Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-12 / 207. (3317.) szám

2

Trsr- KssuamBaasBaoMi

1933 szeptember 12, kedd,

Pierre Cot a legmodernebb francia hadirepülőgépeket viszi mutatóba Moszkvába

„Légi közeledés” Franciaország és Oroszország között Francia lobogók a moszkvai utcákon

Lyukas a tető!...

A% okos háziúr azonnal elhivatja a tetőfedőt és neon

vár addig, mig az esőtől a gerendák elrothadmak. ön is legyen ilyen okoe és ha a fogai nincsenek rend‘ben, beteg fogóval rögtön menjen szakemberhez. De a legokosabb, ha egyáltalán nem tűri tétlen, hogy a fogai elromoljanak, hanem azokat naponta reggel és este 0 d o 1 - fogpasztával tisztogatja. Az 0 d o 1 -fogpaszta a fogakról minden lerakódást és étel maradékot eltávolít, amelyektől máskülönben a fogak elromlanának.

magunk Is tudni fogjuk, hogy kereskedelempolitikailag mit akarhatunk és mit kell akarnunk.

Kramáx a továbbiakban George Marot-nak a Le Temps-ben megjelent 6 a középeuTÓpai gazdasági problémákkal foglalkozó egyik cikkét s Tardieu ismert tervét teszi szóvá. Kramár itt a következőket írja:

— A vita elejétől fogva azt az álláspontot képviselem, hogy ebből a kérdésből a politikát teljesen ki kell kapcsolni, mert

nem kívánatos, hogy valami olyan keletkezzék, amiből dunai politikai államszövetség létesülhetne, amely után sok olyan politikus vágyódik, aki a mai nehézségek okát még mindig az osztrák-magyar monarchia fölbomlásában látja.

Kramár ezután a mezőgazdasági autarkia felé irányuló német politikára áttérve, ennek okául azt az óbajt tünteti föl, hogy Németország háború esetére ne szoruljon más államok élelmiszerére. Megállapítja, hogy Olaszország és Franciaország is önellátásra törekszik. Kramár ezután a következőket írja:

— Nem 6zabad lepleznünk, hogy politikailag talán tudjuk, hogy mit akarunk, de gazdasági téren teljesen igaza van Marót ama

állításának, hogy nincs világos kereskedelempolitikai tervünk. Semmi szomorúbb nem történhetett, mint amilyen volt a tanácstalanságunk, amikor három év előtt a magyarok eljöttek, hogy a kereskedelmi szerződésről tárgyaljanak, és mi elküldtük őket, hogy nézzék meg Karlsteint, s amikor onnan is visszajöttek, akkor elküldtük őket — haza. Iparunk ennek árát súlyosan megfizette. És valljuk be, még mindig homályos az a kérdés, i hogy meddig kell mennünk, illetve meddig mehetünk mezőgazdaságunk és iparunk védelmében s ez a homály nehezíti meg kereskedelempolitikai tárgyalásainkat éppen azokkal, akik hozzánk legközelebb állnak.

Sajnos, nincs nálunk senki, akinek kellő tekintélye volna, vagy aki akarná és képes volna tekintélyét fölhasználni arra, hogy ebben a kérdésben határozott irányvonalat kövessünk. Minden bizonnyal helyeslem a mezőgazdaság oly segélyezését, amely az államnak nem árt s nem árt magának a mezőgazdaságnak.

Csak olyértelmü önellátásra szabad törekednünk, hogy háborús konfliktus esetén akkor

London, szeztember 11. A New Chroniele első oldalán szenzációs külsőségek között közli a hirt, hogy Pierre Cot, Franciaország

légügyi minisztere és kísérete a három legnagyobb és legmodernebb francia repülőgépen utazik Moszkvába, hogy bemutassa a francia légiflotta csodáit az oroszoknak. Cot kíséretében utazik Barres tábornok, a francia hadirepül és zet főfelügyelője, Caquot, a léghajózásügyi miniszter technikai igazgatója, Dauzeau kapitány, a léghajózásügyi minisztérium vezérkarának egyik fiatal reménysége és Chaumie igazgató, a polgári repülésiét vezető egyénisége.

Az angol lapok véleménye szerint a francia—orosz közeledést elsősorban az uj német politikai kurzus okozta. A világ jelenleg ugyanúgy csoporiosodik, mint 1914-ben. Franciaország Oroszországhoz közeledik, Németország pedig Olaszországhoz. Frauciaorszugban biztosra veszik, hogy Németország másfél év alatt hatalmas légiflottát épít. Éppen ezért a franciák bármiáron ki akarják építeni a francia—orosz alianszot és az ni katonai szövetséget elsősorban a légi fegyverek ö®sz-! hangbahozásának és tökéletesítésének irányé-1 bán építik ki. A francia nagyipar a közeljiö-l

is elláthassuk önmagunkat, ha a háború a hiányzó élelmiszerek behozatalát lehetetlenné tenné.

Az ipari kivitel érdekében elkerülhetetlen, hogy mezőgazdasági termények behozatala számára lehetőséget teremtsünk.

A Prager Préssé tanácsa

A Prager Presse Gratz Gusztáv volt magyar külügyminiszter egyik cikkére válaszol. Gratz a középeiurópai orientáció legnagyobb akadályát a kisantantban s annak magyarellenes szellemében látja. A Prager Presse úgy véli, hogy az együttműködésnek ez nem komoly akadáa \

Vőben elsőrendű hadirepülőgépeket Szállít Szovjet o r o s zors zágn ak.

Herríot Rigában

Riga, szeptember 11. Herriot-t Rigában ünnepélyesen fogadták. Moszkvából való elutazása előtt a kiváló francia diplomata tiszteletére ünnepi előadást rendeztek az állami színházban. Az előadás a francia forradalom dicsőítéséből állott és 1917 óta most történt meg először, hogy a francia lobogó megjelent a szovjetszinpadon* A francia vendégek a volt cári páholyban foglaltak helyet. Moszkva ez alkalommal különben is tele vo?t francia lobogókkal. Elutazása előtt Herríot Litvinorvai tanácskozott.

A sfovjei 55.000 hivatalnokai leépített

Moszkva, szeptember 11. Hivatalos jelentés szerint az elmúlt három hónap alatt Moszkvában 55.000 államhivatalnokot elbocsátottak állásukból. Az elbocsátott hivatalnokokat

fölszólították, hogy hagyják el Moszkvát és telepedjenek le Szibériában vagy Turkesz- tánban. Azokat, akik vonakodtak a paranc9a kisantant „pozivitásának“ mértékét sokban éppen Magyarország politikája határozza meg.

Bence lapja a többi között ezeket írja:

— Csehszlovákia és a kisantant többi állama sohasem titkolta azt a kívánságát, hogy a középeurópai probléma lehetőleg tartós megoldást nyerjen és hogy ennek kapcsán Ausztria és Magyarország is középeurópai orientációt kövessen.

Magyarországnak a németekkel való kapcsolatai, vagyis német orientációja 6em hozzák ki

a kisantantot nyugalmából és türelméből.

nak eleget tenni, azonnal kitoloncolták a fővárosból és megvonták tőlük a munkanélküli segélyt.

1. Mozin Aladár vizsgálati fogságát is helybenhagyta a felsőbíróság

Prága, szeptember 11. A Lidové Noriny I ngvarról keltezve a következőket jelenti:

— R. Vozáry Aladár magyar ellenzéki szerkesztő és Bíró tanár előzetes letartóztatását, amely egy hónapig tartott, rendes vizsgálati fogsággá változtatták át. Nyomban, egy hónap előtt bekövetkezett letartóztatása után Vozáry és védője, dr. Toronszkv ügyvéd jogorvoslattal élt a letartóztatás ellen, de a kerületi bíróság vádtanácsa a fel- folyamodást elutasitóttá. A kassai felsőbíróság a kerületi bíróság intézkedését megerő- sitette és visszautasította azt a kérést is, hogy Vozáryt helyezzék szabadlábra évadék lefizetése ellenében. A vizsgálóbíró indítványára az előzetes letartóztatást további tizenöt nappal meghosszabbitották ami ellen a gyanúsított nem tiltakozott, ezzel szemben Vozáry és Biró, valamint védőik, dr. Toronszky és dr. Juszkovies panaszt adtak be a vizsgálati fogság ellen. Ezt a panaszt is elutasították. A gyanúsítottakkal, szombaton közölték a kassai felsőbíróság határozatát. így Vozáry és Biró továbbra i« fogva marad.

— Ivánka Imre Szlovenszkón akar letelepedni.

Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az

Esti Éjéig jelentése szerint Ivánka Imié budapesti ügyvéd, aki részese volt annakidején a hbes sópanamának, az elmúlt napokban letelepülés engedélyt kért a csehszlovák hatóságoktól, mert Szlovenszkóba akar költözni.

— Marconi lissaboni kísérleti állomása tűzvész martaléka lett. Lissabonból jelentik: Marconának Lissa-bon közelében lévő rövidhullámú drótnélküli leadóállomását tűz pusztította el.

iya. mert

A KÉK GYÉMÁNT

REGENV Irta: IFI. BÓKAY JÁNOS

m

— Ez talán nem tartozik ide dörmögte fogai között Juhász Géza.

György nőm szólt sommit. Érdeklődve,

szinte fürkészve nézte a lányt és a bárót. Késen volt, figyelt.

— igen. igen, hiszen én is . úgy értem — igyekezett magát kimagyarázni Edith- — Természetesen, mikor szobámba vonultam, kényelembe helyezkedtem. Hol is hagytam abba? Igeu . • • Tehát amint bizonyosra vette)-,!. hogy nem tévedek és tényleg jár valaki a dolgozószobában, átsurrantam a szalonon és csendesen félretoltam a dolgozószoba bejáratát takaró függönyt. — Itt egy pillanatra megakadt, talán el is sápadt kissé, de tüstént folytatta: — A szobában félhomály volt, csak egy kis kézilámpás állít az asztalon, úgy hogy alig láttam valamit. Mindössze azt vettem észre, hogy háttal nekem, a pónaszek- rény előtt, egy sötét alak guggol. Félsikol- tottam és olyan gyorsan, amint csak bírtam, apámhoz szaladtam.

— Tehát a betörő arcát nem is látta kisasszony? — kérdezte György.

— Nem, háttal állt nekem.

— A sikitásra sem fordult meg?

— Lehetséges. Ezt nem tudhatom, mivel jóformán még ugyanabban a pillanatban kiszaladtam a szobából.

— Szóval nem tudna ráismerni? Az alakjáról, ruhájáról sem?

Edith ijedten nézett a detektivre.

— Nem — mondta határozottan; — hiszen mondom, hogy csaknem teljesen sötét volt a szobában.

— Nem volt önnél fegyver?

— .Nem.

— (in azt mondja, hogy egyenesen atyjához szaladt? — folytat (.^rendíthetetlen nyugalommal a kérdezgetést György, kinek a lány egyetlen arcmozdulata sem kerülte el figyelmét. — így hát még arra sem volt ideje, hogy előbb jelt adjon a cselédségnek?

Edith elpirult, feltekintett a padlóról és szinte ellenséges, haragos pillantást vetett a detektivre— De igen — mondta hidegen — Én csengettem először a cselédeknek és a portásnak. Csak most emlékszem vissza, hogy mielőtt atyámhoz szaladtam, egy pillanatra befutottam a szobámba écs megnyomtam mindkét csengői.

— Szükséges ez a faggatás? — kérdezte bosszúsan Juhász Géza, kinek végtelen ellenszenves volt a detektív viselkedése- — Kérem, ne felejtse el, hogy a baronesz idegei már amugyis erősen meg vannak viselve és legfőbb ideje, hogy kipihenje magát- Mint orvos ...

— Kérem — vágott szavába György — már nem zaklatom tovább kérdéseimmel a kisasszonyt. De a tanár ur se felejtse el, hogy én, mint detektív, szintén csak a kötelességemet teljesítem. Biztosíthatom, hogy azok a kérdések', melyek talán ön előtt szükségteleneknek látszanak, igen fontosak az én szememben.

— így hát nincs többé szükség rám? — kérdezte Edith— Voltaképpen nincs. Csupán arra kérem, hogy néma szemlélője legyen a további kihallgatásnak.

— A betörő kihallgatásának? — hangzott a rémült kérdés.

— Igen, persze erre is sor kerül.

— De miért? Mi értelme van ennek, amikor én még csak nem is láttam és igy semmi felvilágosítással sem szolgálhatok.

— Bocsánat, kisasszony, de mégis csak ön

az, aki őt tetten érte, s ha még oly futólagosán láttunk is valakit, mégis marad róla némi impressziónk. A betörőnek lehettek cinkostársai — ez Györgynek is csak ebben a pillanatban jutott eszébe — és miután csak egy embert fogtak el, nagyon fontos volna, ha legalább annak a valószínűsége nyerne megállapítást, hogy7 az illető azonos azzal, akit Ön tetten ért,

— De• •.

Most Sárossy báró is közbeszólt:

— Súlyt helyez ön arra, főfelügyelő ur — kérdezte udvariasan —, hogy a lányom jelen legyen a kihallgatásnál?

— Súlyt helyezek rá — felelte határozottan a detektív.

A báró megveregette lánya arcát és kedvesen, mosolyogva biztatta:

— Akkor hát, kislányom, nem marad egyéb hátra, mint hogy eleget tegyünk a felügyelő ur kívánságának. És ez talán nem is lesz olyan terhes neked- Hiszen éppen ma este panaszkodtál, hogy ebben a mi ügyünkben nem történik semmi érdekes. Nos hát, úgy hiszem, a betörő kihallgatása elég érdekesnek Ígérkezik- És nem lesz benne semmi félelmetes. Ha volt bátorságod fegyver nélkül bemenni abba a szobába, ahol betörőket sejtettél, csak nem fogsz megijedni egy ártalmatlanná tett, lefülelt, jámbor embertől? Úgysem láttál még soha eleven betörőt.

Edith mosolyogni próbált, de a mosoly nem tudott áttörni arcának ijedt, tanácstalan kifejezésén. Már szinte beletörődött, hogy szembekerül azzal az emberrel, aki rajtafelejtette tekintetét, amikor Juhász Géza újból közbevetette magát.

— Bocsánatot kérek, Sándor bátyám — mondta meglehetősen nyersen —, de egyáltalában nem értek veled egyet. Nem tudom ugyanis megérteni, mi szükség van arra, hogy a detektív ur itt előttünk folytassa le kihallgatásait. Ehhez nekünk semmi közünk nincs. Miért, kellene a szalónodba, a méltó- ságos asszony és Edith elé cipelni egy közönséges betörőt, amikor sokkal kényelmesebb és helyénvalóbb a rendőrségen vallatóra fogni az ilyen csirkefogót. Ha aztán a mi kihallgatásunkra is szükség volna, ez, úgy hiszem, holnap is ráér. Már két. óra is elmúlt és mindannyiunkra ráfér a pihenés.

— Gézának igaza van — helyeselt az öregasszony. ö megértette Juhász Gézát; bármilyen nyersen hangzottak is szavai, a szerelem beszélt belőle. Látta, hogy menyasszonya szenved és segítségére akart sietni.

György nagyon dühös volt. Nem szívesen mondott volna le arról, hogy kiélvezze diadalát s hogy a nagy bankvezér és bájos leánya előtt tanujelét adja kiválóságának. Egy színpadiasán beállított, hatásos jelenetet akart rögtönözni előttük- És miért ez a nagy ellenkezés? Mitől fél Edith és mit akadékoskodik ez a szerencsétlen szoba tudós?

De maga a báró is kezdte már türelmét veszíteni.

— Ejnye, gyerekek — mondta apai tekintélyét latba vetve —, most már aztán igazán elég legyen! Ne szaporítsátok hiába a szót. Nem olyan nagy dolog az egész. És őszintén bevallom nektek, hogy én magam is szívesen megismerkednék azzal az elmés úrral, aki olyan ügyesen megtévesztett és kiosalta belőlem százezreket érő ékszereimet.

A kocka el volt vetve. György arca felragyogott az örömből és Edith arca fakó lett az aggodalomtól- De a rettenetes perc még mindig nem következett el. A detektív, részben a hatás kedvéért, a végére hagyta a betörő kihallgatását; előbb a portást, a cselédeket és a rendőröket hivatta magához- Sajnos, kihallgatásuk nem tartott sokáig.

A portás elmondta, hogy az első csengetésre rögtön felébredt, kinyitotta a kaput s miután nem látott senkit, szólt az arra cirkáló rendőröknek, akik bejöttek vele a házba. Ugyanakkor meglehetős zajjal szaladt le a főlépcsőn a betörő és ki akart menekülni az uocára. Tüstént rávetették magukat, könnyen lefogták, nem is ellenkezett valami nagyon, ée a portásfülkébe zárták. Ott ül még most is. A zsebeit gondosn átkutatták, de csak egy tizpengős bankót és egy csomó, gombot találtak bennük. Ugyanezt vallotta a két rendőr is.