Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-12 / 57. szám
ÁrO'SOfill^ ^ Független magyar napilap Sir Basil ííaharoff, „Európa rejtélyes embere*4, a fegyverkezési ipar ki öziisa, haldoklik. Végétért a kassai konferencia A kassai mlnisztertaiálkoző hivatalos kommünikéje szerint Benes és Tituiescu a népszövetség érinlheteiSenségéröl tanácskozott „Közéqeurófpal négsszüwetséget'* Niván Benes — Nyilvánosan megcsókoíia egymást a két miniszter « A vasárnap és hétfő Kassán A párisi tanácskozás előestéjén Máskor december a nyugalom hónapja s az államférfiak igyekeznek kerülni a fölösleges izgalmakat és megerőltetést. Emlékezetes, hogy valahányszor diplomáciai föllendülésekre került a sor, a miniszterek a szép tavaszi, vagy nyári és koraőszi hónapokat választották, hogy látogatásokat tegyenek az egyes fővárosokban és kidomborítsák a szívélyes jóviszony t, a hóke alapját jelentő kurtoáztát. Amióta Németország október 14-én elhatározta, hogy kilép • a népszövetségből, amióta az ezer kényelmes ülést tartott lefegyverzési konferencia megszűnt utolsót pihegui, nem érvényesül többé a világpolitikában az idény- elmélet és a szokatlanul fagyos december ejlenére olyan általános lótás-futás van az európai politikában, mint még tálán soha sem volt, holott számos nagy mozgalmasságot láttunk már a háboruutáni diplomácia történelmében. Valamikor a minisz- tertalálkozé'k központja az idillikus Svájc volt, amelynek vadregényes fürdőhelyein . különösen jól érezték magukat az államférfiak a szezon hónapjaiban. Érdekes jelenségként megállapíthatjuk, hogy Svájc lekerült a napirendről. A miniszterek nem utaznak többé a kék tavak és a héfohéí hegyek pompás tájékára, ahol lelkűk megnyugszik és felfogásuk békiilékenyebb lett, hanem különösebb válogatási lehetőség nélkül ' össze-vissza járják az európai teret s gyakran olyan városokat keresnek fel, a melyekre előbb valóban nem gondolt senki. íme, a mi csendes Szlovenszkóük is rákerült a fontos miniszteri antrevük listájára. Benes és Tituiescu most találkozott Kassán, s a párisi lapok regisztrálják a hirt, nagyjelentőségű eseménynek tartják, miközben az újságírók valószínűleg a térképet böngészik, hogy , hát hol is van az a Kassa, ahol kiteljesedik ,a világpolitika egyik eseménye. Találkoznak a miniszterek Belgrádiján, Szófiában, Ankarában, sőt legújabban váratlan ingere támadt a szövjetbrosz városoknak is: Herriot után most hivatalos minőségben a franciakul, ügyminiszter akarja meglátogatni Moszkvát, hogy sietve viszonozza Litvjnov egykét év előtt tett párisi látogatását, még mielőtt Roósevelt vagy Mussolini megelőzhetné ... Nagy tüntetés aelőtt Kassa, december 11, Tituiescu román ktilügy- miniszter vasárnap este megérkezett Bukarestből Kassára. Fogadtatására a pályaudvaron megjelent Benes csehszlovák külügyminiszter , és több kassai toaga&rangu funkción árus. Az előkelő vendég érkezésekor nagy tömeg gyűlt össze a pályaudvar környékén. Mint Benes, Tituiescu , is a Schalkházban szállt meg, A román külügyminiszter társaságában volt Emaudi prágai román követ, továbbá Buzdigan és Nenlsor követségi tanácsos. A bukaresti vonattal érkezett Kassára Se- ba bukaresti csehszlovák követ is. A vacsorát a miniszterek magánlakosztályukban költötték el. A minisztertaláLkozóra a hatóságok elrendelték Kas.sa föllobogózását. . A középületekeu a csehszlovák lobogó mellett kitűzték a román zászlót is. A szállodát, ahol a két külügyminszter tárgya- ■ Jásait megtartja, egész napon nagy tömeg veszi körül és érdeklődve figyeli a diplomáciai munkát kísérő mozgalmasságot. A csehszlovák külügyminiszter vasárnapja Benes vasárnap délelőtt autón Eperjesre utazott, ahol tultömött teremben elmondta ugyanazt a beszédet, amelyet már több szlovenszkói városban elmondott. Délben egy órakor Benes visszaérkezett Kassára és részt vett azon az ünnepi ebéden, amelyet a tiszteletére adtak, s amelyen körülbelül kétszáz ember jelent meg. A jelenlevők között volt Csárszky kassai püspök, a német konzul és Keletszlovenszkó legtöbb főhivatalnoka. Mason polgármester beszédet mondott, majd Csárszky püspök emelkedett szólásra és a cseh-szlovák egyetértésre ürítette poharát. A zsidó lakosság nevében Herz és Gutmann beszéltek. Az elhangzott felköszöntőkre Benes külügyminiszter válaszolt és kijelentette, hogy utján látta, hogy- Szlovenszkó mily óriási fejlődésen eseti át. — Programom a béke, — mondotta a miniszter — a béke minden áron. A szlovákok és csehek kötdessége, hogy őszintén beszéljenek egymással és megtalálják a megértés útját. A külügyminiszter ezúton bejelentette, hogy a inocLus vivendit minden körülmények között megvalósítják. Véleménye szerint nemzetközi viszonylatban sikerült Csehszlovákia helyzetét biztosítani — Tiszteljük és becsüljük kisebbségeink meggyőződését, — mondotta Benes — nemcsak azért, mert nemzetközileg köteleztek erre, hanem azért is, mert ez megegyezik felfogásainkkal. Semmit sem fogunk elmulasztani, hogy Magyarországgal meg ne értessük egymást. Ezek után sok szerencsét kívánt a miniszter Kassának és a város fejlődésének. Délután négy órakor a külügyminiszter a városi szinházban megtartotta előadását, amelyen körülbelül 1400 ember vett részt. A színház előtt a hideg ellenére nagy tömeg gyűlt össze és bang- erösitövel hallgatta a beszédet. Az éjszaka folyaA legfontosabb miniszteri összejövetel természetesen a párisi lesz, ahol Francia- ország s Anglia delegátusain kívül a csehszlovák külügyminiszter s a lengyel nagykövet jelenik meg s igyekszik a francia érdekszférába tartozó népek eljövendő politikáját tisztázni. Nem kevésbé fontos találkozó az sem, amely a párisi konferenciával csaknem egyidejűleg Berlinben történik s amelyen az olasz külügyminiszter kiküldötte tanácskozik hivatalosan. a német illetékesekkel, A berlini és a párisi alapvető tanácskozásokból látni, hogy decemberben a nagyhatalmak végre tisztázni óhajtják problémáikat. Október 14-ike óta a lehető legnagyobb tanácstalanság uralkodott a világpolitikában. Nem volt irányvonal és nem volt kiindulási pont, amelynek alapján a hatalmak alkalmazkodhattak volna a megváltozott eseményekhez. Most kell megteremteni az irányelveket. Az európai közvélemény kíváncsian várja, hogy miben állapodnak meg Parisban és mit határoznak el Berlinben. A két front kidolgozva és szik’aszilárdau áll egymással szemben: az egyik, a párisi, kitart az eddigi politika mellett, és azon a véleményen van, hogy a krízis s az egész zsákucca, amibe Európa bekerült, esupán átmeneti nehézség, amely elviharzik s utána a régi alapon kitisztíthat a világ. A másik front, a berlini, végleges esődnek tekinti a mai világpolitikai állapotokat, reménytelennek a lefegyverzés gondolatát, kilátástalannak a népszövetség mai elképzelését, megjavithatatlannak a gazdasági helyzetet, halálra bonyolultnak az ellentéteket s felfogása szerint újonnan kell kezdeni az építő munkát. Meglátjuk, melyik frontnak lesz igaza, A mi véleményünk szerint a párisi tanácskozások nem érhetnek véget azzal a negatívummal, amellyel a legtöbb eddigi ánKassa, december ll. JBenes és Tituiescu ina reggel kilenc órakor a ScJiaMáz egyik termében kezdték meg tanácskozásaikat. A tanácskozások délután négy órakor értek véget. A két miniszter megtekintette a kélet-szlov. múzeumban rendezett üvegkiállitást, onnan az iparkamarába ment, ahol a jugoszláv grafikái kiállítást nézték'meg. Három kérdés a revízióról Délután féléikor Tituiescu fogadta a sajtó képviselőit. Az újságírók három kérdést tettek fel a román külügyminiszternek > a revízióra- vonatkozólag. Az első kérdés-az volt, .hogy lehetségesnek tartja-e a külügyminiszter a békereviziót? Tituiescu azt felelte, hogy a revízió lehetetlen, mért. a béke. durva, megsértését jelentené. Márpedig ma egész Európa békét akar. A második kérdés: Legális folyamatnak tartja- e a revizionizmust? — A revizionista törekvések megvalósításának —- válaszolta Tituiescu — egyetlen fóruma a népszövetség, nempedig valamelyik ország parlamentje. A békeszerződések 19. passzusa ugyan alkalmat nyújt a békerevizióra, abban az esetben, ha az érdekeltek ebbe beleegyeznek. Minthogy azonban a kisantant a revízió gondolatát elveti, ennek a szakasznak az alkalmazásáról szó sem lehet. A harmadik kérdés az volt. hogy' lehetségesnek tartja-e, hogy á kisállamok megegyezzenek a revízió kérdésében. — A közelmúlt manifesztációi azt bizonyították, mondotta Tituiescu, hogy soha nem egyezünk bele határainknak megváltóztatásába. Benes külügyminiszter mostani kőrútja, és Maniu december 1-én tett deklarációja fényesen bebizonyítják, hogy a revíziót elvetjük. A revíziós törekvésekre csak-egy válaszunk lehet: Nem, nem soha! • • Azok az indokok, amiket most a revízió mellett felhoznak, már a békeszerződések során és és azóta többször 1? letárgyaltattak, tehát semmi alap nincs arra, hogy újból felvessék a már egyszer letárgyalt kérdéseket A kisantant egyetlen négyzetmétert sem enged át, országaiból. Azok a követelések, amelyek külföldön hangzottak el velünk szemben, beavatkozást jelentenek szuverén áUaméletünkbe. Ezért ma is kitartok régi tézisem mellett, hogy a revízió háborút jelent, mi pedig békét akarunk. A béke régi szolgája vagyok és ezért harcolunk a revízió ellen. Lampíónos felvonulás a Schalkház e<őtt Délután öt órakor Benes külügyminiszter teát adott .Tjtulesou tiszteletére a Scbalkházb’an. A teán megjelentek a város előkelőségei, a.z újságírók és a hatóságok képviselői. 'Míg a Schalkház elsőemeleti termében' a vendégek a teához • ültek, addig á Huszita-térről mintegy ötezer főből álló tüntető tömeg vonult ■ fel lampionok alatt a Schalkház elé. A Schalkház elé érve a tömeg éltette a két külügyminisztert, amire Benes- és Ti- tulescu megjelentek a Schalkház erkélyén. Ekkor a tömeg élén haladó zenekar eljátszotta a ki sántán thoz tartozó három állam himnuszát. Ezután Benes külügyminiszter intézett beszédet az ünneplő tömeghez és megköszönte az ovációt. — U.gy látom, itt is tisztában vannak azzal, mit jelent Szlovenszkónak a kisantant és mit jelent nekünk Szlovenszkó, — mondotta beszédében Benes, aki a demonstrációt méltó hódolatnak tartja Tituiescu román külügyminiszter, a kisantant nagy államférfia előtt, Benes beszédét a szövetséges államok és államfők éltetésével fejezte be. Tituiescu harcias beszéde Benes után Tituíésou intézett francia nyelvű beszédet az egybegyült tömeghez. Tituiescu francia beszédét természetesen azonnal tolmácsolták. — A kisantant élő politikai valóság, mondotta Tituiescu, rövidesen gazdasági valóság is lesz és én remélem, hogy lelki valéság Is. Együtt védjük meg a békét, de egyek leszünk háborúban is, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a revízió háborút jelent és mi, ha kell, szembeszállónk a külföldi politikai propaganda összes következményeivel. Védeni fogjuk határainkat, de éppen úgy sikraszáilunk Jugoszlávia, vagy Csehszlovákia határaiért is, mert jelszavunk: együtt egy célért! [Fólytat&s a második ol dal I hasábján^ 1, évf. 57. szám * K^cM ■ 1933 december 12 A hétfői nap Kassán Kassára. Maxpu polgármester üdvözlő szavainak fiuikuára fondatása után Tituiescu röviden yála- széJl és kiemelte .Benés ór^emeifc. A .reyizióTól be- ízéÍrő . Titule$oú á /következődet mondottá:' ?• -* rőviaió - hábőrüt'Jélent. , ,V k4$ő esti .órákon a Schalkházban lefolyt n^g^avacsora után Benes :és Tituiescu vi£szg,vo- pufták é$: hossjantartóaii .elcsevegtek, de .az, érdemleges-tárgyalásokra csak hétfőn' délelőtt ke- rttlt' sor. mán Benes előadását- a rádió magyar .nyelven is., közvetítette; , ' ‘ . : ;■ Tituiescu a revízió ellen Az előadás-után, amelynek szövege.azohps tolt. a. már ismertetett szlovenszkói előadásokkal, Be- nes a pályaudvarra hajtatott román vendégei fogadtatására. Az előadás látogatói is a pályaudvarra mentek.' Tituiescu 19.35 perckor érkezett"
