Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-17 / 13. (3344.) szám

1935 (sp.) Prága, január 16. Alig léptűink be az e z-erkai enoezázharm inc- negyediik évbe, 6 máris az e zerkilencsz áztoair- mincötödik'kel foglalkozni? — Túlzásnak lát­szana. ha a genfi világpolitika, amely jobb bijján igyekszik legalább óvatos lenni, nem. kezdeményezné önmaga a bölcs előrelátást, a nem vetné föl jóelőre, pontosan az éllkövetke- zés előtt egy évvel, olyan problémákat, ame­lyek megoldása 1935-ben esedékes. Szó ami ezó, 1934-ben is elegendő megoldani valónk Volna és semmi sem történik az elintézésük ér­dekében, szó ami szó, 1934 is döntő év lesz a világon, különösen a. közgazdasági kérdések­ben, — mint ahogy az események meggyorsult menetéiben idővel mindenegyes év döntő év tesz —i die 1935 különlegesen kényes problé­mái meHtett sok aktualitás eltörpüli a genfi mé> fkftpont számára. A jövő év se nem szökőév, se nem Jelzik pályáját előreláthatólag csf-lagknftr lápok, vagy üetökösösszetltközések, de a szén- *Aciós benne az, hogy korszakot zár lé. A ver- eaillesi békeszerződés világ- és időkiszabó ha tórozataá érteflimében, lezárja a háború utáni élet első koiszakát, azokat az éveket, ame­lyekben Németország' nem egyenrangú félként a nagyhatalmaik társadalmában, amely átat* büntetéssel sújtották és vezekelni voűt kénytelen. 198Ő után Jön. a második korszak: a szabad Németország ideje, amely természe­tesen csak akkor következik be a versailleei kiszabás értelmében, ha a birodalom közben tanú jelét adja jószándékának és békekészsé- gének, egyszóval, ha az elmúlt tízenötéves január 11-én lépett életbe) jól viselkedett és próbaidő alatt (a versaillesi szerződés 1920 egyest kapott magaviseletből. Eredetileg 1935 sokkal nagyobb jelentőségű évnek készült, mint amilyennek az esemé­nyek feltűnő torlódása következtében lett. Versaillésben még ngy számoltak, hogy csak 1935-ben fog végérvényesen véget- érni a né­met területek au tant megszállása, ekkor lép be a birodalom a népszövetségbe (.közben ki is lé­pett onnan), ekkor szűnik meg a jóvátételi fi- zettségek első, nehéz korszaka, ekkor folyik í'e a népszavazás a Saar-vidéken. — De ekkor kezdődik el a győztes hatalmak lefegyverzése is. ha természetesen a német birodalom maga­viseleté lehetővé teszi ezt, S ekkor tanácskoz­hatnak a hatalmak Németország fegyverkezési egyenjogúságának visszaadásáról és bizonyos gyarmati mandátumok megadásáról. Strese- mnn ügyességének idő előtt sikerült kicsikar­ni a rajnai megszállás teljes megszüntetését — csak most látni, mennyi komoly eredményt könyvelhetett el a második birodalom leg­nagyobb külügyminisztere —, a krízis erejé­nek sikerült végre kitörölni a jóvátételi kér­dést a hatalmak politikai jegyzőkönyvéből, de a többi kérdés akkút maradt és bizonyosra vehető, hogy a birodalom hivatkozni fog arra a cezúra-jogra, amellyel Versailles 1935-öt- ellátta és követelni fogja az Ígéretek pontos betartását. A francia hazafiak lelkivilágában régóta ki- sértetjáráet rendez 1935 nyugtalanító dátuma. Évek — egy egész évtized — óta foglalkozik a francia sajtó és közvélemény azzal a kérdés­sel: .,mi lesz 1935 után?“ Amikor Németország visszakapja a szabadságát? Amikor megszűnnek az antant, előjogai Amikor a birodalom repülő­gépeket és erődöket kap? Amikor pénzügyileg felszabadul? Amikor gyarmatokat követelhet? Ismétlem, az események közben 6ok mindent megváltoztattak, s Franciaország kitalálta az ellenszert, amennyiben a hitleri Németországra hivatkozva egyszerűen majd megállapítja, hogy a birodalom nem júezándóku és nem békekcsz- fcégii, tehát a békeszerződésnek 1935-re vonat­ig BTwxri.l1ng*íti«na fwnyrrvWg, MlndftWtWlttal Az osztrák nemzeti szocialisták kampóskeresztes fogadtatásban akarják részesíteni a Bécsbe érkező Suvich olasz államtitkárt Béos, január 16. A nemzeti szocialista párt müncheni vezetősége az osztrák pártvezotö- ségnek pontos utasításokat adott Suvich olass külügyi államtitkár ausztriai utazásá­val kapcsolatban. Parancs szerint az osztrák nemzeti szocialistáknak mindent el kell kö­vetniük, hogy Suvich azzal a benyomással távozzék Ausztriából, hogy a kis köztársaság át van itatva a nemzeti szocializmussal. Az utasítások a következők: 1 .Amig Suvicli vasúton átrobog Ausztrián, a vágányok mellett lehetőleg minél több kampóskeresztet kell elhelyezni, ezenkívül a környékező hegyeken kampóskeres?yt-tiize- kot gyújtani. 2. Nappal a házak falát és a fákat kampó-- keresztekkel kell díszíteni s lehetőleg minél több nemzeti szocialista zászlót kitűzni. 3. Azokon az utakon, amelyeken Suvich Becsben végighalad, papirbombákat kell felrobbantani, természetesen úgy, hogy Su- vichnak semmi bántódása ne essék, de lát­hassa, hogy a nemzeti szocialisták mindenütt ott vannak Ausztriában. A hatóságok kellő időben tudomást sze­reztek a tervekről s igy megvan a remény' arra, hogy elejét veszik a tüntetésnek. Németország nem megy Genfbe a Saar-kérdés rendezésére Közvetett lemondás — „A felelősség a Saar-ügy elintézé­séért egyedül a népszövetséget terheli** Berlin, január 16. A hivatalom német saj­tóiroda közli: A kormány egyelőre nem dön­tött abban a kérdésben, vájjon eleget tesz-e a népszövetségi tanács meghívásának és ré®zt- ve«z-e a Saar-vidéki probléma genfi vitáján. A berlini reggeli lapok egyöntetűen közük, hogy a német válasz negatív lesz, mert amióta Németország kilépett a népszövetségből, nem volt oka, hogy álláspontját megváltoztassa. Ha most visszatérne Genfbe, veszedelmes prece­denst teremtene. A birodalmi kormánynak semmi tfka sincs arra, hogy a Saar-kérdés megoldásáért járó felelősséget elhárítsa a nép­szövetségről. Németország emelőre nem felei Franciaországnak Berlin, január 16. Francois Poncet berlini francia nagykövet tegnap este meglátogatta Bülow német külügyi államtitkárt. A két dip­lomata a január elsején kelt francia memoran­dumról és a német válasz tervéről tanácsko­zott. Jól értesült német körökben az a véle­mény uralkodik, hogy a birodalmi kormány még néhány kiegészítő kérdést tesz Francia­országnak Franciaország lefegyverzésére Vo­natkozóan, mielőtt az Írásbeli választ megadná a párisi Aide meraoire-ra. Ugyanakkor Hitler azt is megkérdezi, hogy milyen álláspontot fog Franciaország elfogadni a nemzetközi tárgya­lások alkalmával a német félkatonai szerveze­tekkel szemben. Mindezekben a kérdésekben, a francia memorandum nem elég világos. A né­met választ a külügyminisztérium egyébként már elkészítette 6 Hitler elé terjesztette, de a kancellár egyelőre nem nyilatkozott róla. A német választ a hét vége előtt aligha, nyutjtják át a francia nagykövetnek. elég momentum marad, amely 1935 dátumánál fogva jelentős vállalkozásokat eredményezhet a világpolitikában és Németország törvényszerű megerősödéséhez vezethet. Az elodázhatatlan 1935-ös döntések közé tar­tozik például a Saar-kérdés megoldása. Ez pedig nem csekélység — nem csekélység éppen azért, mert a Saar-vidék hovatartozásának óriási gaz­dasági jelentősége van, ma pedig gazdasági té­nyek gyakran többet nyomuak a politika és a politikai mérlegelés serpenyőjében, mint bármi más. Franciaország 1919-ben. békeszerződés alá­írása idején, amikor szemét a- fegyverek dicső­sége vakította e'l, talán nem is tudta, mily óriási jelentősége van a Saar-terület.nek. Ma, a krizie éveiben érzi és tudja ezt. Ezért va.n, hogy alig léptünk be 1934-be, Franciaországot, s rajta keresztül a nemzetközi fórumokat, s ennélfogva Németországot és az egész világpolitikát, a je­lenleg folyó és ezer problémájánál jobban ér­dekli 1935, a Saar-kérdés, s máris megindult a nagy nemzetközi apparátus, hogy a hatalmak kellő időben a saját előnyükre előkészítsék a küszöbön álló döntő év legdöntőbb problémá­jának elintézését. ■ Miért oly döntő probléma az alig 2000 négy­zetkilométeres területnek és alig egymillió la­kosnak problémája? Azért is. mert ha vissza­kerül Németországhoz, a birodalom lakosságát, amely úgyis 64 millió már, újabb egy millióval bői a birodalom uj kormányzati rendszere messzemenő és lelkes következményeket vonna le, azért is, mert a francia kormány presztízsét súlyos csorba érné (mert a kormány állandóan hangoztatta, hogy a népszövetség ..bölcs politi- kájá‘ — franciabarátokká fogja tenni a. saar- vidéki németeket, akik 1935-ben föltétlenül Franciaország, vagy legalább a mai rendszer föntartása mellett fognak nyilatkozni), de főleg azért, mert a Saar-terü’letnek a mai európai kon­stellációk között határtalan gazdasági — pon­tosabban: fegyvergazdasági — jelentősége van. A ffancia illúziókat súlyos csapás érné, ha a Saar-vidék lakossága nőm szavazna Fran­ciaország mellett. A világ látná, hogy a fran­cia forma nem tudta meghódítani a rajnai embert. De a presztízsveszteségnél sokszoro­san nagyobb volna az, amely a francia köz­gazdaságot érné a Saar-vidék elvesztésével. Nem túlzás, ha egyes párisi körök azt állítják, hogy a francia közgazdaság mai relatívan jó helyzetét elsősorban a Saar-vidéki szénnek köszönheti. A szénben hallatlanul gazdag te­rület teszi lehetővé, hogy Franciaország nem szorul uagyobbarányu szén behozatalra. A Saar-vidéki szén következtében olcsón termel­hető a tótba ring iái vas. amely nélkül a fran­cia fegyverkezési ipar nem állna azon a ma­gaslaton, ahol ma áll. Lotbaringia ipara el­sorvad.. ha elvágják a Saar-tól. s vele elsorvad $^p^<>AW6 gp£4&ági la.ÍÍl:Q£||Íet valamint i a francia fegyverkezés legnagyobb lehetősége is. A üllői. sőt a messzefekvö belga iparvidé­kek nem pótolhatják a Saar-terülefet, amely 1935-től fogva Németországnak termelné gazr dag és nélkülözhetetlen gyümölcseit. Nem csoda, ha ilyen körülmények között. Francia- ország máris előreküldi hü csatlósát, a nép- szövetséget, hogy valamikép megszerezze Pá­rig számára az értékes területet. A terv aligha sikerülhet. A logcsa varosahb jogászi fogásokkal sem lehet a Saar-vidéki népszavazást elodázni, vagy tisztán francia „ellenőrzés1' alatt lebonyolítani, ami bizonyá­ra Franciaország célja, s ha nem sikerül, ak­kor a plebiscitum eredménye kétségtelen: ki­lencvenszázalékos többség a német birodalom javára. A közel egymillió Saar-vidéki ember eltolása pedig a másik oldolra beláthatatlan következményekkel járhat. Az lehet a világ- politikában, ami a mérlegnél a különbséget kitévő néhány gram áthelyezése. A serpenyő, amely eddig nehezebb volt, hirtelen könnyű­vé vá]ik. s a másik serpenyő, amely eddig könnyebbnek találtatott, nyomban diadalmas­kodik súlyban. — Elkészülhetünk arra. hogy Franciaország minden erejével igyekeznoi fog a Saar-vidéki néhány gram átcsoportosí­tását meggátolni. De elképzelhetjük azt is, hogy Németország minden ereiével ragasz kod ni fog jogaihoz, amit 1935 hoz meg számá­ra. S ha igy lesz. akkor ismét szép politikai vitákra van kilátásunk. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- # , , , Szerkesztőség: P r á g a H„ P a n s k a ulicc 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeTlSzkÓi ÓS rUSziflSzkÓl magyarság A. emelet -Telefon: 30311. K,^óhl^aifj félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt •/ • Prága H, Panská nlice 12. 111. emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOlltlKQl Tiapilapjü Telefon : 34184. E*yeS ára 1.20 Kő, vasárnap 2.-KŐ SÖRGÓNYCIM: HÍRLAP. PRAHA

Next

/
Thumbnails
Contents