Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-04 / 175. (3285.) szám

1933 augusztus 4 péntek'. a—«g? imiuMBiniiniiiw tiiiiiw <X>M<aiA\\o^5kRHTPMI> Amerika és Japán szédítő arányú fegyverkezésbe kezd a Csendes Óceán hegemóniájának a megszerzésére Az óriási arányú japán tengeri hadgyakorlatra és uj hadihajók építésére Amerika huszonegy nagy csatahajó építésével válaszol — A Fiilöp- szigefek parlamentje kimondotta az Egyesült Államoktól való elszakadást Newyork, augusztus 3. Az Egyesült Álla­mok politikai és diplomáciai körei nagy iz­galommal figyelik Japán tengeri akcióit és legújabban különösen nagy feltűnést keltett az a nagy flottamanőver, amely ennek a hétnek az elején kezdődött meg a mókádé főparancs­noksága alatt. Ezen a nagy tengeri gyakorlaton, amely a modern tengerészet történetében is páratla­nul áll, az összes h adónemekhez tartozó száz­ötven hadihajó vesz részt s azonkívül az egész japán tengerészeti légi haderő is köz­reműködik. Amerikai politikai körök véle­ménye szerint Japánnak e® a tüntetőén nagy flottagya­korlata felelet az amerikai tengerészeti haderőknek a Hawai szigetek közelében megtartott nagy gyakorlatára s az ameri­kai hadihajóknak a Csendes óceán vizén való állandó koncentrációjára. A csendesooeáni problémák fokozatosan a világpolitika tengelyébe nyomulnak elő- Newyorki diplomáciai körökben rámutatnak arra, hogy Franciaország néhány nappal ezelőtt azért szállott meg a délkinai tengerben hét kis szigetet, mert meg akarta előzni a japán akciót Japán kereskedőd kiörök már régóta követe­lik a kormánytól ezeknek a szigeteknek a megszállását, a japán kormány azonban úgy gondolta, hogy a nagy tengerészeti' gyakor­lat után lesz még erre ráérő ideje. Közben azonban Franciaország megszállotta a hét kis szigetet, amelyeknek nem is annyira gazdasági és kereskedelmi jellegük a fontos, mint inkább stratégiai szerepük. A hét szi­get ugyanis kitűnő bázisul szolgálhat hadi­hajóknak. Bizonyos, hogy Japán tiltakozni fog a francia okkupáció ellen. A csend esoceání problémák között első helyre került a Fülöp-szigeíek kérdése. A malája szigetvilágnak ez a szigetcsoportja, amely mintegy ezer nagyobb és kisebb szi­getből áll, az Egyesült Államokhoz tartozik s 1016 auíguezhis 29-én meghozott alkotmányát 1038 augusztus 30-án egészítették ki. A szi­get főkormányzója és alkormányzója képvi­seli az amerikai államhatalmat, amennyiben ezeket az Egyesült Államok elnöke nevezi ki- A népképviseletet általános titkos választó­jog alapján alkotott képviselői és szenátusi kamara alkotja, a törvényhozói hatalom azonban a főkormányzó vétójoga következté­ben rendkívül korlátozott. A szigetvilágnak tizenhárom millió lakosságából mintegy 12-000 a fehér, 40.000 a kínai, 8000 a japán. A sárga fajtának a beözönlése azonban egy­re jobban tart itt is, éppen úgy, mint Ausz­trália területén. Már évek óta mutatkozik a Philtippini szigetek politikai mozgalmában az a törekvés, amely a nemzetek önrendel­kezési jogára való hivatkozással függetlensé­get kiván a Fülöp szigeteknek is és az Egye­sült Államoktól el akar szakadni- Az ameri­kai politikai körök véleménye szerint Ezt a törekvést a japánok titokban erőtel­jesen támogatják. Japán túlnépesedésének következtében ugyan­is kénytelen expanzív politikára és a gyar­matosítás szempontjából sokkal inkább jön­nek számításba az Óceánban elterülő szige­tek, míg a zordonabb éghajlatú Mandzsúria, ahol a "déli éghajlathoz szokott japán nehe­zebben akklimatizálódik. A japán imperialista politikának határozott célkitűzése a déli expanzió s már évek óta hangoztatja a Csendes óceán szigetvilágára vonatkozólag a Monroe-elvet. Politikai törekvéseiben azonban közbeeső ál­lomásokat választ s igy elsősorban az idegen államok gyarmatterületeit önállósági törekvé­seikben támogatja, hogy azután Japán érdek­körébe vonja azokat. A Pbi 1 ippini-szigeteken az önállósági mozgalom már annyira előreha­ladt, hogy manillai jelentés szerint a FiilöprSzfigetek parlamentjének két háza túlnyomó többséggel mondotta ki tegnap a szigetcsoportnak az Egyesült Államoktól való azonnali elszakadását. Ez a híradás érthető izgalmat kelt az ameri­kai körökben. Egészen bizonyos, hogy a Csendes óceán problémái már a közeljö­vőben diplomáciai afférra vezetnek egyszeriben a világpolitika központjába ke­rülnek. Ilyen szempontból tekintik Amerikában a japán hadgyakorlatot s fogadják azt ahirt is, hogy Japán újból hozzálátott flottájának ki­egészítéséhez s tengeri haderejét arra a leg­magasabb fokra akarja emelni, amelyet a lon­doni szerződés engedélyez a számára. Első­sorban négy rendkívüli gyorsaságú, legmo­dernebb típusú páncélos cirkálót építtet meg. Amerika felelete még huszonnégy órát sem váratott magára- Roosevelt elnök most a Hyde-Parkban tölti szabadságidejét, ez a sza­badságidő azonban ugyancsak el van foglal­va munkával. Az elnök egyrészt nagy erély- lyel folytatja a gazdasági újjáépítésre irá­nyuló offenziváját, másrészt azonban nagy figyelmet szentel külpolitikai kérdéseknek is. Hyde-Park, augusztus 3. Tizennégyezer bank, amelyek mindegyike az amerikai harminc százalékos, ötezer dolláron alu.i vá- hogy támogatni fogja a gazdasági megújítás tervének végrehajtásában. Az amerikai félmilliárd dolláros belső köl­csönt, amelyet julius 30-án írtak ki, hatszo­rosan túljegyezték. Newyork, augusztus 3. A newyorki tőzsde vezetősége uj tőzsdei előírásokat készít elő, amelyek spekulatív értékpapirvársárlásnál a fedezetekre uj minimális tételeket szabnak meg. Egy ötezer dolláron felüli vásárlásnál harminc százalékos, ötzer dolláron aluli vá­sárlásnál pedig ötvenszázalékos fedezetet fognak megkövetelni. Washington, augusztus 3. A gazdasági újjá­építés vezetősége a hollywoodi filmipart te­lefon utján felszólította, hogy belső dif­ferenciáit mielőbb szüntesse meg s a lehető leggyorsabban rendelje alá magát az uj mun­ka Code-nak. Ismeretes, hogy az elmúlt na­pokban a hollywoodi filmiparban a technikai munkások bérdifferenciák miatt sztrájkba léptek és ezért a legtöbb nagyüzem beszün­Prága, augusztus 3- A Poledmi List mai száma „A legfelső bíróság elnöke kijelenti, hogy a kormányhatalom befolyásolja az igaz- ságszolgáltatást“ címmel a következőket ír­ja: A Právni Obzor című lapban a briinni legfelső bíróság elnöke, Fajnor dr. ma az igazságszolgáltatás függetlenségének fontos kérdésével foglalkozik. Kijelenti, hogy igaz­ságszolgáltatásunk komoly válságban van, mivel a politikai végrehajtó hatalom már a® államifordulat óta rendszeresen törekedik arra, hogy nagyobb befolyást nyerjen a bí­ráskodásra és az igazságszolgáltatást telje­sen a saját befolyása alá juttassa. A törvény­hozó és a végrehajtó hatalom mellett a bírás­kodás is önálló hatalmat képviselt, ma azon­ban csak a kormányhatalom egyik ága. Faj­nor például veszedelmesnek tartja a minisz­teri szemléket. A bírák szerinte exisztemcáa és munkateljesítmény tekintetében rosszab­bul állanak, mint a többi tisztviselők. Fajnor azt állítja, hogy állandóan nő a nyomás az igazságszolgáltatás erejének gyömgitésére. Ez a nyomás a folytonos politikai mozgalmak­ból ered. Dr. Fajnor azután a politikai és osztálybiráskodás ellen fordul és a követke­zőket mondja: „Ha államunkban a bírásko­dás helyzetének gyengítését tovább folytat­ják és e célból az eddigi metódusokat veszik tovább igénybe, akkor elmondható, hogy itt Roosevelt elnök ma jóváhagyta az elébe terjesztett tengerészeti programot, amely huszonegy uj hadihajó építését irányozza elő. Amerikai politikai körök ugyan azzal indo­kolják ezt a hatalmas fegyverkezést, hogy a hadihajók építésével az Egyesült Államok kormánya szociális célokat kíván szolgálni, amennyiben sok-sok ezer munkás kap majd kenyeret az állami és a magánvállalkozók ke­zén levő hajóépítő dokkokban, azonban min­denki tudja, hogy a hajóépitési program nem gazdasági, ha­nem imperialista célokat szolgál. Ezt különben hivatalosan is beismerik, ameny- nyiben a Hyde-Parkból érkező legújabb je­lentés szerint a nagy flottaépitési program közvetlen kö­tette munkáját. Ezenkívül a gazdasági megújítást vezető bizottsága egynéhány iparágnak, különösen a rádióiparnak és a müselyemtermelőknek, amelyek együttvéve több mint negyedmil.ió alkalmazottat és munkást tartanak, egy ideig­lenes Code-t engedélyezett, amelynek kö­vetkeztében újabb 40.000 munkanélküli kap­hat m un k a 1 bet ő séget. Times is money Harrisburg, Pennsylvánia állam, auguszt. 3. Szedán éjszaka egy Pennsylvánából Was­hingtonba szálló repülőgépen konferenciát tartottak a pennsylvaniai bányamunkások sztrájkjának ügyében. A konferencián a gazdasági megújítás veze­tője, Johnson, Pennsylvánia államának kor­mányzója, Inchot és a szén és koksztársaság elnöke, Moses vett részit. Johnson Pennsyl- vániáíban felszólította a nagyvállakozókat a Roosevelt-Code támogatására. A konferen­cián azokat a lehetőségeket tárgyalták meg, hogy miként lehetne a pennsylvániai bá­nyászsztrájkot likvidálni. Kollomios rendszerét igyekeznek érvényre juttatni, mely az igazságszolgáltatást először koldussá, azután rabszolgává, majd politi­kummá akarja tenni.“ Igazán kár, hogy le kell mondanunk arról, hogy kommentárt fűzzünk Fajnor elnök fejtegetéseihez — feje­zi be cikkét a Poüedm List Nagyszebenben megalakult a romániai németek Hitler-pártja Nagyszeben, augusztus 3. A romániai belpo­litikái életnek ima nagy szenzációja van. Nagy­szebenben a romániai németek megalakították a nemzeti szocialista pártot. Az alakuló köz­gyűlésen a romániai németeken kiviül Hitler megbízottai Í6 megjelentek. Többek között Fricke birodalmi biztos és von Schulleniberg bukaresti német követ. Az erdélyi németek hit­lerista mozgalma és politikai szervezkedése a romániai közvéleményt a legélénkebben foglal­koztatja. Általános az a meggyőződés, hogy a román sajtó éles támadásban fogja részesíteni a mozgalmat és annak vezetőit. Az alakuló köz­gyűlésen, miként azt a lapok ne-m minden mel- Lékgondolat nélkül megjegyzik, számos állami szolgálatban állott német nemzetiségű tisztvi­selő is megjelent, Gazdasági újjáépítés repülőgépen, főidben, vízben egész Amerikában Hatszorosan túljegyezték az amerikai kölcsönt Tizennégyezer bank fogadja e! ioosevelt code-ját A legfelső birőság elnöke szerint „komoly válságban van az igazságszolgáltatás" vetkeznténye annak a japán bejelentésnek, hogy a keletázsiai szigetország uj csataha­jókat szándékozik vízre bocsátani. Amerika uj hajóépitési programját erre az esztendőre 46 millió dollárban értékelik. Azonban ez az összeg csak jelentéktelen ré­sze azoknak a kiadásoknak, amelyek a követ­kező bárom évben terhelik meg az Egyesült Államok költségvetését. Amerika ugyanis eb­ben a három esztendőben összesen 238 millió dollárt ferdít tengerészeti flottá­jára, vagyis egytizenötödét annak a hatalmas, 3300 millió dollárt kitevő összegnek, amelyet a kö­vetkező három év folyamára közmunkákra irányoztak elő. Az elnökhöz közelálló politi­kai körök kijelentik, hogy Amerika tengerészeti programja azt a célt követi, hogy az Egyesült Államoknak biz­tosítsa a tengeren azt a hatalmat, amely az Uniót az érvényes szerződések értelmében is megilleti. Ezek a hírek kétségtelenül igazolják azt a régóta elterjedt közhitet, hogy Keletázsiának és Amerikának két legna­gyobb hatalma versenyfegyverkezésbe kez­dett. Pacifista körök attól tartanak, hogy a széditőarányu fegyverkezés előbb-utóbb fegyveres 'konfliktusra fog vezetni. Azzal kell számítani, hogy az elkövetkező évtized a Pacific Óceán problémájának jegyé­ben fog állani, arról lesz majd szó, hogy kit illet a hegemónia a Csendes Óceán 194 mil­lió négyzetkilométernyi területén, a csillagos lobogót-e, vagy pedig a felkelő nap országát. Gyilkol a hőhullám Amerikában Newyork, augusztus 3. A fullasztó, szinte kibírhatatlan hőség az Egyesült Államok te­rületén még egyre tart. A bőségnek szerdán 27 halálos áldozata volt. Honop kezdődnek a magyar-olasz keres­kedelmi tárgyalásik Az osztrák-magyar tárgyalásokat kedden folytatják Budapest, augusztus 3. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Rómában az olasz-magyar kereskedelmi tárgyalások pén­teken kezdődnek. A tárgyalás előrelátható­lag nógy-Öt napig fog eltartani. A megálla­podás a magyar buizakivitelt s az ennek re- kompenzációjaként történő olasz ipari cik­kek behozatalát fogja szabályozni. Az elmúlt napokban félbeszakított magyar- osztrák kereskedelmi tárgyalásokat a jövő kedden folytatják Bécsben, ahol a magyar kormányt Kállay Miklós fogja képviselni. A kormány a Szepsi esettel egyidejűleg Eger és Dux német nemzeti szocialista városblráitcl is megtagadta a megerősítést Prága, augusztus 3. Megemlékeztünk arról, hogy a belügyminisztérium Szepsd magyar nemzeti párti városbiráját és biróhelycttesét nem erősítette meg állásában. Ezzel egyidejűén hasonló intézkedések történtek a szudétanémet vidéken is. Az uj községi választási rend értelmében legutóbb Kaaden város polgármesterét fosztották meg hivatalától, most pedig a belügyminisztérium a csehországi Eger polgármesterétől, a német nemzeti szocialista Schneidertől tagadta meg a megerősítést. Ugyanígy távolították el Dux polgármesterét, Hartingot is, aki szintén a német nemzeti szocialista párt tagja. Chodauban a kommunista párt polgármesterét fosztották meg állásától. Herrlot elindult keleteurópai útjára Paris, augusztus 3. Homo! csütörtökön délután három órakor Marseille kikötőjében hajóra szállt s elindult keleteurópai útjára. Első állomása Konstantinápoly lesz. Ostromállapot Nicaraguában Ma.nagua, augusztus 3. Nicaragua köztársa­ság kormánya szerdán a főváros és az egész ország területére kihirdette az ostromállapo­tot. Erre a rendszabályra amiatt a kata­sztrofális bombarobbanás miatt volt szükség, amely a Campo de Martén, a nemzeti gárda laktanyái táján történt. A robbanás alkalmá­val harminc ember sebesült meg súlyosan s többen el is pusztultak. A merénylők köz-iil többeket letartóztattak. 3

Next

/
Thumbnails
Contents