Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-17 / 212. (3322.) Második kiadás
1933 december 17, vasárnap. ra^GAI-MAG^AR-HIRLAP 3 A NÉPSZÖVETSÉG KRITIKUS NAPJAI A francia biztonság és a német egyenjogúság ellentétén bukik meg a letzereléti gondolat Sir John Simon feitünéstkeltő nyilatkozata az európai helyzetről Benes harmadik napja Parisban Páris, december 16. Benes párisi tartózkodásának harmadik napján a szenátus és a kamara elnökénél tett látogatást. Délelőtt Lebrun elnök fogadta Benest, utána a csehszlovák külügyminiszter tiszteletére az Ely- sée-palotáiban diszebéd lesz. Délután az „Institut Francais“-ben „a politikai és szellemi tudományok akadémiájának^ évi gyűlésén vesz részt Benes aki tagja az akadémiának. Az esti órákban tartja Benes utolsó megbeszélését Paul Boncourral, utána fogadja a sajtó képviselőit. Benes párisi tárgyalásairól a késő esti órákban fogják kiadni a hivatalos komiini- két. A párisi lapok ma reggeli számai részletesen foglalkoznak Benes és Paul Boncour tárgyalásaival, a kormányhoz közelálló lapok kivétel nélkül Benes revizióelenes magatartását hangsúlyozzák ki, a baloldali „L‘ Oeuvre" rámutat arra, hogy Benes és Paul Boncour mindenképpen szembehelyezkednek Németországgal és azokkal a kísérletekkel amelyek a népszövetség mai formájának megváltoztatására irányulnak. Érdekes, hogy a francia lapok kivétel nélkül azt hangsúlyozzák ki legélesebben, hogy a kisantant rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel a kőzépeurópai rend fenntartását garantálhatja. Ugyancsak élénken foglalkoznak Beaesnek azzal a kijelentésével is- ^ amelyben az olasz népszövetségi reform ellen foglalt erélyesen állást és visszautasított minden olyan kísérletet, amely a népszövetség tagjainank egyenjogúságát akarja elvitatni. Benes hangoztatta, hogy a népszövetségi egyezmény és a versaillesi békeszerződés szervesen összefüggnek egymással, s ettől az élvtől való eltérés a népszövetség halálát jelentené, amely mai formájában is az egyetlen biztosíték a kishatalmak számára. ANGLIA KÖZVETÍT NÉMETORSZÁG ÉS FRANCIAORSZÁG KÖZÖTT. Chester, december 16. Sir John Simon külügyminiszter tegnap Óbesterben beszédet mondott, amelyben többek között kijelentette, hogy Anglia minden állammal megőrzi jó kapcsolatait, amelynek békés céljai vannak s amely a barátságosság elve alapján áll, s ez vonatkozik Németországra is. A leszerelési konferencia legnagyobb nehézsége abban van, hogy szinte lehetetlen megtalálni az összhangot a franciák biztonsági és a németek egyenjogúsági követelései között. Ennek elenére az angol kormány meg fogja kísérelni, hogy közelhozza egymáshoz ezt a két ellentétes álláspontot és megteremtse azt a légkört, amelyben a béke müvét tovább lehet építeni. Beszéde végén hangsúlyozta Sir John Simon, hogy Angliában minden körülmények között megvan az elhatározás, hogy támogassa a népszövetséget. PAÜL-BONCOURT MOSZKVÁBA HÍVTAK. Páris, december 16. Az Echo de Paris értesülése szerint, az orosz kormánytól hivatalos meghívás érkezett Paul-Boncour részére, akit a szovjetkormány Moszkvába invitál. PaulBoncour valószínűleg összeköti oroszországi útját lengyelországi és csehszlovákiai utjával. mmmmmmmmmmmmmmammmm Cognac város táján egészen különös bor terem, mely a legjobb konyak készítésére alkalmas. Ezekből a Charente-borokból párolják a Meinl-Brandyt. Éveken át tartó kiforrással megkapja érettségét és zamatát, mely oly jellemző a Meinl-Brandyre. ttteUd fytpÁb Alapítási év 1892 A Meinl-áruk kézbesítése külföldön vám- és költségmentes. Benes politikájának három alapproblémája Krofta előadása a csehszlovák világpolitikáról Prága, december 16. Európa politikai kialakulásában eljutottunk ahhoz a ponthoz, amikor a problémáik káoszából és láncszerű összefüggéséből kialakulnak bizonyos pozitívumok, amelyek világosabb képet adnak a közönség szélesebb rétegei előtt is arról, hogy mi okozza a szokatlanul ideges és türelmetlen légkört és hová mulat a fejlődés. ségét egyáltalában nem veszed igénybe? Nem lesz ott senki rajtunk kívül? — Dehogy nem. A kapu előtt égy emberem fog a gépkocsikra figyelni. Talán végre felfedezzük a rejtélyes aoélkék autót. Azonkívül öt diszegyemruhás rendőrt állítok a ház elé és a kertbe, hogy szükség esetén kéznél legyenek. A lakásban csak mi kettőn leszünk. Andor megelégedetten bólintott. A fürdőszobába ment és öltözködni kezdett György is követte példáját. De az ő öltözködése nem volt olyan egyszerű: neki nemcsak ruhát kellett cserélni, hanem lehetőleg arcvonásait is e] kellett változtatnia, hogy fel ne ismerjék. A kísérlet pompásan sikerült: néhány mesterséges ránc a homlokon, valamivel hosszabb, erősebb szemöldök, simára borotvált arc, kurtára nyírt haj — és Szabó György csakugyan olyan volt égszínkék libéria iában, mint egy valóságos lakáj. Barátja elé állt, nyájasan, mosolygón lesütötte szemét és alázatosan meghajolt: — Szolgálatára, méltóságos uram! Andor jóizüen nevetett: — Korszakalkotó alakítás! Színpadra mehetsz vele. E jámbor külső mögött senki sem fogja megsejteni a vérszomjas detektivet. S mialatt nyakkendőjét megkötötte, igy folytatta: — Tudod, minek örülök a legjobban? Hogy végre megismerhetem a titokzatos ba- roneszt. Ugyancsak felkeltetted érdeklődésemet— Csak aztán el ne hódítsd attól a gyámoltalan szoba tudóstól — felelte mosolyogva György és gyönyörködve nézett végig barátja délceg alakján, amelyhez pompásan simult a kiválóan szabott zsakett. — Nem volna kifogásom ellene, elhiheted. De kissé nehezen fog menni a dolog, minthogy különös jóindulatod folytán nem mozdulhatok a helyemről. Az uocáról ismételt tülkölés hallatszott. György az ablakhoz szaladt. — Készen vagy, Andor? — kiáltotta. — Itt az autó! Mehetünk. * 1 Még nem volt öt óra, mikor kiértek a Benczúr uocába. Kétoldalt a kapu mellett diszegyemruhás rendőrök álltak- A lépcsőház girlandokkal és pálmákkal volt feldíszítve s a lépcsőt vastag, bordószinó szőnyeg borította, mely kifutott az uocára, egészen a kocsiutig. Egyenesen a hatalmas szalonba vezették őket Tündén kép tárult eléjük: pazar fény ömlött el mindenen, a nagy kristálycsillár valamennyi lángja égett és köröskörül színes lámpácskák árasztották tarka fényüket; a falakon halvány rózsa bimbókból font virágfüzérek szaladtak végig, bájt, kedvességet kölcsönözve az egész szobának. Már együtt volt a család: az öreg Sárossy- né, a báró, Edith és a vőlegény. Edith szebb volt, mint valaha. A fehér ruha még halványabbá tette finom kis arooscskáját, melyet egészen beragyogott a két tengerkék szem- Minden, ami körülvette, a csipke, a tüll és a könnyű, szőke haj, olyan leheletszerű volt rajta, hogy amikor megmozdult, szinte azt hitte az ember, hogy Iábujjhegyen jár- Hal- may Andort, aki most látta először, valósággal elkápráztatta bámulatos szépségévelGyörgy bemutatta barátját. És Andor vi- lágfias külsejével, udvarias, sima modorával csakhamar megnyerte mindenki rokonszen- vét és bizalmát. — Tehát ön is osztja barátja feltevését — kérdezte Sárossy báró — hogy betörőnk megjelenik az ünnepségen és megkísérli a nyakék elrablását? — Igen, úgy hiszem, eljön — felelte Andor. — És mire alapítja feltevését? — Voltaképpen semmire. Legalább is reális ok nem támogat hitemben; csupán az érzésem mondja, hogy igy lesz. Az alkalom kitűnő, és ha a gazember, amit a történtek után valószínűnek tartok, mindenáron meg akarja szerezni az ékszert, úgy aligha fogja elszalasztani e páratlan alkalmai Benes külügyminiszter párisi tárgyalásai három probléma körül forognak. Az első, a nemzetek szövetségének válsága. Tudvalevő, hogy a nemzetek szövetségéinek mai formájában való további fennállása veszélyeztetve van, hiszen Japán már régebben kilépett, Németország népe a legutóbb szankcionálta Hitler kormányának állásfoglalását és ezáltal véglegesen eltávolodott ettől a nemzetközi szervtő1!. Olaszország és Magyarország szolidaritását fejezte ki Németországgal, mondván, hogy ezentúl csak a megfigyelő szerepére szorítkozik és aktív munkát a nép- szövetség keretén belül végezni nem fog. Oroszország nem tartozik azok közé a hatalmak közé, amelyek a békeszerződéseket aláírták és mostani külpolitikai aktivitása korántsem jelenti azt, hogy a világpolitikai kérdéseket a népszövetségen keresztül és ennek szemszögéből tekinti. A második: a nemzetek szövetsége által az alapokmány betűinek megfelelően összeült leszerelési konferencia válságba került és ennek a válságnak ugyanazok az indító okai, amennyiben Németország a fegyverkezés egyenjogúságára vonatkozó követeléseit a francia politika érdekkörébe tartozó államok képviselői nem fogadták el. A harmadik: a Duna-völgy vagy másként Középeurópa politikai és gazdasági organizá- lásának, helyesebben rendezésének kérdése. Ekörül a három kérdés-csoport körül keletkező vitáik és bonyodalmak adják az európai politika területét. És hogyan alakul ki az európai államok közhangulata és miként foglal állást ezekhez a kérdéskomplexumokhoz Európa, azt e hó 15.-én Prágában a városi könyvtár előadássorozatában Krofta Kamii dr., a külügyminiszter kabinetjének főnöke, mondotta meg „Csehszlovákia a nemzetközi politiká- ban“ cimü előadásában, melyet a következőkben ismertetünk. FORRADALOM ÉS KÖZTÁRSASÁG Előadása elején foglalkozott a forradalom kérdésével, mondván, hogy a csehszlovák forradalom hatása mutatkozik a csehszlovák köztársaság 'belpolitikai fejlődésében, miig a küföldi forradalmak adják az alapját a csehszlovák nemzetközi politikának. És megállapítja, hogy az európai államok politikája az első időben a háborús múltból keletkező adottságokra épült. Európa fejlődését ebben az időben a győztes államok irányították, amelyeknek hatalmát és irányitó erejét a háborút követő békeszerződések adták. Ez a csehszlovák szempontból kedvező együttese a győztes államoknak azonban nem sokáig tartott és fokozatosan elkezdődött a közöttük való kapcsolat bomlása, amelyben különösen fontos szerepet játszott az a körülmény, hogy Itália és Franciaország eltávolodtam egymástól. Ez a fejlődés g ez a változás nehéz problémáik elé állította a csehezovák politika nemzetközi állásfoglJását. A továbbiak során foglalkozik Csehszlovákia és egyéb európai államok közötti viszonynyal, melyből kiemeli a csehszlovák-francia, viszony melegségét és tévedésnek minősíti azt a beállítást, mely az európai közvéleményben meghonosodott, hogy a francia köztársasággal való viszonylatban Csehszlovákia egyoldalú függősége jutna érvényre. HALA OLASZORSZÁGNAK DE ... Részletesen foglalkozik Olaszország elhide- gülésének okaival és amikor kifejezést ad annak, hogy a csehszlovák nemzet mély hálával van eltelve az olasz támogatásért, melyet a háborúban tanúsított, kénytelen megállapítani, hogy az elidegenedés abból a tényből keletkezik, hogy Itália külpolitikájának uj iránya különösen középeurópaf kérdésekben barátságtalan, sőt ellenséges álláspontot foglal el a béke- szerződésekkel szemben, melyet még fokoz az a körülmény, hogy egyrészt Olaszország és Franciaország, másrészt Olaszország és Jugoszlávia között el- hidegülés állott be. Végül, hogy Olaszország nagy rokonszenvel kíséri a magyar reviziós mozgalmakat. Volt egy pillanat, amikor Olaszországgal egy fronton küzdött a prágai külpolitika, amikor a német-osztrák vám- közösség terve vetődött fel, de mindez rövid ideig tartott, mert Itália határozottan és mereven ellenséges á'lást foglalt a kisantant-haíalmak 1932. évi szervezési aktusához és ennek kapcsán vetette fel a négyhatalmi paktum tervét, amelynek nyíltan a revízió lett volna a feladata. .............. A négyhatalmi paktum létrejötte természetesen lényegesen eltávolodott az eredeti alapel- v éktől és csaknem teljesen mentessé vált azoktól a tervektől, amelyek a kisantaníot nyugtalanították, ANGLIA EGYENSÚLY POLITIKÁJA Angliáról azt mondja Krofta, hogy természetesen nyugtalanítja az az állandó ellenállás a békeszerződésekkel szemben, amit Németország és Magyarország kifejt és amit Itália támogat és ezért egy uj európai egyensúly-politikát keres és a békeszerződések kér- désédésáben kompromisszumtól kompromisz- szumig jut. Ennek a következménye Nagy-Britannia elnéző álláspontja a különféle revizionista agitációval szemben, mely különben inkább az angol társaság bizonyos részében él, mint a hivatalos angol politikában. A KISANTANT ÉS AZ UJ EURÓPAI REND Krofta a kisantantnak külön missziót szán. A misszió lényege nemcsak a minden támadással szemben való védelme a békeszerződéseknek, de az európai uj és szerinte jobb rend fenntartása. Elvi és elméleti szempontból nem arról van szó, hogy egynéhány négyzetkilométerrel több vagy kevesebb az állam területe, hanem arról, hogy az uj európai rendet őrizzük, mely európai rendnek alapépítményei éppen a kisantant államai. Véleménye szerint a régi Európa visszatérése a népeket megfosztaná teljes életerejétől és munkaképességétől és fokozatos elnyomásukat eredményezné. Szoros barátságiba óhajt lépni Lengyel- országgal, mely a négyhatalmi paktummal kapcsolatos tárgyalások folyamán bizonyos elkedvetlennedést mutatott. Súlyt helyez a továbbiakban Jugoszlávián keresztül a bolgár állaimmal való barátságos kapcsolatra. A szovjet kérdésében a de jure való elismerés álláspontjára áll, amit annál könnyebben keresztülvihetőnek tart, mert egyéb európai hatalmakkal Moszkva felvette a diplomáciai összeköttetést és mert a gazdasági krízis megoldása szempontjából nagyjelentőségű
