Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-08 / 204. (3314.) szám

^ 204. (3314) szám • Péntek 3 1933 szeptember 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—K& A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IL* Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÜRQÖMYCIM: HÍRLAP. PRAHA Sir Edward Grey Az amerikai csatahajók Kuba előtt állnak Az Unió mégsem interveniál — Ellentétes hírek a havannai forradalomról Teljes bizonytalanság Washington, szeptember 7. Kuba és Amerika viszonya tegnap rendkívül feszültnek látszott. Roosevelt köztársasági elnök egy 1200 > főből álló tengerészcsapat összevonásrí rendel-1 te el azzal a céllal, hogy szükség eseten a sere­get azonnal a forrongó Kubába küldje. Roose- j veit ezenkívül elrendelte az atlanti flotta ősz- j szevonását is Kuba közelében. A Mississippi i csatahajó és az Indianopolis cirkáló teljes gőz-! zel Kuba felé indult. Az Indianopolis fedélzetén van Swanson amerikai tengerészetügyi minisz-' tér is. A Mississippit a közelmúltban átépítet­ték s ez a hajó ma Amerika egyik legnagyobb teljesítőképességű csatahajója. Legénysége 1000 főből áll. Időközben az a fegyelmezettség, amellyel Kuba uj urai forradalmukat végrehajtják, meg­lepte Amerikát és bizonyos hangulatváltozást okozott Washingtonban. A mai hivatalos je­lentés szerint a csatahajókat csupán az ameri­kai állampolgárok védelmére, küldték Kubába és nem közbelépés céljából. Swanson tengeré­szetügyi miniszter már augusztusban tervezte, I hogy nagyobb tengeri utat végez a vadonatúj 10.000 tonnás Indianopolis cirkáló fedélzetén. Az illetékes washingtoni körök váltig hangsú­lyozzák, hogy az Unió mindaddig nem gondol intervencióra, amig Kubában nyugalom uralko­dik. Roosevelt semmiesetre sem akarja a dél­amerikai államokat elidegeníteni. Az ABC-álla- mok és Mexikó követei tegnap megjelentek az elnöknél és tanácskoztak vele a kubai helyzet­ről. A diplomaták véleménye szerint Pánameri- ka érdekei együttműködést és megértést köve­telnek. Uncle Sam gondosan elrejti a rendőr­korbácsot, hogy Latin-Amerika népeit ne hara­A kubai kormány még mindig nem alakult meg. A junta legbefolyásosabb embere dr. Grau, aki Havanna egyik leghíresebb orvosa. Grau kijelentette, hogy az uj választások meg­tartásáig ötös tanács intézi Kuba politikai ügyeit. Az uj köztársasági elnök személyében egyelőre nem sikerült megegyezni. Az uj kor­mány teljes energiával hozzálátott a választá­sok előkészítéséhez. Cespedesnek Grau szerint le kellett tűnnie, mert azonnal hatalomrakerü- lése után folytatta elődei párt- és klikkpoliti­káját. Néhány amerikai bulvárlap azt jelentette, hogy Kubában súlyos kilengésekre került a sor és az idegenek pánikszerűen hagyják el az országot. Ezzel a hírrel szemben a hivatalos jelentés megállapította, hogy kedd estig nem történt nagyobbarányu kilengés Havannában. Incidensre csak az adott okot, amikor a sztráj­koló dokkmunkások meg akarták rohanni a ki­kötőben borgonyzó Morrocastle amerikai gő­zöst. A munkáskörökben gyűlölt kikötőparancs­nok elmenekült. Az amerikai követségi taná­csos bátran odaállt a sztrájkolok elé és rámu­tatva a kikötőben horgonyzó amerikai torpedó- üldözőkre, a következőket mondotta: — Ha fönn akarjátok tartani Kuba szuveré- nitását, akkor távozzatok. A dokkmunkások szót fogadtak *s békében hagyták a hajót. A vidékről tényleg jelentések érkeznek a kilengésekről, de e jelentések egy­előre ellenőrizhetetlenek. A munkások csaknem mindenütt sztrájkba léptek. Egyes városokban a tömeg kifosztotta az üzleteket és fegyvereket szerzett. Számos kerületben alkoholtilalom van érvényben. Kuba tiltakozik az amerikai mlmmcés serv ellen N e w y o r k, szeptember 7. A kubai junta legújabb proklamációjában nyugalmat és ren­det igér, ugyanakkor azonban energikusan visszautasítja az amerikai intervenciós tervet. Az amerikai kormány a kubai helyzet kiélese­désétől tart. Az atlanti flotta készültségben áll. Számos Kubában élő amerikai elmenekült. A kubai junta tizenöt miniszterből áll, de szem- melláthatóan elvesztette uralmát a hadsereg fö­lött, amelyet alvezérek vezetnek. Kubából alig érkezik hir, úgyhogy az ottani helyzet áttekint­hetetlen. Egyelőre nem tudni, vájjon Szovjet- oroszország keze benn van-e a kubai esemé­nyekben. Hir szerint az Unió főleg azért nem avatkozik be a kubai eseményekbe, mert nem akarja a Montevidóban megtartandó pánameri­kai kongresszus egybehivását veszélyeztetni. Két hatalmas arányú ünnep ellenére Ausztriában tovább tart a blzonvtaiansáa A katolikus kongresszus emlékünnepe A törököktől való felszabadulás Becs, szeptember 7. Himsel edharbenbergi kereszt ényszoci alista polgármester ellen nemzeti szocialistáik bombamerényletet kö­vettek el. A bombát a tettesek a polgármes­ter hálószobájába dobták, de az egy fába üt­között és idő előtt felrobbant, úgy hogy sen­kiben nem okozott kárt. Egy Oberhallinger nevű nemzeti szocialistát letartóztattak, mert őt gyanúsítják a merénylettel. Salz­burgban dr. Fritz Lorenz magasrangu városi tisztviselőt háromhónapi fogházra s ezer sil- ling pénzbüntetésre ítélték nemzeti szocia­lista tizeiméi miatt. A karintiai tartományi kormány elmozdította állásából dr. Gustaiv Herzet, Bleiburg nemzeti szocialista polgár­mesterét. A stájer tartományi kormány fel­oszlatta Mönichak község tanácsát és hathavi elzárásra Ítélte Möllerbauer nemzeti szocia­♦ Prága, szeptember 7. A ház, amelynek lakója most elköltözött az élők sorából, mint­ha már életében is inkább sírja, mint haj­léka lett volna Anglia nagy külügyiminiszte­rének. A faliodi villa ott áll a tengerparton, ahonnan az állandó zugó és morajló tengerre és a távoli, szürke földekre nyil% kilátás, a tengerre, amelynek habjaiból szinte kísérte­tiesen emelkednek ki egy ellenséges világ szírijei és a mezőkre, amelyek Anglia hűvös, mély titokzatosságába burkolóznak. A sziklás part, amelyre a magányos villa épült, talán a hivatás köves, magányos szírijére emlékez­tette Greyt, amely néki osztályrészül jutott. S amilyen közeláilt egyéniségéhez a barátsá­gos, tiszta angol vidék amelyet halvány kö­dök fátyoloznak el, olyan távol állt tőle a há­borgó, mindig nyugtalan tenger, amelyen egy világimperializmus zászlaját hordozza Er- esébet óta verhetetlen angol flotta. Milyen mélyen angol volt Anglia nagy im­perialista külügyminisztere, aki egész fiata­lon kétszer is a háború szélére sodorta hazá­ját s aki végül 1914-ben közel tízéves külügy- miniszterségének legkritikusabb pillanatá­ban, megpecsételte Európa sorsát. Emberi szempontból mennyi tragikum van abban, hogy éppen annak a népnek jutott a világ­hódító sorsa, amelynek legmélyebb pacifis­ta kultúrája van, amely a föld valamennyi népe között először jutott el a történelem hullámvölgyein és hegyein keresztül a csa­ládi élet nyugodt szigetére. Dickens békés polgárainak jutott a sors, hogy négy világ­rész ormain tűzzék ki a világhóditás zászla­ját, Erzsébetnek, a .béke boszorkányának" jutott a szerep, hogy elindítsa ezt a puritán, otthon ülő népet arra az útra. amelyről fáj­dalmas és súlyos történelmi káprázatban annyi nemzet álmodozott. Grey ebben is angol volt. Egy Cburchil tiszteletére adott banketten beszédet mon­dott, amelyben feltárta legtitkosabb álmait: Nyugodt családi házról álmodozott, rózsa- lugasról, amely alatt békés, hűvös patak csörgedez. És mindazt a rengeteg ujságkivá- gást, könyvet, beszédet, rüpiratot és ellen- röpiratoit, amely egy politikus utján össze­gyűlt, máglyára rakni. Megszabadulni a sok hiábavaló szó Mércétől, maradjon a tett em­léke, amely egyedül és örökkévalóan jelöli meg az ember helyét a világban. Ez volt az álom, amely még csak a kertig sem teljesüli. Grey egy magányos villában ha t meg, amely a haragvó tenger pariján, szürke, vizmosía sziklákon emelkedett s a szavak Mérce utol­só éjszakáin is ott lebegett körülötte. Grey, akiről ellenfelei, sőt barátai is azt tartották, hogy Pitt óta nem volt nagyobb külügyminisztere nála Angliának, mindig megvetette azokat a politikai eszközöket, amelyeket pedig pártjának vezére, a névte­len walesi ügyvéd oly szívesen és oly hatá­sosan alkalmazott. Grey keveset beszélt és egyáltalán keveset szerepelt. Rossz szónok volt, főleg azért, mert csak akkor tudott be­szélni, ha volt mondanivalója. Nem tartozott azok közé a politikusok közé, akik minden kérdésről tudnak a legnagyobb könnyedség­gel félórán keresztül — semmit mondani- Volt azonban egy erénye s ez az, amivel ab­ban a hivatalban, amelyet ő több mint tíz esztendőn keresztül töltött be, legkevesebb államférfin dicsekedhet — tudott a legizga- tóbb kérdésekről is hallgatni. Magányos és hallgatag alakját csakhamar legendák vet­ték körül. A hallgatás varázsa sz/finkszet csi­nált ebből az egyszerű, de mély lélekből- Csak amikor ezétfoszlott körülötte minden köd, csak akkor derült ki, hogy a titokzatos­ságban, amely évekig beburkolta alakját, nem volt semmi regényesség- Ebben a te­kintetben ellentéte volt az angol politikai élet másik nagy szifinxjének — Disraelinek, akinek regényes, 6zuggesztiv egyéniségéből heves hullámokban áradt a titokzatosság, a magnetikus erő, amely inkább transzba hoz­ta, mint meggyőzte környezetét. Grey szikár, komor egyéniség volt. Külső megjelenése is erősen kihangsúlyozta hall- gatagságát és zárkózottságát. Állandóan fe­kete zsakettben és fekete nyakkendőben járt, e ahogy Sil Vara Írja róla, noha a radi­kálisok padsorában ült, külső megjelenése és belső adottságai után ítélve inkább kon­zervatív államférfin volt. Politikai fegyvere a nyugalom és a fegyel­mezettség volt. Shaw — akinél jobban keve­sen ismerik az angol politikai élet apró, tit­kos jellemvonásait — azt tanítja, hogy az angol politikus taktikáját mindig a sportban árulja el. A sport leleplezi az angol állam­férfit, csak ismerni kell a sportoló angol lel- kületél. Nos, Grey politikáját valóban nem jellemzi semmi jobban, minit a sport, amely­nek a nagy angol külügyminiszter rabja volt. Grey halászott. Még pedig tudományos alapon. Életében egyetlen könyvet irt — a halászatról. Aki azonban elolvassa ezt a könyvet, pontos képet kap Grey politikájá­ról. Amikor az egész világ .figyelme rajta csüngött, amikor a történelem kezébe adta Európa sorsának kulcsát, akkor ő leikével egy csöndes ezüstcsiilogásu északi folyó vi­zei fölött kalandozott. S amikor olyan állam­férfiak álltak vele szemben, mint Balfour, Chamberlain, Bonar Law és Róbert Cecil — akkor pontyokat és pisztrángokat látott úsz­ni lelki szemei élőitt a politikai élet zavaros víztükre alatt. Könyvében három szakaszra osztotta a halászáé tudományát. A háború kitörésének pillanatában Grey a harmadik periódusnál tartott, amikor már csak tudo­mányos alapon halászik valaki, tekintet nél­kül az eredményre. „A világ azt hiszi, hogy Grey külpolitikát csinál, pedig Grey halászik" — mondta róla egyik ellenfele. Grey nem tartozott a heves támadó imperialisták közé, aminthogy az angol imperializmus természeténél fogva sem heves és mohó, hanem nyugodt, kimért és tekintet nélkül az eredményre, a nyuga­lom erejével és fölényével esetleg évszáza­dokig tud várni egészen kis halakra is. Köz­iben természetesen nagy halak is hálójába akadnak. Grey tanítómestere bölcseleti és halászati dolgokban Watton volt- Hogy mit alkotott Watton? Irt egy kétkötetes müvet a halászatról s a könyv elé ezt a mottót irta: „Tanulj nyugodtnak lenni." Ez elé a könyv elé irt Grey előszót s ebben az előszóban ol­vasható a nyugodtság igazi, mély, történel­mi tapasztalatokon átszűrt filozófiája. S ez az a filozófia, amelynek Anglia világhatal­mit köszönheti.

Next

/
Thumbnails
Contents