Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-09 / 179. (3289.) szám
3 <prxgmMag^arhtrlct> A német kormány elutasító válasza válságos helyzetet teremtett a középeurópai kérdésben Ellentétek a négyhatalmi paktum aláírói között -Az angol sajtó erélyes lépéseket sürget, a franciák a népszövetség elé fogják vinni a német-osztrák konfliktust A Venkov és a Lidové Noviny polémiája ' Prága, augusztus 8. Ismertettük annak idején a miniszterelnök lapjának, a Venkovnak cikkét, amelyben élesen vitába szállt Benes külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatával, amely a bukaresti Univereui cimü lapban jelent meg s amelyben a külügyminiszter a Venkov értelmezése szerint a Duna mentén nagyobb gazdasági egység megteremtésének szükségességéről, mintegy dunai föderációról irt. Azóta a brünni Lidové Noviny és a prágai Venkov között különleges sajtópolémia fejlődött ki, amelyben a Lidové Noviny Benes pártjára kelt, viszont a Venkov legutóbbi számában már az államügyész után kiált. „Büntetendő pletykák" címmel foglalkozik a Venkov a Lidové Noviny cikksorozatával 6 kijelenti, hogy tárgyi szempontból nem leket ugyan vele foglalkozni, de a cikknek hangja és célja olyan, hogy föltétlenül kell vele foglalkozni s ellene a legerélyesebben tiltakozni. — Mindjárt bevezetőben arról ir a Lidové Noviny, — mondja a Venkov, — hogy „nem folytathatjuk azt a politikát, amely a Magyarországgal való gazdasági szakításhoz vezetett." Azt akarja ez talán jelenteni, hogy kereskedelmi politikánk visszatérjen azokba az időkbe, amikor minden okos gazdasági indok nélkül s csupán néhány bizományosunk hasznára milliárdnyi értékben holtunk be Csehszlovákiába gabonát, amelyet jobb minőségben is termelhettünk volna idehaza? — kérdi a Venkov, — majd igy folytatja: Az ilyen cikkek értelmi szerzői nem törődnek a gazdasággal, előttük csakis a politika lebeg, mégha ezért gazdaságunk drága árat is volna kénytelen fizetni. Az is csak politika volt, hogy egyik-másik európai nagyhatalom a csehszlovák köztársaságon kivül egyikmásik középeurópai államot pénzelte, vagy szanálta. S ma, amikor ezek a nagyhatalmak látják, hogy a pénzügyi segítségük feneketlen edénybe való vizöntésnél nem volt egyéb, szeretnének legalább valamit megmenteni, vagy még inkább: szeretnék nieoenásságuk kockázatát másra tolni. S ez a más a csehszlovák köztársaság legyen, amely nagy természeti gazdaságának aránylag jó szervezettsége és lakosságának szorgalma révén fölötte áll a többi középeurópai államoknak. Néhány nemzetközi konferencián már meg akarták oldani ezek a nagyhatalmak ezt a kockázatukat, de eddig még nem sikerült, mert mindegyikük túl akart járni a másik eszén s igy egyikük sem ért el semmit. S' most a Lidové Noviny azt akarja bebeszélni, hogy végül is a „fekete Péter" Csehszlovákia lesz s nem marad számára más hátra, minthogy ezt a hálátlan feladatot vállalja s elintézze, ahogy tudja. — A középeurópai államok fölötti minden arány- lagos előnyünk mellett is, — folytatja a Venkov, — kétségtelen, hogy mi is nehezen küzdünk gazdasági egyensúlyunk megtartásáért e minden anyagi és szellemi erőnket meg kell feszítenünk, hogy elviselhessük az idők súlyosságát. Ezért egészen természetesnek találnék, hogy ne akadjon egyetlen cseh lap sem, amely a középeurópai gazdasági és politikai problémáknak a mi rovásunkra való esetleges erőszakos megoldásának lehetőségével kacérkodna. S hogy minden cseh lap a leghatározottabban ellenkezne még annak sejttetése ellen is, ha egyik-másik nagyhatalom, vagy valamennyi együttesen ránk akarná tukmálni, hogy Középeurópában valami más formában helyezkedjünk el, ami bizonyára életnívónk és politikai jelentőségünk rosszabbodását jelentené. Mert még legnaivabb nemzettársunk előtt is vitán felül áll az, hogy a nagyhatalmak által vázolt újabb középeurópai forma még súlyosabb formája annak a politikának, amellyel például Franciaország a kereskedelmi szerződéseknél a magyaroknak segített elsősorban a mi mezőgazdaságunk rovására; a nagyhatalmaknak semmi érdekük, hogy bennünket segítsenek, érdekük azonban az, hogy — még a mi rovásunkra is — a lehető legtöbbet mentsenek meg középeurópai befektetéseikből. A Lidové Noviny azonban a legkövetkezetesebb kivétel az említett feltété1 ekésünkből. A lap nemcsak, hogy már előre is beleegyezik a nagyhatalmak által való rá- biratásunk lehetőségébe, hanem szinte kétségbeesett lemondás gesztusával igyekszik belenyugodni abba, hogy saját államhatalmunk korlátozásában magunk is részt veszünk, sőt talán a nagyhatalmak még meg is kérdeznek bennünket, hogy mit gondolunk ©felől. Többet nem is vár a Lidové Noviny; sejteni engedi, hogy a dolog már kész és semmi ellenvetés nem segít. Ez a legveszedelmesebb árnya ennek a cikknek. Mert addig, amíg gazdasági életünk minden erejét megfeszíti, hogy a mai válságban megállja a helyét, amig kormányunk az eddigieken kivül további intézkedéseket készít elő, hogy lakosságunk minden rétegének óriási áldozatai árán Í6 megerősítse államunk ellenálló képességét a jövőre nézve, olyan emberek járnak körülöttünk, akik az augurok titokzatosságával azt suttogják, hogy mindez az erőfeszítés hiábavaló, mert államunk gazdasági é6 politikai jövendőjéről — máy akár tetszik, akár nem — a négyhatalmi egyezmény nagyhatalmai fognak dönteni, azok a nagyhatalmak, amelyeknek egyike sem szláv s amelyek sorában a legagilisabb Németország. Reméljük, hogy a Lidové Noviny sem hiszi, hogy Németország valaha is egyetértene azzal, ami a mi előnyünket szolgálná. Végül a Venkov megjegyzi; hogy az ilyen cikkek üldözését kívánja, mert aláássák az állam gazdasági alapjait. 1933 augusztus 9, szerda. ________________ Be rlin, augusztus 8. Amint jelentettük, tegnap nyújtotta át Francois Ponoet francia ügyvivő és az angol követ a német kormánynak a francia és angol kormány jegyzékét az Ausztria ellen indított repülő- és rádió- propaganda ügyében. A német kormány erélyesen visszautasította a két nagyhatalom de marsát. A német kormány válaszjegyzékéiben többek között a következőket írja: „Mindenekelőtt nincs megállapítva, hogy milyen repülőgépekről van sző- A Quai d‘Orsay hivatalos jegyzékéiből kiderül, hogy a szóbanforgó repülőgépek nemzetiségét nem lehetett megállapítani. Az az igyekezet pedig, hogy a nagyhatalmak megtiltsák a német kormánynak, hogy a német népet Ausztria helyzetéről rá dió előadások keretében tájékoztassa, teljesen érthetetlen. Csak azokra az előadásokra emlékezzünk, amelyeket német nyelven tart a etrassburgi rádió." Paris, augusztus 8. A Temps mai száma vezércikkben foglalkozik a demarssal és hangsúly ózza, hogy a demairs a négyhatalmi paktum három aláírója részéről nem akart barátságtalan akció lenni a német kormány ellen, csupán a tényeket akarta kihangsúlyozni. Tény pedig az, hogy úgy Anglia, mint Franciaország és Olaszország egyaránt nagy súlyt helyeznek arra, hogy Ausztria függetlensége továbbra is megórassék. Ezekután leszögezi a Temps, hogy ebben a kívánságban mind a három nagyhatalom egységes. Ha pedig a német kormány nem érti és nem szívleli meg a nagyhatalmak barátságos figyelmeztető szavát, úgy a nagyhatalmak vissza fognak vonulni és a Népszövetség elé kerül az ügy. Ez veit a hangulat Parisban akkor, amikor Francois Poncet átnyújtotta a jegyzéket a német kormánynak. A hangulat azóta alaposan megváltozott. Igaz ugyan, hogy a német kormány erélyes elutasító válaszának híre csak későn érkezett meg Párisba, úgy hogy technikai okokból lehetetlen volt a hivatalos francia körök állásfoglalását nyilvánosságra hozni. Az egyetlen félhivatalos francia állás- foglalás ebben a kérdésben egy Havas- jelentés, amely a késő esti órákban érkezett még meg Berlinből. Ez a jelentés a következőképpen hangzik: A tegnap este a Wolff- iroda által nyilvánosságra hozott német kommüniké egyoldalii beállítása a tényeknek. Ez a kommüniké kevéssé barátságosnak mondható válasz a nagyhatalmak barátságos hangú jegyzékére. Ezzel az osztrák-német konfliktus, amelyben a Berlin, augusztus 8. A berlini lapok kivétel nélkül a francia angol demarssal foglalkoznak vezető helyen. A lapok egybehangzóan kiemelik a demarssal kapcsolatban azt a két motívumot, hogy egyrészt a párisi lapokban beharangozott diplomáciai akció lényegesen korlátozott formában és leenyhitve érkezett el a Wilhelmstras- séra, $ kiemelik annak a jelentőségét, hogy az olasz kormány távoltartotta magát az akcióban való részvételtől. A „Völkische Beobachter“ azt Írja, hogy a kérdés a német kormány válaszával el van intézve, egyébként is a négyhatalmi paktum előírja, hogy a paktum aláírói egymás között barátságos megbeszélés formájában intézik e'l a felmerült vitás kérdéseket. A „Berliner Tage- blatt" nemzetközi pénzügyi érdekeket Iát meghúzódni az Ausztria érdekében megindított diplomáciai akció hátterében. Már pedig — arja a lap — ezeknek az érdekeknek támogatása nem lehet a négyhatalmi paktum alapja. „MusA németek a demarssal kapcsolatban leszögezik, hogy ebben az akcióban a hatalmak nem léptek fe] egységesen, az olasz megbízott például hétfőn visszalépett az akcióban való részvételtől. Az akciónak nyilvánvalóan nincs más célja, mint az osztrák kormányt a külföld és főleg saját népe előtt erősíteni. Úgy látszik, az akcióban a hatalmak Ausztriához fűzött pénzügyi érdekei is szerephez jutottak. Végül hivatkozik a négyhatalmi paktumra, amelynek szellemével ellenkezik, hogy a négyhatalmi szövetség, egyik tagja ellen egy ötödik hatalom érdekében hasonló beavatkozás történhessen. A négyhatalmi paktum célja a bélre mindenáron való biztosítása és ennek megfelelően minden felmerült kérdést a legbarátságosabb formában kell elintézni." A négyhatalmi paktumot azonban nem azért alkották, hogy a paktum aláírói az egyik aláíró ellen pert indítsanak.'" francia-angol demairs békés helyzetet akart teremteni, kritikus stádiumba jutott. A feszültség, amelyet a német válaszjegyzék ebben a kérdésben teremtett, valószínűleg -nem kívánatos az általános európai béke szempontjából. A ma reggeli francia lapok is tartózkodóan foglalkoznak a tegnap este kiadott Wolff- koopuiünikével, mer-t a hivatalos francia álláspont nem ismeretes még. A République a német választ negatívnak mondja. A szocialista Populalre-ben 0. Rosemfeld, Léon Blum külpolitikai szakértője, foglalkozik a német válaszjegyzékkel és azon az állásponton van, hogy hibás lépés a francia és az angol kormánytól ebben a kérdésben elszigetelt diplomáciai akciót vezetni a német kormány ellen, amely nyilvánvalóan nem hajlandó tágítani az osztrák kérdésben folytatott politikai vonaltól — hanem helyet kell adni egy népszövetségi akciónak, amely ebben a kérdésben gyökeresen rendet teremt. Itt többé nem a négyhatalmi paktumról van szó, sőt még csak nem is a versaillesi békeszerződésről, hanem Középeurópa békéjéről. „A titkos diplomácia eljátszotta játékait — fejezi be cikkét a szocialista Populaire kül- politikusa — a Népszövetségé a szó." A Figaro azt kérdi, hová lettek Hitler békeszólamai, amelyeket legutóbbi parlamenti beszédében oly , élénken hangsúlyozott? A francia közvélemény — írja Coty lapja — türelmetlenül, de bizonyos rezigná- cióvai várja a Quai d'Orsay válaszát, mit fognak válaszolni azok az urak, akik nem is olyan régen még azon fáradoztak, hogy egy papiroson négy aláírást gyűjtsenek össze? 6 ölina — irj-a a lap — nem azért- hozta össze a tárgyalóasztalnál a négy európai nagyhatalmat, hogy ezek egymás ellen forduljnak, egy ötödik hatalom érdekében, amely nem tartozik a paktum aláirói közé." A „Deutsche Alilgemeime Zeitung" azt irj-a, hogy a demars „fölösleges beavatkozás", amellyel semmi egyebet nem értek el, csupán azt,.hogy Dollfuss ezzel a „francia segítséggel" ismét súlyosan kompromittálta magát a német nép előtt. Jöjjön Genf — írja a bécsi sajtó Bécs, augusztus 8. A német válasszal kapcsolatban a Reiehspost a következőket írja: A birodalmi kormány aligha találhatott volna szerencsétlenebb formát ennek a kérdésnek az elintézésére. A négyhatalmi paktum szelleme legalább is barátságosabb formát diktált volna a válaszadásra. Ezek után valószínűleg nem marad más hátra, mint Genf, flz angol sajtó fenyegetőzik London, augusztus 8. A londoni sajtó általában elégedetlen a német válasszal. A „Ti-mes" berlini munkatársa -azt irj-a, hogy a jegyzékből világosan látható, hogy a német kormány nem hajlandó enyhíteni a középeurópai feszültséget. Nyilvánvaló most már, hogy Németország osztrák politikájában nem fog változás beáliland. A „News Chronicle" szemtelennek nevezi a német választ, amely csak arra jó, hogy a helyzetet elmérő-esitse. A német kormány ezzel a magatartással beigazolta, hogy a négyhatalmi paktum pa-prrrongy csupán, a német kormánynak az a megállapítása pedig, hogy az osztrák-német viszony olyan kérdés, amelybe más nagyhatalmaknak semmi beleszólásuk, a békeszerződések nyilvános • megsemmisítése. Ha Németország el akarja érni a hékeszerződé- eék revízióját — írja a londoni lap — úgy magának is respektálnia kell a szerződéseket. Ha ez a- barátságos figyelmeztetés ilyen visszhangra talált Németországban, ne csodálkozzék a német kormány, ha a legközelebbi lépések már sokkal barátságtalanabbak lesznek. A Daily Héráid szerint Középeurópa békéje kizárólag attól függ, vájjon hajlandó-e Németország felhagyni az Ausztria belügy-eibe való folytonos beavatkozással, va-gy sem? Ha Hitler a májusban tartott békebeszéd-ét nem fogja valóra váltani, a legközelebb összeülő leszerelési konferencián Németországot az összes résztvevők izolálni fogják. Orkán, tűzvész, árvíz... Páris, augusztus 8. Tegnap irtózatos szélvihar pusztított Marokkó több városában. így Marokeschben olyan irtózatos szélvihar dühöngött, hogy több ház romba dőlt és a határban a termés teljesen elpusztult. Cornwall, augusztus 8. Jelentettük, hogy Cornwall városában tűzvész pusztított. A legújabb jelentések szerint a tűzvész utáni romokat csak több órai munkával lehetett eltakarítani. A kár meghaladja a félmillió dollárt. Körülbelül hatvan ház esett a lángok martalékául. Szerencsére a legfontosabb ipartelepeket a tűzvész megkímélte. Noakhali, augusztus 8. A Megírna folyó áradásának rengeteg áldozata van. Mintegy száz bennszülött telte halálát a megáradt folyó hullámai között. Egy túlterhelt tutajt akartaik kiszabadítani, amelyet a folyó erős sodra Ramgati sziget közelében a zátonyra sodort. Csütörtökön véget érnek az olasz-magyar és osztrákmagyar kereskedelmi tárgyalások Budapest, augusztus 8. (Budapesti szerkesztőségünk teleionijelentése-) Kállay Miklós magyar földművelésügyi miniszter szerdán Becsbe utazik az osztrák-magyar gazdasági tárgyalásokon való részvétel céljából. Vele utazik Hennek budapesti osztrák követ is. A tárgyalásokat csütörtökön be is fejezik. A miniszter és a bizottság tagjai pénteken visszatérnek Budapestre. Fabinyi Tihamér szerdán estére fejezi bn az olasz-magyar kereskedelmi tárgyalásokat, amelyek a legkedvezőbb mederben folynak. Csütörtökön este ő is megérkezik Budapestre. Pénteken minisztertanács lesz, amelyen Fabinyi és Kállay miniszter beszámolnak tárgyalásaik eredményéről. Gyerünk a népszövetség elé! — követeli a párisi sajté Berlin a négyhatalmi paktumot