Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-26 / 45. szám

1933 november 26, T*sáTMP­4 Jó Mata Hari t toVzatos barát énak bünia'stroma „A véteskezü Sárrét, a guillotinera ítélt ügyvéd amatör volt Bonnetügyvédhez Rövid időn beiül a francia rendőrség a második ügyvédei leplezte le, aki szörnyű bűncselekményeket követett el — A háború alatt német kém volt Bonnet ügyvéd? Páris, november 25. Néhány héttel ezelőtt kárnöjét, ugyancsak dr. bonnet tette el láb vacsorázott, a volt ■nómcit trónörökössel. Paris, november 25. Néhány héttel ezelőti Ítélték halálra Sárrét ügyvédet, aki a kél Schmiidt-lány közreműködésével a gyilkosságok egész sorozatát követte cl. Néhány nappal ez­előtt letartóztatták Dél-Franciaországban Saint Etienne mellett egy magános kastélyban Charles Bonnet ügyvédet c-s barátnőjét, Catherine De- nuzieres-t. Mindkettőjük ellen az a vád, hogy november elején meggyilkolták Marié Moulin vénkisasz- szonyt, akit azért kellett eltenniök láb alól, mert be volt avatva titkaikba. A gyilkos ügyvédet és barátnőjét Grenobleba szállították, ahol Mariin vizsgálóbíró megkezdte kihallgatásukat. Tegnap szükségesnek mutatko­zott, hogy Bonnet-t és barátnőjét vissza vigyék Salait Etiennebe, hogy a helyszínen az ő jelenlé­tében folytassák le a vizsgálatot. Páris összes lapjai kiküldték munkatársaikat Saint Etiennebe, hogy helyszíni jelentést írjanak a rejtélyes bűn­ügy nyomozásáról. Martin vizsgálóbíró az eddi­gi nyomozási adatok birtokában kijelentette az újságíróknak, hogy Sárrét, a guillotinera ítélt ügyvéd „kezdő amaiör" volt Bonnet ügyvédhez képest, akinek lelki-ismeretét nem csupán Marié Moulin meggyilkolása, hanem egyéb gyilkosságok is terhelik. Holttest, ideges ember, elsöíétitett autó Az ügyvédet és barátnőjét beszállították a saiat-etíennei börtönbe, amelyet népnyelven ,.BeUevue‘-nek neveznek. A „Bellevue“ két la­kóját ma elvitték arra a helyre, ahol november 9-én megtalálták a vénkisasszony holttestét A Saint Éti enne és Lyon között vezető országút mellett akadtak rá a bullára. A csendőrségnek az volt a véleménye, hogy Marié Moulin halálát autóbaleset okozta. Rögtön a nyomozás elején megállapították, hogy egy nagy sebességgel haladó autó gázolhatta halálra a vénkisasszonyt Megadták az enge­délyt a temetésre és az ügyet úgy kezelték, mint balesetet amelynek okozója a gázolás után gyáván továbbrobogott és áldozatát ott­hagyta az országúton. A csendőrök a bűnügy első stádiumában a gázoló autó után nyomoz­tak, abban a feltevésben, hogy majd csak előke­rül az autó vezetője, akit gondatlanságból oko­zott emberölés miatt az igazságszolgáltat ás ke­zére adnak. Ennek a nyomozásnak során jelent­kezett egy saiint-eiiennei gazda, aki elmondotta, hogy aznap, amikor a gázolásnak kellett történ­kárnőjét, ugyancsak dr. bounet tette el láb alól. liodoycr kisasszonyt másfél évvel ezelőtt hol­tan fogták ki a Rhone folyóból. A boncolás meg­állapította, hogy a leányt megmérgezték és a folyóba dobták. Hodoyer kisasszouy abban az időben szoros barátságot tartott fenn Bőiméi­vel. Nyilván ugyanaz a sötét ok késztette Bon­net mind a két gyilkosságra. Amit eddig Martin vizsgálóbiró hajlandó volt elárulni a bűnügy nyomozásáról, csupán annyi, hogy mind a két nő be volt avatva Bonnet sötét ügyeibe és az ügyvéd barátnőjével egyetértés­ben azért tette el láb alól a két nőt. hogy el ne árulják bűneit. Hogy mik ezek a bűnök, erről mindeddig nem közölitek eemimiit a iny-ii’Jváraoseággal. A rejtélyes kastély A rejtélyes életű Bonnet négy évvel azelőtt Párisban volt gyakorló ügyvéd, titokzatos okokból elköltözött a francia fővárosból és Saáint Etiemme b,a tárában kibérelte a magá­nyos kastélyt. A legrejtélyesebb emberek for­dultaik nreg a Bcmmet-kastélyban. Az ügyvéd maga ismerősei körében dicsekedve beszélt ar­ról, hogy egyidöben kémszolgálatot teljesített, a há- ború alatt Mata Harival dolgozott együtt és nagyrészt az ö érdeme, hogy a holland szár­mazású táncosnőt sikerült leleplezni. Azt is elirncirodté, hogy több alkalommal együtt A nyomozás munkáját megnehezíti az a kö­rülmény, hogy Catherine Demiuzieres közvet­lenül 'letartóztatása előtt azzal az ürüggyel, hogy megeteti nyulait, távozott a kastélyból egy csendőr kíséretében. A csendőr esek. k ci­pőn vette észre, hogy ac ügyvéd barátnője az ;■ a {eledellel együtt egy inatéscimót is visz a kezében. Catherine Deuuzienes egy övaitdatn pálHamatibam az iratcsomót a nyulház mellfitt levő nyitott kútba dobta. A csendőr nyomban jelentést tett az esetről. A vizsgálóbíró utasítására csendőrök menték le a kútba é.s felhozták az iratokat, amelyeket, azonban a kút vize teljesein olvashatatlanná tett. Bizonyosra veszik, hogy az ügyvéd barátnője súlyosan kompromit­táló bűnjeleket semmisített meg. Ennek ellenére a házkutatás & Bonnet-kas- tólybam olyan meglepő eredményekkel járt, hogy egy percig sem Miét kétséges Bonnet és barátnője bűnössége. Titokzatos szekta parancsára követte el Bonnet a gyilkosságokat? Páris, november 25. Bonnet ügyvéd szenzá­ciós gyilkossági ügyében a maii (párisi lapok feiltünéstkeiltő uj adatokat tesznek közzé. Bon­net kétségtelenül egyike az utolsó évtizedek egyik legnagyobb stílusú gonosztevőinek s el­követett gyilkosságainak hátterét mindeddig nem sikerült felderíteni. Mint ismeretes, Bon­net évekkel ezelőtt hasonló körülmények kö­zött gyilkolta meg Madame Ha.udoyer nevű áldozatát, mint ahogy most Moulin asszonyt tette ol láb alól Haudoyemé egy lyoni köz­jegyző felesége volt. Az asszonyt egy éjszaka holtan találták az országúton, ugyanúgy, mint most Móniin Máriát, A halott asszonynál kü­lönös levelezést találtak, amelyből kiderült, begy Haudoyemé egy misztikus szekta tagja volt, amely egy öyoni nagykereskedő lakásán tártotta „i®tenti<szteleit“. Akkoriban az volt a gyanú, hogy Haudoyer. nét a szekta valamelyik tagja gyilkolta meg, de a vizsgálat nem vezetett pozitív ered­ményre. Csupán azt derítették ki, hölgy Moulin Máriá­nak kétségtelenül szerepe volt ebben a gyilkos­ságban. Moulin asszony 24 órával a gyilkos­ság felfedezése előtt megjelent Haudoyemé la­kásában és elmondta, hogy férje Lyon közelé­ben autószerencsétlenség áldozaté lett. Ezzel csalta ki a lakáshói a szerencsétlen áldozatot, akiinek csak holttestét találták meg későbben az országúton. Moulin Mária akkoriban kono­kul tagadott és kihallgatásakor azt a benyo­mást szerezték a vizsgálat vezetőd, hogy az asszony csupán eszköz volt, a valódi licitesek kezében. Arról is beszéltek, hogy Moulin Má­ria hipnózis alatt cselekedett Biizonyitékok hiányában végre is szabadlábra helyezték az ■asszonyt. Mouliin asszony holttestének megtalálása, után házkutatást tartottak az áldozat lakásán és egy cukortartóban szenzációs tértalmiu le­veleket táláltak. A levelek kétségtelen bi­zonyítékot szolgáltatnak Betonéit és Columbet asszony bűnössége mellett. A lévai járásban megkezdődött a magyar közművelődési bizottság működése fel. Tervbe vették megfelelő előadások tar­tását, valamint dalárdák létesítését az egyes községekben. A törvény értelmében az előadóhelyiségről és annak dologi kiadásairól a községek tartoz­nak gondoskodni. A magyar közművelődési bizottság Léván minden szerdán népszerű tudomá­nyos előadásokat fog rendezni a városházi nagytermében. Az első előadás november 29-cn este nyolc órakor lesz. Kriek Jenő, a bizottság elnöke tart bevezető előadást, majd Hecht Miklós mérnök „A gázháboru múltja és jövője44, dr. Strasser Elemér pedig „A modern lélekelem­zés rendszere44 címen fog előadást tartani. Az előadások látogatása díjtalan. BWB’raiR’llMTWniWTr holttestét megtalálták, egy elsötétített lámpája autót látott. Este nyolc óra tájban tért haza gyalog az országúton, amikor feltűnt neki a ma­gános autó. A sötétbeu odament az autóhoz és rákiáltott a berniül ők re, hogy vigyázzanak, mert ha nem ég az autó lámpája, könnyen beléjük ro­hanhat egy idegen autó. Egy férfihang ingerül­ten válaszolt a gazdának, hogy no ártsa bele magát az ej dolgaiba. A gazda megismerte hang­járól dr. Bonnc-t és ezekkel a szavakkal: „Nem akartam megbántani, ügyvéd ur, csak figyel­meztettem'* — tovább ment. Az ügyvéd urat letartóztatják Ezekután történt, liogy megtalálták az ország­úton Maric Moulin holttestét. A csendőrség sze­rint rögtön valószínűnek látszott, hogy Bonnet ügyvéd gázolta el. Csendőrök jelentek meg ab­ban a kastélyban, amely Saint Etienne-től há­rom kilométernyire magánosán áll az országút mellett. Bonnet a legerélyesebben tiltakozott a gyanú ellen, hogy ő gázolta volna el Maric Mou­lin t, de szembesítették a gazdával. Közben a csendörség meetudta, hogy Marié Moulin többször megfordult a Bonnet-kas- télyban és nyomozni kezdett dr. Bonnet magánélete után, majd gyilkosság gyanújával letartóztatta az ügyvédet és barátnőjét. A letartóztatásra közvetlenül az a döntő bizo­nyíték adott okot, hogy exhumálták Marié Mou­lin holttestét. A boncoló orvosok arra az ered­ményre jutottak, hogy Marle Moulint megmérgezték, majd valószí­nűleg haldokló állapotban az országúdra fek­tették és elgázolták. Ezzel a mindeddig példátlan gyilkolási mód­szerrel azt a látszatot akarta kelteni dr. Bon­net, mintha a vénkisasszony autóbaleset áldoza­ta leit volna. Minthogy a gazda, aki az ut szélén állva, látta Bonnet autóját, azt vallotta, hogy Bonnet mellett ült egy nő is, bünrészesség gya­nújával Catherine Demizierest is letartóztatták. Kiderült egy régebbi gyilkosság A letartóztatás óta uj, meglepő adatok jutot­t;i.k a vizsgálóbíró kezéhez. Megállapítást nyert, hogy Hodoyer kisasszonyt, lyoni közjegyző tit­Léva, november 25. (Saját tudósítónktól.) Úttörő munka indult meg a lévai járásban a magyar népi kultúra emelése végett. Az 1919. évi 67. számú törvény alapján megalakult a lévai járási magyar közművelődési bizottság, amelynek igazgató tanácsa Kriek Jenő elnök­letével tegnapelőtt tartotta első ülését. Az el­nök megállapította, hogy a bizottság szerve­zési munkálatai befejeződtek, a járási ható­ság a járás tizenhárom magyar községében megalakította a helyi közművelődési bizott­ságokat és igy mi sem áll útjában a járási köz­művelődési bizottság tevékenységének. Koper- niczky Kornél ügyvezető titkár terjesztette be ezután a működési tervezetet, amely sze­rint a bizottság gazdasági, egészségügyi, törté­ne Imi, stb. vonatkozású anyagot dolgoztat A Ráihaylány megmentése írta: RODA RODA Egy langyos nyári éjszakán, mely ábrándo­zásra csalogatott, nem pedig alvásra, a kis er­dőből Pali jött felém. Mindig olyan, mintha ska­tulyából húzták volna ki, de sohasem tetszett nekem annyira, mint most, az ezüstös holdvilág­ban. Ainnyira szeretem ezeket az ügyetlen, őszin­te fiukat Bementünk együtt az erdő mélyébe. Hosszú ideig némán (haladt mellettem. Éreztem, valami bánat nyomja a lelkét, amit el fog nekem mon­dani —■ s obben a percben barátjává lettem. Leültünk a sziget egyik padjára. Pali elkezdett sóhajtozni. — Te jó Isten — mondta — mit csinált ma megint velem az a Bucz. Ezalatt rám nézett olyan tekintetlel, melyből ki lehetett olvasni, hogy szeretné, ha kérdeznék. — Hogy ki az a Bucz? Há nem tudod — an­nak az ezredesnek a lánya, akinek három lánya van — csupa lány. — Ezredes? Három lánnyal? — Ugyan, hiszen ismered őket — a imama mu­latott be egymásnak minket. — Ja, igen — Rátkayné? Fürdőhelyünk nevezetességére célzott —■* a legszebb özvegyasszonyra, akinek valaha fel­nőtt lányai voltak. Ezek közül az egyik, a leges- ícgpaj.kosabb volt Pali nyári szerelme. — És melyiket hívják Bucznak? —1 Azt, amelyik a legidősebb és legfiatalabb közt van — magyarázta Pali. — Marciettának keresztelték — az rövidítve Bucz.- — Tudod unit csinált ma velem az a Bucz? — Megcsókolt? — találgattam. — Honnan tudod? Talán láttad...? — Dehogy. Csak úgy gondolom. — Oh, akkor nagyon tévedsz. Mi meg...? Ugyan, ugyan! Hogyan jut ilyesmi az eszedbe? Tévedni emberi dolog. • *— Hát tudod mit csinált ma velem az a Bucz? — Még mindig nem tudom. A tücskök kedves, finom, lágy zenét ciripel­ek és a susogó vizen holdtündérkék jártak tán­cot — halkan csörrentek meg ezüstsarkantyuik. Ekkor Pali gyónni kezdett, kapkodva, minden átmenet nélkül. — Igen, szerelmes vagyok Buczba. Mert ö a legszebb, ami a földön van. ö mindjárt a nap­sugár után következik. Mikor úgy tovalibben, büszkén és kecsesen, mint egy őzike — akkor szeretném megkapni és elvinni. Bucz nagyon csinos — ugye? — Nagyon. — Látod — neked is tetszik. De jaj — micso­da szercucsétlonscg — velem szemben hamis. Néha azt mondom magamnak: „Pali, Bucz sze­ret tégod.“ Olyan kedves tud lenni az ember­hez, ha akar. Csak rá kell, hogy nézzen valaki­re, hogy az a mennyországban legyen. Égész héten át ott votan, Egyszerre csak — tegnap — mikor rózsákat vittem neki, azt mondja: „Kö­szönöm. A rózsákat szeretem nem nagyon.14 Helyes volt ez? — Nem — legalább is nyelvtanilag nem­— Este, a cigánynál ismét a megtestesült szeretetreméltóság volt. Tizenötször (játszattam a cigánnyal a „Kis öz>vegy“-et, mert ezt annyi­ra szereti — addig, amig a fürdödgazgató meg­tiltotta a prímásnak, hogy továbbiátsszon. Tud­niillik abban előfordul „Huszonegy vagyok, fess és vidám" — és a többi emberek bosszankod­tak, mert a prímásnak ezen a helyen két hang­gal mélyebben kellett fogni a húrt. — Két hanggal? — Hát persze, Bucz még csak tizenkilenc éves. — Nagyon jól mulattunk és Bucz meghí­vott ma reggelre egy csónakkirándulásra. Valóban, ma reggel kilenckor ott volt a csó­nakháznál — matrózruhában, csupasz karral. Én {elkapom az evezőket és indulunk ki a tóra. A füzesnek a Pallionszigeten előre örültem — re­méltem, ott az árnyékban majd találunk alkal­mas kikötőhelyet. Mikor megkerüljük a sarkot, azt mondom: — Kormányozzon a szigethez, Bucz! — Minek? — kérdi ö. — Ott nem fognak látni minket — mondom. — Miért akarja, hogy ne lássanak bennünket, Pali? — Hogy megcsókolhassam, Bucz. Erre ő azt feleli: — Ha megcsókol, belougrom a vízbe. — Mit csinálna akkor. — Maga után ugranék, Bucz! — Ugyan! —- Maga! — mondja, inevet és el­kezdi a csónakot himbálni. — Barátom, nem tudom neked leírni az ijedt­ségemet. Még azt kiáltom: „Bucz hagyja abba, a csónak felborul!" — amikor már mindaketten a vízben vagyunk. Még azt sem tudom- lenn vagyok-e vagy fenn. Két-három tempót csinálok — egyik ke­zemmel a csónakba kapaszkodom — szent Isten, hol van Bucz? Bucz felszínre kerül — hörög — fejecskéje hátra lóg — mielőtt még elérném, el­süllyed. Megragadom a hajánál fogva — oda- ny.ujtja nekem a kezét — igy huzom magammal tovább, a legnagyobb aggodalommal. A halál ott lebegett folyton a szemem előtt, mondhatom neked, a megerőltetéstől kivert a íorróság. Vé­gül sekélyebb helyre érek és a parthoz gázolok — Buczot magam után húzva a vízben. Bucz engedi magát a parthoz cipelni — a part közelében felébred, kiszáll a vízből, még mindig olyan, mintha félig halott lenne. Rettene­tesen izgatott vagyok. — Hál* Isten — mondom ~ csak hogy él! Már azt hittem, hogy meghalt. Erre ö nevet egy kicsit és hálásan néz rám. Megrázza a kezemet, belenyúl matrózbluzának a zsebébe és... átnyújt nekem egy ezüst ciga­rettatárcát. A fedelén bele van vésve: .Palinak, . nemes életmentőmnek, augusztus 19-ének emlékére — Rátkay Marietta." A mai dátum. — Ó, Bucz ma nagyon hamis volt hozzám. Fordította Roda Edlth.

Next

/
Thumbnails
Contents