Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-29 / 220. (3330.) szám

1933 december 29, péntek. ^rxgai-A^acAarhirw® Titokzatos ősvilági szörnyeteg él a skótországi Loch Ness-tó vizében? Egész Angolország lázas érdeklődéssel várja a szörnyeteg elfogását — 20.000 fontot kap, aki élve kézrekeriti Prága, december 28. Egész Anglia, közvé­leménye lázban van azok miatt a hírek miatt, hogy a skótországi Loch Nees tó vizében óriási méretű ősvilági hüllőt láttak. A lapok ontják a cikkeket a különös alakú ,Taurusról", me­lyet a diluvium előtti időkben kihalt óriási kro- kodllusok, vagy tengeri kígyók fajának lenne az utolsó példánya. Egész sereg „szemtanú14 je­lentkezik. akik állítólag magát a szörnyeteget, avagy legalább a lábnyomait látták s ezek sor­ra nyilatkoznak a lapokban, viszont a szakér­tők legnagyobb része a képzelet rémlátásának tulajdonítja az ősvilági szörnyetegről szóló tu­dósításokat, Akárhogy is áll a dolog, tény az, hogy egész Anglia, sőt Európa csaknem vala­mennyi újságja napról-napra visszatér a témára s az is tény. hogy a szörnyeteg máris egy 20.000 fontos (2,200.000 koronás) biztosítási ügylet tár­gya lett. A szörnyeteg megjelenik A Ness tó környékén emberöltők óta keringe­nek a nép száján különböző legendák a tóban élő szörnyetegről, „tavi lóról11, sárkányról. Né­hány héttel ezelőtt egy vadász, — esetleg tán e mondák lelki hatása alatt,’ — különös jelen­ségeket figyelt meg a tó vizében. Tőle mintegy száz lépésnyire sötét test bukkant föl a vizbŐi és mozogni kezdett. Becslése szerint hat méter­nél hosszabb lény lehetett. Teste néhány percig félig kiemelkedett a vízből, majd elég gyors mozgással előrehaladt és eltűnt. A furcsa jelen­ségről beszámolt a környéken s azóta valósággal versengés, folyik a kíváncsiskodók között, hogy- ki lesz az első, aki a diiuv iáiig szörnyeteget le , tudja fényképezni. Pályázat a szörnyeteg kihalászására Mikor Bertram Mills, a londoni cirkusz igaz­? gatója értesült az állítólagos ősvilági lényről, rögtön átlátta, hogy az a legkitűnőbb cirkuszi ’ attrakció lenne s pályázatot irt ki az óriáshüllő kézrekeritésére. 20.000 Font (2,200.000 korona) jutalmat tűzött c ki a londoni lapokban annak, aki a szörnyete­get elfogja és élve a cirkuszba szállítja ’ a szezón végéig. A dijat azonban csak abban az esetben fizeti ki, ha ^ az óriáshüllő legalább hét méter hosszú s tnl- í nimálisan 450 kilogramm gulyu, amellett azon­ban olyan állatfajt kell reprezentálnia, amely a tudományos fölfogás szerint már kihalt . Eszerint a pályázat nem vonatkozik semmiféle bálnára, cetre, ángolnára, cápára, delfinre, sem- az Európában ismeretes hüllőkre. Mills ugyan- i akkor a Lloyd biztosítónál ellen-biztosítást kö­- tött arra az esetre, ha a dijat ki kellene fizetnie, a A Lloyd nem tartja nagyon valószínűnek az- ősvilági szörnyeteg elfogását, mert tulolcsó árat y szabott Millsnek, mindössze 80 fontot kért tőle >1 az ellenbiztositás dijaként. Amennyiben a ször­- nyeteget elfogják, tudósokból álló bizottság í focrja. kimondani, hogy a vízözön előtti kihalt s ! állatfajok közé tartozik-e.-1 Wetherell természettudós Londonból a Loch 11 Ness vidékére utazott, hogy lefilmezze a me- y* seben szörnyet Wetherell motórosónakon rendezkedett be s két hétig éjjel-nappal a tó vizén fog tartózkodni, hogy bármely pillanatban lefilmezze a Loch Nees titokzatos lakóját. Újabb szemtanú A 'Rmes bizonyos MacDonald kisasszonytól érdekéé tudósítást közöl. MacDonald kisasszony kijelentette, hogy eddig csak azért hallgatott, mert attól félt, hogy élményeit fantazmagóriák­nak fogják vélni. Ez év márciusának egyik napján ugyanis négy óra tájban a Ness folyó partján állt, mely a tavat a tengerrel köti ösz- eze s egyszerre szokatlan zajt hallott, A folyó közepére tekintett s ott valami rut. lényt látott, mely mintegy egy méternyir© emelte ki fejét a vízből. A bőre elefánt-színű volt s szájából két ha­talmas agyar meredt ki Annak ellenére, hogy a viz azon a helyen egész sebesen fut, a szörnyeteg nagy gyorsasággal haladt a tó felé az ár ellenében. MacDonald kis­asszony szerint a viziállat 5—7 méter hosszú lehetett s a farkával erősen csapkodott. „Tengeri krokodr!ms?“ A loch nessn hírekhez hozzászólt Forstner báró is, aki a bábom alatt az „U 28“ jelzésű német búvárba jónak volt a parancsnoka. A báró tanúsítja, hogy ő is látott a tengerben egy olyan szörnyeteget, amilyen a ekótországi tóban él. 1915 julius 30-án ugyanis eleülyesztette az Ibéria angol hajót A 180 méter hosszú gőzösön az elsülyedés után a tensrer mélyében robbanás történt, A robbanás roncsokat vetett föl a ten­ger szinére s ezek közt megjelent egy óriási szörny teste is. Forstner tiszttársaival a buvárhajó híd járói jól látta a maga körül csapkodó szörnyet, de a le­fényképezésére nem volt idejük. A szörny mintegy 20 méter hosszú volt, kül­alakja a krokodfiuséra emlékeztetett, két mel­ső és két hátsó lába volt hatalmas uszehár- tyákkal, a feje szintén hosszúkás volt. 5zmHÁz-K<hriö?Kab,iORA. Diplomácia - azirók iskolája MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Szlovenszkón tegnap jelentéktelen hóesés volt, egyébként az Időjárás a nyugateurópai depresszió hatása alatt enyhe jellegű. — Idő­prognózis: Jobbára derült, enyhe, csapadékra- hajló, délnyugati-délkeleti széllel. — Halálozás. Laukó Sándor nyugalmazott főerdőtanácsos, erdői felügyelő életének 75. évében Besztercebányán e hó 26-án meghalt- Temetésén Besztercebánya é3 vidéke társa­dalmának őszinte részvéte impozáns mére­tekben nyilatkozott meg. A köztiszteletben ál­lott főerdőtanácsos elhunytéról szaktársai és barátai külön gyászjelentést adtak ki. A gyászjelentés szerint a megboldogult lelki üdvéért az engesztelő szentmisét 1934 január 3-án fogják a besztercebányai plébániatem­plomban bemutatni. — Enyhe lesz a január? Egyik időjóslással foglalkozó olvasónk a télről az alábbi prog­nózist állítja fel: A mostani enyhe időjárás február 8-áig tart. Február 8-tól március 10-éig erős fagyok következnek. A fagy méregfogait a február 21—28. holdváltozatban mutatja ki a legérezhetőbben. Február 14-től március 7-ig többször lesz kisebb-nagyobb havazás. Március 8-ika után újból megenyhül az idő és április elseje szép husvétot hoz. Ami megmaradt „száraznak44 Amerikában A szesztilalom megszüntetésével Amerika uj életet kezdett. A newyorki polgármester bécsi kedélyt szeretne elhinteni a misterek szivében a habzó sör révén, s egyre-másra nyilnak meg a különböző italmérések. Amerika népe belekóstol a megengedett mámorba. Nagy ugyan a gya­núnk hogy sokan le fognak mondani a szesz él­vezéséről éppen azért, mert már nem tiltott do­log, tehát igy csökken az érdekessége is. A szesztilalom két helyen érvényben van Amerikában. A hollywoodi filtnraüíermekben az igazgatóság kimondotta, hogy fölvétel közben továbbra is csak festett vizet, illetve teát szabad inni. Azzal okolják meg ezt az intézkedést, hogy a jeleneteket néha hússzor is meg kell Is­mételni, míg egy fölvétel sikerül és ha valódi szeszesitalt használnának ilyen esetekben, úgy az ital megártana a művészeknek és tulhangula- tosra sikerülne a fölvétel. Amerikának még egy másik helye is száraz maradt a szesztilalom megszűnése után. Ez a Slng-Sing fegyház, ahol Lewise Lawes kormány­zó külön rendelettel még a fegyenckórházakban Is fenntartotta a szesztilalmat Am a börtönben Is van egy hely, ahol meg­engedik az italt. Tudvalévőén régi filozófusok és költőik szerint a bort az elmúlás fájdalmas gondolata ellen Issza az emberiség. A bor- dalok is az élet múlandóságát siratják. A bor és a halál, hogy úgy mondjuk, érzelmi kapcsolat­ban vannak egymással. Erre a megértő álláspontra helyezkedett a Sing-Sing fegyház kormányzója is, aki egyedül a siralomházi zárka lakóinak engedte meg, hogy a kivégzés előtti éjszaka Ihassanak szeszesitalt, hogy félelem nélkül üljenek a vlllamosszékbe. Csak egyben nem vagyunk biztosak. Hogy vájjon, Ilyen esetekben izlik-e bor. — Megszökött munkástársai megtakarított filléreivel egy pozsonyi városi alkalmazott. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonon jelenti: A pozsonyi városi majorban volt alkalmazva munkásánományban, azonban hivatalnoki teen­dők végzésével megbízva. Pingitzer György, 50 éves ólt rendőrhivatalnok. Nevezett egye­bek között a munkások és alkalmazottak kis házitakarékpénztárát kezelte. Pingitzer György karácsony előtt az általa őrzött 18.000 korona megtakarított munkáspénzzel egyűttt munkai melyéről eltűnt. A rendőrségre bűnvádi följe­lentés egyelőre nem érkezett. Egyes hírek sze­rint Pingitzer állítólag Magyarországra szö­kött. Régebben a rendőrség alkalmazottja volt, onnan azonban ugyancsak bizonyos tisz­tességtelené üzelmek miatt bocsátották el. xx Leendő anyáknak kellő figyelmet kell forditaniok arra, hogy bélmüködésük rendben legyen, ez pedig a természetes „Ferenc Jó- asef** keserüviz használata által érhető el. Lengyelország — Ismét zajlik a Duna. Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonon jelenti: A Dunán a jég tel­jesen elolvadt e déltájban megindult a jég­zajlás, —■ Tűz a nyitrai Zoboron. Nyitnád munka­társunk jelenti: Az esti órákban tűz kelet­kezett Streihammer Erzsébet zobori villájá­ban. A lángok pillanatok alatt lepték el a la­kás berendezéséi és az egész házat elpusztu­lással fenyegették. A tűzoltóság percek alatt megérkezett és megakadályozta a tűz tovább­terjedését. A kár igy is meghaladja a 15.000 koronát. Megállapítást nyert, hogy a tüzet kályhából felpattant szikra okolta. Már a legrégibb időktől fogva sok iró volt diplomata és viszont a diplomaták élményei sokszor úgy hatottak, hogy egyes tehetséges diplomaták Írókká lettek. A foglalkozással járó örökös megfigyelés és pszichológiai kuta­tás, a veszélyes helyzetek megfigyelése és fel­ismerése, valamint az ebből szerzett tapaszta­latok egyenesen arra kényszerítik a diploma­tát, hogy iró legyen. Elsőnek persze csak jól fogalmazott jelentéseket küld kormányának, később azonban a benne szunnyadó tehetséget kiváltja a külső történés sokrétűsége és az em­beri lélek kimeríthetetlen mélysége. A jó diplo­mata elsősorban jó megfigyelő és mondjuk: jó újságíró, később azonban pszichológus és iró, aki valami formában számot ad magának és másoknak arról, amit tapasztalt és főleg arról, ami mint rejtély jelentkezett az életében és amit megérteni igyekezett. Ha úgy akarjuk, Dostojevszki sem más. Minden írása a diplo­mácia remekműve — pszichológiai szempont­ból. A diplomata folyton változtatja a lakóhe­lyét, uj emberekkel és uj szokásokkal ismer­kedik meg és alkalma nyílik annak a meg­figyelésére, hogy egyazon bevett szokás az egyes népeknél, sőt emberednél hogyan és mi okból változik. Impresszionizmus nélkül nincs irodalom, és az elefántcsonütorony legélesebb ellentéte a diplomata. Talán ezért van az, hogy erőszakolt stílusok után a történelmi regény és monográfia győzött, és ma szívesebben olvas­nak jó memoárokat, vagy egy regényt a tizen­kettedik századból, mint a „költői fantázia14 termékeit. Az újabb időkben nem egy kormány e tény felismerésié következtében egyenesen írókat küldött ki diplomáciai szolgálatra; azzal a célzattal, hogy módot adjon nekik írói alkotó­erejük gyarapítására. Az a megrázó kép. amit a mohácsi vész után Burgio Antal pápai követ fest Magyarország helyzetéről, nem kisebb iro­dalmi alkotás Paul Morandénál. aki müveiben Európa fővárosainak életét festi egy forrongó időszakban. Burgio nem volt iró, viszont Mo- rand éppen mint diplomata tett szert azokra a benyomásokra, amelyek híres Íróvá tették. Siendhal — Paul Claudel A francia irodalom a leggazdagabb az úgy­nevezett diplomáciai irodalomban. Az iró- diplomata fogalma itt született meg. A francia diplomáciai karban mindig akadt egy.-fcét fon­tos, sőt híres iró, igy elsősorban a realista re­gény megalapítója, Standba!, akinek mint kon­zulinak Olaszország második hazája lett. Az ő tanítványa volt egy másik igen érdekes és ér­tékes francia iró, Gobineau, a fajelmélet meg­alapítója. Az olasz reneszánszról nagy képet festett dramatizált formában és ez a könyve ma is kapós olvasmány. Vannak ezenkívül még turkomán tartalmú novellái és történelmi tár­gyú regényei, amelyek azonban már kisebb fontossággal bírnak. E. M. de Vogüé Orosz­országban teljesített diplomáciai szolgálatot és ennek eredményeként megírta az orosz iro­dalom történetét és esztétikáját Maxim Gorki­jig. Persze a francia diplomáciai írók legna­gyobbika Paul Claudel, aki nemcsak a mai francia irodalom kimagasló egyénisége, hanem mint iró világmárka. Mint alkonzul bejárta az egész világot és 1921-ben Franciaország tokiói nagykövete lett. Claudel lírikus, drámairó és filozófus. Drámája azonban Aischylos-szal és Shakespeare-rel rokon tipikusan claudeli drá­ma, amelyben az emberi küzdelem misztikus magasságok természetfölötti szférájába kerül. Verseinek szárnyalása olyan, mint a természet orgonája. Claudel hatalmas irodalmi müve két­ségkívül az erős benyomások hatása alatt fej­lődött, amelyekre nem tudott volna szert tenni, ha nem lett volna diplomata és mint ilyen nem lett volna abban a helyzetben, hogy a gondta­lanság magaslatáról eszközölje a megfigyelé­seit. A francia diplomáciai karban ma is egész sereg író működik. Paul Morand a propaganda osztály főnöke, aki ekzotikus témáit a világ minden tájáról veszi. Jean Giraudoux tanári állásból került diplomáciai szolgálatba és a francia külügyminisztérium sajtóosztályának a főnöke. Modern és értékes irodalmi egyéniség. Regényei és darabjai nagy sikereket értek el. Más diplomáciai karokban is vannak fontos irók, akiket azonban nálunk kevésbé ismernek, így például Maurioe Barring, a nagyon tehet­séges angol regényíró, aki sokáig szolgált Ró­mában és Szentpétervárott. Kitűnő iró a spa­nyol Salvador da Madariaga. aki .sokáig a nép­szövetség titkára volt.. írt regényt, szocioló­giát és kultúrtörténetet vegyesen. Külön cikkben kellene foglalkozni a diplo­maták emlékiratainak irodalmával, amely a maga nemében talán még fontosabb mint az a tulajdonképpeni irodalmi működés, amit a diplomaták kifejtenek. n. p­* (*) A ruszinszkói Magyar Kulturegyesület karácsonyi matinéja. Ruszinszkói szerkesztő­ségünk jelenti: A Podk. Puszi Magyar Kultur- egyesület karácsony másodnapján az ungvári kaszinó dísztermében 11 órai kezdettel nagy­sikerű matinét rendezett. A szereplők öseze- válogatása igen szerencsés volt. Nagy tetszést aratott K a f c s á k István tenorista kétszeri szereplése, aki Toeelli Szerenád Rimpianto, Balázs Gyere velem édes az erdőbe s végül Rimsky Korsakov Szatkó Opera s Hindu dal cimü müveit adta elő. Az irodalmi felolvasást R á c z Pál, lapunk ruszinszkói szerkesztője tartotta, míg Deutsch Ella zongoraművész­nő, aki Prágából érkezett haza karácsonyra, Raöhmaninoff G-mol! preludeját adta elő oly tökéletes művészettel, hogy a közönség nem engedte le a pódiumról s számát meg kellett ismételnie. Egy Mécs-verset adott elő S z k a 1- 1 a György, mig R á c z Kató ugyancsak Mécs- verssel aratott megérdemelt sikert. A zongora- kíséretet Medriczky Milán, tanár látta el, ki befejezésül egy saját szerzeményű indulót játszott el óriási tetszés mellett. A matinét dr. Bródy Miklós, az egyesület- elnöke nyitotta meg s bejelentette, hogy a kulture lő adások népszerűsítése végett az egyesület e matinéját minden két hétben megismétli, a legváltozato­sabb műsorral. (*) Meghalt Lunatscharskij. Párisiből jelen­tik: A Havas-ügynökség jelenti Menteméből, hogy Anatotlij Wassiljevitsch Lunatsabarskij, a volt orosz népbiztos, hosszú betegség után hatvanhat éves korában meghalt. Lunaisohar- skij a polgári fronton kezdte pályáját. A kie- wi egyetemem tanult irodalom történetet, majd csatlakozott a • szociáldemokráciáihoz és „Ibsen mint reformátor” cimü előadása miatt száműzték- Már 1905-ben, az első forradalom idején Trot-zkij mellett tűnt fel és ettől a pil­lanattól kezdve kommunista volt- Sohasem ta­gadta meg, hogy az irodalomból indult el és Szóvj e to r os zonszág nagy bultu rpropa gand isíá- ja lett. Az ő vezetése alatt egyszerűsítették le az orosz helyesírást és reorganizálták az ele­mi és a felsőbb oktatást. Sztálin idővel nem nézte jó szemmel, hogy Lunatscharekij fele­ségével „polgári” életmódot folytatott és igy le kellett mondania népbiztosi állásáról. Lu- natsdharskijt 1930-ban nevezték ki a szent­pétervári akadémia tagjává, 1933-ban pedig Szoyje-toroszország követe lett Madridban. (*) Képkiállitás Ungváron. Ruszinszkói szer­kesztőségünk jelenti: A Podk. Ruszi Képző­művészek Egyesülete a karácsonyi ünnepek alatt képkiállítást rendezett az ungvári állami ruszin polgári iskola tornatermében. A kiállí­táson egyesületen kívüli művész is szerepelt festményeivel, egyébként az egyesület tagjai mutatták be régi és újabb munkáikat. A kiállí­tott képek egy jó része még nem érte él azt 4 7

Next

/
Thumbnails
Contents