Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)

1933-10-19 / 14. szám

I I. évf. 14. szám mmBmammmammmmjm Csütörtök - 1933 október 19 Független magyar napilap AUSTEN CHAMBERLAIN.. a nagy angol áll amiértiu, hetven éves. Malypetr megindokolja a pártfeloszlató törvényjavaslatot üSsddre halasztották a szenátus plenári? ülését — A legfelső Ecöslgszgatési bíróságnál passzt lehet tenni az ui törvény intézkedései ellen StlBáris és tárgyi módosítások várhatók a viszonyok olyképpen megváltoznak, hogy ném keli veszélytől tartani, akkor senkinek sem fog eszébe jutni e törvény érvényét meg' hosszabbítani. Bécs és Ankara kősóit... Benes külügyminiszter bécsi látogatása talán alkalmas lesz arra, bogy égető gond- jai közben Európa figyelme egy percre is­mét a dunai részletprobléma felé fordul­jon és ebből a szempontból is megmérje az egyre súlyosabbá váló középeurópai kér­déskomplexumot. Ausztria természetes ki­indulópontjául kínálkozik annak a megol­dásnak, amelyet két évvel ezelőtt ajánlott föl először konkrét formában a Quai d'Or­say Tardieu miniszterelnöksége alatt a du­nai probléma megoldására s amelyben a politikai kérdések háttérbeszoritásával a közös sorsra rendelt dunai államok szoro­sabb gazdasági együttműködése volt a cél. A tervet, sajnos, a francia jobboldal túlsá­gosan alávetette olyan lokális szempontok­nak, amelyek a sebtében összehívott londo­ni konferenciát csúfos bukásra ítélték. A terv akkor elmerült és a helyzet gazdasági téren lényegesen elmérgesedett, annyira, hogy a nyár folyamán, igaz, hogy csak rö­vid időre, de például Jugoszlávia és Auszt­A miniszterelnök nagy beszéde az alkotmányjogi hőiy« időközben kiélesedett politikai helyzet ezt a gazdasági alapokra helyezett ters et nem­csak, hogy elodázta, de eredeti formájából lényegesen ki is forgatta, rövid idő alatt bebizonyította, bogy legalább is a primer politikai ellentétek elsimítása nélkül lehe­tetlen e merőben gazdasági terv számára a Duna-medencében kedvező atmoszférát teremteni. A kétéves huzavonának azonban volt egy igen értékes tanulsága és pedig éppen az érdekelt felek számára. Az első terv az öt európai nagyhatalom protektorátusa alatt született és múlt ki. Még mielőtt érdemle­ges tárgyalásra kerülhetett volna a sor, sőt még mielőtt az érdekelt felek nyilatkozhat­tak volna, a nagyhatalmak már összevesz­tek az iniciativa fölött. A helyzet ekkor ve­szedelmesen emlékeztetett a múlt század egyik legkritikusabb kongresszusára, a berlini kongresszusra, amelynek hibás el­gondolásából született az úgynevezett Br1- kán-kérdés, amely végső fokon nem egyéb, mint az első s még kezdetleges formája an­nak a probléma-komplexumnak, amelyet ma Duna-kérdésnek nevezünk. A Balkán­kérdés szerepét, egész higgadtan megálla­píthatjuk, átvette a Buua-kérdés. A rendezetlen Duna-kérdés a német im­perializmus veszélyét is természetes sú­lyán kívül, mesterséges nyomatékkai nö­veli. Elvégre lehetetlen nyitva hagyni mai formájában az osztrák problémát, amely, ha ideig-óráig el is némitja, végleg azon­ban nem tudja elhárítani az Anschluss ve­szélyét, noha Ausztria egész történelmi múltjával tiltakozik az ellen, hogy porosz provinciává váljék. De ugyanígy lehetet­len állapot az is, hogy ilyen merev gazda­sági elzárkózottságban éljenek egymás mellett, sőt egymással szemben olyan nem­zetek, amelyek évszázadokon keresztül ter­mészetes gazdasági életközösségben éltek egymással. Megoldhatatlan helyezi elé állítaná a Duna-medence népeit, ha a nemzeti álla­mok valamelyike hatalmi álmok után sza«. ladna. A kibontakozáshoz hozzátartozik aa is, hogy a bizonyos helyeken túlságosan ki«» hangsúlyozott fölény némileg háttérbe szo­ruljon és a gazdasági együttműködés pro« gram ja előtérbe kerüljön. Benes bécsi útjá­ban j&lesően ismerjük föl ennek a tenden­ciának jeleit. És reméljük, hogy Gömbös miniszterelnök Ti tu lescu nyomában máris olyan pozitívumokat fog találni Ankará­ban, amelyekre a megoldásra váró probl&* makomplexum földrajzi vetületének déli és nyugati pontját összekötő hidat föl lehet építeni. Nem szabad azonban megfeledkez­ni arról, hogy ez a híd csak akkor lesz te­herbíró, csak akkor tudja lebonyolítani ® gazdasági javakban gazdag földrész áru­forgalmát, ha a megegyezést nem a hatal­mi túlsúly nyomatékával, hanem az élet­hez való jog kölcsönös elismerésével és tar­tós megbecsülésével vívják ki a tárgyaló felek. Tudjuk nagyon jól, hogy a diplomá­cia nyelvére lefordítva, a béke fogalma egyenlő az egyensúly fogalmával — nos tehát a béke ügyéről a Duna-medencében csak akkor lehet komolyan beszélni, ha a tárgyaló felek hanghordozásából a hatalmi fölény baritonja eltűnik. Prága, október IS. A képviselöház alkot­mányjogi bizottsága nia reggel nyolc órakor összeült. A bizottság napirendjén a pártföl- oszladó törvényjavaslat szerepelt. A javaslat előadója Pateidl cseh nemzeti szocialista kép­viselő. Malypetr miniszterelnök délelőtt Cscrny bel­ügyminiszterrel konferált; az értekezletet a klu'belnökök értekezlete követte. Politikai körökben kialakult nézet szerint a pártfeloszlató törvényjavaslat szövegezése homályos, miért is elkerülhetetlen annak stiláris módosítása. Egyes pártok egyéb mó­dosító javaslatokat is készítenek elő, ame­lyekről a délután folyamán különböző koa­líciós pártok tanácskoztak. Szükség van ellenőrzésre A miniszterelnök ezután határozotton lesről gezte a kormánynak azt az álláspontját, hogy ezzel a törvénnyel nem kívánja az ellenzéki pártokat megsemmisíteni vagy eltüntetni a po­litikai élet porondjáról. — A kormány tudatában van annak — mondotta MaJiypetr —. hogy a demokrácia alapelvei közé tartozik a parlament, keftö« megosztása, a többségi és az ellenzéki pártok alapján. Meg vagyok arról győződve, hogy a? ellenzék nélküli demokrácia nem lenne demo­krácia. Ki akarjuk építeni az igazi demokrá­ciát és éppen ezért kérjük az alkotmányjogi bizottság és a képviselöház többségét, hogy a törvényjavaslatot tegye magáévá. A német némzeti párt fellebbez Prága, október 18. A német nemzeti párt fel­lebbezett a hatóságokhoz a különböző vidéki hatóságok ama. határozata ellen, amely a német nemzeti párt tevékenységét beszünteti. Dr. Has- sold képviselő a parlament alkotmányjogi bi­zottságában szerdán részletesen megindokolta ezt a föllebbezést és megállapította- hogy a po­litikai pártokat létező testületeknek kell tekin­teni. Hassold kijelentette, hogy a nemzeti pár­tot- azzál vádolták, hogy a nemzeti szocialista párttal akar egyesülni. Ilyen törekvések voltak ugyan a pártban, de egyetlen párthatározat sem szól errőd, úgy hogy jogilag a pártot e törekvé­sekért nem lehet elitélni. A nemzeti párt elha­tározta ugyan föloszlását, de csak arra az eset­re, ha valamennyi más német patt feloszlik. Az alkotmányjogi bizottság ülését délben fél­be s z. a k i t ot ta és két órakor folytatta tanácsko zásait. A tárgyalások, illetve a tanácskozások vontatottan folynak, mivel egyes kommunista képviselők obstrukciós jellegű beszédeket tar­tottak. Az alkotmányjogi bizottság részletes vitáját este félbeszakította és annak folytatá­sát csütörtök délelőtt tizenegy órára halasz­totta. Koalíciós körökben úgy vélik, hogy az alkotmányjogi bizottság a megadott ha­táridőn belül nem készülhet el munkájával és igy nem lesz lehetséges a képviselöház plenáris ülésén a törvényjavaslatot csütör­tök délelőtt letárgyalni és azt a szenátushoz átszármaztatni. A szenátus péntekre hirde­tett ülését a szenátus elnöksége keddre ha­lasztotta. Maftfpetr miniszterelnök a pártfölosziató törvényről Malypetr miniszterelnök az alkotmányjogi bizottság délutáni ülésén fölszólalt és beszédé­ben határozottan leszögezte, hogy a javaslat célja nem abból áll, hogy a kormánynak le­hetővé tegye a politikai pártok antidemokrati­kus értelemben való üldözését. A miniszterel­nök a többi közöttt a következőket mondotta: — A kormány gondos és lelkiismeretes mér­legelés alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy az állam minden polgárának ki kell je­lentenie: Ragaszkodom ehhez az államhoz, ra­gaszkodom annak fönntartásához és ragaszko­dom annak demokratikus rendszeréhez. Aki ezt nem mondja, annak viszont ki kell jelen­tenie, hogy mindezekhez nem ragaszkodik. Nyugodtan szavazhat erre a törvényjavas­latra mindenki, aki kívánatosnak tartja az állam integritását, annak alkotmányos egy­ségét és demokratikus köztársasági állam­formáját. Az ifjúság védelme A készülő töivény intenciója a többi között az is, hogy megakadályozza azoknak a megté­vesztését, akik nincsenek tudatában cseleke­detük súlyával!. Elsősorban az ifjúságra gon­dolok, amely könnyen alkalmas az olyan po­litikai irányzatok szempontjából való megnye­résre, amelyek radikális irányzatoknak nevez­hetők. Könnyű az ifjúságot megnyerni, mert az ifjúság kritikája nem elég józan. Nem szán. dékunk a törvény szigorát azokkal szemben éreztetni, akik demokratikus utón kívánnak haladni. Attól sem- kell tartani, hogy a kor­mány számára ez a törvény túlságosan * nagy hatalmat biztosítana. Az e törvény alapján íiozoif rendeletek köz­Prága, október 18. A nemzetgyűlés ruszinsz­koi képviselői ma megjelentek Malypetr minisz­terelnöknél és előadták neki a kárpátorosz nép kívánságait. Az autonómia megvalósítását kér­ték, a kormányzó azonnali kinevezését és egy uj vasútvonal megépítését a munkanélküliség és a nyomor enyhítésére. Továbbá azt kivánták, hogy a miniszterelnökségen egy kárpátorosz osztályt rendezzenek be. Malypetr utalt arra, hogy az autonómia kérdését egy külön minisz­teri bizottság régóta tanulmányozza. Ennek a bizottságnak élén Benes külügyminiszter áll. A kormányzót hamarosan kinevezik. A gazdasági miniszterek foglalkoznak az uj ruszinszkói va­sútvonal építésének tervével. Malypetr szerint egyelőre nem aktuálik az, hogy a miniszter­elnökségnél külön kárpátorosz osztályt létesít­senek. A PRÁGAI PARLAMENT HÁZELNÖKSÉGE, MEGENGEDTE A RENDŐRI HÁZKUTA­TÁST A FELOSZLATOTT PÁRTOK KLUB- HELYISÉGEIBEN­Prága, október 18. Jelentettük, hogy a rend­őrség azzal a kérdéssel fordult a prágai parla­ment hazelnökségéhez, hogy ' engedje meg, hogy a feloszlatott német nemzeti szocialista munkás­párt és német nemzeti párt klubhelyiségeiben házikutatást tartson. A hizelmökség ma meg­adta az engedélyt a rendőrségnek a házkutatás megtartására, leszögezte azonban, hogy ez nem jelenti az elnökséginek ebben .a kérdésben való elvi áüásfogialáeátt igazgatási aktusok, melyek ellen panasszal lehet élni a legfelső közigazgatási bíróság­nál. Még az olyan politikai kérdésekben is, mint amilyen a mandátumok elvesztésének kérdése, arra hivatott intézmény, a válasz­tási bíróság dönt. A választási bíróság tag­jai pedig a legfelső közigazgatási bíróság tagjaival azonosak. Ennek a bíróságnak az objektivitásában senki sem kételkedhetik. A törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után 1934 végéig marad érvényben. Ez a ter­minus bizonyítéka a kormány ama Intenció­jának, hogy ezt a törvényt csak szükség ese­tén kívánja veszélyes időben alkalmazni; olyan veszély idején, amely fönnállhat, vagy a jövőben hekövetkezhet. Amennyiben A ruszinszkoi képviselők autonómiát kérnek Malypetrtöl

Next

/
Thumbnails
Contents