Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-03 / 200. (3310.) szám

adottságokkal! számolva, meg kell keresni és ujjra kéül szőni az elvágott fonalat A gazda­sági élet elsorvadását meg [kell állítani, erre pedig az egyetlen mód a szomszédokkal való összeköttetések újbóli kiépítése. A kiábrándulás folyamata egyébként Pá­rosban nem mai keletű- Peset képviselőinek, A francia kamara külügyi bizottsága elnöké­nek és Siimondetnék, az Boale des Soienses Politdques tanárának jugoszláviai tapasztala­taikról szóló [beszámolója hangjának kímélet­lenséggel határos őszinteségével mély hatást gyakorolt a francia közvéleményre- A romá­niai állapotok felöl Rist tanár jelentéseiből kapott a francia közönség helyes képet, aki, mint a Román Nemzeti Ránk ellenőre, köz­vetlen betekintést nyert a gazdasági, pénz­ügyi és politikai viszonyokba- A póriét politika tehát megfontoltan tért «j utakra- Olyan megoldást káván a Duna- medencében, mely újból megteremtheti az utódállamok gazdasági és pénzügyi élet- képességét- Mert enélkül minden politikai kombináció elveszti értékét. Franciaország és Anglia a középen répái kérdésben a kezdeményezést Mussolininak engedte át. Ez a négyéé paktum által meg­teremtett szorosabb együttműködés első lát­ható eredménye. A duce számos beszédében és cikkéiben gyakorolt lesújtó kritikát Európa mai rendje felett- Minden megnyilatkozásában hangsú­lyozta, hogy a békeszerződések igazságtalan rendelkezéseit ki kell küszöbölni, mert csak egyenrangú és egyenlő jogokat élvező népek együttműködése lehet alkalmas a civilizáció 1 fenntartására és továbbépitésére. Mussolini államférfiul zsenijére volt szük­ség, hogy a mesterségesen összebogoeott ] problémákat visszavezesse a józan ész biro- < daíiriába. Az ő szavának súlya kellett ahhoz, i hogy Parist és Londont meggyőzze eddigi 1 politikájuknak meddőségéről. A -négy nagy- j hatalom immár irányító befolyást káván gya- ) korolni a nemzetközi politikában. A nemze- , tek szövetségében eddig uralkodó demókra- j tikos elv ezzel csorbát szenved, de az intéz- ; meny talán ezáltal válik életképessé. A négy ; európai nagyhatalom nem a paragrafusok, 1 hanem az Élet jogán kénytelen a kis álla- i mok sorsának alakulásába beleszélni. Hogy Paris és Róma a középeurópai kér­désben egy utón haladnak, igazolja, hogy a * józan belátás végre úrrá lesz a nemzetközi " politikában. A Temps cikksorozatával ezt ^ adjja tudtár a Páris a Dun a medence népei- ( nek. Reméljük, hogy Prága is megérti Paris r üzenetét. I £ Eckener Nürnberg fölött Hitler 80*100 évet életet jótol a nemzeti szocializmusnak - Páriti kommentárok Nürnberg, szeptember 2. A nürnbergi nemzeti szocialista pártkongresszuson pénteken este Hitler beszédet mondott a nemzeti szocia­lizmus kulturális föladatairól. A beszéd után a kancellár autón a Fichtelgebirgébe ment, ahol a péntekről szombatra virradó éjszakát töltötte. Szombaton Hitler kis kísérettel, nővére és sze­mélyes adjutánsa társaságában, a bayreuthi re­pülőtérről visszarepült Nürnbergbe. Szombaton délben féltlzenkettőkor Fried- richshafenben Eckener parancsnoksága alatt fölszálit a Gráf Zeppelin léghajó és megláto­gatta a nürnbergi pártkongresszust. A Zeppe­lin délután két órakor érkezett Nürnberg fölé és egy óra hosszat cirkált a város fölött. Az utazáson tizennyolc utas vett részt. A léghajó este hat órakor újból kiköt Friedrichshafenben és nyolc órakor fölszáll ez évi hatodik dél­amerikai útjára. Francia kifogások Páris, szeptember 2. A párisi lapot részlete­sen beszámolnak a nürnbergi pártkongresszus­ról, de tartózkodnak a kommentároktól. Ezzel szemben a lapok nagy figyelmet szentelnek egy etraeeburgi német lap hírének, amely is­mét „leleplezi11 a német fegyverkezési ipart. A iap állítása szerint a birodalom fegyvergyárai hat hét alatt elég lőfegyvert, gépfegyvert, auto­mobilt, repülőgépet és gázt gyárthatnak a franciaellenes támadás megkezdésére. Páris, szeptember 2. A Petit Párisién-"és a Malin tiltakoznak a párisi német nemzeti ke­reskedelmi alkalmazottaik egyesületének mai estélye ellen, mert hallatlannak tartják, hogy a németek Franciaország szivében megünne­peljék a szedáni ütközet évfordulóját. A né­metek bizonyára drasztikus rendszabályokat foganatosítanának, ha a berlini fraheia kolónia nagy nyilvános ünnepet rendezne a markéi győzelem emléknapján és ezen az ünnepen a francia nagykövet is megjelenne. A Populaire azt kívánja, hogy a francia kormány követelje a német kormánytól Köster párisi német nagy­követnek, „Hitler követének11 visszahívását. Hitler legújabb beszéde Nürnberg, szeptember 2. Hitler a nürn­bergi pártkongresszus ma délelőtti ülésén be­szédet intézett a párt hivatalnokaihoz. Fejte­getését a múlt küzdelmeinek föltárásával kezd­te, majd megállapította, hogy az ellenzékiség évei után a hatalomra került párt föladata a német nép és a német ember nevelése lesz. Ezt a nevelő munkát kell elvégezni a párt vezetői­nek. A mozgalom elérkezett a teljes győzelem­hez és a hajdani ötven-száz kis csoport helyett ma eggyé forrt a német birodalom. Buzdította a párt hivatalnokait, hogy ha visszatérnek mű­ködési körükbe, folytassák munkájukat és két év múlva, négy év múlva és tiz év múlva, de nyolcvan és száz év múlva is, ha a mozgalom még mindig erős és hatalmas lesz, ők, vagy utódaik újra be fognak számolni az eredmé­nyekről. Ai innsbrucki szökevények Nürnbergbe érkeztek Nürnberg, szeptember 2. Hofer, a nemzeti szocialista párt volt osztrák vezető egyénisége, aki az elmúlt napokban kitört az innsbrucki fegyházból és elmenekült Olaszországba, ma délután repülőgépen Olaszországból Nürnbergbe érkezett a nemzeti szocialista pártnapra. Hofer- ért Habicht, a Németországba emigrált osztrák nemzeti szocialisták vezére leutazoitt Olaszor­szágba és a két politikus együtt tette meg a légi utat. A repülőgépen jött továbbá az a négy ember is, aki Hofert az innsbrucki börtönből ki- í szabadította. A térdén súlyosan megsebesült Hofer a légi utat fekvő állapotban tette meg. Ha egészségi állapota megengedi, akkor Hofer résztvesz a nürnbergi pártkongresszuson, ahol bizonyára ünnepelni fogják és végignézi a rohamosztagok vasárnapi nagyszabású felvonulását is. De Pinedot, az olaszok egyik legjobb repülőjét halálos szerencsétlenség érte A rekordláz újabb mártírja — Tüzhalál a start után Floyd BennettField, szeptember 2. De Pi- nedo tábornok, a világhírű olasz repülő ma reggel hatalmas uj repülőgépével fölszállt, hogy leszállás uékül Bagdadba röpüljön és megjavítsa az egyenes vonalban való távolsá­gi repülés világrekordját. Eddig ismeretlen okokból repülőgépe azonnal a start után tű­zeti fogott és elégett. De Pinedo a lángokban lelte halálát. — De pinedo Olaszország leg­híresebb repülői közié tartozott s egyike volt az elsőknek, akik a déli óceánt átrepülték. Nagy része volt az olasz légi flotta kifejlesz­tésében és érdemei elismeréséül Olaszország­ban tábornokká léptették elő és elhalmozták a legmagasabb kitüntetésekkel. Halálának hire mély gyászba dönti 01aszoteza§bt, ?h,°l Balibo marsall mellett öt tartották az olasz} légi flotta legkiválóbb és legeredményesebb pilótájának. Newyork, szeptember 2. De Pinedo olasz világrekorder repülő katasztrófájának híré villámgyorsan elterjedt Newyork,bán. De Pi­nedo ma reggel alkart felszállni, hogy meg- döntse Godos és Rossi távolsági világrekord­ját. A startnál a gép nehezen mozgott és amint kétezer lépést guruit a pályán, bele­ütközött a légi kikötő egyik épületéibe. A repülőgép tüzet fogott és azonnal elégett. A megrémült nézőközönség hallotta a szeren­csétlen pilóta kétségbeesett segély-kiáltásait, de nem segíthetett rajta. Araiig a tűz égett, senki sem közelíthette meg a gépet. Csak órák múlva húzták ki a gép roncsai közül a szénné égett holttestet. De Pinedo márki 43 éves volt és hírnevét azzal, alapozta meg, hogy 1925-ben Rómából Melbourneba és to­kióivá repült és 1927-ben körül röpülté a föl­det. " IT1 r>— A KÉK GYÉMÁNT REGENY I (13) — Szabadna egy kis tüzet kérnem — mondta az ismeretlen. Szép ezüst cigaretta­tárcát vett élő és rágyújtott az odatartott ci­garettáról. Könnyedén megemelte kalapját és továbbment. A detektív húsz-harminc lépést mehetett, amikor hirtelen megállt- Inkább megtor­pant. Hátrafordult. A fet&ete fiatalember nyugodt léptekkel ment a Városliget felié- Lehetséges volna? Hogy is mondta csak az ékszerész? Feketehaju, barnaszénül, borot- váltarcu. •. Igen, ez teljesen ráillik. S az ér­zésem is azt mondja, az a bizonyos detektiv- ösztön •.. Várjunk csak! Meg mernék rá es­küdni, hogy balkézzel húzta elő cigarettatár­cáját. És a tárca vadonatúj volt. Tehát két­ségtelen ... De miért nem jutott ez tüstént eszembe? Mindegy, még nem késő. És futó­lépésben indult a Városliget félé, az isme­retlen fiatalember után. Az Aréna ut sarkán utolérte. Mikor a fia­talember balra fordult, az Andrássy-ut felé, kissé hátramaradt, nehogy az fordulás köz­ben észrevegye. Jó lesz vigyázni, mondotta magában, elég, ha bizonyos távolságról kö­vetem. És úgy is tett: mintegy harminc­négy ven lépés lehetett közöttük, amikor ki­értek az Andrássy útra. Az ismeretlen most hirtelen nekirugaszkodott és beugrott a földalatti állomás házikójába. Néhány másod­perc múlva már a detektív ie a lépcső előtt termett, lerohant a lépcsőn, de már későn érkezett: az orra előtt csapták be a földalatti kocsi ajtaját. A kocsi elindult, az ajtóban ott állt a fekete, elegáns fiatalember és mélyen megemelte a detektív előtt a kalapját. De a válasz nem volt ilyen udvarias. György ök­lével fenyegette meg az ismeretlent, akiről most már tudta, hogy kicsoda. Majd az állo­mások közötti telefonkészülékhez rohant, hogy a következő megállónál feltartóztassa a Irta: IFJ. BÓKAY JÁNOS kocsit. De hiába rázta a kagylót, a szomszéd állomás nem jelentkezett. — Még találkozunk — dünnyögte elkese­redetten. Vakmerő fickó, gondolta magában, alkalmasint egész délelőtt a nyomomban járt; ő figyelt engem, ahelyett... De meg fogja járni, orré esküszöm! A következő földalatti kocsi is megérke­zett. A detektív beszállt, hogy a főikapitány­ságra menjen és jelentést tegyen főnökének­Szabó Györgynek kivételes helyzete volt a rendőrségen. A belügyminisztériumból ke­rült oda, saját kéréséire. Unta a bürokrati­kus munkát, gyűlölte a sablonos aktákat, va­lami változatosabb, kalandosabb után vágyó­dott, olyan pálya után, amely szoros kapcso­latban áll az élettel. És a rendőrségen meg­becsülték, sőt csodálták képességeit, szor­galmát, leleményességét, pompás Ítélőképes­ségét, bámulták nyelvtudását és műveltségét s ami a fő — szerették is. Mert ha voltak is eleinte irigyei, azokat csakhamar meghódí­totta udvarias, sima modorával, szívélyessé­gével és előzékenységéivel- Mindenkinek mindig készségesen állt a szolgálatára, ami­kor csak lehetett, mindenkinek és minden­kin segített, sohasem éreztette társaival szellemi és műveltségi fölényét. Gyorsan ha­ladt pályáján előre: még alig volt harminc éves és már főfelügyelői rangban volt. A legnehezebb és legkényesebb ügyek, a bank­csalások és a sikkasztások tartoztak ügykö­rébe. Úgynevezett úri betörőkkel volt dolga, ravasz, körmönfont emberekkel, akikkel társadalmi állásukra és előkelő rokonságuk­ra való tekintettel csínján kellett bánni. És Szabó György mindig pompásan és tapinta­tosan oldotta meg feladatát. Amikor Sárossy báró. a rendőrségre tele­fonált és sürgősen egy . ügyes detektívet kért, . a óetektiivlfanök választása tüstént Szabó Györgyre esett- Mert ez magas rangja dacára is detektív volt- és maradt, aki nem hivatalSiZobáljában töltötte a napot, hanem járt-kelt, nyomozott, mint bármelyik közön­séges detektív, ő maga akarta ezt igy, ez fe­lelt meg egyéniségének. A detektivifőnök már türelmetlenül várta fiatal tisztviselőjét. Valamilyen rejtély lap­panghatott Sárossy báró telefonüzenet© mü­géit. Hiszen Szabó György már tizenegy óra­kor elment e azóta semmi hirt nem adott magáról. Pedig már három óra is elmúlt és a detektiivifőuök niég nem is ebédelt. Már azon gondolkozott, hogy felhagy a további várakozással és hazamegy, mikor nyílt az ajtó és megjelent Szabó György. — No végre! — sóhajtott a detektivfőnök. — Bocsáss meg, mélróságos uraim, hogy megvárakoztattalak, de hidd el, megérte a fáradságot — mondta a detektív és tüstént, I minden átmenet nélkül, belekezdett az ügy I referálásába. Logikusan, meggondoltan adta elő a történteket. A detektivfőnök érdeklődve hallgatta elő­adását; csak egy-egy meglepett felkiált ássál szakította félbe. A legnagyobb hatást mégis az utolsó mondat tette rá. — Sárossy báró — mesélte György — tíz­ezer pengőt tűzött ki jutalmul annak, aki a tettes nyomára vezet és ugyancsak tízezret ajánlott fel nekem, ha kézrekeritem a csalót- Kötelességemnek tartom ezt bejelenteni és hozzájárulásodat kérni... — Teringettét! — kiáltott fel a detektiv­főnök. — Istenemre, ilyet még nem hallot­tam. Hát csak igyekezz fiam és ragadd üstö­kön a szerencsét. Majd jelentést teszek róla a főkapitány urnák, nem hiszem, hogy volna kifogása ellene. György hálásam tekintett főnökére- Elbú­csúzott tőle és saját szabójába ment. Magá­hoz hivatta a detektiveket. — Uraim — mondta nekik — egy arányai­ban páratlan, vakmerő ékszerlopás történt, önök sorra fogják járni az ékszerüzleteket és a zálogházakat s mindenütt a legszigorúb­ban meghagyják, hogyha foglalatlan gyé­mántokat vagy nagyobibértékü ékszereket akarna valaki eladni vagy elzálogosítani, azt vegyék őrizetbe és azonnal értesítsenek minket. Aki ezt elmulasztja, azt orgazdának fogjuk tekinteni. Még csak arra kérem önö­ket s ez, úgy hiszem, nem lesz nagyon ter­hes feladat, hogy néhány napig lehetőleg ne étkezzenek otthon, hanem ebédeljenek és vacsoráibanak a legkülönbözőbb kocsmák­ban és vendéglőkben, a legelőkelőbbeket is beleértve s figyeljenek meg mindenkit, aki feltűnő módon költekezik. A pontos személy­lei r ás is birtokomban van: harminc év kö­rüli feketehaju férfi, körülbelül 168 centi­méter magas, borotvált arc, barna 6zem- sű­rű szemöldök, sasorr, magas homlok, kes­keny száj, erős áll. Elegánsan öltözködik: többnyire fekete ruhát, sötét bundát és puha kalapot vieed- Minden valószínűség szerint balkezes; ez a legfontosabb adatunk. Hatal­mas acéllcék automobilon szokott járni, Sae* retnéim, ha ezirányban is kutatnának. Nemcsak Európában, De a nagyvilágon, Az IJH.u h.-3 \Yí M víznek, Ni ncsen párja sehol.

Next

/
Thumbnails
Contents