Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-12 / 207. (3317.) szám

Moszkva bevétele... fsp) Prága, szeptember 11. Az ironikus franciák egyik legszellemesebb mondása ál­latja, hogy a végletek találkoznak. Ritkán volt annyira igaz ez a mondás, mint most, ami­kor Franciaország kezet nyújt Szovjetorosz- országnak, de nemcsak kezet nyújt, hanem fcétkézzel alaposan és lelkesen megragadja és megrázza a kezet, amit viszont feléje nyúj­tanak s mint hajdan, amikor a nagy forra­dalom alatt a francia citoyen nyomban pus­kát akasztott e> vtársa vállára, akivel az uccáB étalálkozott g parolázott, inért hát nagy a lel­kesedés, de a haza veszélyben van. szóval mint ez a hajdani citoyen, ugyanúgy siet Páris az uj kiváló barát nyakába varrni né­mi jó francia fegyvereket, egyrészt azért, hogy legyen mivei a boche-ok hátába lőni, ha Hitler netalán Páris ellen fordul, más­részt — e ez a fontosabb — az egyetlen ak­tív ipar, a fegyvergyártás, jó üzleteket köt­hessen Oroszországban és helyrebillents© a francia államháztartás megingott egyen­súlyát A végletek találkoznak. A legkapitalistább állam — mert ha Spanyolországot a legkato- likusabbnak nevezték, akkor bízvást nevez­hetjük a legkapitalistábbnak az aranyat ha­rácsoló, beteges igyekezettel tőkét halmozó, tőkés mentalitású Franciaországot a legfcapi- talistábénak —- szövetséget köt a legszocialis- tább állammal, a szovjettel. Magában véve fura dolog volna ez és azt mondhatnék: ri- tíite amici, ha nem lenne természetes és nem igazolna bennünket, amikor váltig hirdettük, hogy sem gazdasági, sem nemzetiségi, sem világnézeti különbség nem választhatja el tartósan egymástól azokat, akiket a megélhe­tés és a létérvényesülés parancsai bizonyos felsőbb földrajzi, helyzetbeli, vagy politikai egységbe vontak. Olaszországnak ott van a helye Németország mellett, ezt Bismarck és Cavour kiválóan látták hatvanhatban és Andrássy hetvennyolcban, éppúgy mint Mus­solini manapság. Amint az olaszok középeu­rópai dilemmája megszűnt s a mindennél jobban gyűlölt monarchia léte nem zavarta többé a háború után a természetes német- olasz barátságot, amint Rómában éppúgy a francia lett a fóellenfél és Páris balkáni szö­vetségesei, mint Berlinben, visszaállt a hat­vanhatos vagy hetvennyolcas helyzet. S amint visszaállt, visszaállt a tizennégyes helyzet Franciaország és Olaszország között is, bármennyire zenél más hangszeren Da- ladier és Weygand tábornok, mint Stalin és Vorosilov. A legkülönbözőbb hangszereket harmonikussá tudja tenni a nagy karmester: a történelmi szükségszerűség. Szinte megdöbbentő, mennyi hasonlóság van Poincané tizennégyes és Herriot har­minchármas oroszországi utazása között. Csak tizenkilenc év múlt el, a történelem bolygó­ja rettenetes pályái futott át, de a kör bezá­rult: ma ugyanaz a helyzet állt elő a politikai csoportosulásoknál, mint tizennégy előtt. Nem ringatózhatunk illúziókban. Herriot ka­tonai szövetséget kötött a szovjettel, a legka- tonaibbat, amit valaha kötöttek, pierre Cot a legféltettebben őrzött titkokat viszi magával Moszkvába, a legszömyübb légi fegyvereket, hadd lássák a technikától amugyis is megkó- i tyagosodott szovjetbeliek, mit liferálhat ne­kik Franciaország. Katonák mennek Moszk- 1 vába, katonák jönnek Parisba (Vorosilov gzovjetgeneralisszimrs hivatalos látogatásár j Tói Írnak a francia lapok) — s az, hogy a < nagy fegyverbarátkozást némi üzleti manipu- < lációk festik alá. valóban nem cáfol meg semmit, mert ez mindig és mindenütt 1 Így volt. A kettő összefügg, Mars ] és Honmeez édesteetvérek- Elvégre Romá- ] Gömbös: Magyarország napja ismét fölkelöben van... A magyar miniszterelnök fontos kijelentései a középeurópai együttműködés kérdéséről - „Nem vagyunk kiskorú nemzet, ezer ív óta élnk és függot- lenül akarjuk érvényesíteni elgondolásainkat és erünket” Budapest, szeptember 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jele ütése.) Nagyfontosságu politikai esemény színhelye volt vasárnap a bi'harmegyoi Berettyóújfalu, ahol a Nemzeti Egység Pártja zászlóbontó gyűlést tartott s azon a kor mányipárt ügyvezető elnöke és szá­mos képviselője kíséretében megjelent Gömbös Gyula miniszterelnök is és hosszabb beszédet mondott az aktuális bel-, kül- és gazdaságpoli­tikai kérdésekről. A magyar miniszterelnök be­szédében többek között a következőket mon­dotta: — Nemcsak a belföldön, de a külföldön is vannak nemzetközi exponensek, akik azt akar­ják elhitetni a közvéleménnyel, hogy Magyar- országon máról-holnapra megváltozna a hely­zet, ha az úgynevezett kisantanttal szorosabb gazdasági kapcsolatokat teremtenénk. Erre én azt válaszolom, hogy nekünk előbb még más rendezni való kérdéseink vannak. A magunk testén tapasztaljuk itt az ország keleti hatá­rain, hogy minden gazdasági bajnak az igazság­talan béke az oka s a vezetésem alatt álló kor­mánynak programja: békés eszközökkel meg­teremteni a béke revízióját. — Vannak, akik egy idegen, általunk nagy- rabecsült nemzet jelvényével akarnak propa­gandát csinálni — folytatta azután a miniszter- elnök a hitlerizmusra célozva —, de — ha na­cionalisták — tudniok kellene, hogy a nacio­nalistának nem szabad más államot másolnia. Magyarország önállóságának első föltétele, hogy magyar legyen s az a politika, amit ide­genből importálnak, nem lehet számunkra elő­nyös, már csak azért sem, mert nem értjük meg. A különböző, nagy tudást igénylő állások betöltésénél elsősorban a rátermettség az irány­adó s figyelmeztetem azokat, akiknek nincsen a tarisznyájukban más, mint a felekezeti kér­dés megbolygatása, álljanak félre, mert tűzzel játszani csak a gyermekek szokása. — Sokan vannak, akik diktatúra után vá­gyakoznak. Azt mondják, hogy ezt várták tő­lem. Én azonban ismerem a fajtámat, amely várja ugyan a diktatúrát, de nem szeretné azt a Gömböst, aki ezt az utat választaná. Mi olyan politikai rendszert akarunk, amelynek kereté­ben a közvélemény által tárgyilagosan ellen­őrzött törvényes akarat érvényre juthat Ma-1 gyarország nagy történelmi események előesté- j jét éli. Magyarország napja ismét fölkelőben van s a jelent és a jövőt meg fogja világítani. A g\ ü est követő ebéden Gömbös miniszter­elnök újabb beszédet mondott. — A régi világot visszaállítani nem lehet, —- mondotta ebben a beszédében Gömbös. — Nagy szimpátiával viseltetem az önálló Auszt­riával szemben. Közösek politikai és gazdasági érdekeink, de sohasem jut eszembe, hogy eze­ket közjogi kapcsolatokkal erősítsük. Nálunk sokszor emlegetik a perszonáluniót, odaát Ausztriában azonban erről senki sem beszél. Beszélnek dunai konföderációról is, ez azonban nem volna más, mint a mai helyzetnek a meg­rögzítése. Nem lehet bennünket belekényszerí­teni gazdasági elgondolások alapján olyan for­mákba, ahogy azt Benes ur gondolja. Mi nem vagyunk kiskorú nemzet, ezer év óta élünk és I függetlenül akarjuk érvényesíteni elgondolá­sainkat és erőinket. Nem akarok másodrendű nemzetnek miniszterelnöke lenni. Nekünk erős­ségünk, hogy a Duna-medencének a közepén vagyunk. Ausztria egyedül nem képes Magyar- ország egész terményfölöslegének átvételére. Magyarország érdekei a német és az olasz pia­cok felé mutatnak s némi tekintetben a kisan- tant piacai felé is. Mindenekfölött azonban meg kell őrizni Magyarország függetlenségét s ezért politikai és gazdasági okokból is el kell vet­nünk az említett terveket A magyar-csehszlovák gazdasági megegyezést barnái is sürgeti Benes lapja Magyarországot a gazdasági kisantantba invitálja Prága, szeptember 11. Politikai körökben é’énk fö-1 tűnést keltett, hogy vasárnap két je- Iértőé tényező is foglalkozott a középeurópai gazdasági problémákkal. Dr. Kramár, a nem­zeti demokraták vezére, a Národni Listy vezető helyén sürgeti a délkeleteurópai agTá.Tállamok kérdésének elintézését, valamint a Magyaror­szággal és Ausztriával való gazdasági meg­egyezést. A Benes külügyminiszterhez közel­álló PrageT Presse ..Magyarország orientációja'* címen ugyancsak ezzel a kérdéssel foglalkozik s azt állítja, ‘hogy Magyarország akkor jár leg­jobban, ha az úgynevezett középeuTÓpai orien­tációt követi és gazdasági megegyezést köt a- k isa ntantál 1 am o k k a 1. Kramár abból indul ki, hogy a londoni gaz­dasági korferencia balsikere után ismét aktuá­lisak a regionális rendezésre irányuló tervek. Ezenkívül egyre világosabban áll előttünk, hogy a gazdasági kérdések a politikától elkü­lönítetten is intézhetők. Senkit sem ejthet téve­désbe — írja dr. Kramár —, hogy Ausztria gazdasági megerősödése emeli a hitierizmus ve­szedelme elleni ellenállást és hogy Magyaror­szág számára is a mezőgazdasági kérdés elin­tézése a helyzet könnyítését hozná, de a dél­kelet-európai agrárprobléma elintézése megerő­sítené a ki6an tant államokat is és a mai dezo- iált gazdasági viszonyok rendezéséből nekünk is nagy hasznunk volna. A gazdasági kiegyen- litődés kérdését Középenrópában politikamen­tesen fogják elintézni, vagy sehogyan. Figye­lemmel kell lennünk arra, hogy nem csak el­adunk, hanem vásárolunk is és a vevőben min­dig nagyobb hiány lesz, mint eladóban és ter­melőben. A középeurópai gazdasági viszonyok rende­zésére irányuló tárgyalásoknál tehát a mi helyzetünk sem reménytelen, ha egyszer már niát és Lengyelországot is elsősorban kato­nai szövetség fűzi Pár ishoz, ami nem hátrál­tatta Franciaországot abban, hogy jó pénzen ■és fölöslegesen a legöregebb vacak repülő­gépeket sózza a szövetségesek nyakára (ép­pen manapság zuhangatnak le Lengyelor­szágban valóságos szériában e drága párisi gépek) s Oroszországnak is át kell venni a francia fegyvereket és repülőgépeket. A mintakollekció holnap indul Páriából, aJhöl szeretnek két legyet ölni egy csapásra: meg­bízható szövetségest szerezni és jó üzletet kötni­Lehet, hogy ez alkalommal tényleg jó gépeket adnák el a szovjetnek: ez a nagy szövetséges megérdemli. Oroszországban egyébként valóságos franciamámor van (mint tizennégyben volt): az uccukon francia trikolórok lobognak, az emberek francia ko­kárdát hordanák a vörös mellett, Herriot-ot mint egy kisistont fogadják, az iskolákban j bevezették a francia nyelv kötelező oktatá- leát, a kormány elismerte a régi cári adóssá­gokat, amitől eddig csökönyösen húzódott, a színházakban francia darabokat játszanak, s ha a párisi szabók Göbbelsné akciója után elvesztették a berlini „barbár” piacot, most bizonyára diadalmasan és lengén bevonul­nak Moszkvába, ahol Poiret mestert hama­rosan kitüntetik majd a Vörös-Sarló rend nagykereszítjével. A francia polgár boldog és könnyebbült szívvel néz farkasszemet Hit­lerrel. Nem kell félni, hangoztatja, Németor­szágot bekerítettük. Csak vigyázzon, hogy a szovjetnek eladott nagyszerű fegyverek ne bizonyuljanak tul- jóknak s ne lőjjenek át a porosz-orosz határ­tól egész... Páriisig. Csak vigyázzon, hogy a kölcsönadott arany ismét el ne vesszen, mint egyszer elveszett már a cárok alatt és a sok kölcsönre szoruló szövetséges végleg szét m hordja a Francia Bank kincseit. Az [orosz medve éhes, mohó, sok kell neki. Bir- I ja majd tömni Franciaország? Drága dolog lesz, ha Vorosilov generalisszimusz és vörös kozákjai az eljövendő hetekben propaganda­felvonulást rendeznek a párisi Champs-Ely- séen, drága dolog lesz, ha a francia és az orosz repülők találkát adnak egymásnak va­lahol Németország fölött (Göring, a repülő, és Balibó, a repülő, nem nézhetik ezt tétle­nül), drága dolog lesz, ha a párisi kormány a gyanakvó francia kispolgárt azzal lesz kénytelen megnyerni oroszbarát politikájá­nak, hogy Oroszország nevében, de a salját zsebéből visszafizeti a polgároknak az elve­szett orosz kölcsönpapirok értékét. Herriot. nagy hóditó, fölér egy kisebbfajta hadsereg­gel és bevett© Moszkvát, de kérdés, tartami tudja^e, amit meghódított — s Napóleon is volt már Moszkvában s Moszkva ege akkor Ugyanúgy baljósán vörös volt, mint ma. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kö; külföldre: évente 450, ^4 SzloVCJlSzkÓi €S TUSzinSzkÓl ellenzéki pártok U. emelet — Telefon 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt .. . .. . r Prága IL, Panská ulice 12. Ili emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több poLltlK.CH nQ.piLQ.pjCl Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.--Kt SŰRQÖMYCIM: HÍRLAP. PRftHfl ^ 207. (3317) szám • Kfitftf * 1933 szeptember 12

Next

/
Thumbnails
Contents