Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-15 / 210. (3320.) szám

MM avaptftmber . KöZfíAZPAt<Áfir . A külföldi államokkal fennálló kereskedelem­politikai viszony sürgős szabályozása és a szilárd behozatali tervezet elkészítése rend­kívül fontos, mivel a csehszlovákiai exportipar legfontosabb; piacait a németországi erős dömping is ve­szélyezteti, amennyiben a németországi gyáripar az úgy­nevezett regisztermárka segítségével mintegy 25 százalékos kiviteli prémiumban részesül. A tizennyoícmiííiós augusztusi aktívum ellenére Negyvenhat millióval passzív a nyolchavi külkereskedelmi mérleg Meglepően visszaesett úgy a behozatal, mint a kivitel Prága, szeptember 14. Az Állami statiszti­kai hivatal most tette közzé az augusztusi külkereskedelmi forgalom és ezév első nyolc hónapja forgalmának mérlegét. A mérleg adatai szerint az augusztusi külkereskedelmi forgalom 18,881 000 koronás aktívumot tartalmaz, a múlt év augusztusának 27,900.000 koronás aktívumával és a júliusi 85 'millió koronás passzívummal szemben. A külkereskedelmi forgalom méretei jtulius éta erősen csökkentek. A júliusi 85 milHá koronás passzívum oly­képpen módosult aktívummá, hogy a beho­zatal mértéke a kivitel mértékének csök­kentésénél nagyobb arányban ment vissza, Az export július óta 53 millió koronával csökkent. Ez a tünet arra vall, hogy a külke­reskedelmi helyzet remélt javulása még nem következett be. Az augusztusi külkereskedelmi forgalom kímiutafásában érdekes tétel a nemesfémek behozatalának tétele szerepel. Augusztusban a Csehszlovák Nemzeti Bank nagvobbmeny- nyiségü aranyat importált az Északamerikai Egyesült Államokból, melyet a csehszlovák áy^mkinostár számára évekkel ezelőtt ott le­tétibe helyeztek. A behozatt nemesfém érté­lre, augusztusban 219 millió koronát tett ki. Tavaly augusztusiban 233 milió korona érté­kű nemesfémet hoztak be. A júliusi importtal szemben a behozatal értéke augusztusban 150 millió koronával csökkent. Legnagyobb mértékben az élílemiszerek és az italok importja ment vissza. Ez a tétel júliusban 143 miliő koronára rú­gott, augusztusban már csak 63 millió koro­nát tett ki. A különbözet 80 millió korona. Júliusiban 279 millió korona értékű nyers­anyagot hoztak be. Ez a tétel jüliusban 151 és augusztusban 122 millió koronát tett ki. Tavaly augusztusban 169 millió korona ér­tékű készárut importáltak Csehszlovákiába. A készáru-kivitel értéke a júliusi 351 mil­lióról augusztusban 311 millió koronára csök­kent. Tavaly augusztusban 358 millió korona értékű készárut exportáltak Csehszlovákiá­ból. v Legnagyobb mértékben a vasáru exportja esett. Augusztusban a júliusi adatokhoz viszonyítva 20 millió koronával kisebbmértékü vasárut és 9 millió koronával kevesebb értékű gépe­ket szállítottak Csehszlovákiából külföldre. Az élelmiszerek és az italok kivitelének té­tele a júliusi 42 millióról augusztusban 34 millió koronára ment vissza. Ebben a tételben nagy szerepet játszik a cukorkivitel erős visszaesése. A nyersanyagok és félkészttmények exportja a júliusi 103 milliós kivitellel szemben au­gusztusban csupán 97 millió koronát tett. ki. Ez a visszaesés azzal magyarázható, hogy augusztusban a júliusi adatokhoz viszonyít­va 5410 kocsival kevesebb szenet exportál­tak. A nyersanyagok behozatalának értéke július­ban 48 millió, de augusztusban már csak 40 millió korona volt. A szénbehozatal értéke 19 millióról 20 millió koronára emelkedett. Augusztusiban 130.237 tonna szenet hoztak be Csehszlovákiába, míg az előző hónap szén­importja csupán 122.046 tonnára rúgott. Az ásványolajak importja 35.066 tonnáival 29.083- tormára esett vissza. A vasércimport 50.902 tonnáról 25.836 tonnára csökkent. A vasipari áruk exportjának értéke au­gusztusiban a júliusi 50 millióról 29 millióra ment vissza. A selyem és a selyemáru kivi­telének értéke 20 millió koronát tett ki. Augusztusban" 16 millió korona értékű fát és faáruit exportáltak Csehszlovákiából. Az év első nyolc hónapja során importált áruk értéke 3913 miliő koronára mg. A tavalyi év hasonló időszaka behozatalának értéke 5470 millió korona volt. Az idén ösz- szesen 3576 millió korona értékű árut exportál­tak Csehszlovákiából, ami? a tavalyi export 4789 millió koronát tett ki. A külkereskedelmi forgalom mérlege tehát ez év első nyolc hónapjára 46 millió korona passzívummal zárul. A tavalyi év hasonló időszakának passzívuma 288 millió koronát tett ki. Cíifniafds kereskedelmi politikát kivitel a üfáripar A csehszlovák gyáriparosom központi szö­vetsége kereskedelempolitikai értekezletet tartott, melyen állást foglalt a kereskedelem­politikai helyzet kérdésében. Az elfogadott határozati javaslat szerint a csehszlovák export mértéke ez év első fejében a tavalyi esztendő hasonló idősza­kához viszonyítva 28 százalékkal és az 1929- cv hasonló időszakához viszonyítva 68 szá­zalékkal csökkent. A kivitel nagymértékben visszaesett amaz államokkal való relációban, melyek a cseh­szlovákiai áruk ellenértékét csupán saját cik­keik exportjával tudják fizetni. A kisantant államokba irányuló csehszlo­vák kivitel ez év első hét hónapja során a tavalyi esztendő hasonló időszakához viszo­nyítva átsagoSan 34 százalékkal esett visz- sza. A Jugoszláviába irányuló export csök­kenése 56 és a Bulgáriába irányuló kivitel visszaesése 77 százalékot tesz ki. A csehszlovákiai gyáriparosok határozati ja­vaslatukban leszögezik, hogy a gyáriparosok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a kivitel további csökkenését megakadályoz­zák, eddigi elhelyezési piacaikat megtartsák és uj piacokat szerezzenek árucikkeik szá­mára. A fontos behozatali áruk a kötött gaz­dálkodási rendszer kötelékébe tartoznak s a szilárd tervet nélkülöző, tartósan kötött gaz­dasági rendszer —- nézetük szerint —-rom­lásba viszi a kereskedelmet. A határozati ja­vaslat leszögezi, hogy a kötött gazdasági rend­szer miatt még nem tisztázták a csehszlovák —lengyel kereskedelempolitikai kapcsolat I előfeltételeit és a kötött gazdasági rendszer veszélybe so­dorta a ki sántánk 1 lám ok közötti kereske­delmi kapcsolatot. A gyáriparosok szerint a kötött gazdasági rendszert reprezentáló szindikátusok még azokat az irányé Ive két is semmibe veszik, amelyeket a kormány határozott meg ég a kormány nem tanúsít elegendő energiát ahhoz, hogy határozatai­nak respektálását elérje^ a csehszlovák gyáriparosok központi szövetsége fölszólítja a kormányt, hogy Szilárd behozatali tervet állítson össze. E terv keretében engedé­lyezni lehet a gabomabehozatalt is anélkül, hogy az importált árut a % importot követő időben azonnal piacra vetnék. A gyáripar reprezentánsai állításuk szerint jól tudják, hogy a mezőgazdaság milyen fon­tossággal bir, de kénytelenek megállapítani, hogy a mezőgazdatársadalom szempontjából is káros az a politika, mely a mezőgazdasági termékek elhelyezési lehetőségeit azáltal korlátozza, hogy az ipari foglalkozást űző egyének munkanélküliségének fokozásával csökkenti a belföldi piac felvevőképességét. Hodzsáék ellen Hateuseknél keresnek védelmet a terménykereskedők A csehszlovákiai kereskedők központi taná­csának küldöttsége felkereste Matousek ke­reskedelemügyi minisztert, akinél a termény- tőzsdéken és az azokon kívül kötött termény- üzletek regisztrálásáról készülő szükségren­delet ügyében interveniált. A küldöttség tag­jai abbeli véleményüknek adtak kifejezést, hogy a tervezett rendelet a szabadkereskede­lem. további korlátozását jelenti és rámutat­tak arra, hogy egyéb államokban elképzelhe­tetlennek tartják azt a módot, ahogyan a ké­szülő kormányrendelet megköti a szabadke­reskedelem elvét. A kereskedelmi szerződések szabadságának korlátozása nézetük szerint azonos a keres­kedelmi élet legfontosabb alapelvének ki­kapcsolásával A kötések regisztrálása a ke­reskedelmi titoktartást veszélyez/teti, a keres­kedelmi forgalomba jogbizonytalanságot visz be, mivel lehetővé teszi, hogy a szer­ződéseket az egyik fél is fölbonthassa. A regisztrálással járó illetékek az üzemkölt­ség további megterhe lését idézik elő, ami a gabonakereskedelem újabb megterhelését jelenti. A küldöttség rámutatott arra a körülményre is, hogy az azonnali regisztrálásnak egyik legfőbb akadálya az a körülmény, hogy a számos ügynökkel dolgozó nagyobb cégek csupán hetenként egyszer kapnak jelentést a kötött üzletekről és igy nem tehetnek eleget a rendelet ama rendelkezésének, hogy a kö­téseket azonnal bejelentsék. Maguk a mező- gazdasági érdekeltek sem kételkednek abban, hogy nem válhat valóra az a remény, hogy a kötések regisztrálása megakadályozza az árak esését. A tervezett rendelet nem tartalmaz büntető határozatokat azokkal szemben, akik a napi árnál olcsóbb áron adják el áruikat, mert ilyen büntető szankciókat nem is tartal­mazhat. Ez a negatívum sem erősítheti meg az árak megszilárdulási folyamatát. A kereskedők küldöttsége fölhívta Matou­sek kereskedelemügyi miniszter figyelmét arra a körülményre, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bank a gabonazálogjegyekről szóló törvény intenciói értelmében teljesített hitel- gyakorlat során hitelt csak a szövetkezetek­nek és a malmoknak ad, de nem nyújt hitelt a kereskedők számára. Ez az igazságtalan gyakorlat sérelmet jelent a kereskedelem számára, miért is arra kérik a kereskedelem­ügyi minisztert, hogy tegye lehetővé annak a kívánságnak a teljesítését, hogy a kereske­dőket a szövetkezetekkel és a malmokkal egyforma elbánásban részesítsék. A küldött­ség végül annak a kérelmének adott kifeje­zést, hogy az állami eszközök : segítségével folyó intervenciós akciókból ne kapcsolják ki a kereskedelmet. A malomiparosok központi szövetségének tagjaiból alakult másik küldöttség a (keres­kedelemügyi minisztert a gabonapiac helyze­téről informálta és közölte vele az áresések okára vonatkozó véleményét. A malmosok a kereskedelemügyi minisztert arra kérték, hogy a malomipar érdekeit érintő kormány- intézkedések tervezetét a jövőben vélemé­nyezés céljából adják ki a malomiiparosok szervezeteinek. Nem kell a gabonazálogkölcsön Prága, szeptember 14. Terménykereskedő kö­rökben elterjedt hirek szerint a Csehszlovák Nemzeti Bank a gabonazáloglevelekről szóló törvény rendelkezései értelmében eddig 50 mil­lió koronás hitelt nyújtott. A Nemzeti Bank tudvalevőleg erre a célra 300 millió koronával rendelkezik s igy abból a tényből, hogy ennek az összegnek csupán egyhatod részét vették igénybe, arra kell következtetnünk, hogy ez a későn jött agrárvédelmi ihtézkedés sem hozta meg a kivárni eredményt. Svehía nem nyilatkozott az inflációs tervről Prága, szeptember 14. A pilzeni Nová Dóba jelentése nyomán beszámoltunk arról, hogy Svehla volt miniszterelnök energikus hangú nyilatkozatban állást foglalt a eseh agrárpárt radikális szárnyának alvezérei részéről indítvá­nyozott inflációs tervek ellen. Svehla ebben az állítólagos nyilatkozatában politikai szélhámos­ságnak nevezte az inflációs terveket. A volt miniszterelnök állítólagos nyilatkozata óriási feltűnést keltett és hatása a prágai értéktőzsde árfolyamainak esésében is megnyilvánult. A cseh agrárpárt prágai vezető napilapja most megcáfolja a Nová Dóba közlését és azt állítja, hogy a Svehla-nyilatkozat szemenszedett valót­lanság. Terjeszkedik a Légió Bank. A pénzügyminisz­térium engedélyt adott a Csehszlovák Légió Bank számára althoz, hogy Rózsahegyen, Nagy- mihályon ég Aranyosmaróton fiókokat létesít­sen. A Légió Bankba beolvadt a Rózsahegyi Általános Hitelbank, »• nagymihályi Zempléni Népbank és az aranyosmaróti Agrárbank. A bankfiókokat e bankok helyiségeiben nyitja meg a Léió Bank. A Légió Bank-kai. fuzionált pénzintézetek fiókintézeteit me,gszüntetik. Készül az uj csehszlovák-jugoszláv sertés- konvenció. A csehszlovák-jugoszláv sertéskon­venciót előkészítő tárgyalásokra tegnap Prágá­ba érkezett a jugoszláv kereskedelmi delegáció. A sertéskonvenció a jugoszláv biz ott sertések csehszlovákiai behozatalának biztosítását cé­lozza. Föíoszlatják az államvasutak olmützi igazga­tóságát. Az olmützi vaeutigazgatóságot hír sze­rint takarékossági okoból feloszlatják. Morva­ország és Szilézia területén csupán Brilnuben lesz. ezentúl vasutigazgatóság. Olmíitzben a brünni vasutigazgatóság két ügyosztálya marad. Százötven árucikket kivontak a devizaköteles áruk jegyzékéből. A devizabizottság legutóbbi ülésén a pénzügyminisztérium delegátusának indítványára 150 árucikket törölt a devizaen­gedélyhez kötött importáruk jegyzékéből. A 150 árucikk sorában 41 olyan árucikk szerepel, melynek csehszlovákiai behozatala lényegtelen. A devizaköteles áruk uj jegyzékét szeptember végén teszik közzé a hivatalos lapban. Látható gabonakészletek Rotterdamban. Rot­terdamiból jelentik: Szeptember 9-iki jelentés szerint a látható gabonakészletek a követke­zők voltak: búza 86.000 (67.000), rozs 16.000 <18.000), árpa 2000 (1000), zab 1100 (1400), ten­geri 4500 (7500) t. Készül az uj vasúti törvény. A vas útügyi mi­nisztérium a régi vasúti törvények egységesí­tése céljából uj vasutitörvényjavaslatot készít elő. A javaslatot véleményezés céljából eljut­tatták a kereskedelmi kamarákhoz is. A keres­kedelmi kamarák központjának forgalmi bizott­sága tegnap tanácskozott a készülő vasúti tör­vényről. A javaslat nem nyerte meg a bizott­ság tetszését. Kifogásolják, hogy számos fontos kérdést nem rendez a készülő törvény, hanem kormányrendeletekre bízza azok rendezését, amit már csak azért is kifogásolnak, mivel fontos magánjogi ügyekről is szó van. A javas­lat a vasutügyi hatóságok számára a kamarai vélemény szerint túlsók jogot biztosit. Esett a nagykereskedelmi indexszám. Az ál­lami statisztikai hivatal jelentése szerint a. nagykereskedelmi indexszám szeptember 1-én 96.5 százalékot tett ki. Az indexszám augusz­tus 1-én 97.4 százalék volt, a csökkenés tehát 0.9 százalék. Az élelmiszerek indexszáma 96-ról 95.5-re, a takarmányindex 53.5-ről 47.8-ri‘, az iparcikkek indexszáma 101.6-ről 100.4-re ment vissza. A búza ára augusztus 1-től szeptember 1-ig 13.2 százalékkal, a rozs ára 4.3 százalékkal, a zab 21.6 százalékkal és az árpa 12.1 százalék­kal olcsóbbodott. A gabonaárak olcsóbbodása következtében a belföldi búzaliszt 9, a rozsliszt 10.8, a boreó 13.4 és a burgonya 19.7 százalék­kal lett olcsóbb. A takarmányárak olcsóbbo­dása maga után vonta a húsárak esését is. A marhahús 20.2 és a sertéshús 3.8 százalékkal ol­csóbb. A belföldi sertészsír ára 1 és a külföldi sertészsír ára 6.6 százalékkal ment vissza. A vaj ára 12 és a tojásé 20.5 százalékkal drágult. A nyersoukor ára 1.2 százalékkal emelkedett. A fémárak közül a sárgaréz 5.1, az ón 1.9, a cink 0.8, és az ólom 5.8 százalékkal olcsóbbodott. A textiláruk sorában a gyapot 12.2, a gyapotfonál 5.4, a selyem 8.2 ée a juta 3.2 százalékkal-ol­csóbbodott. A nyersbőr (5.2) és a puhafa (gömile- fa 7.4. a tűzifa 2.8 százalékkal) drágult. Ol­csóbb lett a lenmag, melynek ára 6.3 százalék­kal esett. A cment 3.7 és a cellulózé 8.7 száza­lékkal olcsóbbodott. Igen tisztelt Előfizetőinknek I tiszteitÉlöfizetöinket, akik az előfizetési diilal hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával saját érdekükben kiadó- hivatalunkhoz^ nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk.

Next

/
Thumbnails
Contents