Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)
1933-11-12 / 33. szám
1T.33 november 12, vasárnap. DIPLOMATÁK GYAKORLÓ IRKÁJÁBA... Irta: MÓRA FERENC A szépség kis tittta sok szereléséi hozott Olvasom azokat a mindenféle szép sdme- mü veket, amelyekkel mostanában a diplomata urak ijesztgetik inkább a világot, mint egymást. Azaz, hogy olvassa az ördög, az jobban ráér, a diplomáciához is közelebb áll s tán a metafizikához is több érzéke van. Mert amit a modern diplomaták müveinek, mikor össze akarják veszíteni a népeket, az tiszta metafizika. Már ami a rossz stílust és áz érthetőtlenséget illeti. A különség legföljebb az. hogy a metafizika szüleiik, a diplomata pedig lesz — ámbár tagadhatatlan, hogy van. olyan ország, 'ahol a diplomaták is születni szoktak. Nem vagyok fanatikusa a múltnak, hogy a régi idők diplomáciái jegyzék váltása i f stílus és értelmesscg szempontjából sokkal többre becsülöm, mint a mostaniakat. Nyíltak, őszinték, szókimondók voltak, különösen, ha a királyok maguk, fogalmazták őket s nem bízták íródeákokra, akik aik’kor is csak úgy csavargatták a szót, mint most. Persze, nem minden király tudott Írni (hiszen éppen ezért kellett kitalálni a kancellárokat), de aki ráadta a fejét, hogy megtanulja ezt a nehéz tudományt. az aztán, hasznát is vette, ha a sora kijött. Ilyen írástudó király volt például JX. Károly svéd király, a Vasa Gusztáv fia és a Gusztáv Adolf apja. Nagyon tehetséges, tevékeny és sokoldalú férfiú hírében állt s csakugyan az is volt. Iskolákat emelt, templomokat fundált és Linköpingben maga is segített a hóhérnak a lázadó arisztokraták fejét leszedni. Ez a jámbor király a XVI. század vége felé háborúba keveredett dupla szomszédjával, Dánia és Norvégia királyával, Krisztiánnal, akit mind a két hazája története nagynak nevez. Ő alapította a róla elnevezett Krisztián iát; amit a mi nanjainkh ”.i Ősi óra bérmáltak, többször körülhajózta az Esze- 'ki-fokot, ami akkor messzebb volt. miüt most az Északi sark, expedíciókat 'küldött Grönlandija, meg akarta téríteni az eszkimókat és föl akarta szabadítani a jobbágyokat. ami elég vakmerő kísérlet veit már száz esztendővel ezelőtt is és amibe bele is tört a bicskája. Tíz esztendeig tar tett már a két király közt a hadakozás, s akkor tárnát á svéd királynak az az emberséges ötlete, hogy a háborút legolcsóbban és leggyorsabban úgy lehetne befejezni, ha a dán király ővele kiállna egy szól kardba. A kihívó ultimátumot sajátkezüleg irta meg kollégájának a következőkben: — Mi Károly, Isten kegyelméből a svédek. gótok, vendek stb. királya,.adjuk tudtára Neked. IV. Krisztián dán királynak, hogy te nem úgy cselekedtél, ahogy becsületes keresztény királyhoz illik. Szükség és ck nélkül fölborítottad a békét, megtámadtad és árulás által elfoglaltad Cal- jnart, a mi erősségünket s. ezáltal kegyetlen vérontás fölidézője lettél. Mivel te itt most közelünkben vagy, alkalom van rá, hogy közös akarattal a legrövidebb utón véget vessünk a vérontásnak. Jelenj meg .tehát a régi görögök szokása szerint a Szabad ég alatt tartandó bajvivásra két hadi embereddel. Mi nemkülönben meg fogunk jelenni ujjatlan bőrködmönben, sisak és páncél nélkül, egy szál karddal, ahogy téged is elvárunk. A kísérők egész páncélban jelenhetnek meg. karddal, pisztollyal, muskétával. Ha meg nem jelensz, nem tartunk se becsületre adó királynak, se katonának. Kelt Rysbinél fekvő táborunkban 12. dic. aug. 1611. esztendőben. Tálán célirányosabb lett volna a due- lummal megelőzni, mint befejezni a háborút, de azért derék gondolat volt ez igy is. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Károly király hafvanegyeszteiidős dalia volt már abban az időben s ta. hatvanadik születésnapjára egy kis szél is érte a baloldalán. Ezt azért volt szükséges tudni, hogy annál jobban élvezhesse az ember a választ, amelyet Krisztián király atyafiságos indulattal adott meg, sajátkezüleg írván a következőket: — Mi, IV. Krisztián, király Dániában és Norvégiában stb.. tud tódra adjuk neked, Károly svéd királynak, hogy goromba és embertelen leveledet egy trombitás kezünkhöz szolgáltatta. Nem vártunk tőled ilyent, de úgy vesszük eszre, hogy a kánikula nem múlt cl, hanem egész erővel munkálkodik agyvelődben. Ami azt illeti, hogy nem való volt becsületes keresztény királyhoz a mi hékességtöixí•síink, ebben nem mondasz igazat, csak moc-koló.K ahelyett, hogy karddal védened jussodat. Reméljük, hogy erről a háborúról nem mi adunk számot az ítélet napján, hanem te felelsz az ártatlanul kiontott vérért. Továbbá azt irod. hogy Gahuar városát árulás által foglaltuk el. Ez se igaz, hanem ha tudsz szégyent, te szegyei d magad, hogy azt se föl nem szerelted, se föl nem mentetted, ellenben az orrod előtt hagytad elvétel ni. És még te akarod magad jó ka. Ionénak-neveztetni? A. kettős l)á,i-vívásra pedig, amit fölajánlasz, azt mondjuk, hogy azt nevetségesnek találjuk, nővel tudjuk, hogy ugynis eleget, megcsapkodott már téged az Isten és ezért hasznosabb volna neked a meleg kemence mellett - m i<• ide - i. Nagyobb szükséged volna neked, vén bolond, egy jó orvosra, aki az agyvelődet helyrehozná, mintsem, hogy velünk bajvivásra. kelj. De azért, hogy meglásd, kivel van dolgod, nem sajnálunk tőled egy szál kardot. Csak előbb arra emlékeztetünk, hogy a mi herőidunkát és két kombit;' - unkát szabadion bocsa G-j -ti, a kiket, mi‘időn hadiszokás ellenére elzárattál, ezzel is kimutatván gyenge eszedet. Kelt a mi városunkban, Calmarban, 14. dic. aug. Ibiiben. A- párbajból azonban mégse lett semmi, mert a. jó Károly király annyira szivére vette ezt a közvetlen hangú diplomáciai, jegyzéket, hegy ültő helyében szörnyefssss^Kmtssmsaassm& nő használja már naponkint a Kitien-pudcrt a lejtnajryobb eredménnyel. Próbálja ön is ki. Az eredményért, J ' ’ ' - ^ ^ ' i^ss aadjuk, a pénzl, & « /iá 'a ü p y ^ ü r jetek mulatni s vigyétek mulatni ezt az árva frakkot is. GYÖNGÉDSÉG Amikor évekkel ezelőtt hetekig élet és halál között lebegtem, az emberek clhalmoztak figyelmükkel. Sokan meglátogattak. Telefonom állandóan szólt. Reggelenként ismerősök, ismeretlenek levelei hullottuk paplanomra. Virágokat, ajándékokat kaptam mindenünnen. Ma is hálás vagyok ezeknek a kedves, jóságos telkeknek, akik elhitették velem, hogy fontosabb vagyok, mintsem hittem s ezzel fokozták életkedvemet, ellenálló-képességemet. De leghálásabb vagyok egyik barátomnak, bogéi annak előtte úgyszólván naponta találkoztam. Minden ügyünk, gondolatunk közös \Qif- Ö azonban attól kezdv-g, hogy ágynak dőltem, felém se nézett. Még föl se hivott, egyetlenegyszer sem. Nem vette tudomásul, hogy beteg vagyok. Emlékszem, lázálmaimban gyakran foglalkoztam vele és el-eltöprcngtem, hogy mért hanyagol el. Nem gondolhattam egyébre, mint arra, hogy ő a betegségemet merőben jelentéktelennek tartja, hiszen különben okvetlenül hozzám futna s ez a távolmaradó figyelme, ez a közönybe bujtatott gyöngédsége hitette el velem, hegy kutyabajom, ez edzette önbizalmamat, ez vigasztalt meg, sokkal inkább, mint azok, akik fogadkoztak, hogy milyen remek sziliem van és hogy nemsokára fölkelek. Ma.is meg vágyó1- m/őződ- ve. hoev csak ez marasztalt itt azN>"ben. Később megtudtam, hogy barátom öntudatosan viselkedett igy. Minden órában pontosan értesült arról, mennyi a lázam és milyen a szívműködésem, sőt ő maga küldött hozzám egy orvost is, "tokban. Amikor felépültem, szórakozottan mente- zetődzött, hogy „sok dolga volt.“ Nem is köszöntem meg neki' a figyelmet. Ilyesmit nem lehet megköszönni. Hálám is a közöny álruháját viseli, mint az ő gyöngédsége. A vér fölfrissitése cíhúhCú áján'lapij néhány napon át korán reggel egy pohár térin esze les „Ferenc József hkeseTÜvizst inni. Az egész világon rendelik az orvosok a valódi Ferenc József-viz használatát, mert ez mmbályozza a bél működést, erő-siti á gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az kla- geket és ezáltal uj életerőt teremt. A Ferenc Jczsef-keserüviz gyógyszertárak- bán, drogériákban és fűszer üzletekben kapható. __ Boxe.r és szódásüveg. Dob-sinai tudósitónk jelen ti: Vozá-k Géza 24 éves deüsinai fuvaros a múlt napokban összeverekedett G-aram Miiliá'.y nevű ismerősével és ellenfelét boxerreí leütötte. Gara-m bosszút csküclö-lt és legközelebb egy vendéglői mulatozás alkalmával, újból belekötött. Votzákiba, aki azonban felkaipóa az asztalon levő szódásüveget és úgy vágta fejbe támadóját, hogy az üveg darabokra tört. A letelhet t ellenfelet, orvoshoz szántották, aki megállapította, hogy az okozott sebek huszonnégy napon túl gyógyulnak. A különös párbaj két hőse kölcsönös feljelentést tett egymás eben súlyos testi sértés miatt. ekkor- tiltakozva emelem a levegőbe mutatóujjamat s maradék erőmmel ezt suttogom: „l'kes-ige, kedves főorvos ur, ikes-ige." ÁLMATLANSÁG Próbálsz elaludni. Le-lemerülsz az álomba, de szüntelenül felbukkansz belőle. Fejed ismét az öntudat fölszinén lebeg. Ugv tetszik, hogy a tested vagy a lelked túlontúl könnyű. Ilyenkor egyél négy-öt falat kenyeret. Ez a legjobb altató. Egyszerre elnehezed el tőle, kóvályogva imbolyogsz lefelé s nemsokára már lenn is vagy az öntudatlanság áldott homályán s beleragadsz az álom iszapos mederágyába. Ez a négy-öt falat kenyér olyanféle szerepet tölt be, mint az öngyilkosoknál az a négy-öt darab kő. melyet zsebükbe dugnak, nehezéknek, hogy mennél előbb leérjenek a folyó fenekére s ott mennél előbb magukhoz ölelhessék sáros halálukat. UCGAPAD Sokszor már azt hiszem, hogy minden, ami előttem van puszta szemfényvesztés. De ma láttam egy uccapadot, melyet kiemeltek a földből. Ez az alacsony alkotmány, amint alsó tartó-oszlopaira állították a járdán, majdnem a házak első emeletéig ért. Olyan volt, mint a bölcsességfog, melyet a fogorvos a hatalmas gyökereivel kiránt az ínyből. Lám-Iám — mormogtam — néha kellemesen csalatkozunk. Ezután jobban fogom tisztein: az uccapadokat. „VADONATÚJ FRAKK ELADÓ“ Egy vityilló ablakában ez az írás olvasható: — Vadonatúj frakk eladó. Aki szemügyre veszi ezt az ' ütött-kopott kalyibát és vaksi palackzölden csillogó ablaküvegét, ámulva kérdezi, milyen életmű- vész ad túl vadonatúj frakkján. Tréfának véli az egészet. De nem tréfa. Egy öreg pincér halt meg hosszú betegség után, anélkül, hogy magára öltbette volna imént készített frakkját és most hozzátartozói árusítják gazdátlanná vált mindennapi munkakabátját. Bál-lovagok, vidor fiatalemberek, vegyétek meg sürgősen. Boldoggá tesztek vele egy szegény családot s egy szegény frakkot is, mely örökös robotra volt elkészülve, a kávéházak és az éttermek örökös gőzében. MénHasié ________§ Fö lvilágositásul: Kitten az egyedüli kozmetikai púder, amely a bőr minden fajtájára különlegesen van ösízeállitva. A Héávy folvaad: lievv) száraz bőr Mániára, mcgakadáiyofcza a foltokat és, rátu-kéivzödést. és sohasem szárítja ki- a bőrt. A 1.isiit, (yiv.: Ia.it) kivonja) a bőrből a fölösleges zsírtartalmút és elzárja a kit;;-ült pór, sokat. Miiidkötíujtáju Kiden 'púder kifoRástala- nul és láthatatlanul tapad az arcbőrre órákon keresztéi mipdeu időjárásban. Különleges összeállítása köveik '■/.;»• bon 'azonnal megszünteti az orr csúnya fényét’ és az arcbőrnek bársönypuha, baraekszerü árnyalatot köb-síi nöz. amely a férfiakat úgy elbűvöli Egy félmillió szép «TOTT^WiSSKy.WS*K®S*«Se»’W®MBBtS*nBHt®^ ] • a11. ..Megpukkadt a felettébb heves indulattól", — amint a tudós Beringius irta Flocin-ábán, alionnan ezt, a tanulságos levélváltást kiiegyezteni -- példának okáért. Mit lehet tudni, hátha -a világ mai hatalmazni is kedvet kapnak rá. hegy ilyen röviden és fi dél is utón egymr ■-;al intézzék 'el-azokat a kérdéseket, amiket a népekkel nem akarnak olintézhetni. Tessék elgondolni, milyen más világ volna most, Iia ez a levélváltás nem háromszáz esztendővel ezelőtt történik két kis .király közi, hanem hívsz évvel ezelőtt a német császár és .az orosz cár közt... EMBER £8 VILÁG Irta; KOSZTOLÁNYI DEZSŐ BIZTOS Az édes kis zavart menyasszonyka boldog lámpalázzal, angyali, félszeg mosollyal beszel nekem a vőlegényéről. — Állása is van. Ugyan csak So pengő a fizetése, de az legalább biztos. Biztos — ismétli cs lélekzctet vesz, mintha sóhajtana. —- Olyan biztos . . . Hasonlatát én. fejezem be magamban: v —; Mint a halál. EGY VÉTS JELLEMZÉSE Úgy alkotta meg ezt a költeményét, azt a kétszakaszos kis versét, úgy építette föl, tervezte ki, oly. keményen, előrelátóan, mindenre .gondolva, mjnha az örökkévalóság számára alagutat váit volna bazaltsziklákba s most iöhetnek-mehetnek a divatok, az irodalmi hóbortok, évezredekig, biztosan dübörögnek át rajta az emberek meg-megujuló lázai. akár a menetrend szerint robogó gyorsvonatok: többé semmi'se rendítheti meg szilárd pályáját, a szeszélyes ihlet és a mérnöki számítás idő-álló remekművét. UTOLSÓ SZÓ Valaki a társaságban ezt a történetet mesélte: — A kegyelmes asszony, aki egész életében a rangkór betegje .volt, késő aggságá- ban, 89 éves korában haldoklóit. Már régóta nem beszélt senkihez. Utolsó délelőtt a ko- mornája ezt jelentette neki: „Az előbb érdeklődött a kegyelmes asszony állapotáról X. méltóságos ur.“ A kegyelmes asszony erre fölemelte vékony csontvázukat és síri hangon, de azért bizonyos eréllyel és rendre- utasitólag mondta: „Kegyelmes ur". Aztán lehunyta szemét és meghalt. Ezen a gyarlóságon sokan kacagtak. Én kénytelen voltam védelmembe venni a kegyelmes asszonyt, igy: — Voltaképp tiszteletreméltó, hogy valaki az utolsó leheletéig ragaszkodik meggyőződéséhez s halottas ágyán is azzal foglalkozik, amivel különben szokott foglalkozni. Valamennyien ilyenek vagyunk. Apró-cseprő gondjaink, rigolyáink elkísérnek bennünket a sírunkig. Ez a szép, ez a helves, ez az emberi. Magamról se állhatok jót, hogy másképp fogok majd akkor viselkedni. Látom az orvost, aki halálom előtt öt perccel megveregeti vállamat s igy biztatgat: „No most szépen aludjon", de látom magamat is, aki