Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-20 / 214. (3324.) szám

1933 december 20, kedd. 'ptwgai-A\mAar.-htrlas 7 MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Nyugatszlovenszkó és Raszinszké kivéte­lével a fagy mindenütt csökkent. A hő­mérséklet minimuma általában — 8 fok. A skandináv államokban ismét erősebb fagy állott be. úgyhogy az időjárás lényege­sebb javulása egyelőre nem várható. — Időprognózis: Jobbára felhős. Szlovenszkó egyre szélben még fagy, másutt a hőmérsék­let a fagypont körül.- - - — - ­— A kassai izraelita anyahitközség uj kép­viselőtestületi tagjai. Kaeeai szerkesztőségünk jelenti: Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a kassai izraelita anyahitközségben vasárnap folyt le az elnökválasztás, valamint húsz uj képviselőtestületi tag megválasztása. A két. lis­táról a következők kerültek be a hitközség kép­viselőtestületébe: Czinner Adolf, Dr. Friedmann -Dezső, Gergely Jenő, Gömöri Leó, Grossmann Gyula, Hel'l inger Bernát. Dr. Herz Ignác, Kabos Hugó, Dr. Kolos Ákos, Leiner Árpád, Lustig Náthán, Dr. Molnár Jenő, Mttller Albin, Reiz- monn Mór, Róth József. Dr. Szepessi Miksa, Goldberger Izidor, Grün Miksa, Kreisz Henrik és Schönherz Hugó. — Dühroham tört ki egy vágseilyet vasutason. Vágsellyeí tudóé írónk jelenti: A napokban düh- roham tört ki Petró László vágsellyei vasutason, aki fejszét ragadott és össze vagdalta bútorát, majd hiányos öltözetben kirohant az uccára. A dühöngő embert cea.k nehezen lehetett megfékez­ni. Orvoshoz szállították, aki megállapította, hogy a túlfeszített munka következtében felmondták idegei a szolgálatot. — A postai forgalom karácsonykor és Új­évkor. A postai, távbeszélő- és telefonforgalmat vasárnap, december 24-én úgy bonyolítják le, mint ünnepnapokon és a postát mindenütt ki- kézbesitik délután 1 óráig. Hétfőn, december 25- én (karácsony első ünnepe), vasárnap, de­cember 81-én és hétfőn, január elsején vasárna­pi szolgálatot tart a posta. Kedden, december 26- án az egész posta úgy működik, mint ün­nepnap és a postát a helyi kézbesítési kerüle­tekben csak déli 12 óráig, azonban az összes vidéki postakikézbesitéei kerületekben kikézbe- sitik. Szombaton, január 6-án ünnepnapi szolgá­latot tart a posta és a postát mindenütt kikéz- besitik. — Az országos hivatal általános revíziót tartott a prlvlgyel járási hivatalban. Privigyei tudósítónk jelenti: A napokban általános revíziót tartottak az országos hivatal kiküldöttei a privigyél járási hivatalban. A revíziót megelőzőleg súlyos vádakat tartalmazó feljelentést adott be egy névtelen fel­jelentő az országos hivatalhoz, melyben a privi- gyei járási faltainál történt „visszBélésekről" szá­molt be, A revízió során megállapították, hogy a hivatalnál semmiféle szabálytalanság nem történt. A névtelen feljelentő kilétének megállapítása iránt folyamatba tették a vizsgálatot. —* Körözik Salm Lajos grófot és Czernin Ottokár örököseit. Becsből jelentik: A Sonn- und Montagtszeitimg jelentése szerint a bíró­ság körözőlevelet 'bocsátott ki Czernin Otto­kár gróf, volt osztrák-magyar külfigym iniszter örökösei elten tizenháromezer márka adó­tartozás miatt. Ez az összeg időközben a hát­ralékos kamattal lényegesen megnövekedett. Czernin örökösei Czennin Ferdinánd gróf és Lobkovitz hercegné született Czernin Mária grófnő. A lap továbbá jelenti, hogy az Amstelbank feljelentésére a bíróság ugyan­csak körőzőlevelet bocsátott ki Salm Lajos gróf ellen. Salm bankadőssága 4850 holland forint. — Lelökte a kalauzt a vonatról egy potya­utas. Bukarestből jelentik: A Bukarest ée Brassó között közlekedő személyvonat lépcső­jén a kalauz egy jegynéíküli utast talált. Szó­váltás támadt köztük, melynek hevében az utas a kalauzt a teljes sebességgel haladó vo­natról lelökte, majd pedig eltűnt. A kalauzt súlyos láb- és bordatöréssel szántották kór­házba. — Falusi mulatság: késelés — kéthavi fogház. Nyitr&i munkatársunk jelenti: Pusztakürtön egy táncmulatság alkalmával Krisfca István falubeli legény megkéselte Szabanin Lászlót, akti ugyan­azzal a leánnyal akart táncolná, akivel Kriska. A nyitrai kerületi bíróság kéthavi feltétlen fogház­ra Ítélte a bicskáé legényt. A felsőbíróság tekin­tettel as enyhítő körülményekre mérsékelte a bün­tetést, melyet feltételessé változtattak. — Páriában és környékén több mint 6000 csehszlovák állampolgár él. Párásból jelentik: Egy hlavtalos statisztika megállapítja, hogy Párieban és annak környékén 6.089 csehszlovák állampolgár él. A nyilvántartott külföldiek kö­zül 72 ezer olasz, 87 ezer lengyel ép 33 ezer orosz emigráns él a világ fővárosában. — A játszó gyermek végzetes tragédiája. Nyitrai munkatársunk jelenti: Tegnap súlyos szerencsétlenség történt a közeli Viceópapáti községben. A falu határában több kisfiú ját­szott, akik közül az egyik, a kilenc esztendős Hhpka István belezuhant egy több méter mély árokba, ahol lábát és kulcscsontját törte. A súlyosan, sérült kisfiút a nyitrai kórházba ezáll-i-1 tattá*. y J Nemzetközi konferencia ülésezett Becsben az oroszországi éhezők föisegitésére Inaitser bíboros akciója — Milliók habnak éhen a szovjet rossz gabonaelosztása miatt Bécs, december 19. Inaitser bibornok el­nöklet© alatt szombaton és vasárnap nemzet­közi és valláeközi konferencia ülésezett Becs­ben és a szovjeíorosz éhezők fölsegélyezésé- nek problémájáról tárgyalt. A konferencia autentikus jelentések' alapján in egál lapította, hogy Oroszországban borzalmas éhínség ural­kodik és az elmúlt évben állítólag több millió ember éhen halt. Állítólag a kannibalizmus tünetei is mutatkoztak egyes vidékeken, A konferencia szerint ezeket a tragédiákat meg lehetett volna akadályozni, ha a szovjet másként oldja meg a gabonáéi osztást. A köz­pontokban óriási gabonamennyiségeket pusz­títottak el, mert a kivitel lehetetlenségnek bizonyult, de arra nem gondoltak, hogy a tartalékokat az éhezőknek juttassák. SzmHÁzKönVvKaLTaRA ssetrasCTMg^EEBffMBiK^atiiuiiiivwiiiiriw wn P&GflK Észak irodalmának szellemi irányvonalai Sigrid Undset, Zelma Lagerlöt, Knuí Hamsun Észak irodalmának magasan járó csillagai ők, akik kicsiny országukat világhíressé tud­ták tenui, s néhány-milliós nemzetük társa­dalmi életére a világ minden olvasójának fel­hívták figyelmét s akik megmutattták, hogy az igazi művészet legyőzheti a szűk nyelv-határok okozta akadályokat, Norvégia és Svédország lélekszáma alatta van a magyar nyelvterület lélekszámának s mégis mennyivel többet tud •a világ ezeknek a kis népeknek életéről, mint mirólunk. Egy több évezredes zavartalan kul- tuirfejlődés eredménye ez és a germán világ kulturközöeségének megértése is elősegíti a Nobel-dij ser ken tő ereje mellett ezt a páratlan világteljeeitmén yt, mégis biztató jel számunk­ra, árva és testvériden népnek, az ő példá­juk. Ha íróink a valóban egyetemes emberi problémák felé fordulnak, ha azt az univerzá­lisan emberi vonalat folytatják, amire például az Európaszerte most felfedezett Madách vagy a műfaji szempontból ma háttérbe szorult Arany adott példát, a nyelvi akadályok a mi irodalmunk számára is legyőzhetők lennének. Csak persze a próza korszakában nem hódít­hatunk Petőfijeinkkel, Aranyunkkal, Adyjaink- kal s korunk nem szülte meg még az egyete­mes magyar prózai zsenit Észak három nagy Írója (a második vonalban is tartja a hátvédet ott egynéhány olyan erős legény, mint Gunnar Gunnarsson, Jensen, Geierstam, Heydenstam, Bojer stb) rém régiben jubileumaikat ülték, azaz egyforma következe­tességgel menekültek az ünnepeltetés elöl. Sigrid Undset tavaly töltötte be ötvenedik évét, Zelma Lagerlöf most hetvenötévee, Ham­sun pedig most három éve, hogy hetvenedik esztendejét elérte. Mindhárman elnyerték a Nobel-dijat, ami mindnyájuknak lehetővé tette, hogy falura, a magányosságba meneküljenek és hogy tisztára hivatásuknak éljenek. Kivétel itt Undset, aki tudvalevőleg Nobel-diját sze­gény és nyomorék gyermekek javára és vallá­sos intézmények közt osztogatta szét: számára a Nobel-dij már nem jelentett egyebet, mint a hivatalos elismertetést, hisz ha egyediül né­metre fordított müveiből kellene megélnie, öt­százezren felüli példányszámiban megjelent né­met köryveiből is éppen elegendő jövedelme volna. Undset Bjerkebaeck-je, Lagerlöf Zelma Marbacká-ja és Hamsun Noerholme-n-je, ahova az ünnep éltetések előtt visszavonultak, mégis többet jelent, mint egy megszerzett birtokot. Jelenti a hazai földdel és a természettel való egybeolvadást, az alkotás tiszta és zavartalan pillanatait, azt amit Madáchnak Sztregova je­lentett a világtól való megundorodás éveiben, mikor remekművét alkotta. Jelenti az intrikák, a kenyéririgység és a céltalan világvárosi haj­i oiio izappoin minden mosáshoz ! — Litván zsidók önmagukat adóztatják meg, hogy segítsenek a Németországból emigrált hit­sorsaikon. Kaunasból jelentik: A napokban a litván zsidók konferenciát tartottak, amelyen elhatározták, hogy minden litván zsidó anyagi erejéhez mérten támogatni fogja a Németor­szágból emigrált hitsorsoeait, A támogatást azonban nem önkéntes adakozás, hanem adóz­tatás formájában akarják biztosítani és ebből a célból külön bizottságot alakítottak, amelynek feladata lesz az adókat behajtani. Az ilymódon befolyt összeg egyrészét a Litvániába bevándo­rolt emigrált zsidóknak, a másik részt pedig Pa­lesztinába küldik. A konferencia köszönetét szavazott a litván kormánynak, amely a legna­gyobb jóindulattal fogadta a zsidó menekülte­k* szából, az újságok megőrlö robotjából való végleges kikapcsolódást egy biblikus cél érde­kében: hogy a világ méghajszoit millióinak vi­gaszt és lelki megbékélést nyújthassanak, mi­után már megvívták harcukat az élet értelmé­nek megfejtéséért. Ilyen mai életünkben eligazító és példát adó alkotás Undset legújabb müve az „Ida Elisa- btth“ is. Ida Elisaöeth szegénysoréi! norvég polgárlány és egv félig gyermekkori, köny- ryelmü szerelem áldozataképen egy infantilis, felelőtlen, önmaga kormányozására és eltartá­sára is képtelen férfi felesége lesz. Fritjhof Brattöö az a férfi, aki feleségére hárít minden gondot, ami egy család eltartásához szükséges s akiből egyre több példány szaladgál ma a vi­lágon, mint korunk válságainak egyik kísérő­jelensége. Több gyermekük születik, akikből kettő életben marad és Ida Elieabeth, mikor férje meg Is csalja, hogy gyermekeit és Önma­gát a zülléstől megmentse,_ elválik férjétől és maga neveli fel Őket a saját kezének munká­ja árán. Mikor gyermekei már serdülőben van­nak s Őt sem őrölik fel egészen az életgondok, Ida Elieabeth rátalál arra a férfira, akit igazán párjának érez s úgy határoznak, hogy nem­sokára megesküsznek. Szerelmüket azonban váratlanul megzavarják a gyermekek. Nem mintha Tryggve Toksvold nem vállalná szive- ser. ezt a két fiút s nem fordulna feléjük sze­retettel. A két fiú az, aki rossz szemmel nézi anyja mellett az uj férfit, hisz életük eddigi folyamán anyjuk minden gondolata, munkája és pillanata az övék volt, ő érettük történt minden ebben a háziban. És most osztozniok kellene valakivel a szeretetben. Ida Elisa.beth már annyira vitte az életben, hogy önmagától is gondoskodni tud gyermekei neveltetéséről s most mint menyasszony, véletlenül találkozik férje egyik nővérével és hirt hall arról a csa­ládról, amely első házassága folyamán rajta élősködött. Ida Elieabeth most is megsegíti szegénysoréba jutott sógornőjét, kis gyerme­kével magához veszi őket egy időre, amíg ál­lást tud nekik szerezni és a család újra felfe­dezi Ida Elisabethet, mint családfentartót. Ki­derül, hogy volt férjének második házassága rém sikerült azzal a nővel, aki miatt hozzája hűtlen lett és hogy most súlyos tüdőbajban fekszik szüleinél. Mivel Ida Elisabeth a hegy­vidéken, szanatóriumok közelében lakik, halá­los beteg férjét faozája küldik gyógyulásra s Ida Elisabeth, bár érzi, hogy ezzel saját sze­relméről kell lemondania, teljesíti gyermekei apjával szemben kötelességét, amig csak el nem temeti. S közben gyermekei kedvéért le­mond Trygígveről, akinek a közeliét© is eddig nem érzett gyönyörrel tölti él. Elveszti szerel­mesét, de fiait, akik már felnőttekként gondol­kodnak, újra megtalálja s újra nekik szentel­heti magát. Jövője most már az ő életük függ­vénye lesz örökre, de öröme is van ebben az életben: gyermeked, akik apjuktól nem a leg­szilárdabb karaktert örökölték, már meg tud­ják érteni ádlozatát s mintha jellemükben ők is megszilárdulnának apjuk halálos ágyánál. Ida Elisabeth reméli, hogy mint egész embere­ket bocsájthatja majd ki őket az életbe. Undset regénye a békés Norvégiában játszó­dik, de a lelki te a gazdasági krízis rejtett föld­lökései ott is érezhetők a kicsiny változtatás­sal az egész regény akármelyik középeurópai országba lenne transzportálható. Az örök em­beri problémák, szerelem, gyermek, halál, há­zasság és Isten, mozgatják Undeetnek ezt a nagy epikus müvét is. Az egész ötödfélszág ol­dalas regény csak ezt a köznapi históriát mond­ja el, de az egész életfolyam belesürüsődik Und­set alakjainak életébe. A világirodalom remek­műveinek tartalma rendszerint néhány mondat­tal elmondható, akár Hamletról, akár Raszkol- nyikovról, akár Anna Karenináról van szó. Az igazán monumentális írások igen egyszerűek. szoktak lenni s Undset uj munkája is egyszerű­ségében és emberiségében nő igazán monumen­tálissá. A majdnem száz százalékban protestáns Norvégiában Undset legutóbbi munkáját kriti­kusainak egy része hidegebben fogadta azzal a kifogással, hogy Undset kon érti ta hőseivel katolikus propagandát folytat. Nem hisszük, hogy Undsetet akármilyen szempontok befolyá­solhatnák művészi szabadságában, azonban ebben a regényében megmutatta, hogy az ő művészetének, lelki és keresztény meggyőző­désének interpretálására akármilyen emberi té­ma megfelelő. Ida Elisabeth nem mint valami vallási parancsot fogja fel az újbóli férjhezme- nés tilalmát, hanem mint isteni parancsot gyer­mekeivel szemben. Az eredmény ugyanaz, Ida Elisabeth lelki útja ugyanoda torkollik, mint a Krisztineké és Paul Selmereké, lelki békéjét ő is a földieken való felülemelkedésben leli meg. ő csak egy magasabb törvény isteni sugalla­taira hallgat fi mert igazán szeret, helyet tud adni magában az őekinyilatkoztatásszerii érze­teknek. Hazájában igy, ezzel a könyvével most nagyobb missziót teljesít, mert még a készakar­va megsértődni-akarókat is lefegyverzi s öntu­datlanul vezeti egy magasabb lelkiség fensik- jaira. Az „Ida Elisabeth41 tehát művészi szépsé­gein és grandiozitását túl is igazán krisztusi tett: a szeretetnek, a megértésnek és a javitani- akarásnak megrendítő emberi monumentuma, amely méltán sorakozik Undset nagy alkotá­sai, a Kristin Lavransdatterek, Olav Audunsö- mök és Paul Selmerek életútjának ábrázolásai mellé. K n u t Hamsun a tökéletes visszavonulfc- ság csendjeiben él noerholmeni birtokán felesé­gével és gyermekeivel. A világ egyik legna­gyobb csavargója mintha sokat akarna pihenni, még mielőtt a végső pihenőre tér. Irodalmi vagy politikai kérdésekben nem nyilatkozik senkinek és csak olyanokkal szeret szóbaálhii — többnyire norvég halászok vagy parasztok ezek — akik nem tudhatják, kivel állanak szemben. Az éhség és Az anyaföld ál­dásának költője megcsömörlött a világtól, amely az ő pantheisztikug világfeifogásának ma már szörnyképeket tudna mutatni csak. Az ő elmenekülése nem a Sigrid Undset felül­emelkedése és nem a Lagerlöf Zelma megbéké­lése. Birtokának tavacskái, erdei és vadjai kö­zött, vagy a tenger susogása közben Kunt Hamsun egy olyan világot akar a maga szá­mára megmenten, ahol fülébe Pán dalol, aki­nek hangját ma tuKivölti a világ kínja. A ter­mészet te a föld szeretet© enyhülést hoz sok­szor erre a sajgó lé lekre és ezért az enyhülé­sért futnak hozzá rajongói is. de a végső megoldást még nem találta meg és igy olvasóit sem tudja elvezetni hozzá, bármily csodálatos magasságokba emeli is őket csillaghullásos őszi éjszakák varázslataiban. Zelma Lagerlöf nem vetkőzte úgy le a nőirók örök sajátosságait, mint Sigrid Undset. Az egész világ meeélője ő, aki felé mindenki szeretettel tekint. Az ő mesevilága mélyről gyökerezik, a svéd nép mondavilágából, amit nagyanyja mondott el neki kislánykorában, a vermi and i szóhagyomámyokból, Carlyle hősi világából s a Saigák mithikus őshomályából. Innen ered nagy vonzalma a biblikus dolgok iránt is s ezért tudta megteremteni világszerte ismert Krisztus-legerdáit. A kis svéd tanítónő tiz évig gyűjtögette a Gösta Berling anyagát szülőföldjének hagyományaiból, amíg harminc- hároméves korában első nagy alkotásával a világ elé lépett. S azóta mindig az elsők között halad. Lagerlöf Zelmánál a földi élet gyötrelmei csak arra szolgálnak, hogy a lélek útját elké­szítsék Isten felé. Minden meséjének, minden regényének mély erkölcsi rugói vannak, a ter­mészetfeletti világ erői oldják meg nála az em­beri sorsproblémákat s ha sokszor deus ex ma- china-szerüen hatnak is nála ezek a megoldá­sok, a mese bája tulxagadja a legszigorúbb kri­tikust is az ítélkezéseken, hisz szétválaszt ha­tatlanul fonódik össze Írásaiban mese és való­ság, legenda és történelem, földi realitás és túl­világ! sejtelem. Élete vége felé. talán mint legutolsó müvét, Zelma Lagerlöf is nagy regénytrilógiát irt. A tábornok gyűrűje, Oh a rí ötté Lö­BRISTOL.... BRISTOL aaaa BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgálta­tásban vezeti Szoba teljet ellátással személyenként napi 12 pengőért

Next

/
Thumbnails
Contents