Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-04 / 175. (3285.) szám
2 t>rx<^Mag^rhirlar Pertinax kifejti, hogy úgy a Saar-kérdésben, mint az osztrák-német viszály kérdésében a francia álláspont gyengesége abban rejlik, hogy a francia közvélemény jelentékeny része kétségtelenül szimpatizál a feketeingesekkel, jobban mondva Németországgal és Hitler németjeivel. Ennek következtében azokat, akiket elsősorban kellene megvédelmezniök, nagyon gyengén védelmezik meg. ha egyáltalában nem az állítólagos támadóval pék tálnak nyíltan. Pertinax felveti a kérdést, hogy a két esetben miért nem hívták haladéktalanul egybe a népszövetségi alkotmány tizenegyedik cikkelye alapján a népszövetségi taná- osot? Miért nem adják Dollfuss kancellárnak azt a tanácsot, hogy Írja ki a választásokat? Miért volt idáig lehetetlenség megállapítani azt, vájjon a repülőgépek, amelyek Salzburgot átrepülték, tényleg német gépek voltak? Miért nem vállalja magára a bécsi kormány a felelősséget, miután mér Londonban és Rómában panaszt emelt, azért, hogy nyílt és formális panasszal forduljon a népszövet* Béghez? Kétségtelenül .azért, mivel Ausztria lakosságának reakciós része legalább is kétes raagatartásu. Egyáltalán nem bizonyos, hogy a népakarat annak az oldalán áll, akinek az oldalára állítani szeretnék. A szocialista Populaire szerint a nagyhatalmak akciójánál sokkal megfelelőbb lenne a népszövetség nyilvános eljárása. A népszövetség diplomáciai akciójának meg volna az a hallatlan előnye a nagyhatalmak de ma reá fölött, hogy ez az akció vitatlanul nemzetközi és nyilvános lenne. Csupán a népszövetség előtt lefolytatott nyilvános eljárás mozgósíthatná a világ közvéleményét a béke é6 a szabadság ellensége ellen, anélkül, hogy a sovinizmust és a nacionalizmust mozdítaná elő. Prágát is értesítették a francia demarsrél Prága, augusztus 3. A Prager Abendzei- tnriig munkatársát jól informált helyről értesítették arról, hoigy Berlinben az osztrák szuverenitás megsértése miatt két önálló demars történt, az egyik a francia, a másik az angol nagykövet részéről. Az angol kormány aiz összes nagyhatalmakat, tehát Franciaországot, Olaszországot, az Egyesült Államokat és Japánt is informálta lépéséről A francia kormány azonban ezeken a hatalmakon kívül még a kisantant államait, Lengyelországot és Belgiumot is értesítette. Ezek az államok a francia lépésről való közlést tudomásul vették, de egyelőre önálló de- marsot nem intéznek Berlinhez. Elzászban letartóztattak egy német kémet Strassburg, augusztus 3. A Le Lorraine 36 Expressz-tempóval dolgozik az uj büntető nagyüzem Németországban A bárd a legmegbízhatóbb végrehajtási eszköz — A börtön nem lesz többé kényelmes ingyen szálloda, hanem... — A kis bűnösöket pedig futni hagyják Berlin, augusztus 5. Az uj végrehajtási törvényről nvilatkozott tegnap a sajtó képviselői előtt Kerrl igazé ágiigym iniszte r. Különösen eredeti az, amit a német igazságügyminiszter a halálos Ítélet végrehajtásával kapcsolatban mondott: — Nem látom he — mondta a miniszter —, hogy ott, ahol a francia végrehajtási törvény van érvényben, miéTt keltene a végrehajtás eszközéül a guillotlnet választani, ami a német pszihéuek nem is felél meg. Sokkal alkalmasabb eszköz a halálos Ítélet végrehajtására a bárd, annál is inkább, mert ez a legmegbízhatóbb végrehajtási eszköze a halálos Ítéletnek, még nem volt rá példa, hogy valaha a bárddal végrehajtott halálos Ítéletnél valami hiba történt volna. S miután a miniszter igy megvédte a halálos ítélet végrehajtásának uj eszközét, kijelentette, hogy mindezen előnyeinél fogva a jövőben a halálos Ítéleteket Németországban bárddal fogják végrehajtani, kivéve, ha egyes esetekben az ítélet nem szab ki külön végrehajtási módot, mint például agyonlő vetést, vagy kötéláltali halált. — Ami pedig a szabadságveezté&büntelések et illeti, egyik kísérlet érte ezen a téren a másikat, — mondotta a miniszter. — Egyes foglyoknak az életnívója a börtönben lényegesen fölülmúlta a munkanélküliek, sőt sok esetben a munkások és kisparaeztok életnívóját, az a mozival és futballjátékkal egybekötött fogházbüntetés nem volt büntetés többé, hanem népünnepély. A porosz igazságügyminiszter a napokban az úgynevezett gazdasági és inségperekben uj kegyelmi rendeletet adott ki. Az úgynevezett gazdasági perekben nem kevesebb, mint 300 ezer aktát érint az igazságügyminiszter uj kegyelmi rendeleté. Az összes bűnesetekben, amelyeket ínség hatása alatt 1932 december 1-től 1932 julius 15-ig követtek el, felül kell vizsgálni, hogy a delikvens a kegyelmi eljárásra méltó-e vagy nem? Ebben a tekintetben elsősorban magasabb államszempontok az irányadók. A főállamügyészség fel van jogosítva arra, hogy beszüntessen olyan pereket, amelyek csak kisebb pénzbüntetésre vagy hat hónapnál többre nem terjedő fogházbüntetéssel vannak összekapcsolva, ha az elitéit legfeljebb háromhónapi letartóztatásban volt. Azokban a bűnösetekben pedig, amelyeknél magasabb pénz- vagy fogházbüntetésre van kilátás, a főállamügyészség a belügyminiszterhez fordul s a belügyminiszternek diszkrecionális joga ezeket az eljárásokat beszüntetni. Éppen ezért nincs is más igazi célravezető büntetési mód, mint az, amely az elítéltnek éppen csak az életbe.nmaradáshoz szükséges létfeltételeket adja meg, hogy aztán többé senki visz- eza ne kívánkozzék a börtönbe. Eddig úgy volt, hogy a foglyok úgy tekintettek a fogházra, mint valami ingyen hotelre, ahol jól és kényelmesen lehet élni, gond nélkül. A jövőben azonban óvakodni fog mindenki bekerülni a börtönbe, ha egyszer már megkóstolta. A foglyok ellátásának a munkanélküliek életnívója alatt kell mozognia A legszigorúbb természetesen a fegyházbüntetés lesz. A fegyencek a többi elitéltektől szigorúan el lesznek különítve és egészen más ruhát ig kapnak, mint a többi elítéltek. A fegyenceket a fegyházon kívül Is fel lehet használni munkára, akár akarják, vállalni, akár nem. Természetesen nem dolgozhatnak együtt szabad munkásokkal. A fegyencek munkaideje hosszabb lesz, mint a többi elítéltek munkaideje. A foglyok élelmezésére egyelőre 42 pfennig van előirányozva naponként. Hogy az általános béke és közbiztonság biztosítva legyen, a jövőben express-tempóban kell lebonyolítani minden bűnügyet. Halálos Ítéleteknél például negyvennyolc óra alatt a kegyelmibizottság előtt .kell feküdni az aktának. Freisler igazságügyi államtitkár viszont a polgári perrendtartás gyökeres megváltoztatásáról tartott előadást a sajtó képviselőinek. Az előadást hasonló tenorban tartotta, mint minisztere és kijelentette, hogy eddig a polgári pereket valósággal ,börzeszerüen“ kezelték. Gyorsabb eljárást és szigorúbb végrehajtást fo^ behozni az uj végrehajtási törvény a polgári perekben is. A mai bíráskodási rendszert teljesen uj alapokra fektetik. cimü lap jelentése szerint a forbachi rendőrség egy Heinr.ioh Müller nevű németet kémkedés gyanúja miatt letartóztatott. Müller a Hitler-rendszer áldozatának adta ki magát és ajánlkozott arra, hogy a német menekültek számára futárszolgálatot teljesít köztük és a birodalomban maradt családtagjaik között. A francia rendőrség azonban megállapította, hogy Heinrich Müller a valóságban a nemzeti szocialisták kéme. Ő volt az, aki Hansemann volt képviselőt, egykori protektorát meggyilkoltatta, ő szolgáltatta ki a Freiheit című Saar-területi lap főszerkesztőjét, M. Sollmannt és Max Braunt a nemzeti szocialista hatóságoknak. Ausztriában letartóztattak két nemzeti szocialista futárt Bécs, augusztus 3. A hivatalos Wiener Zeitung azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Gries- kircbenben, a passaui határterületen két férfit tartóztattak le, „barnainges maffiáról" ír, amely csempészutakon fontos okiratokkal akart átjutni a határon. A két letartóztatottól elkobzott iratok nagyon fontos adatokat tartalmaznak, mert megvilágítják a nemzeti szocialisták ausztriai tevékenységét, fontos bizonyító anyagot szolgáltatnak az Ausztriában működő nemzeti szocialista agitátorok ellen, leleplezik a felsőausztriai titkos nemzeti szocialista szervezetek iizelmeit, ahol Hitler ausztriai helytartója Theo Habicht működött s ahonnan az Ausztriát behálózó nemzeti szocialista szervezkedés szálai s az osztrák kormány ellen irányuló összes összeesküvések kiindultak. Ma megjelenik az osztrák kormány hivatalos „barnakönyve“, amely okmányszerüleg közli mindazokat az adatokat, amelyeket a nemzeti szocialista terror-aktusok kivizsgálásában az osztrák hatóságok összegyűjtöttek. Innsbruckban nagy aggodalmat okoz három keresztényszocialista munkásnak a sorsa, akik a múlt héten kerékpáron Bajorországba kirándultak és azóta nem tértek vissza. A bajor hatóságok telefonon értesítették Innsbruckot, hogy a három osztrák munkást politikai tüntetések miatt az SA emberei letartóztatták. ^ niMlilWHmfinMdfcg—MB TrTm wiiifi iirTTj .mwiTBimmr■■ SZOMBATHY VIKTOR: KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR illllljllllliilílllllllillllllillllllilllllllíllllllilllllllllliiffllllillllllllllllllllllillíIM^ REGÉNY (36) Hogy mennyi ideig álltam, kezemben a sürgönnyel, megsemmisülten, kifosztottan, szomorúan, azt el sem mondhatom, ügy döbbent ez belém, mintha én lettem volna a világ legjobban kifosztott játékosa, legkörmönfontabban megcsalt embere. Mert, ha Müller, aki pontosan figyeli Verát, azt állitja, hogy a Vera kísérője valószínűleg a férje, akkor az majdnem százszázalékos bizonyossággal úgy is van, ebben az esetben mit keresek én Vera körül, miért kergetem még most is öt, miért akarok neki segíteni, amikor Vera számára csak addig voltam jó, amíg segítettem neki átjutni a határon s néhány napig eltűnhetett a gyanakvó szemek elől. Azért viselkedett tehát olyan megközelithetetlenül s milyen lányos szelídséggel még hozzá! Á legnagyobb színésznő, akivel életemben csak találkoztam! Szó sincs róla: az ismerkedést én kezdtem annakidején a vonaton, (milyen régen történt az, mintha évek múltak volna el azóta, jóformán pedig alig néhány hete) Vera csak elfogadta a felkinálkozást és ügyeseu kihasznált, hiszen ez volt a foglalkozása. Férje van! Férje, akivel együtt segítenek megkeverni Európát Délamerikával, egy idegen férfi, aki biztosan jót mosolygott az én lázas jóindulatomon, megbízott a feleségében, mert úgyis tudta, hogy használat után félredobnak, nem lesz szükség reám Visszaforduljak? Azért sem! A versenyzők láza hevített: befutni a célba, odaállni eléje és szemébe mondani az igazságot. Azt hiszem, még akkor is szerettem Verát... Bizonyitékot akartam, hogy teljesen ^kiirtsam az emlékét, beszélni vele, hogy fcaxibáélhessem, szemébe vetni néhány rövid í&tira, aJhöb hogy örökre elválhassanak utaink... ció borjupör^ámolni valóm van Müllerrel is. 14. Ríva .. • Roverető... Arco... Castelnuo- vo ... Pálmák és égbenyuló hegycsúcsok, apró kastélyok a domboldalakon, piros cserepes háztetők, zugó vízesések, széles csövek, amelyben vilíamosenergia feszül, szűk uccák és öreg templomok Trentino, tíroli nadrágok és széles kalapok, egy árokbafordult autó, német kirándulók egész rakománnyal, hátizsákok és hotelcédulák, hadiemlékek és fasiszta bárdok, háborús muzem és hősök harangja, olaszok és németek, egymás ellen és mellett, százéves vakolatok és vasbeton hidak .. Fut, kanyarog az országút,.. Néha az egyik utitár-s megállítja az autót és fényképezni kezd, olykor hosszasan álldogálunk régi kastélyok, szürkére öregedett városházák vagy jelképes szobrok előtt, a városok egyre németebbek lesznek s a tájék mindegyre változatosabb, zugó hegyipatakok keresztezne az utat, apró turistaházak mosolyognak a hegyoldalban, siklóvasutak apró kocsijaiban ringatják magukat a kirándulók- Bo zen ben vagyunk. Szűk, kanyargós uceáin el sem férünk a villamosok mellett, amelyeknek lépcsői a járdát súrolják. Finom eső szitál s a járókelők behúzódtak az árkádok alá, a csipketornyos templom alatt idegenvezető éles hangja csattog s egy nagy plakát hiv a Rathauskeller ma esti szenzációira ... Az eső alkonyaira eláll, a nap utolsó sugarait szalajtja még le a hegyek mögül s a csipketomyois templom díszei között felgyűlik a fehér fény, ezzel csábítják az idegent s az amerikaiak be is ugornak: lelkendezve szaladgálják keres ztül-kasul a várost s máris összevesztek a Ceare Batistí mánványsirját őriző pirosbojtos rendőrrel... Most meg kell találnom a doktort, aki Itt , adott találkát Ardininek. Első utam a rendőrségre -visz, hátiba bejelentette magát. Négy napra visszamenőleg azonban nem egy, hanem három doktor Mül leírt is jelentettek be a szállodák s most ismét kereshetem az igazit. Egyik doktor Müller otthon tartózkodott, fájós lábbal és borogatásokkal, amit egy hegyi túra emlékeként hozott magával. Ez nem az én Müllerem volt. A másik Müller továbbutazott Rómába, a harmadikról annyit tudtak, hogy kirándulást tett Meránba s aznap nem is várták vissza. Nagy Vera néven senki nem jelentette be magát. Meg kell várnom, míg a meráni Müller visszatér. Ez a Müller a Hotel Posta lakója volt. Este hét órakor benn ültem a szálló sö- tétifa-berákásos éttermében, várva a jószerencsét, hátha Müller visszajön Metánból. Végigunatkoztam a vacsoraidőt, Müller nem jelentkezett. Benéztem a négy nagy kávéháziba, sehol nem volt található. A városháza pincéjében tiroli zenekar produkálta magát és az ablakokon keresztül kiszűrődött a jódlizás. Most már a két amerikai társaságában, — akik' mindenáron eredetiségeket kutattak —, foglaltunk helyet az egyik simára gyalult asztal mellett s rendeltük talpaspoharakban a bort. Nem is kellett sokáig várakoznunk, ahogy reméltem, doktor Müller hegyesorru feje megjelent az ajtóban, körülnézett, de ugylát- szik, még nem találta meg, akit keresett, levetette esőköpenyét és leült egy magányos kis boxba. öt percet vártam. Akkor felemeltem a poharamat s mint aki régi, kedves ismerőst talált, átsétáltam a doktorhoz: — Jó napot, doktor! Doktor Müller fegyelmezett ember és nem egy vihart átélhetett már, de erre a találkozásra mégis csak leesett az álla. — Az ördögbe, éppen nem magát vártam! — mondta meglepetten, de ülve maradt. — Ardini, sajnos, egy kicsit akadályozva volt a sürgős jövetelben... — mondtam tőlem telhető kedvességgel. Müller kerekre nyitotta a szemét: — Ardini? Milyen Ardini? —-Ejnye, hát barátja, a conte, akinek egy kis kellemetlensége akadt velünk Veronában. — Semmi különös közöm hozzá... — Csak éppen értelmes táviratokat szoktak váltani! Dühösen dünnyögte: — Vissza akarom adni a kölcsönt Velencéért! Gúnyosan mosolygott: — Semmit sem tud bizonyítani. — Az nem baj. ön is minden bizonyíték nélkül fogatott le s már éppen eleget tudok a rovására. Fenyegetően könyökölt végig az asztalon: — Fiatalember, azt mondom, ne avatkozzon bele olyan dologba, amihez nincsen semmi köze. Ha ezt megtanulta volna, nem lett volna annyi .kellemetlenségben része máris. Ha pedig nem tanulta volna meg... — Nem szeretem, ha fenyeget. Szeretném, ha egyszerűen megmondaná, hol van Nagy Vera? ' — ó, tehát nem tudja? Ez igen érdekes, de hiszen már nem is fontos, sokkal kitartóbb kísérője akadt neki, mint ön. — A férje? — önnek jobban kell tudnia. Féltékeny? — Nem. Ehhez semmi köze különben. Még egyszer kérdezem, hol van? Beszélt vele? — Nem. Abbáziái találkozásunk óta nem volt vele beszélni szerencsém, de hisz nem is fontos a hosszú tárgyalás. Ön nagyon jól tudja, hogy csak iratról van szó, a dollárokat elengedem. Eleinte azt hittem, önnél vannak az iratok, utóbb rájöttem, hogy pompásan játszottak, mert az iratokat megtartotta a hölgy. Nos, néhány napi kutatás után, tudja, ez nekem nem nehéz, kiderítettem, hogy hova utazott a hölgy Velencéből s most már nyomában vagyok. De hiszen szépszerével nem is fogja adni az iratokat, ez azonban igazán nem probléma nekem. — Nem fél, doktor,, hogy én most följelentem? — Ezt nem teheti, mert akkor a hölgynek i« ártana vele. ön ezt pedig a világért sem szeretné ■. „ Legjobb volna, ha rábeszélné a hölgyet, hogy adja ide szépszerűvel az írásokat. — Ehhez nekem nincs jogom, a hölgy azt tesz, amit akar. — Pedig jól tenné, ha ideadná. A hölgy Meránban lakik egy penzióban s úgy viselkedik, mintha egyszerű fürdővendég lenne. Azt hiszem, a döntő pillanatot várja, nmrt senki sem tudja rajtam kívül, hogy nála vau az írás.
