Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-03 / 200. (3310.) szám

PARIS ÜZEN PRÁGÁNAK Irta: TÁRJÁN ÖDÖN Georges Maröt tollából érdekes cikksoro­zatot közöl a Teanps, a francia küilügymi misz­térium félhivatalosa. „Újabb utazás a dunai [probléma kömül" cimeo vizsgálja az utódálla­mok helyzetét és elismerésre méltó tárgyila­gossággal tárja M a francia közvélemény előtt a fennálló nehézségeket. Akik külpolitikai tápkozódásukat kényte­lenek csupán a csehszlovák sajtó forrásaiból meríteni, megütközhetnek a szokatlan han­gon, mely Franciaország kis szövetségeseit alaposan kdtanitja érdekeik felől. Nincs szó Georges Marót cikkeiben a kisantant érté­kéről, francia támogatásról, melyre ezentúl is bizton számíthatnának, hanem egyszerű, általunk ugyan már régen felismert, és han­goztatott igazságokról, melyeket a Quai d'Orsay félhivatalosa most kezd átplántálni á (francia közvéleménybe. Csehszlovák szempontiból különösen a cikksorozat harmadik része tarthat érdeklő­désre számot, mely a kisantantnak a dunai csoportosulásban való szerepét tárgyalja. A cikkíró leszögezi, hogy a kisantant gaz­dasági megalapozása lehetetlenség, legalább is Magyarország és Ausztria bevonása nél­kül. Jugoszlávia és Románia azonos struktú­rájú agrárállamok, egymásnak a mezőgazda­sági cikkeket importáló államokban verseny­társai. Csehszlovákia mezőgazdasági termé­nyekben önellátásra törekszik, egyre keve­sebbet . vásárol szövetségeseitől, akik ilyen­formán képtelenek piacaikat megnyitni a csehszlovák iparcikkek számára. Marót a csehszlovák belpolitikai viszonyok felől is alaposan tájékozódott, mert cikkeiben Ahhoz, hogy a viszonyok ide fejlődjenek s Párásban ez a meggyőződés elfoglalhassa az eddigi koncepció helyét, idő kellett. A béke­tárgyalások során a győzelem és tájékozat­lanság légkörében könnyebb volt a győzők számára üdvösséget Ígérő jövő képét meg­rajzolni, mint a várakozásokat valóra vál­tani. A győzelmes Franciaország méltánylást érdemlő jóindulattal nyúlt kis szövetségesei­nek hóna alá s tartott ki mellettük a nem­zetközi arénán. A két balkáni államot hatal­mas pénzügyi támogatásiban részesítette, mindig abban a remépyben, hogy csupán a kezdet nehézségein keli őket átsegíteni, hogy aztán megizmosodva saját lábukon megállhassanak. Ebben az esetben lehetett volna érték Páris szeméiben az a katonai szö­vetség, amelyet a békeszerződések által Franciaország saját biztonsága érdekében csehszlovák, román, jugoszláv és lengyel vo­natkozásban kiépített. A francia számítás azonban hibásnak bizo­nyult. Amint Georges Marót is megállapítja, az utódállamok gazdasági kapcsolatai az el­múlt évszázadok során annyira egymásba szövődtek, hogy azok elvágása az egész szer­vezetet végromlással fenyegeti. A francia té­tel ma úgy hangzik, hogy az egymáshoz ve­zető utakat az utódállamoknak feltétlenül meg kell tatáin iok, mert ellenkező esetben gazdaságilag életképtelenek lesznek. Páris a világháborút követő gazdasági fellendülés éveiben hamis szemüvegen keresztül ítélte meg szövetségeseinek helyzetét. A franciák ■nem szeretnek részletkérdésekkel bíbelődni, s amig minden jól ment s a gazdasági válság a gazdagság csillogó délibábját el nem fújta, senkinek sem jutott eszébe, hogy a viszo­nyok tanulmányozásában elmélyedjen. A jámbor Georges Marót például csodálkozva állapítja meg, hogy Csehszlovákiának nincs határozott és végleges kereskedelmi politiká­ja, amelynek a mezőgazdasági és ipari érde­kek eredőjéből kellene adódnia. Talán nem felesleges az "illetékes köröket arra emlékeztetni, hányszor hívtuk fel figyel­müket évek óta az elháríthatatlan következ­ményekre- Hányszor mutattunk rá, hogy Csehszlovákia éppen nagy ipari öröksége folytán az összes utódállamok közül gazdasá­gi szempontból a legjobban függ • a külföld­től. Akkor rajzoltuk meg a fejlődés- törvény- szerű vonalát, amikor még józan belátással sokat lehetett volna menteni. De az elsőbb­séget Prágában mindig a politikumnak ad­ták. Hogy mit értek el vele, arról mindenki meggyőződhet, aki a Csehszlovák Nemzeti Bank bármelyik havi jelentésének adatait tanulmányozva a termelés és forgalom vdsz- szaesése felől tájékozódik. A légüres' térben; folytatott külpolitika mö­gé pontot kell tenni. A fejlődés és földrajzi A martenbadi bünteti politikai következményei A szudétanémet nemzeti szocialisták állást foglalnak a Le$$ing-gyilko$$ág ügyében Tiltakoznak a bünrészesség vádja ellen — Ismét leszögezik a csehszlovákiai német nemzeti mozgalom függetlenségét súlyosan elitéli a koalíciós rendszert, amely­ben ha valamelyik párt egy szavazattal töb­bel rendelkezik, mint versenytársai, a végle­tekig kihasználhatja a maga javára a min­denkori helyzetet. Végül is megái lapítja a cikkíró, hogy Csehszlovákiának érdeke me­rev magatartásának megváltoztatása, • mert különben a teljes elszigetelődés veszélyéibe nohau s ezzel előmozdítja a német politika törekvéseit. Az a tartózkodás, amelyet a párisi sajtó s különösen a kormányhoz közelálló lapok az utóbbi hetekben a kisantantot érdeklő kér­désekben tanúsítanak, sejtetni engedte, hogy a háttérben fontos változásnak kellett végbemennie. A lapok beismerték, hogy An­glia és Franciaország a dunai kérdés megol­dásában a kezdeményezést Mussolininak en­gedte át. Rendkívüli okának kellett lenni, hogy a francia kormány a hitlerizmius nyug­talanító napjaiban olyan elhatározásra jus­son, amelyre Briand-Stresemann idejében gondolná sem lehetett volna. A Temps emlí­tett cikksorozata némi bepillantást1 enged a színfalak mögé. Franciaország szemében keleti szövetsége­sei, a kisantant és Lengyelország, a francia biztonság instrumentumaiinál sohasem jelen­tettek többet. Amig a francia-olasz ellentétek kiküszöbölésére nem mutatkozott lehetőség, Franciaország kezében a kisantant és Len­gyelország komoly ütőkártya lehetett A né­gyes paktum megkötése, Mussolini őszinte hajlandósága a Párissal való együttműkö­désre, csökkentette a kis szövetségesek érté­két. A francia külpolitika mindent a „seouri- té“ szemszögéből néz, s ha ennek érdekében szükséges biztosi tékáit Olaszország részéről megkaphatja, nyugodtabban várhatja be a németországi helyzet alakulását. Prága, szeptember 2- A csehszlovákiai né­met nemzeti szocialista párt Aussigban párt­vezetőségi ülést tart. A németlakta csehor­szági és morvaországi területeken szélsősé­ges irányzatú német párt auesigi ülésének különös jelentőséget ad az a körtülimény, hogy a pártvezetőség összeülóse előtt kiét revolverlövéssel meggyilkolták Lessing pro­fesszort, a német nemzeti szocialisták emi­grációba kényszerült nagy ellenifelét. A gyil­kossággal az állitólagos német nemzeti szo­cialista Max Edkertet gyanúsítják, de a cseh sajtó az értelmi szerzőséggel a határontuli és a hat áron! nneni német nemzeti szociali sta köröket is vádolja. Ezt a gyanút a német nemzeti szocialista párt első elnöke a legha­tározottabban visszautasitja. . A belpolitikai szempontból is nagyjelentőségű pártvezéri nyilatkozatot tartalmazó hivatalos jelentés a következőket tartalmazza: Jung beszámolója Avasig, szeptember 2. A német nemzeti szocialista párt sajtóirodája jelenti: A német nemzeti szocialista párt vezetősége Jung nemzetgyűlési képviselő elnökletével ülést tartott. Az ülés elején az államrendőrség egy tisztviselője két titkos rendőr kíséreté­ben megjelent a teremben és információt kért az ülés tárgyáról... A rendiőrségi tisztvi­selő ezután a jelenlevőket igazolásra szólí­totta. Áz igazolványok megvizsgálása után a tisztviselőik elhagyták a helyiséget. Jung nemzetgyűlési képviselő, a párt első elnöke, politikai beszámolót tartott, melynek során rátért arra az akcióra, amely a szudétanémet nemzeti szocialista párthivek ellen irányul- Ennek az akciónak a során összefüggést vél­nek látni a német birodalom és a csehszlo­vák köztársaság hasonló mozgalmai között. Jung nemzetgyűlési képviselő beszámolója során ismertette a Lessing egyetemi magán­tanár meggyilkólásávali kapcsolatban emelt vádakat és megái lapította, hogy az orgyilkossággal gyanúsított Max Eckert nem tagja, a német nemzeti szocialista párt­nak és annak a múltban sem volt tagja. A német nemzeti szocialista párt a leghatá­rozottabban visszautasitja politikai ellenfelei­nek ama igyekezetét, hogy a párt terhére rójja a bűntettben való bünrészesség, vagy az értelmi szerző szerepét. Jung képviselő leszögezi, hogy a szudétanémet nemzeti szocialista párt semmiféle kapcsolatban nem áll a marien- budi gyilkossággal és minden felelősséget elhárít magáréi. Te8zi ezt elsősorban azért, mert a gyilkosságot mint politikai eszközt elvi szempontokból elitéli és lenézi. A né­met nemzeti Szocialista párt egy re&szhirü és felelősségérzésmentes ember tettét sajnála­tosnak tartja, mert ez a tett alkalmas arra, hogy a viszonyokat elmérgesitse. Az elnöki beszámoló 9orán Jung nemzetgyű­lési' képviselő rátért arra a mozgalomra, 'melynek célja a szudétanémet egységfront létesítése. Jung képviselő határozottan visz- szautasitja azt az állítást, hogy a szudétané­met nemzeti szocialisták csak azért igyekez­nek egységes frontba tömörülni, hogy annak háta mögött jobb fedezetet találjanak a poli­tikai üldöztetés ellen. Jung képviselő ebben a kérdésben a többi között a következőket mondotta: „A szudétanémet egységfront túl komoly ahhoz, hogy ezt a kérdést félreértének és polémiák elfojtsák. Félreértések elkerülése céljából meg kell állapítani, hogy a biro­dalmi német totalitási igények és „gleich- schailtolási“ igyekezetek nem jönnek tekin­tetbe. A párt politikai alapját a szudéta- németség egyenjogúsítása alkotja. Elv társainkat ismételten óvjuk attól, hogy kapcsolatba lépjen ék birodalmi német pártszervezetekkel és még a kétségbeesés határán levő munkanélkülieket is óvjuk at­tól, hogy a német birodalomban keresse­nek munkát. Az ilyen kapcsolatokat a rendtörvény üldözi. Az itteni hatóságok és bíróságok ama állás­pontját, hogy a birodalmi német nemzeti szo­cialista párt veszélyezteti a csehszlovák .köz­társaság egységét és létét, helytelennek tart­juk. Ennek ellenére nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt az álláspontot megváltoz­tassuk, hanem kénytelenek vagyunk a megvál­toztatást a bekövetkezendő fejlődési folyamat számára hagyni. Dr. Petermichl esetével kapcsolatban a leg­határozottabban leszögezem, hogy egyetlen szudétanémet sem jogosult hazánk határain túl a szudétanémetség nevében nyi­latkozatot tenni, mert annak nevében, illetve a szudétanémet nemzeti szocialista párt nevében kizárólag a pártelnök. jogosult nyilatkozni. , Meg vagyunk győződve arról — fejezte be rendkívül érdekes elnöki 'beszámolóját Jung —, hogy a jelenlegi forradalmi nyugtalanság nyugodtabb fejlődésnek ad helyet. Ez a fejlő­dési folyamat Európa népei igazságos kiegye­zéséhez és megértéséhez fog vezetni." Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül MM SZÁMUNK A KÉPES HÉTTÉ 28 01DM. Ára a korona ^ (3310) szám a Vasárnap * 1933 szeptember 3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- , , , Szerkesztőség; Prágáik, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, £ SzloVeTlSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok 11. emelet. - Telefon. 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt . *7 * Prága 1L, Panská ulice 12. Hl. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlK.CH nCLpllCLpjQ Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kt 8ŰRQÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA

Next

/
Thumbnails
Contents