öt olvas­ta és nem a tőzsdét, a politikát. Volt még ol­vasó ember, aki regényt úgy olvasott, mintha ez lenne az élet és az élet boldogabb volt, mint ma. Nos hát, mi is volt és hol is volt az a régi jó világ? A hü olvasó megfelel a kér­désre, a hü olvasó, aki tudott szomorkodni Edgár bukásán és tudott örülni győzelmének. Régi jó idő, amikor Edgárnak köszönhettem, hogy pillanatig sem voltam szerkesztőségi íróasztal nélkül. Most szeretném végtelen folytatásban írni Edgárt: halálomig innám és a hü olvasó meg lenne elégedve. Edgár, Ed­gár, hozzad vissza a hü olvasót, aki örökre eltűnt! Iáit héliuma mennyiségéből megközelitőteg a® ás­vány megszi 1 á.rdiul ásána.k idejére, tehát a kőzet korára következtethetünk. Igv állapították meg például a földre hullott me­teoritek korát. A legfiatalabbak életkorát. i<s leg­alább 1.00 millió esztendőre, a legidősebbikét pe­dig közel 3 milliárd évre becsülik. Amerika a hélium hazája Komolyabb gyakorlati fontosságra- csak akkor verődött a hélium, amikor rájöttek, hogy petró­leum-telepek közelében és földgázkuíak gázaiban is előfordul. Addig csak ásványokból állították elő, vagy leve­gőből választották ki. Ámde a levegő héliUmtar- talma elenyészően csekély: egy millió térfogatrész levegőben mindössze öt íérfogatrész akad belőle. Ebihez képest az Egyesült Álleim okbeli kutak napi gáztermelésének 0.11—2%-a. hélium. A texasi föld- gázmezők égjük uj kútjának napi gázlhozama pél­dául 27.000 kbm. s ebben 1.75%, vagyis 472.5 kbm héliumot találnak.. Az egyik texasi héliumgyár nem kevesebb, mint 1400 kbm-t termel. Héliumra bukkantak a németországi foldgázkutak- ban is, de eizek bősége átlag alatta marad a® ame­rikaiakénak, mint ahogy az európai gázmezők készlete általában jóval kevesebb, mintegy 0.10— 1%. Legújabban arra le rájöttek, hogy a föld külön­böző részein szinte kimeríthetetlen mennyiségben található monacilhiomok szintén kiadós hélium- forrás. Ezer fokos hőmérsékletre hevítve, a monacit- faomok kilogrammja mintegy egy liter héliumot termel. Mindezek révén a hélium előállítása annyira ol­csóbbodott, hogy míg 25—24 esztendővel ezelőtt literje 5000 dollárba került, ma centenként árusít­ják a gázt a nagy amerikai héliumgyárak. Léghajót töltenek vele Az amerikaiak má.í évek óta használják a hé­liumot léghajók töltésére. Igaz, hogy valamivel nehezebb, mint * hidrogén, úgyhogy felhajtó ereje mintegy 9%-kal kisebb, ennek fejében azonban nem vegyül az oxigénnel, tehát nem ég. Ahéliuminal töltött léghajók tilt- és. robbanás- mentesek. Ha a szerencsétlen végű R 101 hidrogén helyett héliummal tett volna töltve, utasai ma te élnének. Éppen ennek a. megrendítő szerencsétlenségnek hatására határozta el magát az Egyesült Államok kormánya, hogy a hélium kivitelének korlátozását megszünteti. Ennek a hatása alatt határozták el a friedrichs- haíeni repülőmüvek is, hogy építés alatt álló uj óriáelégha jójukat hidrogén helyett Mdxogén- hélium keverékkel töltik meg. Ez a keverék szin­tén kiküszöböli a robbanás veszedelmét. Egye* modem léghajó-óriás befogadóképessége azonban 100—200.000 kbm, tehát egyetlen léghajó megtol tése te nagyon igénybe veszi a gázforráaok telje* eitőképessógét. Gazdaságosan ezért csak olyas források jöhetnek erre a célra számításba, amelyek hozama legalább te akkora, mint az amerikai ku- také. A léghajózáson kívül egyre nagyobb szerepbe* jut a hélium reklámcsővek töltésében, búvár- és oaisson-munkákban, ahol a levegő nitrogénjét he­lyettesíti és a vizái atti világ munkásait a buvár- kellaipozus nevű rettenetes betegség veszedelmé­től szabadítja meg. Folyós héliummal állítják elő* legnagyobb hideget, amely már közeljár a világűr —273 sokos hőmérsékletéhez, az abszolút Ó ponthoz. Egyelőre nincs pozitív adat, hogy a most feltárt debreceni gáztout milyen százalékarányban tartal­maz héliumot. 2—3% már jelentős volna, de vér­mes remények igy sem támaszthatók, mert a for­rás hozama — mai állapotában — az amerikaiak­hoz viszonyítva sokkal csekélyebb, semhogy gaz­daságos ipari kiaknázásáról szó lehetne. Határo­zott vélemény majd csak a további kutatások so­rán alakulhat ki. Egyelőre a debreceni hélium-elő­fordulásnak tudományos jelentőségét kell kiemel­nünk. Az uj pápai évkönyv érdekes adatai V atikán város, január közepe. A közelmúlt napokban jelent meg a hiva- vatalos pápai évkönyv, a Gerarchia Cattoliea 1934-dki kötete, amely magában foglalja a katolikus világegyíház minden fontos adatát. Az évkönyvből megtudjuk, hogy a bibomokok szent kollégiumának jelenleg 56 tagja van, míg az 1933-ikií évkönyvben csak 53,volt. Az elmúlt év folyamán 3 bibornok hailt meg és 6-ot kreáltak, úgyhogy az üresedésben levő bíboros! kalapok száma 14. Az 56 porporati közül pontosan a fele olasz, fele külföldi. Az úgynevezett kuriális kardinálisok száma 28, akik közül 20 olasz és 3 külföldi, még pedig a francia Lepicier, a spanyol Segura és a né­met Ekrle. A 28 külföldi bibornok közül 6 francia, 4 német, 4 északamerikai, 3 spa­nyol, 2 lengyel, 1—1 magyar, belga, ir, portu­gál, csehszlovák, osztrák, kanadai, brazíliai, angol. Az 56 kardinális közül 6 a püspök- biibomokok, 47 az áldozár-bibornokok és 3 a szerpap-bibornokok rendjébe tartozik. Élet­korra legidősebb Ebrle, aki -múlt év október 27-én töltötte be 88. életévét. A legfiatalabb Gonsalves-Cerejeira, aki 45 esztendős. Leg­régibb bibornok Skrbensky, aki nyugalomban él és akit még XIII. Leó pápa kreált, bibor- nokká 1901-ben. XI. Pilis pápa uralkodása alatt 52 bibornok halt meg. Az uj évkönyvben a régi pápai állam meg­szűnése óta első Ízben van betöltve egy régi hivatal, az apostoli kamara kincstámioka, amelyet most Mgr. Caítaneo visel. Anni a Vatikánnál akkreditált diplomatákat illeti, ezeknek száma megszaporodott az uj észtországi követséggel és jelenleg 37. Emel­kedett a Vatikán diplomatáinak száma is 2- vel, a hondurasi munciaturával és az észt­országi intern un ciaturával 34-re. Növekedett az egyházmegyék szánna is, még pedig 7 uj tényleges és 9 címzetes püspökséggel, valamint 1 uj közvetlen a pápa alá rendelt préláturával. Az apostoli vikaria- tusok száma 253-ról 259-re emelkedett, a leg­több uj Kínában van. Ugyancsak emelkedett az apostoli prefekturák száma is 105-ről 106-ra. — „Az Én Újságom11. Zúzmara. Varázsló barlang­ját keresi Pisti gyerek Az Én Újságom utolsó számában. De a gonosz varázslón kívül egy ked­ves gólya történet és Ikszli P ikszli érdekes ka­landjai folytatódnak a miagyar gyermekek leg­régibb és legszebb gyermeklapjának, Az Én Újsá­gomnak uj számában. A német oldal játszva ta­nítja németül a gyermekeket, ezenkívül sok szép mese, vens, szebbnél-szebb képek díszítik ennek a lapnak mindem számát. Van benne sport, játék, rejtvény, kézimunka, Szerkesztő bácsi postája, minden ami a gyerekeket érdekű. A kiadóhivatal (Budapest, VI. Andrássy-ut 16.) készséggel küld mutatványszámot. Előfizetési dij Csehszlovákiá­ban egy negyedévre 14 korona. — Mandzsúriában koronázó palotát építenek. Pekingből jelentik: Hsinkingben, a mandzsu fővá­rosban — amelyet azelőtt Tschangtschunnak hív­tak — lázasan építkeznek a tróntermen, amelyben Buiijit császárrá fogják koronázni. Az épület, klasz- iszik/tM mandzsu •stílusban épül és az építkezések többezer embert foglalkoztatnak. A debreceni hélium-előfordulásnak egyelőre csak tudományos jelentősége van A kü eétasé esete Ida: Heu&auez

Next

/
Thumbnails
Contents