Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-29 / 220. (3330.) szám

6 <a«<ga-7VW^HnaiSft ___________________________________ 1933 december 29, péntek. Tár sadalmi Élet # A szőgyéni római katolikus népiskola kicsiny mükedivelői december 25. és 26-án jőtékonycélu előadást rendezlek, Amely mindkét nap telt házat vonzott. A kicsiny szi­vek e bájos megnyilatkozása utján sok-sok nyomorgó pajtásuknak juttat anyagi segélyt. A darabot Kissné M. Mária, Varga Magdolna és Molnár Margit tanítónők tanították be lel­kes odaadással- Az énekeket Erőse Imre és Bíró Béla tanítók kísérték. # Rég látott hangos mulatság lesz a pozsonyi Katolikus Kaszinó idei Szilveszter-estéjén. A Szilveszter-esti mulatság iránt nagy érdeklődés mutatkozik és a pozsonyi közönség még élénken emlékszik arra a jelmezes estélyre, melyet a Katolikus Kaszinó és a Kisk árpátok cserkész- csapata az idén' közösen rendezett. A közönség tapasztalatból tudja, hogy a Katolikus Kaszinó estélyein mindig jókedv uralkodik. A kimondot­tan magyar mulatságok és a hálok a gazdasági válság következtében elmaradtak s ezért a Ka­tolikus Kaszinó legalább valódi, hamisítatlan jó­kedvű Szilveszter-esttel kívánja kárpótolni tag­jait. és vendégeit. A Kaszinó falai között csalá­dias hangulat lesz és ezért a Kaszinót mindenki nyugodtan fölkeresheti, mert a családi hangu­lat, mellett olyan környezetet is talál, melyből zavartalan jókedv fakad. — Amerikában öngyilkosságot követett el egy magyar származású színésznő. Nmvyork- ból jelentik: A Lincoln-szálíó tizenötödik eme­letéről tegnap levetette magát az ucca köve­zetére Adrienné la Gharnpe színésznő, aki évek előtt Budapesten Rákosy Szidi sziniisko- lájának a növendéke volt. Annakidején még Schönhrnnn Adélnak hívták- Schönibnuirn Adél a szinüskola elvégzése után Berlinbe ment s ott egy gazdag kiuai felesége lett. Berlinből Kínába, onnan Amerikába költözött. Öngyil­kosságának oka ismeretlen. — Elítélték a kommunista jelszavakat má­zoló kassai agitátornőket. Kassai szerkesztő­ségünk jelenti: A kassai kerületi bíróság Moiriczrtanácsa teigmaip tárgyalta Sáray Blanka szakácsnő és özv. Jadinyákné rendtörvényes ügyéi, akik a vádirat szerint ez év november 6-án este a Liszt Ferenc-uccán több ház falá­ra vörös krétával lázitó komlmínnistá jelszava­kat irtaik.' A bíróság bűnösnek mondotta ki őket a vádárat érteiméiben és Sáray Blankát közbékebáboritás és jogtalan vagyonrongáMs óimén két hónapi, Jacinyáknét pedig két heti fogházra ítélte. — Egy évre ítélték el a katonaszabaditó komon­nai járási tisztviselőt. Kassai szerkesztőségünk telefonon jelenti: A kassai kerületi, bíróság ma tár­gyalta Osoba Márton bomonnai járási hivatali tisztviselő és társai katonaszabaditási ügyét. A vádirat szerint Osoha Márton tizeinké trendbeli kalouas/.ahaditáfl és tizenegy esetben passzív meg­veszi vetés vétségét követte el 1925-be® és a reá köve: v,ö néhány évben. Az első katonaszabadi- tást itoseníwasser kaitaeskai mészáros katonafia érdekében követte el, olyképpen, hogy a tényleges szolgálatot teljesítő fiúnak a csendőrségi jelenté­sek és - családi értesítők meghamisításával kiesz­közölte a négyihónapos szolgálati kedvezményt. Tizén §00 koronát kapott. A többi t ne négy eset­ben * 'Katonaszabaditást úgy csinálta, hogy a fa­lubeli legényeket más olyan járásokba dirigálta sorozásra, ahol az ujonokontingens már be volt töltve 6 így ezeket föltétlenül kidobták. Ezekben az esetekben 100—(200 korona dijat vett föl. Ezen­kívül Osoha sok okmánybélyeget és egészen jelen­téktelen készpénzt is sikkasztott. A mai tárgyalá­son Osoha beismerte a visszaéléseket s azokat kis fizetésére és nagy nyomorára való hivatkozással igyekezett mentegetni. Vádlottársai a terhűkre rótt bűncselekményeket tagadták, az okiratok és á ta­nuk azonban teljesen igazolták a vádat. Ősökét a bíróság egyévi fogházzal, a. többi vádlottat egy- kéthavi fogházbüntetéssel sújtotta. Az ügyész sú­lyosbítás érdekében fellebbezett. — A sisói erdőben vadorzók rálöttek egy csendőrre és súlyosain megsebesítették. Nyit­rai munkatársunk jelenti: Leidenfrost Ernő földbirtokos sísói erdőjében a napokban vad­orzók garázdálkodtak, akik több vadat ejtet­tek el. Votruba Ferenc csendőrőrmestér fi­gyelmes lett a lövöldözésre és amikor észre­vette a vadorzókat, néhány ijesztő lövést adott le. A vadorzók mem rettentek viösza, hanem észrevétlenül megközelítették a csend­őrt, majd egyikük mintegy 15 lépésről rátsü­tötte fegyverét és súlyosan megsebesítette.! Votrulba összeesett, a vadorzók pedig elme­neküllek- A csendőrnek sebesülése dacára sikerült e-lvánszorognia a faluba, ahol első | segélyben rész esi tették- A nyomozást azonnal megindították, melynek során a gyanú Palus- József és Tömeg János nevű munkásokra te­relődött, akiket, a csendőrség tagadásuk da­cára letartóztatott. Egy év alatt kétmillió fontot zsákmányolnak a tengerfenék gangszterei Mérhetetlen kincsek a tenger mélyén — Versenyfutás a hivatalos- és orv-kutatók között hokidon, december 28. Körülbelül két esz­tendővel ezelőtt — amint annakidején a P. M. H, Is jelentette —- „Lutina Company11 néven különös részvénytársaság alakult Hollandiá­ban. A társaság alap szabályszerű célja az lett volna, hogy napvilágra hozza azokat a ,kincse­két és értékeket, amelyek 1799-ben a Lutina nevű angol fregattal a holtendi Tere bel! ing­sziget közelében elsüllyedtek. A Lutine azok közé a legendás hírű hajók közé tartozott, amelyek hosszú időn keresz­tül állandóan foglalkoztatták az emberek fan­táziáját, annyival is inkább, mert időközben napvilágra került adatok szerint armybm és értéktárgyakban, körülibeiül 1,000.000 fontot vitt magával. A. Lutine Company egész eredeti módszerrel próbálkozott, a lehetetlennek látszó feladatot megoldani. Egy óriási tornyot konstruáltak ebből a célból, amelybe azután hatalmas szívócsövet építet­tek bele és egy speciális sülyesztő készülé­ket készítettek hozzá, amelynek az volt a rendeltetése, hogy a buvártornyot — mint egy harangot — lesülyessze az elmerült hajótest fölé és a szívócső segítségével eltávolítsa a több mint száz esztendőn keresztül köréje ülepedett iszap-, illetve fövenyréteget. Amikor azonban ez az előkészítő munka látszólag már befejezéséhez közeledett, októ­ber utolsó szombatján a kis Teraliéi!ing-sziget lakói egy irtózatos robbanás mennydörgő hangjaira lettek figyelmesek. Mindenki a partra tódult a dinamó-erőmüvek kányában, mert első ösz­tönös gondolatuk az volt, hogy ott, a géptele­pen történt valami szerencsétlenség. A tele­peknek semmi bajuk sem történt, néhányszáz méterrel odébb azonban elszörnyedve pillantották meg roncsokban úszkálni a hatalmas buvártornyot, amelyet a titokzatos robbanás ereje szétvetet,t. ,,Ismeretlen egyének“ a tenger lenekén Természetesen azonnal sürgönyök mentek a társaság székhelyére, Amsterdamba., szak­értők és mérnökök serege lepte el a kis szige­tet —- és a vizsgálat eredménye megdöbbentő, szinte hihetetlennek látszó szenzációval szol­gált: a szakértők kétségtelenül megállapítot­ták, hogy a szörnyű robbanás, amely a társaságot úgy­szólván teljesen tönkretette és a kis részvé­nyesek ezreit juttatta egy csapásra koldus­botra, nem valami véletlen szerencsétlenség, hanem bűnös kezek tudatos müve volt. „A munkálatok meghiúsítását, illetőleg- a buvártorony szétrombolását oly ismeretlen egyének idézték elő, akik a Lutine rakomá­nyát a. maguk számára akarták biztosítani'‘ —- mondja erre vonatkozólag az a jelentés, amelyet a társaság hivatalosan kibocsátott a katasztrófával kapcsolatban és hozzáfűzi még’, hogy a robbanást megelőző hetekben már különböző névtelen fenyegető levelek érkeztek a társasághoz, amelyek előre meg­jósolták a bekövetkezett szörnyűséget arra az esetre, ha a társaság azonnal fel nem hagy a kutatásokkal. Néhány héttel utóbb azután kitűnt, hogy ez az eredeti feltevés csakugyan helyes v-olt, mert amikor a társaság ellenőrző emberei buváröl- t özekben leszálltak a tengerfenékre, hogy az elsülyedt Lutine helyzetét újabb vizsgálat alá vegyék, kétségbevonhatatlan nyomait taldlMk an­nak, hogy előttük jóit orvkutatók megelőz­ték okot. A hajó bordázata azon a részen, ahol a társaság szivógépei szabaddá tették, fel volt szakítva és az egy millió fontra be­csült hajórakomány és aranykészlet nyomta­lanul eltűnt! A hivatalos megállapítás nagy fejvesztett- séget idézett elő tengerészeti és biztosítási körökben. Szakértők megállapítása szerint azonban a Lutine rakományának kirablása csak egyik etappja volt annak az izgalmas versenyfutásnak, amely az elsülyedt hajórako­mányok kikutatására, és felhozatalára alakult kereskedelmi társaságok és a tengerfenék or­vul garázdálkodó gang-sterei között folyik. Egy francia halászbárha.. ­Hogy ezek a gangisterek nemcsak a fantázia szüleményei, hanem tényleg léteznek és mű­ködnek, azt az elmúlt néhány év folyamán a Lutine Company-n kivül még néhány hasonló céllal működő társaság is keservesen tapasz­talhatta. Működésűk egyik legfrappáusnbb bizonyíté­kát, az úgynevezett Turbánt ia-cset szolgál­tatta. A Turbautja egy holland’ hajós társaság gő­zöse volt, amelyet 1916 november éhen a hol­land partok közelében .torpedózott meg egy német buvárhajó. A gőzös percek alatt elsü­lyedt és csak jóval a háború után szivárgott ki a tragikomikus valóság, hogy tudniillik, a néniét búvár haj 6 által megtorpedózott Twbanlm fedélzetén egy speciális német megbízott utazott, aki, Argentínából kapott hadianyagok ellenértékéként több mint 750.000 fontot vitt magával aranyban. Ennek az elsülyedt kincsnek a felkutatására is néhány ével ezelőtt részvénytársaság ala­kult és 1931 tavaszán megjelent a kritikus he­lyen a R-eclakner nevű, legmodernebb búvár- eszközökkel felszerelt angol hajó és megálla­podott a tengerpartnak pontosan annál a ré­szénél, amelyet a szakértők mint a Turbán tia elsülyedésének pontját, állapították meg. Néhány hétig horgonyzott a Beclaimer a kérdéses helyen — aztán egyszerre felszedte horgonyait, és visszatért állomáshelyére. Még pedig üres kézzel. A búvárok ugyanis az el- sülyedés helyének pontos megállapítása után leszálltak a 'tengerfenékre, megtalálták, majd meg is közelítették a hajóroncsot, aztán —- mint a hivatalos jelentésben olvasható —- „a roncs minden négyzeteentiméterét alapos vizs­gálat tárgyává tették m,i,ncladdig, amig meg nem győződtek róla, hogy a keresett értékek nyomtalanul eltűntek". A meglepő felfedezés után megindult nyo­mozás aztán megállapította, hogy rövid idővel a háború után egy dunkirquei jelzést viselő francia bárka állapodott meg ugyanazon a he­lyen, halászat örve alatt. A bárka számát nem lehetett megfigyelni, mert azt a hajó oldalán átvetett ponyvák és halászhálók „véletlenül“ eltakarták. Erről a rejtélyes francia balászbárkáról az­után sohasem sikerült közelebbit megtudni, a Turbantia aranyainak eltűnése azonban arra mutat, hogy a gangsterek ..halászata11 bősége® zsákmánnyal járt... Elefántcsont, gyémánt, drágakövek Teljesen hasonló eredménnyel járt az a ku­tatás is, amelyet az egyik belga társaság indí­tott az Elisabethvi'lle belga gőzös kincseinek feltárására. Az Elisabethville-t. 1917-,ben sülyasztette el ugyancsak egy német bu várhajó a francia ten­gerparton fekvő Béllé Isié közelében. A gőzös útban volt .Afrikából hazafelé, ahonnan értékes elefántcsontrakoményon kivül több mint 13.000 karát csiszolatlan gyémántot és körülbelül 1,250.000 fontra becsült -más drá­gaköveket hozott magával. 1928-ban., a francia kormánnyal kötött szer­ződéses megállapodás alapján megjelent a Bel.le Isle-nél a belga társaság Artiglio nevű hajója, amely,petit búvárai hosszú és fáradsá­gos küzködés után végre elérték az elsülyedt bajóronesot,. Pontosan tudták, mit és hol kell keresniük. A francia hatóságuk ugyanis már előzetesen kinyomozták, hogy az óriási' értékű rakoimány­i naJk a hátsó fedélzet alatt lévő rak tárkamrák-- bán kell lennie,' A búvárok lelkiismeretesen átvizsgálták azután nemcsak ezt a kamrát, ha­nem valamennyi raktárhelyiséget, anélkül, azonban, hogy az elsulyedós pillanatában két­ségtelenül a hajón lévő elefántcsont&zállít­mánynak nyomára tudtak volna bukkanni. TJjabb érdeklődésre most már azt is közölték: a francia hatóságok, hogy a nyesés értékű gyémántoknak és egyéb drá­gaköveknek a kapitány kabinjának safejé ben kell lemiök. Az Artiglio búvárai tehát ismét leszálltak a tengerfenéikre és újabb vizsgálat alá vették az állítólagos kincseket rejtegető hajóron­csot. Több órai verej tőkés munka után egyi küknek, a belga hajó Grianni nevű föbuvá rának sikerült is a kapitány kabinjáig eljut, nia, a drágaköveket tartalmazó safehez azon bán csak úgy tudott hozzáférni, hogy előbb odaföntről dinamitpatrón okát kellett hozatnia Amikor azután a patronok segítségével végű. sikerült a páncélajtót kifesziteui, a safe belsejében csakugyan ott vcM a here sebt acéüádika, amelyet azután a többi búvár segítségével fel szállított az Artiglio fedélzetére. Mielőtt az acélládá felnyitásához hozzálát lak volna, azonnal feltűnt, hogy a láda zárja körül gyanús nyomok láthatók Ennek azonban eleinte nem tulaj donitottai semmi fontosságot s magyarázatát is csal akkor találták meg, amikor a fedőlap felfeszitése után kiderült, hogy sokmilliós értéket rejtegető láda belsejébe mindössze néhány apró, jelentéktelen érték bankjegyet hagytak beim a tengerfenék gangsterei, akik ezúttal is megelőzték a h vaéalos kutatókai. Az ezévi kudarcok sorozatába tartozik Murid a kincseinek feltárására kiküldött esp< dieió is, amelynek értékeit szintén több mii 1.000.000 fontra, becsülték a szakértők. Egyetlen esztendőn bélül tehát több mh 2,000.000 fontra ru,g az az összeg, amelyet jólmformált és technikailag kétségtelenül k tűnőén felszereli orvkutatók elkaparintotto jogos tulajdonosaik orra elől. És hozzáértők véleménye szerint ez az összt most. évröl-évre növekedni fog abban az arán; bán, amint a buváröltönyök és egyéb kutat eszközök tökéletesednek és ezáltal egyre kön nyebbé teszik a tengerfenék titokzatos, nén . homályában dolgozó gangsterek munkája Hiszen sem nagy tőke, sem nagy vállaikoz. nem kell ehhez a mesterséghez. Legtöbb esc ben elegendő egy középnagyságú bárka, n hány megbízható segítőtárs, egy buvárharan egy-két búvár öltöny, némi din&mitpatron feszitővas — és a később jövődi már csali Ír. helyét találják a keresett kincsnek. Zsákmány pedig akad bőségesen, mindé felé, a tengernek néma tükre alatt. Egy le í utóbb közölt kimutatás szerint az ismeret! helyeken elsülyedt hajóikon kivül még szám olyan roncs pihen a tengerfenéken, amely hí riibilis értékeket rejt magában. — Macáek csak apja temetésére kapott sz badságot. Zágrábból jelentik: Tegnap köze tűk, hogy dr- Macse-k Vladimír kegyelmi utc elhagyta a fogházat. Uiabb jelentés szerint d Macsek csak elhunyt ahj,a temetésére kapu szabadságot kegyelmi utón s tegnap ismét jj lentkezett börtöne igazgatójánál, hogy bűnt: lése hátralevő háromnegyed részét kitöltse.. — Négy havi fogházra ítéltek Nyitrán eg sikkasztó ügynököt. Nyitrai munkatársunk j lenti: A kerületi bíróság szerdán ítélkezett Z« nicsek János nagytapolceányi ügynök fele! aki sikkasztással vádolva került a. vádlott; padjára. Mint a Jezsek-oég megbízót,t,ja jogi! lanul vett fel pénzeket az ügyfelektől, az ös­szegekkel azonban nem számolt cl. Ezenifd több gazdasági gépet, adót* cl a. gazdáknak. - azok árával sem számolt el. A bíróság négy hat fogházbüntetéssel sújtotta. Az ítélet végrehajt sát, tekintetei a. vádlott büntetlen előéleter felfügg esz tett ék.

Next

/
Thumbnails
Contents