Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-04 / 175. (3285.) szám

4 1933 augusztus 4, péntek. A pozsonyi felsőbíróság felmen­tette Holly Jenőt, a Grenzbote munkatársát a nemzet- gyaiázás vádja alól Pozsony, augusztus 3 (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Holly Jenő, az ismert pozsonyi újságíró a pozsonyi Grenzbote egyik tavalyi száméiban szokott heti rovatában, amely­ben a „Hetedik nap'4 címen minidig az elmúlt hét aktuális eseményeit kommentálja, — cik­ket irt a csehszlovákiai bírákról. Annak idején ugyanis Scheu Róbert német iró sértőleg nyilatkozott írásában a csehszlovákiai s különösen szlo­vénekéi magyar bírói karról. Holly Jenó' ebben a heti cikkében védelmébe vette a ma­gyar bírákat s oly temperamentumosán tette ezt, hogy az államügyészség emiatt sajtőpört indított ellene. Annak idején a kerületi bíróság sajtótanácsa foglalkozott az üggyel s az igazságügyi minisz­térium engedélyével békés megegyezéssel intézték el az ügyet. Az államügyész azonban nem volt megelégedve a döntéssel s <• újabb vádat emelt Holly ellen, most már nemzetgyalázás cimén. Az alsófoku bíróság el is ítélte Holly Jenőt 14 napi fogházra, de feltételesen. Feli ebbe zés foly­tán az ügy ma került a pozsonyi felsőbíróság elé, ahol azt Herr tanácsa tárgyalta. A felső­bíróság mai tárgyalásán magáévá tette dr. Leuhner védőügyvéd álláspontját, felmentette Hollyt és megszüntette ellene az eljárást azzal az indokolással, hogy az ügyész­ség elvesztette ez ügyben vádemelési jogo­sultságát, mert az ügyben egy ízben már ki­egyezés jött létre s az eljárást is jogerősen beszüntették. Egy ügyben pedig nem lehet valakit kétszer is felelősségre vonni. Az államügyész a döntés kihirdetése után há­rom napi gondolkodási időt kért. A felsőbíróságnak ez az elvi jelentőségű döntése nagy feltűnést keltett jogászi körök­ben. Franciaország a nemzeti szocialista forradalom előestéjén Ismét nyugtalankodik a párisi barrikádok hőse: a francia kispolgár Harminchetszor lehet kukoricát aratni évenként London, augusztus 3. Tegnap a londoni mezőgazdasági kutatóintézetben dr. Spangen- berg lübecki egyetemi tanár számos mezőgaz­dasági szakértő előtt bemutatta a kukorica mesterséges termelésének terén végzett kísér­leteit. Ezek szerint a kukoricát légmentesen el­zárt csűrökben, vegyileg preparált vízzel tíz nap alatt föl lehet növeszteni és megérlelni, ameíy folyamat szabadban két hónapig tart. Ilymódon az időjárástól és az évszakoktól füg­getlenül évenként harminchatszor lehet kuko­ricát aratni. A francia Serre kikötőben nagihan készülődnek az olasz repülőraj fogadtatására Bérré, augusztus 3. A francia légügyi mi­nisztérium katonai osztályának főnöke ma meg­érkezett Berre-be, hogy itt a'város polgármes­terével együtt előkészítse az olasz repülőraj fo­gadtatását. Balbo miniszter és az olasz repülő­raj az eddigi intézkedések szerint a berrei tó vizére fognak leszáilni, közel a Rhőne torkola­tához. Nyiirén m iéigmiates siíliiíiai épít a kerületi mustkásiistpsitő Nyi-tra, augusztus 3. (.Saját tudósitónktól.) A kerületi munkásbiztositó intézet vezetősé­ge annak idején ingyen tel két kért a várostól, modern és a követelményeknek minden tekintetben megfelelő székház építése céljából. A vá­rosvezetőség eleget tett a kérelemnek és a Masaryk uccuban levő egyik értékes tel­két ajánlotta fel, de kikötötte, hogy az építkezést még ebben az évben meg kell kezdeni. A tervek szerint a betegbiztosító székháza mintegy három millió költséggel fog épülni- A nyitrai kerületi biztositó ez idő szerint kö­zel 20.000 taggal bír. Az országos biztositó nyújtja a szükséges kölcsönt, mely 30 év alatt fizetendő viasza. Az uj szék­ház két emeletes lesz. A kerületi betegbiztositóban tegnap ankét volt, melyre a sajtó képviselőit is meghív­ták, ismertették előttük a tervezetet, majd megmutatták nekik a betegbiztosi tó épületé­nek . rendelőit, hivatali helyiségeit.. A terve­zett hatalmas székház modelljét az augusz­tusban Nyitván rendezendő egészségügyi kiállítás alkalmával fogják bemutatni. — Repülőszerencsétlenség Franciaországban. Parisból jelentik: Avignoni jelentés szerint tegnap a pujoli repülőtéren egy repülőgép le­szállás közben felfordult. Egyik utasa meghalt. A pilóta és két másik utas súlyos sérüléseket szenvedett. Prága, augusztus 3. A történelmi jelenségük sorában, amelyek Európa színpadán az utolsó : tiz év alatt lejátszódtak, talán a le.gmélyreha- tóbb a nemzeti szocialzmus térhódítása. A há- boruelőtti úgynevezett liberális korszak jelsza­vai közül a demokrácia volt az, amely sokáig kacérkodott, majd szoros viszonyra lépett a szocializmus programjával. Akkoriban úgy lát­szott, hogy a szocializmushoz csak a demokrá­cián keresztül lehet eljutni, a bizonytalan jövő­be kitűzött végcél a kor lanyha szellemének meg is felelt, a háború azonban gyökerestől ki­tépte a régi beidegzett teóriákat, a célok sürge­tőbb és közvetlenebb (megoldásokat követeltek, a demokrácia módszerei egymásután mondtak csődöt, különösen olyan országokban, ahol a bábom nagy társadalmi eltolódásokat idézett elő, s ahol éppen ezért a megoldásra váró prob­lémák hihetetlenül fölszaporodtak. A merev marxista teoretikusok gyorsan fölállították a tételt, hogy a kapitalizmus elérkezett az össze­omlása periódushoz s az általános társadalmi, gazdasági és politikai bizonytalanság ebben az egyetemes okban leli magyarázatát. Európa el­jutott a bolsevizmus küszöbére. A társadalmi helyzetéből kimozdított polgár­ság iszonyú tömegekben áradt a proletariátus pártjai felé. Különösen Németországban, de Angliában és Franciaországban is megduz­zadt a szociáldemokrata párt. A polgárság „nomád tömegei44 azonban ebiben a környezetben se érzik otthon magukat, igaz, hogy felszívják a szocializmus jelszavait, de magukkal hozott eszméik, szokásaik élesen el­választják őket a proletártömegektől. Az ellen­tét. napról-napra nagyobb lesz, s a munkáspár­tok vezetői arra eszmélnek föl, hogy a természetellenes megduzzadás halálos ve­szélyt jelent a pártokra nézve, mert a polgári tömegek feszitőerőket termelnek ki maguk­ból. Megindul egy uj forrongás, a polgári tömegek magukkal sodorják a proletariátus nagy részét is és a szocializmus gondolatát a magukkal ho­zott nemzeti tradíciókkal párosítják. A munkás nemzetköziségének oka .a szaknevelés,. amely műhelyben megy végbe, a műhely pedig a sza­zad elején és a múlt század vége felé nemzet­közi rnilieu, hiszen a szakmunkás inasévei le­telte után vándorútra indul e világotjárva ta­nul, igy hozza magával a világ képét a műhely­be, ahol uj munkásnemzedék kerül a keze alá. A nolgár iskolája azonban a nemzeti iskola, a mull század második fele egész Európában a nagy nemzeti forrongások kora volt, Ingázóit, elfojtott nemzeti ideálokat örököltünk ebből a korból, a magyar, olasz, német, szláv nemzeti mozgalmak ekkor indulnak meg erős lendület­tel, irodalmunk, kultúránk át meg át van szőve ennek a kornak nagy benyomásaival. A polgár­ság nemzeti tradícióju, természetes, hogy ami­kor a szocializmus eszméibe elmerül, nem dobja el magától hagyományait, aminthogy a munkás is ragaszkodik saját hagyományaihoz. A háború és az utána következő forradalmak és pénzkatasztrófák a polgárságot pauperi- zálják, milliós polgári tömegek kerülnek for­radalmi állapotba az uj Európában, s itt kap váratlan fordulatot a marxizmus. Az elszegényedő polgár nem tud elvegyülni és főleg nem tud beolvadni a proletariátusba. Gyö­keres különbségek vannak a gazdasági jellem­vonások alatt, s az uj helyzet ebiből a konflik­tusból támad. A nemzeti szocializmus a forron­gó polgári tömegek szervezkedési bázisa, a ka­pitalizmus túlkapásai ellen védekezni kezd a polgárság is, azonban ebibe a harcba miagával viszi nemzeti hagyományait. A nemzeti szocia­lizmus mindenütt a polgárság nyugtalanságából táplálkozik. A vajúdás, amely a nemzeti szocializmus po- rondralépését megelőzi, most a francia társa­dalmat gy&tri. Franciaország a nemzeti szo­cializmus küszöbén áll, s ha bekövetkezik az, ami hasonló helyzetből Európa több országá­ban bekövetkezett — Európa mai politikai struktúrája gyökerestől megváltozhat. A francia kispolgár válsága A „nemzeti szocializmus kísér bet©4* a fran­cia szocialista párt júliusi kongresszusán je­lent meg először és máris meglepően fejlett formát mutatott. Hiba lenne azt hinni, hogy a francia nacionalizmus kizárólag a német események hatása alatt lendült a szocialista mozgalom élére. Nem, e jelenség gyökerei mélyebben vannak. Franciaországban is válságba jutott a kis tőkés, már pedig Franciaország társadal­mi és gazdasági egyensúlyának ez az osz­tály a legfontosabb tartópillére. Az általános krízis hatása alatt válságba ju­tott a kisiparos, a kiskereskedő és a kis- paraszt- Az a réteg tehát, amelynek híres frank-nacionalizmusa már néhányszor meg­mentette súlyos katasztrófáktól az országot. Annák ellenére, hogy arányosság tekinteté­ben talán egyetlen o]ya.n ország sincs, mely oly tökéletes harmónián nyugodna, miint Franciaország, az utóbbi években óriási el­tolódások következtek be a francia társada­lomban is- A kisiparos nem bírja többé a versenyt a nagyipari konoemekkel, az egyre növekvő autarkizmus és megnövekedett vámfalak az exportpiacokat elzárják a fran­cia kisiparos orra előtt, a kiskereskedő szen­ved a nagyáruházak nyomása alatt, az úgy­nevezett egységár-rendszer tönkre teszi a kiskereskedelmet. Az államkiadásokat csök­kenteni kell, csökkenti az állam az alkalma­zottainak fizetését, a híres francia hivatal­nok-réteg is zúgolódik. A kisparaszt helyze­te is rosszabbodott, az állatárak romlanak, a bornak nincs piaca, az állami gabonamono­pólium ellenére is gabonakrizis van. A pa­raszt haragszik képviselőire. Ezek a rétegek forronganak. Az úgynevezett parlamentáris jobboldal lejárta magát a Tardieu-Laval re­zsim alatt, a nagyipari kapitalizmus nyomá- [sát ezek a rétegek erősen érzik, tehát csak olyan programot fognak támogatni, amely a nagyipar ellen irányul. A francia kispolgár, akiről Marx soha nem lett volna hajtandó elhinni, hogy elfordul a kapitalizmustól, most antikapitalista lett, azonban ez a réteg a leghevesebben nacionalista is s ha nem nacionalista, akkor patrióta. Ez a réteg tehát érdekeit, életét és tradícióját két oldalról akarja megvédeni: a nagy kapitalizmus és a külföld ellen. Deat nemzeti szocializmusa Ennek a tömegnek nyomása természete­sen a szocialista pártban érződik legerőseb­ben. Két okból: először azért, mert ebben a pártban 'van szervezve a legtöbb francia kis­polgár, másodszor pedig azért, mert ennek a pártnak képviselői tartanak legközvetle­nebb kapcsolatot a néppel- A párton béliül két irány harcol egymás ellen. Az egyik az ortodox marxista alapon áll, ez a Léon Blum szárny. Blum, aki egyébként dúsgazdag em­ber és egyike a legkitűnőbb marxista teore­tikusoknak, helyzeténél és beállítottságánál fogva is az egész kérdést csak teoretikus szempontból kezeli- A reálpolitikai állás­pont képviselői között is két irányzat van. Az egyik a Paul Faure irányzata. Ezek azt követelik, hogy a párt támogassa Daladier kormányát, sőt vegyen aktív részt a kor­mányban, ez az úgynevezett bársonyszék politika, amely bizonyos tekintetben a német szo­ciáldemokrata pártot is tönkre tette. León Blum azon az állásponton van, hogy az Összeomlás el fog következni, meg kell azonban menteni a párt morális fegyvereit, gyűjteni a szellemi tartalékokat és kibőjtödni a krízist. (Ez az úgynevezett „période intermé- dialre44-elmélet.) Faure, aki a parlamenti cso­port vezére, 6zinte elválás z th a tuti auul összenőtt a parlamenttel, nem is tudja az egész nagy kér­dést csak a parlament szempontjából nézni, ő csak a lehetőséget látja, amely ebben a hely­zetben a párt számára kínálkozik s amelyet Blum ki akar ejteni a kezéből. Már-már ugyl’át- szotit, hogy megismétlődik a harc, amely, 1924- ben is majdnem szakadást idézett élő a párt­ban, (de ekkor iaz intranzigeos ellenzéki állás­pont győzött és a szocialista párt azóta is az akkor leszögezett irányelveket követi) — ami­kor felállt Marcel Déat és uj álláspontot fog­lalt el a vitában. Marcel Déat felszólalása adott először hangot a francia nemzeti szocializmusnak. Marcel Déat többek között a következőket mondja ebben a beszédében: „Nemzeti keretbe vagyunk beágyazva és ebben a keretben a kö­zéposztály forrongó tömegeinek nyomását érez­zük, ezek a tömegek noha pauperizálódnak, ez nem jelenti, hogy hajlandók elproletarizálódni. S hogy meg tudják védeni magukat az elpro­letarizálódás ellen, ezek az osztályok az álla­mot meg akarják hódítani. Nem akarjátok engedni, hogy a nemzet alapján vívjuk meg harcunkat, hát nem látjátok, hogy a mi internacionálénk már halott? El kell fogadnunk, ha csak átmenetileg is, ezt az uj küzdőterepet, amelyet a történelem ál­lított elibénk.“ Déat a következőkben formulázta meg prog­ramiját: Nemzeti alapon az állam keretében az összes antikapitalista erőket össze kell fogni, kézbe ragadni a hatalmat és a trösztöket, vasutat és nagyipari vállalatokat nacionalizálni. A francia nemzeti szocializmus egyik szárnyá­nak ez a programja, a másik szárny, kevéebbé határozott programot állít fel, s nagyon sok te­kintetben hasonlít a hitlerizmushoz. Ezt a szár­nyat Adrién Marquet képviseli. Marguet és az antiszemita irány A francia középosztály forradalmának küszö­bén állunk s ennek a forradalomnak vezéralak- jai lassan kibontakoznak az ismeretlenség ho­mályából. Marcel Déat tanár mellett, aiki nem­csak kitűnő teoretikus, hanem elsőrangú szónok is, ott áll Adrién Marquet alakja. Adrién Mar­quet Bordeaux polgármestere, foglalkozására nézve fogorvos. Marquet egyáltalán nem elmé­leti ember, sőt hevesen idegenkedik minden teóriától, ellenben kitűnő szónok, — a dema­gógok fajtájából. Nem annyira éles logikájával és érveivel ragadja meg tömegeit, mint inkább a szuggesztiv erővel, ami egyéniségéből kif­árad. ő a francia tradíciók Szószólója, a türel­metlen és harcias francia vidék, aki vörös vagy fekete zászló alatt Páris ellen vonul Halálosan gyűlöli León Blumot, akinek intellektuális fö­lénye mindig háttérbe szorította a pártban, de most úgy érzi Bordeaux polgármestere, hogy ütött az ő órája s nemsokára Blum hulláján keresztül fog a hatalom felé nyomulni. Mar­quet programjának egyetlen fix pontja az an­tiszemitizmus s ennek a programnak bizony igen nagy vonzó­ereje van arra a francia kispolgárra, akinek a csatát el kell dönteni. Déat ennek az irány­nak előretörését némi önkényeséggel „fasiszta akciónak44 nevezi. Déat igy állítja fel a tételt: „Mi a fasizmus? A középosztály nemzetközi, szervezkedése. Mert a kispolgár, ha le is van rongyoiva, még korántsem gondolkozik és érez úgy, mint egy proletár, a pauperizált közép- osztály védekezik a proletársors ellen, s ennek a védekezésnek szerve a fasizmus.44 Déat azt hirdeti, hogy csakis a nemzeti alapra átkormányozott szo­cializmus mentheti meg az országot a Mar- quet-féle fasizmustól Az események most már rohamosan fognak egy­másután következni, bizonyos az, hogy a fran­cia középosztály is elérkezett arra a pontra, amelynél az elproletarizálódás veszélye fenye­geti s amely ponton kitör belőle a védekezés ösztönös forradalmi gesztusa. Hogy a forrongó középosztályt a Déat-féle nemzeti szocializmust vagy a Marquet-féle. antiszemita-fasiszta irányt, viszi-e diadalra, a közel jövő eseményei fogják eldönteni P. P. A legnagyobb munkanélküliséggel küzdő mirigyei járásnak még mindig nem jutott pénz a mankaküksiabü Küldöttség járt Prágában a gyors kiutalás érdekébon Pri vigye, augusztus 3- (Saját tudósit ónk je­lentése.) Mint ismeretes, a privigyei járás munkanélküli-statisztikája a legszomorubb, amennyiben Szlovenszkónak ebben a járásá­ba® van a legtöbb munkanélküli. A város éfi járás annak idején bejelentette igényét a munkakölcs önből való részesedésre, tekint­ve, hogy (különféle közmunkákat akarnak megvalósítaná a kívánt kölcsön segítségéivel. Mivel ezideig nem történt döntés az ügyben, a napokban küldöttség járt Prágában az ille­tékes minisztériumokban, kérve a kölcsön mielőbbi folyósítását, hogy ilymódon a ter­vezett munkák megvalósulhassanak és a munkanélküliek számára munkaalkalom nyíljon. A küldöttség ígéretet kapott arra nézve, hogy a város és járás kérését kedve­zően fogják elintézni.

Next

/
Thumbnails
Contents