Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-09 / 179. (3289.) szám
4 'PRXGAI-A\\&tíJRHlKLAE> Budapestről jelentik... Kis jegyzetek nagy dolgokhoz Budapest, augusztus 8. Ha ebeikben a napokban az ember végigmegy Budapest uc- cáin, azt keld hinnie, hogy egy modern Bábelben járkál. Lépt en-nyomom idegen nyelv hangjai ütik meg a fűdét, idegen embertípusok kerülnek az útjába, fehérek és szinesek egyaránt, akik a maguk sajátos módján bámulják meg enneik a városnak sok és nagyszerű szépségéit, mozgalmas uccáit, ízléses, kirakatait és mindazt, amit egy világváros az idegnnek nyújthat. Budapest ma tele van idegenekkel. Valamennyi szállója túlzsúfolt és már a magánlakásokban is alig van kiadó szolba. Kétségtelen, hogy ebben a mostani nagy idegenjárásban az oroszlánrész a cserkész világtáborozásnak jut, — hiszen a jamboree ötvenhárom nemzetét a világnak egyesíti magában, harmincezer idegen cserkész és a kísérők nagy tömege tartózkodik ma Magyar- országon, mely szives szeretettel fogadja a világ minden tájáról idésereglett vendégeket. De ettől az eseménytől eltekintve is, az utóbbi évek során Budapest kedvenc tartózkodási helyévé vált a külföld turistáinak. Az idegenforgalom különösen az utolsó öt esztendőben óriási lendületet vett, ami tagadhatatlanul Budapest székesfőváros áldozatkészségének köszönhető. A székesfőváros vezetői igen helyes érzékkel vetették magukat rá az idegenforgalmi propagandára. Erre eredetileg bizonyára az adta meg az impulzust, hogy a magyar főváros olyan fürdők felett rendelkezik, amelyeknek gyógyhatása vetekszik a világ bármely fürdőjének gyógyító erejével, de ha a dolgok mélyére tekintünk, okul szolgált erre a propagandára az is, hogy az országba érkező idegen tulajdon szemével és közvetlen tapasztalás révén kíván meggyőződni air- tóI a szomorú sorsról, amely Magyarországinak a háború után osztályrészül jutott. De — és tulajdonképpen erről akarok beszélni — amilyen mértékben nőtt a székes- főváros idegenforgalmi propagandájának a sikere, olyan mértékben nőtt az irigység is ezzel a sikerrel szemben. Mint minden élő szervezetnek, ennek is támadtak parazitái. Emberek, akiknek sem tudása, sem műveltsége, seim hozzáértése nem volt, egyszerre idegenforgalmi szakértőként jelentkeztek a fórumon és ma már az a helyzet, hogy azt a nagyszerű szervezettséget, amelyet a főváros a maga erejéből és a maga áldozatkészségéből felépített, végső veszedelem fenyegeti. Jönnek emberek, nem tudni honnan, befolyásos protektOrokhoz jutnák, nem tudni hogyan és mindenre rávetik miagukat, amit mások nagy fáradsággal és nagy áldozat- készséggel jól megcsináltak, abban a reményben, hogy részükre is kínálkozik valami érvényesülés és főleg valami jövedelem. Valószínűleg ezeknek a parazitáknak az előretörése érlelte meg a miagyar kormányban (azt az elhatározást, hogy az idegenforgalom 'kérdésiét törvény utján szabályozza. Erre valóban szükség is van, de — a hozzáértők szerint — a ma működő idegenforgalmi szervek teljes mellőzésével! Mert — a székesfőváros idegenforgalmi intézményeit kivéve — azok a legitim és illegitim szervek, amelyek ma az idegenforgalom terén működnek vagy úgy tesznek, mintha működnének, az ide-, génfogalomnak nemhogy hasznára lennének, hanem egyenesen kátána és veszedelmére vannak. Különben is valóságos defetizmus folyik a magyar idegenforgalom terén. Vagy másnak nevezhető-e az, ha mapról-napra azt olvashatod némely lapban, hogy potom pénzért utazhatsz külöldre ugyanakkor, amikor a magyar fürdők úgyszólván üresen állanak lés a nagyszerű magyar tenger, a Balaton, körül alig üdül nyaraló. Nem beszélek természetesen azokról a nagyszerűen megrendezett utazásokról, amelyek például a Pesti Hírlap égisze alatt folynak le. Neim pedig azért, mert a Pesti Hírlap külföldi utazásai a őse re-rendszer alapján történnek. Vagyis [Páriából vagy Rómából legalább ugyanany- ínyi utas érkezik Budapestre éppen ezeknek a cserevonatokniak a révén, mint a hány (magyar utas a külföldnek ezeket a nagy (metropolisait látogatja. Ez idege,nforgatom. Ez propaganda. De minden ellenérték nélkül, csak pusztán a rideg üzleti reklám és csekély anyagi haszon ellenéiben olyan helyekre toborozni közönséget, ahonnan a magyar idegenforgalom rekompenzáeióra nem flzámiiitlhat — ez az idegenforgalmi propagandával való visszaélés- Defetizmus Aminthogy defetizmus az is, — és ezt 'S> e helyütt egyszer már meg kell mondani — amit a budapesti magyar sajtó egy része az utódállamokkal kapcsolatos hírszolgálat terén produkál. Szenzációs feltálalással, külön tipográfiával olvashatunk interjúkat, amelye- [ Jászé, augusztus 8. (Kiküldött munkatársunktól) Sokáig felejthetetlen műélvezetben volt része vasárnap Jászó és környéke őslakosságának, mely több volt az egyszerű szórakozásnál. A jászói keresztéinyszociailista pártszervezet vezetősége elhatározta, hogy a tiszaujlaki árvízkárosultak felségéiyezé- síéihez tehetségéhez képest anyagilag hozzá fog járulni és meghívta a kassai Kath- Legéinyegyesiület műkedvelő gárdáját szimiélőadásra. A kitűnő műkedvelő gárda Farkas Imire Iiglói diákok cimü diáktörténetét mutatta be Jászó leghatalmasabb dísztér méhen, melyet zsúfolásig megtöltött a lelkes közönség. A legéhyegyesület kitűnő műkedvelői nagyon kitettek magukért. Egytől-egyig sziv- veldélekkel játszottak. Külön csak az újonnan felfedezett primadonnát Hoirmyák Manóit emeljük ki, aki a női szerepbe három nappal az előadás előtt ugrott be s ennek ellenére művészi előadást produkált. Kellemes hangija, bájos éneke teljesen lenyűgözte a hallgatóságot. 'A kiváló műkedvelő gárda többi tagja a Gödöllő, cserkésztábor. Este a íáboríüznét Ahogy ezeket a sorokat irom, a cserkésztábor esti zenéje adja hozzá a kíséretet. A hatalmas tölgyek egyik kis tisztásán a hatodik altábor bábeli népe ujjong a tábortűz körül, angolok, csehek, szlovákok, magyarok, jamaikaiak, pa- lesztinaiak dalolnak már egy félóra óta, néhány finn is kő zelebbkérült s valahonnan a túlsó oldalról egy arab tévedt miféléink, csöndesen tűri, hogy vászorfejfödőjét illetékes és illetéktelen kezek fogdosgassák. Este kilenc óra van. A cserkésztábornak ezt a különös hangulatát leírni pislákoló petróleum- lámpám fényénél nem lehet. A toll akadozni kezd, a riporterből előbujik a cserkész, az erdő zug és morajlik, zeng és dalol, — de nem a madarak danáznak most itten, hanem ezerötszáz hold területen harmincezer cserkész, a világ negyven államából. Az irás szinte lehetetlen itt, minden pillanatnak megvan a maga szenzációja, magunk Í6 a tábortűzhez futunk, vele éneklőnk az angolokkal, akik ebben a pillanatban valami különös tréfával vidítják a bihariakat és a nagy kör ősié két. A tábortűz sem alfélé közönséges tábortűz: az égő hasábok által megvilágított alakok előtt hatalmas deszkaemelvény, azon táncolnak, tornásznak a ,,bemutató“-fiuk, ott ugrál és szórakoztat a tábortűz rendezője e — mikrofonba beszél, mert illik tudni, hogy magasra szerelt hangszóró tölcsérek viszik szét a hangot az erdők sűrűjébe s még az is meghallja az egész tábortűzi mókát, aki bent a sátrában pihen. De nemcsak minálunk van tábortűz, hanem a tiz áltálkor valamennyijében. Tessék elképzelni azt a hangzavart, ami most itt ebben a pillanatban uralkodik: minálunk most éppen a jamaikaiak énekelnek, egy félkilométerrel odébb angol nótát szór szét a tölcsér, alattunk a lengyelek tölcsérei szólnak s jobbról-balról, benn az erdőben két teljes zenekar puffog és csinna- drattázik. S mégis milyen kedves, harmonikus minden. Skót fiú, magyar cserkész, lengyel „ibrat“, hindu, turbános scout összeölelkezve állnak a tábortűz körül, nagy, komoly, szép testvériségben s eigy ritmusra dúdolnak valami közösen tájt nult nótát. (kiét a virgonc újságíró Bemossál, Titulescu- val vagy Jelfüiiocisel folytatott le. Ez magáiban vélve miég nem volna baj, ha a lapnak például cisaik egyszer is eszébe jutott volna, hogy aiz utódállamokba szakadt magyarság egy-egy vezetőjét szólaltassa meg és megkérdezze tőle, hogyan él az illető országban lakó magyar kisebbség, mennyire elégítették ki kulturális szükségletét, hogyan fejlesztik iskoláit és milyen mértékben élheti la maga nemzeti életét? Erre azonban nem 'kiváncsi ez a sajtó. Zólyomi Dezső. következő volt: MikuJa Imre, Somajda Tivadar, Azuth Antal, Csűr illa Dezső, Antal Pál, Hopák Béla, Stíhmotzer Alajos, Lengyel József, Buliczfca János, Lukács Ferenc, Pesák Jenő, Halász József, Malaga Ferenc, Szász Árpád, Bakeai József, Szabó Mihály, Czehely Miklós, Martonyiák József, Sonkolyos Sándor, Halta Vilmos. Kivétel nélkül mindegyik a •reá biizott szerepet a legjobb tudása szerint művésziesen alakította. Ebben az akcióban fáradhatatlan és önzetlen munkálkodást fejtettek ki Jászén: Borsódy Sándor, a ker.-ezoc. párt helyi szervezetének elnöke, Zavaitkay János titkár, Eiben Imire, Góts Ferenc éis Zahutnyik Jenő párt- vezetiőséigi tagok, akik az akció élére állva dr. Kába Kálmán körzeti titkár segítségével annak teljes sikerét biztosították. Nemes munkálkodásuknak megvolt az anyagi eredménye is, hiszen a nagy kiadásokon kiviül nyolcszáz korona tiszta jövedelmük maradt, miely összeget Hokky Károly ker.- szoc- nemzetgyűlési képviselő utján a tiszaujlakiakhoz juttatták el, Zeng és dalol az erdő. Énekszó, megafon, nagydob, tárogató, kalapácsütések, biciklicsöngetés, füttyjel: a hangkáosz mégis egyet jelent: a dolgozni akaró testvér cserkészek szép életét.,. Lassan csöndes lesz minden. A közönségnek haza kell mennie, — irtózatos tömeg járt ma délután a táborban, ellepte a sátrakat, az utakat, a fák alját s lélegzetűi sem hagyta a cserkészeket. Ma délután rendes tábori élet nem is volt. Inkább diszkiállitáshoz hasonlítottunk. A tábortüzet eloltják. S a megafonok ebiben a pillanatban minden táborban a Krasznahorka büszke várát fújják. Ez a takarodó. Valaki nagyon szépen fújja, benn valahol a központban s a megafonok világgá szórják a hangokat... Harmincezer cserkész gyönyörű tároigatószó mellett megy aludni... Visszhangoznak az erdők. Különös érzés... Éjjel azonban éppen a mi sátrunkban, nagy küzdelmek voltak az őrséggel. Senki sem akarta elhinni, mikor fölkeltették, hogy őrségre kell mennie. Sűrű és erős küzdelmünk volt lábakkal és pokrócokkal. Később jobbról és balról horkolni kezdett valaki. Csöndesen átnyúlok és befogom az orrát. Fuldokolni kezd és fölébred. Alighogy ezt elintézem, horkol a másik is. Ezt föltfütyüljük közösen. Mérgesen ébred. Az őr bedugja a fejét. — Ez semmi! — susogja, — menjetek át az ausztráliai táborba, ott van valaki, aki úgy horkol, hogy diplomáciai beavatkozás lesz a vége, mert a lengyelek nem tűrik!... Reggel félhétkor ismét táxoga tőszót röpítenek szét a hatalmas megafonok. Ébresztő után — van-e, aki ne hinné — szórakoztató zenét közvetít az erdei rádió, — zene mellett isszuk a tejet, zene mellett főznek a szakácsok, egy bécsi nóta, egy cseh dal, egy magyar... így megy most órákig. Kíséretül: favágás. Milyen jó most itt, hogy nincsen közönség a táborban. Magunknak élünk, vidáman, kedvvel. Bocsánat most veszem észre, hogy riportot nem írtam. Be kellett volna számolnom talán a megtörtént eseményekről, a fölvonulásokról, a műsorról, el 1938 augusztus 9, Mftrdft. kellene mondanom, milyen pompás és bőséges az élelem s milyen higiénikus — a pucolt csirkét ma jégben és szalma közt kaptuk —, hogy a vízvezeték milyen pompás, hogy a fegyelem! milyen jó, — hidegen és ridegen kellene írnunk, de olyan jó kikapcsolódni az újságírói minden^ napból, élni ezt az erdei félvad életet, tejet inni, skótokkal diskurálni, görögökkel barátkozni, amerikaival lökdösődni, — „és egyáltalában44.*. Nem is lehetne folytatni az írást. A pesti kör zönség megérkezett, ellepi az erdőt, vége minden szépségnek, hangulatnak, következik a lárma, a csodálkozás és a kiállítás. Itt a cirkusz... Beszagolnak még az egérlyukba is... Szombathy Viktor. ★ ★ ★ Baden Powell elutazott Gödöllőről Gödöllő, augusztus 8. Lord Baden-PoiweJI kedden elutazott Budapestről. A búcsúztatás ünnepélyes formáiban ment végibe valameny- nyi cserkész részvételével- A cserkészeik felvonulást rendeztek Baden-Powell előtt, aki elragadtatva szemlélte a katonásan menetelő cserkészcsapatokat. A felvonulás után hatalmas tábortüzet gyújtottak, amelynek egy rőzséjével Baden-Powell tálborról táborra ment éis így gyújtott kisebb őrtüzeket. Baden-Powellt Horthy kormányzó vendégül látta, amely alkalommal a cserkésztábor minden kiválósága és híressége is hivatalos volt. A külföldi cserkészek állandóan utóm vannak. Sorra 'járják Magyarország jelented sebb vidéki városait és nevezetességeit. Bárhol is fordulnak meg az idegen cserkészek, mindenütt a 'legnagyobb szeretettel és barátsággal fogadják őket Gusztáv svéd trónörökös Debrecenben Debrecen, augusztus 8. Gusztáv Adolf svéd királyi herceg hétfőn feleségével együtt Debrecenbe utazott és a Tisza szállóban szállt meg. A vendégkönvibe Mr. és Mrs. Boy néven jegyeztették be magukat. Megérkezésük után autóval kihajtattak a Hortobágyira és gyönyörködtek a délibáb csalóka képeiben. Visszatérve megtekintették az egyetemet, a klinikákat, bejárták a Nagyerdőt, fürödtek a strandon, majd egy tánclokálba mentek, ahol divatos táncokat lejtettek a parketten. Majd miután Debrecen minden szórakozási lehetőségét kimentették, visszatértek Gödöllőre. Adakozzunk a árvízkárosultak javára Ismeretes, hogy a tiszaujlaki árvízkárosultak segélyezésére Esterházy János országos elnökkel az élén mozgalmat indított az országos keresztényszocialista párt és felhívással fordult a nagy- közönséghez, hogy támogassa a borzalmas elemi csapás áldozatait. Adományokat köszönettel átvesz az országos keresztényszocialista párt központja is, és kéri a nemesielkü adakozókat, hogy adományaikat Tomaschek Lajos központi titkár címére küldjék (Bratislava-Pozsony, Ventur-ucca 9. sz.) A pártközpont az ajándékokat megfelelő helyre továbbítja és kívánatra nyilvánosan nyugtázza. B. P. pozsonyi lakós 100 koronát juttatóit erre a célra, amiért hálás köszönetét mond a pártközpont. i A sorompó nélküli útkereszteződésnél elütött egy szekeret a rimaszombati személyvonat A szekér mindkét utasa meghalt Rimaszombat, augusztus 8. (Bajáit tudósli- tónik távirati jelentésié.) Ma reggel a Rimaszombatból négy óra negyven porckor induló •személyvonat Jánosi község közeliéiben a hármas számú őrháznál elütött egy parasztiszekeret. A szekéren Füllöp Barna jánosi gazdálkodó igyekezett ki a mezőre a tenméshordás- hoz és magával vitte Laszíka János klenódi aratóimnnkást is. A kéit ló és a kocsi elülső része keresztül jutott a síneken, de a kocsi hátsó részét elkapta a vonat. Az összeütközés következtében a kocsi hátsó iésze teljesen leszakadt és a két ember lezuhant a pályatest mellé. Ftilöp Barna azonnal ikiszenvedett, Laszka Jánost pedig a fején és hátán szenvedett, valamint súlyos belső sérülésekkel eszméletlen állapotban szállították be a rimaszombati kórházba, ahol még a délelőtt folyamán meghalt. A lovak életben maradtak és körülbelül kétszáz méternyi távolságra vágtattak ed & szekér roncsaival. Még a délelőtt folyamán járásíbirósági bizottság szállt kt & helyszínére, hogy a szerencsétlenség részleteit és a •felelősséget megállaipiták. Az eddigi feltevés szerint a szekéren ülők elaludtak, miikor a szekér keresztülhaladt a pályatesten, de kétségtelen az, hogy a szerencsétlenséget elsősorban a sorompó hiánya okozta Jászó vidéke a tiszaujlaki árvízkárosultakért A kassai Kath. Legényegyesület műkedvelő gárdája sziníelőadásai tiszta jövedelmével enyhíti a tönkrement Tiszánj lak nyomorát Sárogatószó mellett menneü aludni a világ cserkészei Esti hangulat a jamboreen