Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-17 / 212. (3322.) Második kiadás

W33dficemherJX^va^^ nagy pályázatunk viiolsó napja. Kérdeiian mag mindenki}, akinek egy DUPLEX 270, egy SUPERHET 300, vagy pedig egy rőv dhullámu SUPERHET 620 „a felvevők királya" van a birtokában ás mindé .ki b ztos.tja önt, hogy a lég rebb karácsonyi ajándék —- a TeWunken srisrtámájw rádiókészülék. — Ajándék egy egész éleire! Minden jó rádiókereskedő szívesen informálja önt 8 további megfeoeiéfr kiről, melyeire} pályázatunk faHogafi wtimTILIFUMKIN Fa: RÁDIÓ ECHNA, Prag I., Hradebni 3. Küldjön árajánlatot bérmentve és közölje a reszleHiietóii leltéialeke}. Pontos Cin A stralsundi lámpák Irtat MÓRA FERENC SVEHLA Svebla Antal hatvanéves, korá-ban kihunyt. Érdeklő és különleges alakja volt a csehszlo­vák politikának. Végrendeletében egyszerű fa­lusi paraszt-temetést. kívánt és ebben a gesz­tusban benne volt az egész ember. Svehla. ti­pikus nagyparaezt volt. aki szédületes karriér- jét, többszörös belügyminiszter- és miniszter- elnökségét, a köztársaság elnöki szókér ok virománypsságát annak az egészséges logiká­nak köszönhette, amely a .parasztot jellemzi. A büszke, nagy cseh ..szedlák" faragatlan •stí­lusát autodidakta mórijára igyekezett kifinomi- tani, de egész politikai antiködésében benne volt a fa hí tojszag.il levegője, humora és misztikus tormészotha.ngja. Különös képessége vo*it az, hogy mindenfelé való posszjibiUtásái. (megőrizte, amellett egész energiájával állott az agrárbörekvések mellé. A csehszlovák közéletnek a politikai élettől való viasza.vonulása óta. betegágyában is- mint- eg\ láthatatlan diktátora volt, Legalább is ab­ban az értelemben, hogy a különféle koalíciók kebelében fölmerült kényes kérdéseket megol­dani az ő hozzájárulása nélkül bajosan lehetett a belső ellentétek feltámadásának veszélye nél­kül. Ha. kellett, akkor egész negatív formulára is tudott, kormányzást felépíteni és kormányzó többséget, hozni össze. Magyar vonatkozásba© Svehlának szerepe annyi volt, hogy második miniszterelnöksége alatt be akart kapcsolni egy magyar csoportot az úgynevezett polgári koalíció keretéibe és erősítésére, de amikor eu* nek feltételeit kellett volna megállapítani, bár részletesen is többszörösen meghallgatta és tárgyalta, kijelentéseinek jelleget csak a nega­tív jogelismerés adott Többször adott kifejezést, annak a. meggyőző­désének, hogy ő mindig kormánypolitikus volt Még Ausztriában is, amikor leginkább a gazda- mozgalmakban vett részt hangoztatta azt a felfogását, hogy a. kormányzáshoz közei állva, kel! pozitív eredményekre törekedni és a. kor­mánytöbbsége© belül kell barooini meg a pro­blémákat Svehla. ezt hitte is, de benne is még- fészkelt és gondolkozásának előterébe került a csehszlovák nemzeti állam, mely az 1918-ban keletkezett csehszlovák nemzeti eszmének po­zitív testet adott E köré a pozitívum köré ál­lította politikájának és kormányzási munkájá­nak, tevékenységének minden részét és az így körülfalazott várból nem tudott arra a hori­zontra emelkedni, amely megértette volna azo­kat a nagy kérdéseket, amelyek a nemzeti ki­sebbségi életben szerephez jutnak és ezért nem tudott a rögön nevelkedett logikája és természetes esze kiemelkedni arra a politikai jelentőségre, amely a csehszlovák kormányzás­ban és politikában való hatalmát érthetőbbé és nagyohb-jelentöeégüvé tehette volna. Ezért, ma­radt csak a csehek politikusa. Beterjesztették az egységárüzletek tilalmáról szélé törvényjavaslatot Prága, december 16- A kormány a képvise­lők áz legutóbbi ülésén beterjesztette az egy­ségárüzletek tilalmáról szóló törvényjavasla­tot A javaslat meglehetős késéssel került a nemzetgyűlés elé, ámbár a kereskedőik min­dent elkövettek, hogy az egységárüzletek lé­tesítésének tilalmát mielőbb kisürgessék. Legutóbb a prágai kereskedelmi testület egyik viharos ülésén elhatározták, hogy tilta­kozó gyűlést tartanak, ha a kormány tovább halogatja e fontos kérdés elintézését s a köz­gyűlés tartamára bezárják üzleteiket. Az il­letékes tényezők nem várták be a tiltakozó közgyűlést és a bejelentett kereskedő- sztrájkot, hanem végre letárgyalták a tör­vényjavaslat tervét és a javaslatot a parla­ment' dó terjesztették. A törvényjavaslat a kerskedők szempontjá­ból igen nagy jelentőséggel bir, mivel az úgynevezett, egységárüzletek, melyek egységes árakon különböző cikkeket hoznak forgalom­ba. különösen kis városban súlyos kárt okoz­tak a kereskedőknek- A javaslat nem mondja ki az egységárüzletek tilalmát, hanem olyan rendelkezéseket tartalmaz, hogy egységáras- le beket csupán az illetékes országos hivatal engedélyezhet s az engedélyezés irányelveit a kereskedelemügyi minisztérium határozza meg. Az 1933 december 1. után beadott ké­relmeket az uj törvény rendelkezései szeri,nt bírálja fölül az országos hivatal- A javaslat törvényerőre való emelkedése után két esz­tendeig nem adnak engedélyt, egységárüzletek lótesi lésére. XX Jó ellátás, kényelem, gondosság Buda­pesten a Park-uagyszállodábau a keleti pá­lyaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. A XVII. század végén, a francia forradalom hullámai a csendes Stralsiradiba is elértek, amely abban az időben svéd impérium alá tartozott. Az egykori hanzaváros már akkor régen eljátszotta történeti szerepét, egyéb hősökkel nem dicsekedhetett, csak akik a. Nífeolai Kirohebeu, meg az St. Ma,dériben márványból kiifaragva álltak őrséget a saját hamvaik felett. Békés halászok, jámbor kal­márok, lomhán bolyongó szeszfőzők lakták az ódon paloták városát, akik már abban se voltaik biztosak, hogy az a fene oroszlán, amely a híres Rathaus kapuja felett ágasko­dott a váro« címerében, kardot tart-e a szá já­ban, vagy malátakeverő kanalat. Nem is kel] azt gondolni, hogy a stralsundi Bürgerek Gröve-teret akartak volna csinálni a Steltz Markiból és a zsarnok vérével akar­ták volna csillapítani a szomjulkat. A sört sok­kal üdítőbb italnak tartották g a svéd király igen messze lakott tőjük. Aki pedig, mint. helytartó a király képét viselte, a holsteini herceg igen testes férfin volt ugyan, de olyan kis madárfejei viselt a két válla közt, hogy azt nem lett volna passzió lenyi szálúi. Nem tűzvészre kívánkoztak a stralsundi jakobinusok, hanem világosságra. Elhatároz­ták a városi tanácsban, hogy uccai lámpát állítanak fel a nagy piádon, a ikanne-öntők uceájábaii, meg a Scox.lowerkapüban. Hadd legyen már egvsaer Stiralsundból modern város. A határozat a helytartóhoz került, meg­erősítés végett, & most derült ki, hogy mennyi bölcs őség tartózkodik abban a kis aszalt madárfejben. — Ohó — ütött az asztalra a nagy ur — hiszen ez tiszta forradalom, azt hiszik, hogy lámpaoszlopra köthessék a felsőbbséget ! No, majd. megmutatom én ennek a csőcseléknek, hogy itt nem lehet Parist játszani. Megüzente a tanácsuraikuak, hogy az onszág- felforgató tervihez nem adja beleegyezését, mert abból mindenféle veszedelmek származ­nának. A Lámpaoszlopok útjában állnának a közlekedésnek, kerülgetni kelieue őket. a kocsisok dühbe jönnének, levernék az olaj- mécseket, a tüze szétfolyna az óceán s leég­hetne az egész város, ki lesz akkor a felelős? A tanáesuTafc megint összeültek, meg­hányták-vetették a dolgot s találtak rá mó­dot., £ habja se fusson ki. (A pomeránok igy szövegezik a kecske és a káposzta problémá­ját) Nem oszlopra fogják állítani a lámpákat, hanem a szembenlevő házak közt kifüggesz­tett láncokról lógatják le- így aztán tűstől se kell félni, mégis meg lesz a világosság. Most tudódott 9d « helytartóról, hogy ha fejet szűkén is mértek neki, nyak dolgában arattál jobban ki van ruházkedva. Magához parancsolta Albert Dómniet, a stralsundi polgármestert és megmondta neki, hogy ha a fej% tetejére állnak, akkor se lesz semmi az országháboritó tervből. Ilyen időkben nem lehet a világossággal játszani — De hiszen eszünk ágában sincs nekünk iíyesmj — mentegette a polgármester a köz- akaratot. — Mi éppen csak látni akarunk és olyankor is, mikor nem süt a hold.-t— Szóval az Úristennel is ujjat, húznátok? — nézett vasvillaszommel a ©agyúm — Be­szélhettek, amit: akartok, de engem nem tesz­tek lóvá! — Semmi ilyen tiszteletlen szándékunk ne­künk Kegyeí.mességeddel szembe© nincs — vetett fodrot a mosolygás a polgármester szá­ja szögletében. — Nem avatkozunk mi az Úristen dolgába Három lámpától még éppen elég sötétség marad a világra. A nagy ur leépét elöntötte a láng. — Ismerjek benneteket, csupa rozjkruciá- u.usak és iílu.iuinátuso.k vagytok, azért emle­geti tele mindig a világosságot. No, megálljá­tól: ha csak az kell, majd adok én nektek világosságot, de fogadom, bog}' megemle­getitek. Maspap minden sarkon kidobolták a her­ceg ur ő magassága legkegyelmesebb köz- világítás í rendeletét.. Aki napszállat után ki­teszi a lábát az uccára, mindenki tartozik magával lámpát vinni. Akit a darabontok lámpa nélkül érnek, azt mindjárt viszik az őrszobára és öt botot mérnek rá. oda, ahol leggömbölyübb. Albert. Dimníe összehívta a kommumitást és felszólította a nép írástudóit, hogy minden­ki adja bele az eszét a tanácskozásba. Ter­mészetesen volt egy-bét. majátakeverő patró­nus. aki annak a véleményének adott kifeje­zést. hogy az lenne a legszebb kivilágítás, ha őkegyelmeseégét húznák, fel a piactéren, mér az mindegy, lámpaoszlopra-e, vagy láncra, árnyalati különbségeken ne múljon a dolog. A polgármester megrázta az elnöki csengőt és megállította a szónokot, aki különben a városka legtekintélyesebb kereskedője volt. — És Uraságod hajlandó lesz ez ünnepi al­katommal kötelet húzni? A haragos kalmár elfehéredett és tátogott a szája, mint a horogra került halé. — léten őrizz, kitörne már a nyavalya a Látásától is. — No látjátok — mosolyodott el a polgár­mester •— aikkor mit jár a szátok? Nem va­gyunk mi kén esővel töltött franciák, hanem vagyunk pumpernikkelen hízott józan pome­ránok. A stralsundi nemzet mindig híres volt a lojalíüásájól és most. se fogja azt engedet­lenséggel be mocskolni. Ami törvény, törvény és annak eleget kelj tenni — még pedig szószer int. Aki a rendeletét nem telje­síti, arra helytartó urunk őkegyelmessége ötöt vágat és ez ellen nincs apelláta. De aki többet tesz a törvénynél, arra én tizet vága­tok és az ellen lesz apelláta. Megértetté­tek? Megértette azt mindenki. Este egész StraL- sund kint nyüzsgőit a főtéren, mindenki ott lógázta a kezében a lámpást, de a lámpába senki se tett gyertyát. Hiába jártak körül a darabontok, az ordító oroszlánok, nem nyel­hetlek le senkit, mert a törvénynek minden­ki eleget tett. Mit volt mit tenni, a helytartónak ki kel­lett doboltatui a pótrendeletet: a kormány mindenkinek kötelességévé teszi, hogy a lám­pába gyertyát is illesszen, mert különben fel­sőbb hatóságilag -megtanítják rá, hány a nyolc, A sörfőzők erre is azt. mondták, jó! van, g betették a kézilámpába a gyertyát, csak éppen nem gyújtották meg, mert azt. már nem parancsolta senki. A herceg olyan dührohamot kapott, hogy egy hétig rakni kellett, irtá a szclidttő piócát, ! Most. már bánta egy kicsit, hogy belekeverte magát a jungrisa^ korpájába, de már nem lehetett visszafordulni. A tekintélyt meg kel­lett menteni minden áron. Közhírré tétette, hogy nem elég lámpát hordani, nem elég abba gyertyát tenni, hanem azt meg is kell gyujíapi. Aki szót nem fogad, azt nemcsak mogyorófahéjjal kenhetik meg, hanem inter­nálják is a Rügen szigetre, ott aztán eheti a meszel és ihatja rá a tenger vizét. A strajsundíak erre is rábólintottaik, mint született törvénytisztelők. Nemcsak föl nem horkanta^ a. rendelet, ellen, hanem még örül­tek .te neki- Annál több próbáját, adhatják annak, milyen hűséges és engedelmes alatt­valók, annál jobb. Most már meggyujtották a Lámpásban a gyertyát, de a lámpást betet­ték a kerek malaclopó köpönyeg alá s akkor vették elő, mikor a da.rabon.tos rájuk akadt­— Tessék, itt a lámpás, Tan benne gyer­tya is, meg is van gyújtva, úgy ahogy a tör­vény rendeli. Mivel azonban az nincs benne a törvényben, hogy a lámpát ne lehessen a [ köpönyeg alatt vinni, s igy legalább nem ver­jük ki vele egymás szemé*. ’ Erre aztán uern tudott, a maga fejéből I kádenciát a herceg. Rögtön futárt küldött j a királyhoz Stockholmba $ feltárván ueki a példátlan gonosztettet egész pokoli teljessé- . gében, megkérdezte tőle, mi tévő legyen ezzel az elvetemedett várossal. Alighanem olyan , választ várt rá, hogy Stralsund lerombolandó, a helye felszántandó és sóval behintendő, ii III. Gusztáv azonban azok közé az ural- ‘ ködök közé tartozott, akiknek világnézetét úgy nevezi a történelem, hogy felvilágosult abszolutizmus. (Olyan lett. a vége is, a fel­világosult abszolút uralkodói, néhány év múl­va tőrrel szarkáiták agyon, nem kevésbé fel­világosult. udvaroncai.) Nagyon jót mulatott , a stralsundi obstrukcióu és helytartójának a ' következő utaisiitást küldte: — Legoleosabb les©, ha a malátaka várók olyan világosságot csinálnak maguknak, . amilyent akarnak, hercegséged pedig úgy áll . bosszút, rajtuk, hogy ott hagyja őket. Rostéin hercege erre csakugyan nem tehe- : tett mást, minthogy b a.zah uroolkodott és kép­• pel se fordult többé Slralsund felé. A maláta- főzök pedig három lámpa képében bevezet­• ték a közvilá.gitást és a nagy esemény amlé­• kére Scacbert mesterrel a tanácsterem n:eny­• övezetére freskót kéezitettek, amely az ítélet­napját ábrázolja. Rajta van a holsteini herceg' is, természetesen az Atya Istentől balkéz felől , eső társaságban s a feje olyan lámpának van megfestve, amelynek nincsen kanóca. — Bonyodalmak a motornélküli autóbusz le­foglalása körül. Nyitrai munkatársunk jelenti: A kerületi bíróság büntetőtanácsa pénteken fog­lalkozott. Fiecher Béla nagytapolcsányi lakóé autófuvarozó bűn perével, akit azzal vádolnak, hogy leszerelte a bírósági togrehajtó által le­foglalt, autóbuszának motorát, te egyéb értékes alkatrészeit t- igy az autóbusz az árverésen nem volt, értékesíthető. A vádlott, azzal védekezett, hogy a foglalást távolié tőben eszközölték és igy azt a? autóbuszt foglalták le, amelyben nem volt motor- A védő indítványt tett a bizonyítás kiegészítésére, aminek a bíróság helyt is adott, ég a tárgyalást elnapolta.

Next

/
Thumbnails
Contents