Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-12 / 33. szám

1T.33 november 12, vasárnap. DIPLOMATÁK GYAKORLÓ IRKÁJÁBA... Irta: MÓRA FERENC A szépség kis tittta sok szereléséi hozott Olvasom azokat a mindenféle szép sdme- mü veket, amelyekkel mostanában a diplo­mata urak ijesztgetik inkább a világot, mint egymást. Azaz, hogy olvassa az ör­dög, az jobban ráér, a diplomáciához is közelebb áll s tán a metafizikához is több érzéke van. Mert amit a modern diploma­ták müveinek, mikor össze akarják veszí­teni a népeket, az tiszta metafizika. Már ami a rossz stílust és áz érthetőtlenséget illeti. A különség legföljebb az. hogy a metafizika szüleiik, a diplomata pedig lesz — ámbár tagadhatatlan, hogy van. olyan ország, 'ahol a diplomaták is születni szok­tak. Nem vagyok fanatikusa a múltnak, hogy a régi idők diplomáciái jegyzék váltása i f stílus és értelmesscg szempontjából sokkal többre becsülöm, mint a mostaniakat. Nyíltak, őszinték, szókimondók voltak, kü­lönösen, ha a királyok maguk, fogalmaz­ták őket s nem bízták íródeákokra, akik aik’kor is csak úgy csavargatták a szót, mint most. Persze, nem minden király tu­dott Írni (hiszen éppen ezért kellett kita­lálni a kancellárokat), de aki ráadta a fe­jét, hogy megtanulja ezt a nehéz tudo­mányt. az aztán, hasznát is vette, ha a sora kijött. Ilyen írástudó király volt például JX. Károly svéd király, a Vasa Gusztáv fia és a Gusztáv Adolf apja. Nagyon tehetsé­ges, tevékeny és sokoldalú férfiú hírében állt s csakugyan az is volt. Iskolákat emelt, templomokat fundált és Linköpingben maga is segített a hóhérnak a lázadó arisztokraták fejét leszedni. Ez a jámbor király a XVI. század vége felé háborúba keveredett dupla szomszédjával, Dánia és Norvégia királyával, Krisztiánnal, akit mind a két hazája története nagynak ne­vez. Ő alapította a róla elnevezett Krisz­tián iát; amit a mi nanjainkh ”.i Ősi óra bérmáltak, többször körülhajózta az Esze- 'ki-fokot, ami akkor messzebb volt. miüt most az Északi sark, expedíciókat 'küldött Grönlandija, meg akarta téríteni az eszki­mókat és föl akarta szabadítani a jobbá­gyokat. ami elég vakmerő kísérlet veit már száz esztendővel ezelőtt is és amibe bele is tört a bicskája. Tíz esztendeig tar tett már a két király közt a hadakozás, s akkor tárnát á svéd királynak az az emberséges ötlete, hogy a háborút legolcsóbban és leggyorsabban úgy lehetne befejezni, ha a dán király ővele kiállna egy szól kardba. A kihívó ultimátumot sajátkezüleg irta meg kollé­gájának a következőkben: — Mi Károly, Isten kegyelméből a své­dek. gótok, vendek stb. királya,.adjuk tud­tára Neked. IV. Krisztián dán királynak, hogy te nem úgy cselekedtél, ahogy becsü­letes keresztény királyhoz illik. Szükség és ck nélkül fölborítottad a békét, megtá­madtad és árulás által elfoglaltad Cal- jnart, a mi erősségünket s. ezáltal kegyet­len vérontás fölidézője lettél. Mivel te itt most közelünkben vagy, alkalom van rá, hogy közös akarattal a legrövidebb utón véget vessünk a vérontásnak. Jelenj meg .tehát a régi görögök szokása szerint a Sza­bad ég alatt tartandó bajvivásra két hadi embereddel. Mi nemkülönben meg fogunk jelenni ujjatlan bőrködmönben, sisak és páncél nélkül, egy szál karddal, ahogy té­ged is elvárunk. A kísérők egész páncél­ban jelenhetnek meg. karddal, pisztollyal, muskétával. Ha meg nem jelensz, nem tar­tunk se becsületre adó királynak, se ka­tonának. Kelt Rysbinél fekvő táborunk­ban 12. dic. aug. 1611. esztendőben. Tálán célirányosabb lett volna a due- lummal megelőzni, mint befejezni a hábo­rút, de azért derék gondolat volt ez igy is. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Károly király hafvanegyeszteiidős dalia volt már abban az időben s ta. hatvanadik születésnapjára egy kis szél is érte a bal­oldalán. Ezt azért volt szükséges tudni, hogy an­nál jobban élvezhesse az ember a választ, amelyet Krisztián király atyafiságos in­dulattal adott meg, sajátkezüleg írván a következőket: — Mi, IV. Krisztián, király Dániában és Norvégiában stb.. tud tódra adjuk neked, Károly svéd királynak, hogy goromba és embertelen leveledet egy trombitás ke­zünkhöz szolgáltatta. Nem vártunk tőled ilyent, de úgy vesszük eszre, hogy a káni­kula nem múlt cl, hanem egész erővel munkálkodik agyvelődben. Ami azt illeti, hogy nem való volt becsületes keresztény királyhoz a mi hékességtöixí•síink, ebben nem mondasz igazat, csak moc-koló.K ahelyett, hogy karddal védened jussodat. Reméljük, hogy erről a háborúról nem mi adunk számot az ítélet napján, hanem te felelsz az ártatlanul kiontott vérért. To­vábbá azt irod. hogy Gahuar városát áru­lás által foglaltuk el. Ez se igaz, hanem ha tudsz szégyent, te szegyei d magad, hogy azt se föl nem szerelted, se föl nem mentetted, ellenben az orrod előtt hagytad elvétel ni. És még te akarod magad jó ka. Ionénak-neveztetni? A. kettős l)á,i-vívásra pedig, amit fölajánlasz, azt mondjuk, hogy azt nevetségesnek találjuk, nővel tudjuk, hogy ugynis eleget, megcsapkodott már té­ged az Isten és ezért hasznosabb volna ne­ked a meleg kemence mellett - m i<• ide - i. Nagyobb szükséged volna neked, vén bo­lond, egy jó orvosra, aki az agyvelődet helyrehozná, mintsem, hogy velünk bajvi­vásra. kelj. De azért, hogy meglásd, kivel van dolgod, nem sajnálunk tőled egy szál kardot. Csak előbb arra emlékeztetünk, hogy a mi herőidunkát és két kombit;' - un­kát szabadion bocsa G-j -ti, a kiket, mi‘időn hadiszokás ellenére elzárattál, ezzel is ki­mutatván gyenge eszedet. Kelt a mi vá­rosunkban, Calmarban, 14. dic. aug. Ibii­ben. A- párbajból azonban mégse lett semmi, mert a. jó Károly király annyira szivére vette ezt a közvetlen hangú diplomáciai, jegyzéket, hegy ültő helyében szörnyef­ssss^Kmtssmsaassm& nő használja már naponkint a Kitien-pudcrt a lejt­najryobb eredménnyel. Próbálja ön is ki. Az eredményért, J ' ’ ' - ^ ^ ' i^ss aadjuk, a pénzl, & « /iá 'a ü p y ^ ü r jetek mulatni s vigyétek mulatni ezt az árva frakkot is. GYÖNGÉDSÉG Amikor évekkel ezelőtt hetekig élet és ha­lál között lebegtem, az emberek clhalmoztak figyelmükkel. Sokan meglátogattak. Telefo­nom állandóan szólt. Reggelenként ismerő­sök, ismeretlenek levelei hullottuk papla­nomra. Virágokat, ajándékokat kaptam min­denünnen. Ma is hálás vagyok ezeknek a kedves, jó­ságos telkeknek, akik elhitették velem, hogy fontosabb vagyok, mintsem hittem s ezzel fokozták életkedvemet, ellenálló-képessége­met. De leghálásabb vagyok egyik barátomnak, bogéi annak előtte úgyszólván naponta talál­koztam. Minden ügyünk, gondolatunk közös \Qif- Ö azonban attól kezdv-g, hogy ágynak dőltem, felém se nézett. Még föl se hivott, egyetlenegyszer sem. Nem vette tudomásul, hogy beteg vagyok. Emlékszem, lázálmaimban gyakran foglal­koztam vele és el-eltöprcngtem, hogy mért hanyagol el. Nem gondolhattam egyébre, mint arra, hogy ő a betegségemet merőben jelentéktelennek tartja, hiszen különben ok­vetlenül hozzám futna s ez a távolmaradó figyelme, ez a közönybe bujtatott gyöngéd­sége hitette el velem, hegy kutyabajom, ez edzette önbizalmamat, ez vigasztalt meg, sokkal inkább, mint azok, akik fogadkoztak, hogy milyen remek sziliem van és hogy nem­sokára fölkelek. Ma.is meg vágyó1- m/őződ- ve. hoev csak ez marasztalt itt azN>"ben. Később megtudtam, hogy barátom öntuda­tosan viselkedett igy. Minden órában ponto­san értesült arról, mennyi a lázam és milyen a szívműködésem, sőt ő maga küldött hoz­zám egy orvost is, "tokban. Amikor felépültem, szórakozottan mente- zetődzött, hogy „sok dolga volt.“ Nem is köszöntem meg neki' a figyelmet. Ilyesmit nem lehet megköszönni. Hálám is a közöny álruháját viseli, mint az ő gyöngédsége. A vér fölfrissitése cíhúhCú áján'lapij né­hány napon át korán reggel egy pohár tér­in esze les „Ferenc József hkeseTÜvizst inni. Az egész világon rendelik az orvosok a va­lódi Ferenc József-viz használatát, mert ez mmbályozza a bél működést, erő-siti á gyom­rot, javítja a vért, megnyugtatja az kla- geket és ezáltal uj életerőt teremt. A Ferenc Jczsef-keserüviz gyógyszertárak- bán, drogériákban és fűszer üzletekben kapható. __ Boxe.r és szódásüveg. Dob-sinai tudósitónk jelen ti: Vozá-k Géza 24 éves deüsinai fuvaros a múlt napokban összeverekedett G-aram Miiliá'.y nevű ismerősével és ellenfelét boxerreí leütöt­te. Gara-m bosszút csküclö-lt és legközelebb egy vendéglői mulatozás alkalmával, újból be­lekötött. Votzákiba, aki azonban felkaipóa az asz­talon levő szódásüveget és úgy vágta fejbe tá­madóját, hogy az üveg darabokra tört. A lete­lhet t ellenfelet, orvoshoz szántották, aki meg­állapította, hogy az okozott sebek huszonnégy napon túl gyógyulnak. A különös párbaj két hőse kölcsönös feljelentést tett egymás eben súlyos testi sértés miatt. ekkor- tiltakozva emelem a levegőbe mutató­ujjamat s maradék erőmmel ezt suttogom: „l'kes-ige, kedves főorvos ur, ikes-ige." ÁLMATLANSÁG Próbálsz elaludni. Le-lemerülsz az álom­ba, de szüntelenül felbukkansz belőle. Fe­jed ismét az öntudat fölszinén lebeg. Ugv tetszik, hogy a tested vagy a lelked túlontúl könnyű. Ilyenkor egyél négy-öt falat ke­nyeret. Ez a legjobb altató. Egyszerre elne­hezed el tőle, kóvályogva imbolyogsz lefelé s nemsokára már lenn is vagy az öntudat­lanság áldott homályán s beleragadsz az álom iszapos mederágyába. Ez a négy-öt fa­lat kenyér olyanféle szerepet tölt be, mint az öngyilkosoknál az a négy-öt darab kő. melyet zsebükbe dugnak, nehezéknek, hogy mennél előbb leérjenek a folyó fenekére s ott mennél előbb magukhoz ölelhessék sáros halálukat. UCGAPAD Sokszor már azt hiszem, hogy minden, ami előttem van puszta szemfényvesztés. De ma láttam egy uccapadot, melyet kiemeltek a földből. Ez az alacsony alkotmány, amint alsó tartó-oszlopaira állították a járdán, majdnem a házak első emeletéig ért. Olyan volt, mint a bölcsességfog, melyet a fogor­vos a hatalmas gyökereivel kiránt az ínyből. Lám-Iám — mormogtam — néha kellemesen csalatkozunk. Ezután jobban fogom tisztein: az uccapadokat. „VADONATÚJ FRAKK ELADÓ“ Egy vityilló ablakában ez az írás olvas­ható: — Vadonatúj frakk eladó. Aki szemügyre veszi ezt az ' ütött-kopott kalyibát és vaksi palackzölden csillogó ab­laküvegét, ámulva kérdezi, milyen életmű- vész ad túl vadonatúj frakkján. Tréfának véli az egészet. De nem tréfa. Egy öreg pincér halt meg hosszú betegség után, anélkül, hogy magára öltbette volna imént készített frakkját és most hozzátarto­zói árusítják gazdátlanná vált mindennapi munkakabátját. Bál-lovagok, vidor fiatalemberek, vegyé­tek meg sürgősen. Boldoggá tesztek vele egy szegény családot s egy szegény frakkot is, mely örökös robotra volt elkészülve, a ká­véházak és az éttermek örökös gőzében. Mén­Hasié ________§ Fö lvilágositásul: Kitten az egyedüli kozmetikai púder, amely a bőr minden fajtájára különlegesen van ösízeállitva. A Héávy folvaad: lievv) száraz bőr Má­niára, mcgakadáiyofcza a foltokat és, rátu-kéivzödést. és sohasem szárítja ki- a bőrt. A 1.isiit, (yiv.: Ia.it) kivonja) a bőrből a fölösleges zsírtartalmút és elzárja a kit;;-ült pór, sokat. Miiidkötíujtáju Kiden 'púder kifoRástala- nul és láthatatlanul tapad az arcbőrre órákon keresztéi mipdeu időjárásban. Különleges összeállítása köveik '■/.;»• bon 'azonnal megszünteti az orr csúnya fényét’ és az arcbőrnek bársönypuha, baraekszerü árnyalatot köb-síi nöz. amely a férfiakat úgy elbűvöli Egy félmillió szép «TOTT^WiSSKy.WS*K®S*«Se»’W®MBBtS*nBHt®^ ] • a11. ..Megpukkadt a felettébb heves indu­lattól", — amint a tudós Beringius irta Flocin-ábán, alionnan ezt, a tanulságos le­vélváltást kiiegyezteni -- példának oká­ért. Mit lehet tudni, hátha -a világ mai hatalmazni is kedvet kapnak rá. hegy ilyen röviden és fi dél is utón egymr ■-;al intézzék 'el-azokat a kérdéseket, amiket a népekkel nem akarnak olintézhetni. Tessék elgondolni, milyen más világ volna most, Iia ez a levélváltás nem há­romszáz esztendővel ezelőtt történik két kis .király közi, hanem hívsz évvel ezelőtt a német császár és .az orosz cár közt... EMBER £8 VILÁG Irta; KOSZTOLÁNYI DEZSŐ BIZTOS Az édes kis zavart menyasszonyka boldog lámpalázzal, angyali, félszeg mosollyal be­szel nekem a vőlegényéről. — Állása is van. Ugyan csak So pengő a fizetése, de az legalább biztos. Biztos — is­métli cs lélekzctet vesz, mintha sóhajtana. —- Olyan biztos . . . Hasonlatát én. fejezem be magamban: v —; Mint a halál. EGY VÉTS JELLEMZÉSE Úgy alkotta meg ezt a költeményét, azt a kétszakaszos kis versét, úgy építette föl, ter­vezte ki, oly. keményen, előrelátóan, min­denre .gondolva, mjnha az örökkévalóság szá­mára alagutat váit volna bazaltsziklákba s most iöhetnek-mehetnek a divatok, az iro­dalmi hóbortok, évezredekig, biztosan dübö­rögnek át rajta az emberek meg-megujuló lá­zai. akár a menetrend szerint robogó gyors­vonatok: többé semmi'se rendítheti meg szi­lárd pályáját, a szeszélyes ihlet és a mér­nöki számítás idő-álló remekművét. UTOLSÓ SZÓ Valaki a társaságban ezt a történetet me­sélte: — A kegyelmes asszony, aki egész életé­ben a rangkór betegje .volt, késő aggságá- ban, 89 éves korában haldoklóit. Már régóta nem beszélt senkihez. Utolsó délelőtt a ko- mornája ezt jelentette neki: „Az előbb ér­deklődött a kegyelmes asszony állapotáról X. méltóságos ur.“ A kegyelmes asszony er­re fölemelte vékony csontvázukat és síri hangon, de azért bizonyos eréllyel és rendre- utasitólag mondta: „Kegyelmes ur". Aztán lehunyta szemét és meghalt. Ezen a gyarlóságon sokan kacagtak. Én kénytelen voltam védelmembe venni a ke­gyelmes asszonyt, igy: — Voltaképp tiszteletreméltó, hogy valaki az utolsó leheletéig ragaszkodik meggyőző­déséhez s halottas ágyán is azzal foglalkozik, amivel különben szokott foglalkozni. Vala­mennyien ilyenek vagyunk. Apró-cseprő gondjaink, rigolyáink elkísérnek bennünket a sírunkig. Ez a szép, ez a helves, ez az em­beri. Magamról se állhatok jót, hogy más­képp fogok majd akkor viselkedni. Látom az orvost, aki halálom előtt öt perccel megve­regeti vállamat s igy biztatgat: „No most szépen aludjon", de látom magamat is, aki

Next

/
Thumbnails
Contents