Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-18 / 14. (3345.) szám
4 1964 Jaarmár 18, estttftrtgfc. Abban az időben az. igazi olvasót még a lap Ilii olvasójának nevezték és mert ez ma oly ritka, miint a kék kutya, megírom egy ha olvasónak megható történetét és teszem ezt már azért is, mert ma minden ennber kutatja ugyan, mi is vélt a régi és jónak mondott világ, de senki sem jön rá ennek a viliágnak az igazi és meglepően egyszerű komponenseire. Néha egy történet nagyobb világosságot dérit komplikáltnak látszó kérdésekre és kideríti, hogy azért nincs válasz, mert a kérdést hely.tetlenül tettük fel. Nos hát, mi is volt az a régi jó világ. Hoil volt: kint a világiban-e, vagy bennünk? Feleljen a régi, hű olvasó. Egy budapesti nagy német napilapnál dolgoztam akkor, sok évvel a világháború előtt. Többek közt ráun volt bízva a folytatásos regények kiválogatása és ez fontos resszort volt, mert a közönség „falta“ őket. A közönség akkor Linidau, Dáhn és általában a regényes néniét írók hatása alatt állott és a politikai hármasszövetség ebben is kifejezésre jutott. Francia regényt csak titokban olvastak, — német volt minden, ami nem volt magyar: Ady és a Nyugat pedig akkor indult a gúny és kritika veszélyei közepette. Szóval az volt a feladatom, hogy ismerve közönségünk mentalitását, hü olvasóink számára olyan érdek- feszitést keressek ki, amely ugyan nagyon egyszerű lelki egyenleten alapul, de amely annyira kellett, hogy akár ezer regényben nyugodtan megismételhettem. Persze, nem voltam kegyetlen és nem éltem vissza az olvasó jóhiszeműségével. Igyekeztam jó regényeket nyújtani, ami egy darabig sikerült, mígnem egyszer a főszerkesztő lehordott, 'mondván, ez napilap és nem irodalmi folyóirat és ha nem tetszik, menjek át a szomszédos Nyugatihoz. Mindjárt oda is adta a legújabb regényt és felelősség terhe mellett meghagyta, hogy nagyszerűen szenzációs bevezető és beharangozó után kezdjem meg a folytatásokat. Nagyon meg voltam bántva és hosszait forraltam. A krajicáros regényt szenzációsan beharangoztam, felcsigáztam a hü olvasó érdeklődését és amikor a régi regény lefutott, megkezdtem az uj közlését főszerkesztőm rendelkezésének megfelelően. Edgárnak hívták a regény főhősét. Óriási hős volt minden téren: angyal az emberi ördögök közt. Költő és íilantrőpus, bátor és szenvedélyes, a fléinfi- széipség eszménye. Edgárnak ezer ellenséggel kellett megküzdenie és sokszor majdnem beletörött a bicskája, de a regényíró teuton elkeseredéssel bírta és olyan Siegfriedet csinált belőle, hogy a Niébelung-ének megirigyelhette volna. Éltesen tapasztalt főszerkesztőmnek igaza volt, a hü olvasótábor falta a német terméket, amelynek csak az volt a baja, hogy a legtöbb nagyszerű alkotással ellentétben rövid volt. Mikor vagy ötven folytatás lefutott, ijedten vettem észre, hogy már alig mérhetem rőlfel a maradékot. Tudattam ezt a fősezrkesztővel, aki elhozatta velem a kéziratot. Kiderült, hogy igazam van: az alamuszi német takarékoskodott magával: a hősnek végire ds győznie kellett. — De nem ilyen könnyen! — kiáltotta bőszen a főszerkesztő. — Ez a regény még- hetekig fog futni és pedig az Ön tolla jóvoltából. Remélem, megértette? Megértettem. Folytattam a regényt. Tomboltam, őrjöngtem. Edgár olyan szituációkba kergettem, amelyekből ember élve nem kerülhetett ki. Edgár kikerült, a regény futott. A főszerkesztő huszkoronásokkal adott má-imár tompuló fantáziámnak injekciókat, én pedig gondol ki •> ajta, mért kell neki pont ez a regény. Egy nap aztán úgy tudtam meg, a! nem volt nekem kedves. írtam, egyre csak irtain és olyan voltam, mint kőműves Kelemen, mert amit éjjel kisajtoltam a fejemből, reggelre felfalta a nyomda. Kergettem Edgárt' éjjel-nappal. Most már rögeszmém volt ez az alak. Végső kétségbeesés fogott el, mert kezdtem érezni, hogy már fordul a kocka és Edgár kezd kergetni engem. Azt is éreztem, hogy ki fog kergetni a szerkesztőségből és elhatároztam, hogy leszámolok vele. Itt kapcsolódik be a hü olvasó szerepe ebbe a szamom történetbe, amely a régi jó idő felderítését célozza. Észrevettem, hogy tömegesen vannak olyan olvasók, akik a nyomda kapujánál várják a lap megjelenését. — Rendületlenül álltak a bejárat előtt és várták Edgárt, aki heteken és hónapokon át pontosan megjelent. A vá^kozók száma egyre szaporodott: főszerkesztőm tudta, mit csinál. Álltak, vitatkoztak, összevesztek, kibékültek. Edgár-láz uralkodott a nyomda előtt, nem túlzók és neon nézem a dolgokat a múlt rózsás szemüvegén át. Figyeltem őket és átkozódtam. Nem is sejtették ezek a lelketlen regényfalók, hogy véremet isszák és kenyeremre törnek. Mit tudtak ők arról, hogy minden kombinációjuk szamárság és hogy én mégis úgy fogom a holnapi folytatásban Edgár sorsát intézni, ahogy nekem jól esik. Végighallgattam beszélgetéseiket és megjegyeztem, mit várnak. Ennek pontosan az ellenkezőjét irtaim meg. Másnap óriási viták, de domináló öröm: Edgár megmenekült! Edgár az eddigi legnagyobb veszélyből megszab aduit. Edgár kiszabad itatta elhurcolt szerelmét a rablók kezéből. Edgár megkontrázta a gaz nagybácsi milliós végrendeletét. Edgár a haza ellen irányuló összeesküvést felfedezte ... Egy este nem bírtam tovább. Hazamentem. Megittam néhány pohár köuyakot..' Aztán az íróasztalhoz ültem és egyetlen folytatásban, a végsőben, a megfeUeibezhetetlenül végsőben hárembe küldtem Izabellát, Edgár szerelmét, Edgárról pedig kiderítettem, hogy minden látszólag nemes cselekedete a legnagyobb aljasság volt. Minekutána ez kiderült, Edgár főbelőtte megát és meghalt. Pont. A kézirat lement a nyomdába, a befejezés megjelent. Nem akarom megírni azt a kisded forradalmat, amely a nyomda előtt kitört, ahol a várakozóknak öt példányt osztattam ki. Csak azt akarom m>ég elmondani, hogy másnap főszerDebrecen, január közepe. (A P. M. H. munkatársától.) Jelentette a P. M. H., hagy a második debreceni mélyfúrás alkalmával a furócsőbői nagymennyiségű földgáz töri elő, mely feltűnő nyomokban tartalmaz héliumot. Figyelemreméltó s tudományos szempontból érdekes tény. hogy ez a léghajózásban, a tudományos I kutatásban óh az iparban ma már igen fontos sze-1 re.poi játszó nemes gáz Magyarország földjén is I előfordul. A „rejtélyes** gáz A hélium neve a nap görög nevéből, a beli ős z szóból származik. Először ugyanis a nap színképében fedezte fel Janssen francia csillagász 1868-ban. Eleinte azt hitték, hogy ez a rejtélyes gáz csak idegen égitesteken fordul elő s így sohasem fognak többet megtudni róla, mint amennyit a világűrön felénk repülő fénysugár elárul. De később a svéd Theodor Cleve a földi levegőben is kimutatja. Sőt kiderült, hogy különböző ásványok is tartalmazzák a igy a hélium a mi szükeíbb planetánis világunkból sem hiányzik. Tanulmányozása kezdetben nagy nehézségekbe ütközött mert a legritkábban és legnehezebben előállítható elemek közé tartozott. Később azonban egyre több és több érdekes titkáról rántotta te a leplet a tudósok szorgalmas munkája. „Arisztokrata** gázak A hélium az úgynevezett nemes gázok közé tartozik, ami azt jelenti, hagy nem lép más etemmel vegyi kapcsolatba. Ilyen „gőgös11, „arisztokrata11 gázt többet is isimer a vegyészet. Ilyen pL az argon és a neon is. Ezt is, azt is villanyos lámpák és reklámfénycsöveik töltésére használják fel. A hélium a hidrogén után a legkönnyebb gáz. A radioaktív kutatások sarán nagy meglepetéssel állapították meg, hogy a rádium — bomlása közepette — szakadatlanul héliuimatomokat lövel magából, vagyis fokozatosan héliummá alakul. A rádium alfa-sugarai nem egyebek, mint pozitív töltésű hélium atomok. Egy gram rádium, mint valami örökké működő gépfegyver, másodpercenként 34 milliárd héliumrészecske szakadatlan pergőtüzét okádja. Igazi lövedékek ezek az atomok, mert. kezdősebességük a 20.000 km-t .is meghaladhatja, Ez a tapasztalat egyszeriben megmagyarázta, miért találnak uránium-, illetve rádium tartalmú kőzetekben héliumot is. Ha az ásványt feloldják, a kőzetet ifelimelegitik, a hélium elillan. Ismerve a radioaktív anyagok bomlási idejét, a kőzetben takeaztóm hivatott. Szemben vele egy elegáns idősebb ember ült: a hü olvasó. Erre a hü olvasóra halálom napjáig vissza fogok ennlé* keani. Jóságos szemével soká nézett rám, aztán igy szólt; — Uram, ex lehetetlen, ezt egy Edgár nem teszi! Zárójelben megjegyzem, hogy Edgár valóban nem is tette. Az őt példányt külön nyomattam, hogy kínzóim olvassák Edgár szörnyű végét és lássák be, milyen aljas ea a világ, ha már a főszerkesztőinek velem szemben nincs belátása. — önnek igaza van, — mondtam illedelmesen. — Egy Edgár ezt nem teszi! — Ezzel átnyújtottam neki a rendes lappéldányt, amelyben Edgár megint győzött és folytatása következett. Az öregur szemében öröm gyűlt ki. Gyorsan átfutotta a folytatást és igy szólt: — Köszönöm önnek és megbocsátom, hogy egy Öreg emberinek nyugtalan éjszakát szerzett. Mondanem sem kedl, hogy mikor Edgárt befejeztem, kirepültem a szerkesztőségből. Igaz, hogy egy másikba repültem jobb fizetéssel, mert értékelték bennem az Edgárt. Ma azonban, amikor Edgárról régen nem akar tudni senki, azt gondolom, hogy ő volt a régi jó idő szimbóluma; volt még hü olvasó, aki öt olvasta és nem a tőzsdét, a politikát. Volt még olvasó ember, aki regényt úgy olvasott, mintha ez lenne az élet és az élet boldogabb volt, mint ma. Nos hát, mi is volt és hol is volt az a régi jó világ? A hü olvasó megfelel a kérdésre, a hü olvasó, aki tudott szomorkodni Edgár bukásán és tudott örülni győzelmének. Régi jó idő, amikor Edgárnak köszönhettem, hogy pillanatig sem voltam szerkesztőségi íróasztal nélkül. Most szeretném végtelen folytatásban írni Edgárt: halálomig innám és a hü olvasó meg lenne elégedve. Edgár, Edgár, hozzad vissza a hü olvasót, aki örökre eltűnt! Iáit héliuma mennyiségéből megközelitőteg a® ásvány megszi 1 á.rdiul ásána.k idejére, tehát a kőzet korára következtethetünk. Igv állapították meg például a földre hullott meteoritek korát. A legfiatalabbak életkorát. i<s legalább 1.00 millió esztendőre, a legidősebbikét pedig közel 3 milliárd évre becsülik. Amerika a hélium hazája Komolyabb gyakorlati fontosságra- csak akkor verődött a hélium, amikor rájöttek, hogy petróleum-telepek közelében és földgázkuíak gázaiban is előfordul. Addig csak ásványokból állították elő, vagy levegőből választották ki. Ámde a levegő héliUmtar- talma elenyészően csekély: egy millió térfogatrész levegőben mindössze öt íérfogatrész akad belőle. Ebihez képest az Egyesült Álleim okbeli kutak napi gáztermelésének 0.11—2%-a. hélium. A texasi föld- gázmezők égjük uj kútjának napi gázlhozama például 27.000 kbm. s ebben 1.75%, vagyis 472.5 kbm héliumot találnak.. Az egyik texasi héliumgyár nem kevesebb, mint 1400 kbm-t termel. Héliumra bukkantak a németországi foldgázkutak- ban is, de eizek bősége átlag alatta marad a® amerikaiakénak, mint ahogy az európai gázmezők készlete általában jóval kevesebb, mintegy 0.10— 1%. Legújabban arra le rájöttek, hogy a föld különböző részein szinte kimeríthetetlen mennyiségben található monacilhiomok szintén kiadós hélium- forrás. Ezer fokos hőmérsékletre hevítve, a monacit- faomok kilogrammja mintegy egy liter héliumot termel. Mindezek révén a hélium előállítása annyira olcsóbbodott, hogy míg 25—24 esztendővel ezelőtt literje 5000 dollárba került, ma centenként árusítják a gázt a nagy amerikai héliumgyárak. Léghajót töltenek vele Az amerikaiak má.í évek óta használják a héliumot léghajók töltésére. Igaz, hogy valamivel nehezebb, mint * hidrogén, úgyhogy felhajtó ereje mintegy 9%-kal kisebb, ennek fejében azonban nem vegyül az oxigénnel, tehát nem ég. Ahéliuminal töltött léghajók tilt- és. robbanás- mentesek. Ha a szerencsétlen végű R 101 hidrogén helyett héliummal tett volna töltve, utasai ma te élnének. Éppen ennek a. megrendítő szerencsétlenségnek hatására határozta el magát az Egyesült Államok kormánya, hogy a hélium kivitelének korlátozását megszünteti. Ennek a hatása alatt határozták el a friedrichs- haíeni repülőmüvek is, hogy építés alatt álló uj óriáelégha jójukat hidrogén helyett Mdxogén- hélium keverékkel töltik meg. Ez a keverék szintén kiküszöböli a robbanás veszedelmét. Egye* modem léghajó-óriás befogadóképessége azonban 100—200.000 kbm, tehát egyetlen léghajó megtol tése te nagyon igénybe veszi a gázforráaok telje* eitőképessógét. Gazdaságosan ezért csak olyas források jöhetnek erre a célra számításba, amelyek hozama legalább te akkora, mint az amerikai ku- také. A léghajózáson kívül egyre nagyobb szerepbe* jut a hélium reklámcsővek töltésében, búvár- és oaisson-munkákban, ahol a levegő nitrogénjét helyettesíti és a vizái atti világ munkásait a buvár- kellaipozus nevű rettenetes betegség veszedelmétől szabadítja meg. Folyós héliummal állítják elő* legnagyobb hideget, amely már közeljár a világűr —273 sokos hőmérsékletéhez, az abszolút Ó ponthoz. Egyelőre nincs pozitív adat, hogy a most feltárt debreceni gáztout milyen százalékarányban tartalmaz héliumot. 2—3% már jelentős volna, de vérmes remények igy sem támaszthatók, mert a forrás hozama — mai állapotában — az amerikaiakhoz viszonyítva sokkal csekélyebb, semhogy gazdaságos ipari kiaknázásáról szó lehetne. Határozott vélemény majd csak a további kutatások során alakulhat ki. Egyelőre a debreceni hélium-előfordulásnak tudományos jelentőségét kell kiemelnünk. Az uj pápai évkönyv érdekes adatai V atikán város, január közepe. A közelmúlt napokban jelent meg a hiva- vatalos pápai évkönyv, a Gerarchia Cattoliea 1934-dki kötete, amely magában foglalja a katolikus világegyíház minden fontos adatát. Az évkönyvből megtudjuk, hogy a bibomokok szent kollégiumának jelenleg 56 tagja van, míg az 1933-ikií évkönyvben csak 53,volt. Az elmúlt év folyamán 3 bibornok hailt meg és 6-ot kreáltak, úgyhogy az üresedésben levő bíboros! kalapok száma 14. Az 56 porporati közül pontosan a fele olasz, fele külföldi. Az úgynevezett kuriális kardinálisok száma 28, akik közül 20 olasz és 3 külföldi, még pedig a francia Lepicier, a spanyol Segura és a német Ekrle. A 28 külföldi bibornok közül 6 francia, 4 német, 4 északamerikai, 3 spanyol, 2 lengyel, 1—1 magyar, belga, ir, portugál, csehszlovák, osztrák, kanadai, brazíliai, angol. Az 56 kardinális közül 6 a püspök- biibomokok, 47 az áldozár-bibornokok és 3 a szerpap-bibornokok rendjébe tartozik. Életkorra legidősebb Ebrle, aki -múlt év október 27-én töltötte be 88. életévét. A legfiatalabb Gonsalves-Cerejeira, aki 45 esztendős. Legrégibb bibornok Skrbensky, aki nyugalomban él és akit még XIII. Leó pápa kreált, bibor- nokká 1901-ben. XI. Pilis pápa uralkodása alatt 52 bibornok halt meg. Az uj évkönyvben a régi pápai állam megszűnése óta első Ízben van betöltve egy régi hivatal, az apostoli kamara kincstámioka, amelyet most Mgr. Caítaneo visel. Anni a Vatikánnál akkreditált diplomatákat illeti, ezeknek száma megszaporodott az uj észtországi követséggel és jelenleg 37. Emelkedett a Vatikán diplomatáinak száma is 2- vel, a hondurasi munciaturával és az észtországi intern un ciaturával 34-re. Növekedett az egyházmegyék szánna is, még pedig 7 uj tényleges és 9 címzetes püspökséggel, valamint 1 uj közvetlen a pápa alá rendelt préláturával. Az apostoli vikaria- tusok száma 253-ról 259-re emelkedett, a legtöbb uj Kínában van. Ugyancsak emelkedett az apostoli prefekturák száma is 105-ről 106-ra. — „Az Én Újságom11. Zúzmara. Varázsló barlangját keresi Pisti gyerek Az Én Újságom utolsó számában. De a gonosz varázslón kívül egy kedves gólya történet és Ikszli P ikszli érdekes kalandjai folytatódnak a miagyar gyermekek legrégibb és legszebb gyermeklapjának, Az Én Újságomnak uj számában. A német oldal játszva tanítja németül a gyermekeket, ezenkívül sok szép mese, vens, szebbnél-szebb képek díszítik ennek a lapnak mindem számát. Van benne sport, játék, rejtvény, kézimunka, Szerkesztő bácsi postája, minden ami a gyerekeket érdekű. A kiadóhivatal (Budapest, VI. Andrássy-ut 16.) készséggel küld mutatványszámot. Előfizetési dij Csehszlovákiában egy negyedévre 14 korona. — Mandzsúriában koronázó palotát építenek. Pekingből jelentik: Hsinkingben, a mandzsu fővárosban — amelyet azelőtt Tschangtschunnak hívtak — lázasan építkeznek a tróntermen, amelyben Buiijit császárrá fogják koronázni. Az épület, klasz- iszik/tM mandzsu •stílusban épül és az építkezések többezer embert foglalkoztatnak. A debreceni hélium-előfordulásnak egyelőre csak tudományos jelentősége van A kü eétasé esete Ida: Heu&auez
