Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-08 / 204. (3314.) szám

2 1933 szeptember 8, péntek. lista polgármestert, mert a község a tilalom ellenére egy nemzeti szocialistát díszpolgá­rává választott. Dollffuss nem mond le Bécs? szeptember 7. Hivatalosan ma meg­cáfolják azokat a híreket, amelyek DoJlfus* közeli lemondásáról elterjedtek. A ma kez­dődő nagy bécsi katolikus kongresszus és az azzal kapcsolatban álló ünnepségek be­bizonyítják a világnak, hogy Dollfus? kor­mánya erősebben áll, mint valaha és az osz­trák lakosság kitart kancellárja mellett. A szociáldemokraták az osztrák parlament dsszehivását kérik Bécs, szeptember 7- A szociáldemokrata sajtóügynökség jelentése szerint a szociál­demokrata párt. kérvényét, amelyben a par­lament azonald összehívását kívánja. 1 mil­lió 216.327 személy irta alá- A kérvényt a közeli napokban ünnepélyesen átadják Mik- Tas elnöknek. Lengyel katonai kQlddttség Becsben Varsó, szeptember 7, A lengyel hadvezető- ség elhatározta, hogy a töröktől való fölszaba­dulás 250. évfordulóján rendezendő bécsi ün­nepségekre katonai különítményt küld, ame­lyet Wieniawa—Dlugoszowski lovassági tábor­nok fog vezetni. A lengyel hadsereget az oszt­rák kormány külön meghívta az ünnepre, mert — mint ismeretes — Becs fölszabadításának munkájában annakidején nagy szerepet játszott Szobieszki lengyel király. A bécsi katolikus kongresszus első napja Bécs, szeptember 7. Az ünnepélyesen föllobo­gózott. Becsben csütörtökön megkezdődött a katolikus kongresszus, amely előtt Innitzer bí­boros heroegérsek üzenetet küldött a német katolikusoknak. Rámutatott a kongresszus kü­lönös jelentőségére s kifejezte azt. a hitét, i hogy a német katolikusokban rendíthetetlenül j él "az egyház szeretnie. A német katolikusok j tudatában vannak annak a küldetésnek, ame- j lyet az Úristen szánt a nyugateurópai népek j között a németségnek. A keresztény nyugat1 soha nem nőhet naggyá, ha a német nép nem teljesíti nemes föladatát. Bécs a német népnek szive és lelke, ahol soha el nem árulták a né­metséget és soha el nem adták azt.. Bécs ina is a régi katolikus és valóban császári város, amely töretlenül teljesíti misszióját. Csak ha a katolikus Bécs ismét fölemelkedik oda, ahol évszázadokkal ezelőtt volt és a német biroda­lom szivévé válik, csak akkor boldogulhat a németség. S^T- Ajánlja a „Nagyasszonyt“ aőismerősei közt! A pozsonyi terménytőzsde maganforgaimában keresik a buzabessz okit Razzia a Carlton-kávéltázban Prága, az;ep'ember 7. Jelenítettük, hogy a búza árának esése által előidézett ingerült­ség, mely a cseh agrárok körében megnyilvá­nult, a buzsaibessz okát az úgynevezett zug- börzéken spekuláló kereskedőkben látja. A cseh agráirpárti Venkov beharangozta, hogy a kormány erélyes eszközökkel letöri a ga­bona árát rontó spekuláció üzérkedését és jelezte az idézett lap azt is, hogy a hatósági intézkedések éle a zugban spekuláló „főleg zsidó" kereskedők ellen fog irányulni. A cseh agrárpárt vezető tényezői által kezde­ményezett akció, ugylátszilk, Pozsonyban in­dult meg, ahol a Carlton-szállóiban ma razzia volt. Rendőrtiszt viselő- igazoltatta azokat a terménykereskedőket, akik évtizedes tradí­ció és bevett szokás szerint legális üzleteket kötnek a pozsonyi terménytőzsde magánfor­galmában. A razziáról pozsonyi szerkesztő­ségünk az aláhi tudósítást adta: Pozsony, szeptember 7. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Nagy meglepe­tést keltett a pozsonyi terménytőzsde ma dél­előtti és délutáni magánforgalmában, hogy egy rendőr tisztviselő vezetésével több rendőr jelent meg a Orltonban s mindazokat a ter­ménykereskedőket. —- akik mintazsákokat mutogattgk, vagy pedig üzletkötésekről köt- leveleket állítottak ki, — leigazoltatták. A rendőrtisztviselő eljárása során arra hivatko­zott, hogy egy régebbi belügyminiszteri ren­delet tiltja az utótőzsdéken a mintazsákok mutogatását és a kötlevelek kiállítást. A ke­reskedők körében érthető izgalmat és feltű­nést keltett ez a rendőri intézkedés. Felme­rült közöttük az a terv, hogy hétfőtől kezdve délelőtt kilenctől egy óráig fogják megtartani a Vigadóban a hivatalos tőzsdét és délután egy órától négy óráig a Carlton helyett a Vi­gadóban lévő terménytőzsde helyiségét fog­ják a kereskedők látogatni és ott fogják a magánforgalmat lebonyolítani. A terv szerint 10 koronád belépődíj mellett erre az utó tő zs­bére bárki bemehet és üzleteket köthet. A csehszlovák pártok között fölmerült a esek nemzeti QCilllÖílilíiííS Esure tifefo „relieiisirigált koríná^^sSa41 kerül foriafómiiá Fetaiitfftk a petkát? Egy másik kombináció szerint Meisnert és Dórért Stivin és dr Markovics váltaná föl­Prága, szeptember 7. A csehszlovák ellen-j zéki sajtó napok óla foglalkozik, a kormány- j bán várható személyi változások kérdésével j és csökönyösen kitart álláspontja mellett, | amely szerint a kormány rekonstrukciója ki- J kerüíhetetlen. Tegnap a többi lappal egyide­jűleg beszámoltunk a kormányiban várható személyi változások híréről. A kombinálások tovább tartanak s a Stribrny-tféle Polední List ma egész kormánylistát közöl, amely a következőképpen hangzik: Miniszterelnök: Malypetr, küliigy: Renes, pénzügy: Trapi, keréskedelemiigy: MatoUSek, nemzetvédelem: egy tábornok, igazságügy : Miosura, iskoiaügy: Hodza, föídmüvelésügy: Bradác®, vasutügy: Beehyné, közegészségügy: Spina, közmunkaügy: Hackenberg, uniiikácáó: Sráanek, népjólét: Winter, postaügy: Franké, belügy: a mai íerny vagy Övehla veje, dr. Cerny képviselő. Stivin venné át az iskoiaügyi tárcát és Mar­koviéi a nemzetvédelmik Ismeretes, hogy Markovics Déréi* ügyvédtársa és szinte ha­gyományos már, hogy a két ügyivédpolitikus egyike mindig benn legyen a kormányban. A öeské Slovo értesülése szerint dr. Cerny agrár képviselőnek belügyminiszterré való kinevezését apósa, S vek La volt minisz­terelnök ellenzi, mert nem akarja, hogy a dolognak olyan látszata legyen, mintha Svehia a vején át akarna befolyást gyakorol­ni a kormányra. ,, , Útban a „nemzeti egység** felé Más lapok értesülései szerint Klofács föl­vetette egy uj államhatalmi szerv létesítésé­nek tervét. A gazdasági válság gyors elha­tározásokat követel és igy egy olyan szü­kebbkörii államtanácsra volna szükség, amely a hajdani politikai petkára emlékeztetőén gyorsan cselekedni tudna egyes fontosabb kérdésekben. Egyesek Svehlát szeretnék a politikai cso­portok vezetőiből álló szükebbkörü állam­tanács élén látni. Mindezek a kombinációk arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a kormányban határozottan erős cseh nemzeti irány lép előtérbe. A sze­mélyi változások állítólag szintén azért tör­ténnek, hogy a kormány a nemzeti irányza­tot jobban kihangsúlyozhassa. A Ceské Slovo mai cikkében a nemzeti koncentráció kormányának gon­dolata mellett foglal állást. Ha Dérért és Meisnert 'Winter és Markovics váltaná föl a kormányban., akkor a szociál­demokrata pártban is a nemzeti elemek erő­södnének meg. Egyelőre nem tudni, hogy a cseh nemzeti egységes front kívánsága mikor és milyen formában valósul meg. — Zátonyra futott és eteülyedt egy német jacht az angol partok mellett. Londonból táv­iratozzak: A „Fridtjolf" nevű tiztonnás jacht, :amely a hét elején három német tengerésszel a {fedélzetén Londont azzal a céllal hagyta el, hogy az Atlanti óceánon tesz nagyobb utazást, lAngolOTszág keleti partján 200 méternyire Margete nevtl helyiségtől zátonyira futott. A hajó erősen megrongálódott és teljesen meg­ítélt vízzel. A legénység úszva hagyta el a {jachtot. A hajótörötteknek sikerült partot ár­ulok, a hajó elsüllyedt. A KÉK GYÉMÁNT MI'IMIII il ...’IE RE GÉNY ] (17) De a kellő pillanatban megjelent az ajtó­ban Sárcssy báró. Editb felszökött és elébe szaladt s az öregasszony is elfelejtette foly­tatni oktatásait. A báró jókedvében volt. — Mi újság? — kérdezte vidáman. — Filozafállunk, papa — felelte Edith ha­miskásan, komoly arccal. Sárcssy elnevette magát. — Csodálatos, hogy az asszonyok mindig azt teszik, amihez a legkevésbé értenek. Persze arról fogalmad sincs, hogy mi van a vacsorával? Edith kiszaladt és nemsokára visszajött azzal, hogy tálalva vau- Meghitt, derült han­gulatban költötték el a vacsorát- Mintha Editbet is megnyugtatta volna a nagyanyjá­val folytatott beszélgetés. Juhász Géza nem volt jelen; valamilyen orvoskari ülésen kel­lett részt vennie. Vacsora közben szóba került az ékszer- lopás. — Mondd csak, papa — kérdezte Edith — még mindig nincs semmi hír az ellopott ék­szer ^ékről? — Semmi — felelte a báró, de a hangjá­ban nyoma sem volt a hosszan k ódáénak. — A rendőrség teljesen tehetetlen. Az a csirke­fogó ugyancsak ügyesen csinálta a dolgát. Szinte csodálni kezdem. Azt, ugye, tudjátok, hoszv kicsalta tőlünk egyetlen bűnjelünket, a kézírásával ellátott csekket is. Azóta semmi sem történt. Ugylátezik, bottal üthetjük a nyomát Azért valahogy eszetekbe ne fusson búsulni a.dolgon. Ami megtörtént, megtör­tént: volt^nincs! — Dehdgy búsulok. Csak már úgy örültem az izgalmas hajszának — felelte Edith ked­ves naivitással. — Azt hittem, a mi esetünk­Irta: IFJ. BÓKAY JÁNOS ] bon is úgy lesz, mint a detektivregényekíben. -! — Erről mondj le- Úgy látom, végleg el­^ alszik az egész ügy. Vacsora után Edith visszavonult hálószobá­jába. A nagy tükör elé állt: egymásután, el­gondolkozva oldotta le magáiéi az egyes ruhadarabokat, majd vállához emelte kezét,- leesuűztatta a vállpántot és a kombiné is le­omlott. És nem nyúlt hálóinge után, hanem ott mar adt a tükör előtt, mozdulatlanul, szin­r te megbii voltén, képmására ezegzett tekin­tettel. A meztelen bőréről felszálló édeskés i illat pezsgésbe hozta a vérét. Egy ismeretlen, horzongó érzés futott át rajta. Még sohasem t látta magát, legalább is még sohasem nézte . magát az érett asszonyok bíráló tekintetéivel, i A gyöngéd váltak lágyan leomló vonalai, a- hófehér, telt keblek, melyek két apró korall- i bán végződtek, a keblek között egy rózsa- . szinü gödrücskéig lefutó hamvas ut, az élet­erős combok és a karcsú lábszár, s ahol min­- den vonal szerelmes harmóniában összeért­Edith elpirult. — Szép vagyok — suttogta önkéntelenül. Majd gyors mozdulattal kiszabadította ma­gát a tükör varázsa alól, magára kapta háló­- ingét ég ágyába bujt. De a tükör még sokáig . kísértette, viesza-visszatórt és vele együtt- még más képek is jöttek. Geak be kellett . hunynia szemét és egy daliás, szép férfit lá- , tott, férfias, de gyöngéd aircoal, aki fölélje ha- t jóit, mindig lejjebb és lejjebb, mig végre aj- i kával érintette a gyönyörűségtől és félelem- i tői megborzadó bőrét. S ez a férfi nem ha- i flonlifott Juhász Gézára, Ki volt? Senki. Lé- . tezett-e egyáltalán? Nem. Csak egy szerel­mes lányka képzeletében élt, akit szerel mes­i sé tett. a természet, a közelgő nyár, s aki- még nem találta meg a szerelmesét. — Ha a nagymama tudná.., ■— gondolta [ szégyenkezve. Más irányba akarta terelni gondolatait, el akarta kergetni magától a megejtő képeket, I de hiába, azok csak mindig és mindig vissza- I tértek, csökönyösen, követelődzőn, világosaib- S bán és színesebben. Editb megragadott egy párnát és erősen kebléhez szorította. De tüs­tént elröstelte magát és, hogy végleg kitépje magát veszedelmes hangulatából, egy könyv után nyúlt. Francia könyv, régi szerelmi história, máskor naiv és unalmas, ám ma, mintha más értelmet nyernének a szavak, mintha zenélő hangjegyek volnának, melyek egyetlen kábító szimfóniává olvadnak össze: Szerelem és mindig szerelem! Edith bágyadtan tette 1© a könyvet és ma­ga elé bámult. Majd a nászéjszaka után ... mondta a nagymama. Vájjon igaza van-e? Talán akkor •.. Sirás fojtogatta torkát. Az én nászéjszakám! suttogta panaszosan. Mi­lyen boldogok lehetnek , azok a fiatalasszo­nyok, akik a várvavárt esküvő után beleve­tik magukat szerelmesük karjába és elfelej­tenek mindent, de mindent, s képzeletük, mint vitorlád a szabad tengerre, kirepül ve­lük a végtelenbe és 'összeölelkezik a valóság­gal; a part ég az emberek messze elmarad­nak, nincsen semmi és senki, csak ők ketten, akik egymásba olvadnak, szeretik és átkarol­ják egymást s félálomban vagy félőcrülten szerelmes szavakat suttognak. — Ez igy nem mehet tovább! Szégyeld magad! — korholta önmagát. Mentőötlete támadt. Félredobta a francia regényt és egy másik könyvet vett az éjjeli­szekrényről: kalandos regény, a kedves, öt­letes és jóleükü csirkefogó, a szegények ba­rátja, aki orránál fogva vezeti a rendőrséget, áld mindenütt ott van, ahol zsákmányt remél és sehol sincs, ahol a rendőrség keresi. Ilyen lehet a mi emberünk is, gondolta Edith­Ez az összehasonlítás kissé nyugtalanítot­ta; mert bár a regény kedves volt és mulat­ságos, mégis volt benne bizonyos félelmetes- sóg; barátságtalan helyzetek, idegfeezltő je­lenetek követték egymást. És Edith egyedül volt a szobában, az éjszaka titokzatos csendje vette körül, csak a padló vagy a bútorok roppantak meg néha s a szobában félhomály volt; a kis éjjeli mécsese egyetlen pontra ve­tette fényét, mely szinte teljesen elvakitoitta- Csak néhány bútor fantasztikus körvonalait látta. Edith mind sűrűbben gondolt az ékszer- lopásra. Hol a könyvet olvasta, hol az ék­szerekre gondolt, a detektív szavaira és a szélhámosra, akit elnyelt a föld. A szomszé­dos szalonon keresztül áthallatszott a dolgo­zószoba nagy állóórájának méjyenzengő hangja. — Istenem, már egy óra! De a könyv érdekelte és tovább olvasott. Most hirtelen letette a könyvet és felkö- nyökölt. Lélekzetvisszafojitva figyelt. Mintha járnának valahol. A cselédség már régen le­feküdt és a papa sem lehet már a dolgozó- szobáiban. Figyelj csak!... De semmi. A tö­kéletes csendben áthallotta a távoli óra ke­tyegését, mely egybeolvadt szívverésével­— Tévedtem volna? Képzelődtem? Csak a bútorok ropogtak. Ideges vagyok! És tovább olvasott. De most... egy, kettő, három, — ezek csakugyan lépések, ez két­ségtelen. S mi ez? Mintha egész halkan üve­get kaparnának. Most megint... A dolgozó­szobában jár valaki! Edith lázas gyorsasággal kezdett gondol­kozni. Mit tegyek? Átszaladjak a papához a nagymama szobáján keresztül és halálra ré­mítsem a szegény jó öregasszonyt? Vagy lármát csapjak, felcsengessem a cselédséget, hogy mindenki összefusson és •.. akkor ia csak felriasztjuk a nagymamát. És ha téved­tem volna? Ha 11 gatódzzunk! Lám, most sem­mit sem hallok. Szinte megdermedt a rémülettől és nem tudott tisztán gondolkozni. Úgyszólván önkí­vületben cselekedett. Öeztönszerü elhatáro­zással kiugrott az ágyból s úgy ahogy .volt, egy szál ingben, beosont a vaksötét szalon­ba, keresztülsurrant rajta és összeszedve minden bátorságát, hirtelen mozdulattal féi- íretolta a szalont és a dolgozóiszobát elválasz­tó nehéz aitóflüggötnyt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents