Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-16 / 36. szám

1333 november 1®, csütörtök. 0Í 3 ltowmfear 25-én Összeül o Mm Közlgszgűtósi üiiúsdí mandátiim- tandcsa Prága, november 15. A legfelső közigaz­gatási bíróság manclátumtanáesa noveni- ber 15-én. : tartja meg első tárgyalását. A mandátumtanács a föloszlatott német.nem­zeti szocialista párt törvényhozói mandá­tumairól fog határozni. KÉTHAVI FOGHÁZBÜNTETÉST KAPOTT TRETTINA JENŐ, MERT MEGRÁGALMAZOTT EGY FŐISPÁNT Budapest, november 15. A budapesti tör­vényszék ma. kéthavi fogházra Ítélte Trettina Jenő hírlapírót., aki most egy • zsarolási ügy kapcsán rendkívül sokat szerepel a magyar nyilvánosság előtt, s akinek bonyolult üzleti ügyei válságos helyzetbe sodorták a magyar parlament legerősebb ellenzéki pártját, a füg­getlen kisgazdapártot. Trettina Jenőt a bíró­ság Borbély-Maczky Emil főispán meg rágal­mazása miatt ítélte el. Prága, november 15. A képviselőház költ­ségvetési bizottságában a külügyminiszteri tárca költségvetésének tárgyalásánál Benes külügyminiszter reflektált a vita folyamán elhangzott megjegyzésekre. Megállapította, hogy a kormánypártok és néhány ellenzéki párt helyeselték a külpolitikát. A modus vi- 'rendire vonatkozóan a külügyminiszter be­jelentette, hogy a bonyolult munkálatok ezen a téren a végük felé közelednek. A zárójegy­zék készen van és a közeljövőben átnyújtják a Vatikánnak. A miniszter ezután válaszol néhány német képviseli? fölszólalásáfa, aki' szerint az európai együttműködést lehetetlen elkép­zelni a kisantant és Németország nélkül. Benes ugyanezen a véleményen van és re­méli, hogy a csehszlovákiai németek hama rosan belátják koncepciójának helyességét. — A magam részéről soha sem elleneztem az együttműködést és állandóan a Németor­szággal, Olaszországgal és Jugoszláviával való közös munka mellett foglaltam állást. Csak azt elleneztem, hogy olyan gazdasági blokk alakuljon, amelyben az egyik nagyha­talomnak túlsúlya van. Németország ma az autarkia legerősebb politikáját folytatja Európában, azaz ön­maga zárje el határait a külföldtől. A kisantant gazdasági terveinek megbeszélé­sénél a miniszter utalt arra, hogy a mezőgaz­dasági és az ipari problémákat egyszerre kell megoldani. A külügyminiszter ezután néhány elvi problémát sorol föl, amelyek a következők: „1. Gazdasági életünknek a kivitel csök­kenése után meg kell értenie, hogy mező­gazdaságunknak és iparunknak bizonyos irányban át kell orientálódnia. 2. Ipari és gazdasági helyzetünk arra kényszerít, hogy a legnagyobb energiával általános gazdasági programot dolgozzunk ki mind a belföldön, mind a külföldi ke­reskedelempolitikában. Egyetlen pillana­tig sem várhatunk: 1934-nek föltétlenül an­nak az évnek kell lennie, amelyben köz­gazdaságunk szilárd gazdasági program szerint cselekszik. 3. Föllendülésre csak akkor kerülhet sor, ha gazdasági programunkat könyörtelenül és a legnagyobb energiával megvalósítjuk. Meggyőződésem szerint a jövő évben ez megtörténhetik. A gazdasági kisantantnak ugyanezt a nagy ügyet kell szolgálnia. — Nincs oko-m arra — folytatta Benes —, hogy mindezt nyíltan, ne mondjam ki a belföld és a külföld közvéleménye előtt. A közel jövőben először ül össze a kisan- fíaint gazdasági tanácsa és remélem, hogy sikerülni fog a három kisantantállam gaz­dasági kapcsolatait az átorieutálódás elve alapján megszilárdítani és termékennyé tenni. Benes örvendetesnek tartja, hogy a mai nehéz helyzetben a német nép széles réte­gei az állam mellett foglalnak állást, ér­dekesnek tartja azt is, hogy még a nemzeti szocialisták is pozitívan nyilatkoztak az állam mellett. Időközben természetesen változások álltak be és a nemzeti szocia­lista párt fölc-szlatása bebizonyította, hogy nem lehetett mindenütt a pozitív állás­pontról beszélni. Benes szerint a mai nehéz időben hatá­rozott igennel,, vagy határozott nemmel keli felelni, mint a szentirás kívánja. A köztársaság németjei egyenrangúak akarnak lenni s ha lojálisak, akkor ez meg is történik. A kisebbségek egyenjogüsiitá- tásának terén Csehszlovákia Svájc után az első helyen áll a világon. A ro o rí o rn i'AOr/m'ől i i ,V» rl -» ív l/nnlionn viselkedtem a kisebbségekkel szemben és ezért gyakran támadtak is. (Windirsch képviselő közbekiált: „Azt' kívánjuk, hogy mindenki úgy gondolkozzék, mint Ön, mi­niszter ur!“) Benes szerint az elmúlt években inflá­ciók, forradalmak, puccsok, a népvagyont megsemmisítő akciók pusztítottak a cseh­szlovák köztársaság határán kívül és Cseh­szlovákiában minden csöndben és rendben maradt. Ha a mai külpolitika tovább foly­tathatja munkáját, akkor a kisebbségek együttműködésével bekövetkezik, a. viszo­nyok stabilizálása, ami a. csehszlovák kül­politika célja. tórium feladata az, hogy együtt dolgozzon a testnevelési szervezetekkel, ami eddig nem tör­tént meg. Ezenkívül a repülő hadsereget kell kifejleszteni. Az állam lakosságának ezen a téren még nagy áldozatokat ksll hoznia. Aján­dékokkal és gyűjtésekkel lehetetlen tisztessé­ges légi haderőt kiépíteni. A légi támadások elhárítására tett intézkedések is elégtelenek, mert kevés pénz áll rendelkezésre. Egy lég- elbáriíó ágyú 750.000—1,003.000 koronába ke­rül. A hadseregnek nagyen árt, ha nem folyó­sítanak számára elég nagy összegeket. Nem szabad megengedni, hogy a hadsereg íéLtnun- kát végezzen. Inkább semmilyen hadseregre nincs szükség, mint tökéletlen hadseregre. & ssemáSsas is el a f&SíaaSaSsiiaaási resegfiíosssa&BsSíásáfc Prága, november if. A szenátus ma a föl- hatalmazási törvény érvényének meghosszab- bitása kérdésével foglalkozott. A vitában Mi- kulicsek kommunista és Rovnen szlovák nép­párti szenátor vett részt. Az utóbbi kijelen­tette, hogy a szlovák néppár* nem adhatja meg a teljhatalmat a cseh-német összetételű kormánynak. A törvényt egyébként mindkét olvasásban elfogadták. Ugyanígy elfogadták a lengyel kereskedelmi szerződést is,' .amely­nek vitájánál Haviin nemzeti demokrata sze­nátor kijelentette, hogy pártja nem gördít akadályt a szovjethez való gazdasági közele­dés útjába. Prága, november 15. A költségvetési bi­zottság szerdán megkezdte a belügyminiszté­rium, a hadügyminisztérium, a legfelső bíró­ság, az unifikációs minisztérium, a legfelső közigazgatási bíróság és a választási bíróság költségvetésének vitáját. Az igazságügy mi­nisztérium költségvetésének tárgyalásán Ry- bár előadó rámutatott arra, hogy 1933-ban nagy tódulás észlelhető a bírói pálya felé. A legfelső közigazgatási bíróság költségvetésé­nek előadója Stránsky volt, aki rámutatott arra, hogy ez a bíróság évente 3—6.000 ügyet intéz el. 1932-ben 13.168 panaszt nyújtottak be e bíróságon, úgyhogy az még két évre cl van látva munkával. A belügyi tárca kő 1 sóg v etősének vitája- 'sa­rán Jezek (csali nemzeti demokrata) a*f kérte a be]ü'gyminisztertcü, liogy a németlakta terü­leteken működő községi rendőrséget' áll amc­si tsa.' Erre szerinte azért van szükség, mert például a teplitz-sGhöna.ui városi rendőrök so­rában a föloszlajbott -német nemzeti szocialista párt harminc tagja tevékenykedik. Hasonló a helyzet Kómotaubam, Bicdenbachban és egye­bütt. Prusinsky (szlovák néppárti) a szőovenszkói községi jegyzők és utmezterek helyzetéről be­szél. Követeli az illavai fegyház megszünteté­se esetére egy másik állami intézmény léte­sítését. Prága, november lő. A képviselőház költség­vetési bizottságának tegnapi ülésén a késő éj­jeli órákban Bradács nemzetvédelmi miniszter befejezte a hadügyminisztérium költségvetésé­ről szóló vitát. Expozéjában kifejtette, hogy ma nem szabad az örök béke gondolatában ringatózni, bármily drága gondolat is ez va­lamennyi állam és nép számára. A hadügy­minisztérium és a hadsereg nincs tisztában a parlament szándékával, amikor ez megkurti- teila a tényleges szolgálat idejét. A tizennégy havi tényleges szolgálat nem olcsóbb, mint az előző volt, de mivel a parlament kívánta, a hadsereg bevezette. A nemzetvédelmi minisz­„A liberális Ecermámnyal ni iörvéatyíeleíasé^elc bora kezdődik Romám — mondotta Manits Kolozsvári nasgyüiésÉn Bukarest, november 15. Ma délután ült össze a román parlament. Az ünnepélyes megnyitás után Dúca, az uj miniszterelnök felolvasta a király kéziratát, amelyben az uralkodó üdvözletét tolmácsolja a parlament tagjainak. Ezután három napra elnapolják a parlamentet. Pénteken a hivatalos lapban meg fog jelenni a király feloszlató dekré­tuma és az uj választások kiirásáról szóló rendelkezés is, amely az uj választások meg- ejtését december 17. és 22.-ben állapítja meg. Politikai körökben úgy tudják, hogy a kor­mány minden eszközzel igyekszik a válasz­tási terminust kitolni, mert igy túlságosan kevés idő áll a rendelkezésére ahhoz, hogy saját érdekében megfelelő agitációt fejtsen ki. Bukarest, november íj. A román parla­ment megnyitása siralmas körülmények kö­zött történt, tekintettel arra, hogy mindenki tudta, hogy csak formális ülésről van szó, mindössze harminc képviselő jelent meg a parlament megnyitó ülésén. Délután öt óra­kor a régi elnököt, Popcsicsot választották elnökül, aki tekintettel arra, hogy egy mi­niszter sem volt jelen, a Házat elnapolta. Bukarest, november 15. Ugyancsak ma tartotta Bukarestben a nemzeti parasztpárt vezetősége gyűlését, amelyen Vajda minisz­terelnök beszámolt a kormány lemondásának okairól. A rövid, de drámai hangú beszámoló után Vajda bejelentette a vezetőségnek, hogy lemond a párt elnökségéről. Popcsicso állt föl ezután és kérte Vajdát, hogy e súlyos időkben változtassa meg elha­tározását és ne hagyja vezér nélkül a pártot. Vajda azonban elnöki jogánál fogva felfüg­gesztette az ülést és nem adott választ a hoz­zá intézett felszólításokra. A nemzeti pa­rasztpárt Vajda lemondásával tényleg válsá­gos helyzetbe kerül, mert tekintettel arra, hogy Maniu külön csoportot alapitott és visz- szavonult a nemzeti parasztpárt éléről, Ro­mánia legnagyobb pártjának nincs vezére. Kolozsvár, november íj. Maniu Gyula, a nemzeti parasztpárt volt vezére, aki a párt elnökségéről való lemondása óta visszavo­nultan él badacsonyi birtokán és nem vesz részt a politikai életben, a szerdára Kolozs­várt egybehivott parasztpárti gyűlésen meg­jelent és szenzációs beszédet mondott. A volt miniszterelnök erélyesen cáfolta azokat a híreket, mintha Daladier volt francia miniszterelnöknek Titulescuhoz in­tézet levelére mondott volna le a román kormány. A levélben ugyanis, a széltében­hosszában kolportált hírek szerint Daladier azzal vádolta meg a román kormányt, hogy tulágosan jobboldali körök befolyása alatt áll. Maniu szerint ezek a hírek légből ka­pottak. Ázz igazság az, „hogy okkult erők“ okozták a kormány lemondását. Nyilván­való, hogy Maniu okkult erők alatt a tit­kos kamarillára és a titkos kamarilla akna­munkájára gondol. Maniu kijelentette, hogy a liberális kormány­nak uj törvénytelenségek kora következik Románia történetében és ez ellen az áramlat ellen minden erővel küzdeni kell. Az uj kor­mányt a titkos kamarilla szülte és ez megpe­csételi sorsát is. A lapokat, amelyek Maniu beszédét közölték, elkobozták. Vi3a as Mi fFössaásra ínyről két sssiy®s Bukarest, november 15. A tivistrai kávé­házban a vendégek a kormányválsággal kap­csolatban élénk politikai vitát rendeztek. A vita .hevében az egyik vendég revolvert rán­tott és két ellenfelét, akik nem osztották a kormányról alkotott véleményét, egy-egy lö­véssel elhallgattatta. A két súlyosan sebesült vitatkozót kórházba, a lövöldöző politikust a rendőrségre szállították. r így PfegjfVH pulióver lágy v, 1 V - / Süket. A mosásnál a pa= \ . 1 \ ( mut nem f°S rugalmassá- \ chs*. -be, eMBwroa™ .ara™, | gából és lágyságából veszteni: | \ mos°s^ere LUX. Mert I || 1 I J 1 # \ \ LUX megtartja a pamu* / iLZZF I,,. .....J \ íot: lágynak és finomnak, J a pasmii \. ügy >/ és mindenfinom fehérnemű cészéceV A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG MUNKÁJA «Tac3TAmi3^c^ni*J(BSH3nwoxwa^«3s^njc»a,^src£.*S2i- *xi&>erzcxcx rrjv\ v.m. r^x-rvru-roJWLrajra W — Bsnss iiililSisiil farfia a laziasili élet félts átcsoportosítását 1934 a dors’ö év — Á németek és a csehek viszonya — A gazdasási kisantant orohlémála Bradács a hadsereg feladatairól

Next

/
Thumbnails
Contents