Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-10 / 206. (3316.) szám

^!^<aiMAo^ARFmaja> 7 JÍ0ti* *4**&Uácolc OszUk. a tétek fazma gyásza A bécsi katolikus kongresszuson főpapok és államférfiak beszélnek a katolikus univerzaliz- musról, s valahogy nem is az a fontos, hogy mit beszélnek, mert régi, nemes igazságokat is­mételgetnek, hanem az a fontos, hogy kik fi­gyelnek rájuk és egyáltalán kik figyelnek, ha papok és államférfiak katolikus dolgokról be­szélnek manapság. Elmúlt az idő, amikor a pa­pok publikuma túlnyomórészt sok-sok rózsa- fü'Zéres öreg anyóka volt. elmúlt a ..sápkóros legények egyesületének“ katolicizmusa, ahogy az „erőtől és értelemtől duzzadó11, háború-előtti modernek gúnyolták az egyházi összejövetele­ket, s ha például bekukkantunk az európai saj­tóba, vagy az intellektuális élet egyéb meg­nyilvánulásai közé, meglepetten látjuk, hogy a szellem úgynevezett legjobbjai azok, akik nyugtalan mohósággal és bizó komolysággal lesik a katolicizmus megmozdulásait. Mintha uj szentágo6toni korra ébrednénk: éppen a kereső intellektuellek azok. akiknek ész és logika fo­lyama kacskaringós folyás után betorkollik. a vallás végtelen tengerébe. Milyen különös para­doxon és a vallási csodák miféle kiszámíthatat­lan játéka! A háború előtt azt mondogatták, hogy az egyszerű ember megmarad a vallásnál, az okos e'.megy tőle. A háború után a.z egy­szerű és a buta ember vallástalan lett és sok­szor magáévá tette a marxizmus egyrészének ateizmusát, az okos és a finom ember pedig szégyenlősen és titkolódava viesza-viesza balla­gott a valláshoz. Nem úgy ballagott vissza, igaz, mint a bűn­bánóhoz illik. Kifelé nagyképü maradt és mo­dern. a kor bűnös szenvedélyei és intellektuális szokásai nem kerültek le arcáról, de bővül ősz­ük lelkének barna gyásza és a vallás elisme­rése, főleg a katolicizmus európai jelentőségé­nek méltatása, szinte tolvajnyelvvé vált az in- tellektüellek között, rejtett belátás, amelyről csak súgva beszél társának, ha meggyőződött arról, hogy ez a társ is a magasabb értelmiség­hez tartózik s lehet vele ily bonyolult és erote- rikus igazságról csevegni. Az éjszaka leple alatt, lopva és suttyomban jön vissza a vallás­hoz az intellektuel. A papok és az egyház külső -hatalmasságai talán nem is értik meg mindig a finom értelmiség leikébe lopózott különös val- lássosságot, közülük sokan csak a modern in- tellektüel torz külsejét látják és néha ietenká- romlásrak tartják a katolicizmussal való fur­csa kacérkodást. Pedig nem igy van. Az euró­pai intellektualizmus lelkében tényleg daganat nőtt, amely, ha kifakad, meg fogja mutatni, hogy a mai finom lélek tele van katolicizmus­sal. Az obiigát érvelést szinte fölösleges elmon­dani. Hogy az európai értelmiség mi mindenben csalódott és nem akar sem jobbra, sem balra menni. A tiszta materializmus megrémíti és lel­kének kincseit, az önállóságot és a kiszámítha­tatlan érzelmeket látja veszni benne. A másik oldal durvaságai és véres fanatizmusa ugyan­csak eltaszitja. Ahogy dideregve áll a végletek között és nézi a balfelé és jobbfelé kitört tüze­ket, amelyekben mindig a lélek ég és a szellem ég, a nagy egyedüllétben és félős pityergéeben egyszerre csak látja, hogy valaki áll mellétté, valaki, aki szintén nem mert sem balra, sem jobbra, hanem kilőkötten odaállt a középre, pont oda, ahová az uj szelek, mint valami öreg és lenge vacakot, odafujtá-k az európai kultúra maradványait. De ez á valaki nem didereg és nem pityereg, nem kicsiny és nem gyönge. Jó­ságos nyugalommal, szinte mondhatnék (ha a szó nem volna rceszértelmű) egykedvűen nézi a lelket és a szellemet perzselő máglyákat és azt látszik mondani: „várjunk, majd ha minden elhamvad és a martalócok elkotródnak. elme­gyünk és fölépítjük a mi házunkat11, pz a va­laki óriási és erős. a teste szuhtilis, éteri, .mint a levegő, de ezt a levegőt val ah onnét egy óriási nap világítja át, és meleggé;teszi,•• hogy minden­ki, aki a közelébe jön, örömmel szívja be, mint a nélkülözhetetlent és az élet virágzása megin­dul a közelében. így jött észrevétlenül a kitaszított értelmi­ség mellé a kitaszított kereszténység és az in- tellektuel, a művész, ..a filozófus, a tudós cso­dálkozva emeli rá riadt szemét. S a nagy társ mosolyogva néz vissza és éteri testének suga­raiba; vonja, a másikat-,.v;, , Szvatkó Pál. A kor vezetőáfíamiérSm I Bemard Shaw szerint Mussolini, Dollfuss és Roosevelt A nagy angol iró éleshangu könyvet irt a diktatúra mellett Prága, szeptember 9. A világtörténelem „nagy közbeszólója11, — ahogy Öheetertöu nevezte el Shawt — ezúttal ismét közbeszólt. Kiadta ugyanis könyvalakban azokat az előadásait, amelyeket Newyorkiban az „Academy of Politieal Science11 meghívására tartott. A vékony könyvecskében Shaw módját ejti, hogy korunk valamennyi poli­tikai problémájáról véleményt mondjon. Shaw. le­het, hogy csak udvariasságból, mindenesetre igen nagy jelentőséget tulajdonit Európa szempontjá­ból mindannak, ami ma Amerikában történik. Shaw nyíltan kiáll Roosevelt mellé és a „szabad kéz11 politikájának helyességét hirdeti. Hogy a „szabad kéz“ politikája alatt a diktatúrának azt a barátságos formáját érti, amely ma Amerikában uralkodik, nem lehet kétséges. A diktatúrától való félelem — Írja Shaw, — kiszolgálhatja az emberiséget a tucat-diktáto­roknak. A társadalmi rend, amelyben élünk, minden irodavezetőből, minden pénzemberből és minden vállalkozóból diktátort csinált. Ezek a diktátorok kezükben tartják alkalmazot­taik életét, anélkül, hogy felelősséget vállaltak volna értük. S hogy ezt a rendszert az egész világ előtt szimbolizáljátok, — harsogja Shaw az ameri­kaiak felé, — Newyork kikötőjében óriás-szobrot állítottak fel és elnevezték „Szabadság szobrá­nak11. Az egyetlen, ami erről a szoborról még hiányzik, Dante híres szavaival fejezhető csak ki, amiket a nagy firenzei a Pokol kapujáról olva sott le: „Hagyjatok fel minden reménnyel ti, ak k ide beléptek11. Ezután Shaw rámutat arra, hogy Amerika csak akkor tudja magát is és Európát is kihúzni abból a kátyúból, amibe a mai társa­dalmi rend juttatta, ha mindent elölről kezd s ha szakit megcsontosodott politikai doktrínáival. Természetesen nemcsak az amerikaiaknak mondja meg Shaw ily keményen a véleményét, hanem a többi nemzetet is hasonló tenorban intézi cl. S főleg a nemzetek vezető politikusait állítja kis könyvében pellengérre. Az előszóban, amelyet angol barátaihoz intéz, éles szavakkal ítéli el a meddő kouferenoiázást s különösen a londoni vi­lággazdasági konferenciára talál gyilkos szava­kat. Erről az epizódról szóló sorait a következők­kel fejezi be: „A résztvevő bolondok tehát visszatértek hazai azilumukba, sajnos, a kormányrúd azonban még mindig a kezükben van, s ha mielőbb meg nem szabadítják őket terhes feladatuktól, zátonyra viszik az egész civilizáció hajóját11. Shaw Már évekkel ezelőtt is lelkes kive volt- a dikta­túrának, hiszen ..Almásszekér11 című darabja nem más. mint győzelmi ének a diktatúra mellett, mégis inkább kerülőutakon vezette híveit a dikta­túra felé, — most azonban elérkezett oda, hogy nyíltan kiáll a diktatúra dicsőségét hirdetni. Min­denesetre az idők jelét kell látni abban, hogy ő, akinek sürgönyeimé a következőképpen hangzik: Prága, szeptember 9. A légionárius „Národni Osvobozeni11 első oldalán nagy föl tálalásban hozza Nebyt R.-nek „Hogyan képzeli Németor­szág a jövő Európa térképét11 cimü cikkét. A cikk hü fordítását a következőkben adjuk: — Szeptember 4-én az országúton kerékpá­ron utazott egy birodalmi német Pilsenbe, aki Myto városkában a kerékpárról leesett és sú­lyosan megsebesült. Az első orvosi segélyben való részesítés után a helyi csendőrállomásra küldték, ahol személyi okmányait és poggyá­szának tartalmát ellenőrizték. A motozás során találtak nála egy térképet, amely a gráci „Ai- penland Buchhamilung11 kiadásában jelent meg. Ennek a térképnek a fölírása: ..Haza a biroda­lomba! A békeszerződések csak emberek mü­vei.11 A térképen föltürő színezéssel van kimu­j „Socialist, Pari. London11, s aki eltekintve ettől a I kuriózumtól, valóban egy életet töltött el a szo­cializmus eszméinek hirdetésében, nyíltan állást foglal a diktatúra mellett. Shaw idejét múlt intéz­• menynek tartja a parlamentarizmust és reméli, hogy azok az országok, amelyek megszabadultak tőle, soha nem fognak ismét visszatérni hozzá. Elismerő szavakat Európa politikusai közül úgyszólván csak Mussolinire és Do!l:u?sra talál. MuseoIminek Shaw, — amint ismeretes, —- régi bámulójp, Dollfussban pedig az akaraterőt és konstruktív programadót csodálja. Shaw a di'k taturáról szóló fejtegetéseit a következő szavak­kal fejezi be: „Százezer inkább egy rátermett dik­tátor, mint ezer dilettáns.11 tatva, hogy Európa moly részeiben’laknak né­metek s ezért mely területeket kell Németor­szághoz csatolni. A térkép egyik sarkában gra­fikon van, amelyből az tűnik ki, hogy a béke- szerződésekben megállapított németországi te­rületen mindössze 60 millió német él, míg to­vábbi 36 millió németség lakik a szomszédos államokban. És éppen ehhez a 36 millió német­hez intézi a térkép a „Heim iné Reich!11 fölszó- liitáet. A térképen az is föl van tüntetve, hogy a németek miképpen képzelik el a békeszerző­dések ama revízióját, amelynek során az összes németek egy államban egyesülnének. Némor-or- szághoz csatolandó Hollandia déli része, Bel­gium egy része Malmedy és Enpen városokkal, Luxemburg, Elzász-Lotharingia, Svájc kilenc­tized része, egész Ausztria, Olaszország északi „Hogyan képzeli Németország a jövő Európa térképét" A cseh léflionirusok lapja a német revizionista propagandáról •V ' része (Déltirol, Brixen, Meran és Boizar váro­sokkal). Jugoszlávia egy része, Magyarország­ból Sopron és vidéke. E térkép szerint Cseh­szlovákiából Németországhoz volna csatolandó Pozsony és vidéke, a Lundenburgtól Znaimig terjedő öv. egész Délmorva ország s a Böhmer- wald-Gaunak nevezett, Zmundtól Égerig ter­jedő, mintegy negyven kilométer széles öv. az egész úgynevezett De.utschböhmen, amely egész Pilsenig nyúl (itt volna valószinüleg a vám- és u tlevél v i zsgá 1 a t). Ezenkívül N érne to r s z ágh o z csatol tatnék a Reiehenbergig terjedő öv. Mor­vaországból pedig az úgynevezett Sudeter.land egészen Zwittauig. De Németországhoz csatol­hatnék a Brünn. Iglau és Oiraütz vidéki német sziget is. Lengyelországtól elvennék Felsőszilé­ziát, Ratibort, Pózén egész vidékét és a korri­dort.. Litvánia elvesztené Klejpedát és vidékét, Dánia pedig Söhleswig-Holsteint. — Ilyenfajta térképeket is használ a német propaganda a pángermán gondolat terjesztése érdekében, s a Hitler vezetése alatt álló Német­ország háborús készülődései azt mutatják, hogy egyes németek tényleg készek volnának kísér­letet tenni eme területek megszerzésére, — fe­jezi be közlését a Národni Osvobozeni. BRISTOL.... 3RIST OL„.. BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgálta­tásban vezet! Szoba telje; ellátással személyenként napi 12 pengőért

Next

/
Thumbnails
Contents