Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-27 / 194. (3304.) szám

1933 augusztus 27, vas&rmanK 3 A „Magyar missziója Prága, augusztus 26. Ha a budaipesti lapok rólunk szóló tudósí­tásairól írnak, kissé mindig összeszorul a szi­vünk, mert fájdalmasan érint a nemtörődöm­ség és a tájékozatlanság, ahogy a legtöbb új­ság a kisebbségekről, elsősorban a szloven- szkói magyar kisebbségről beszámol olvasói­nak. Kétféle hang uralkodik e beszámolók­ban: a bagatelizálás vagy a rém mese hangja. Van néhány lap, amely számára egyszerűen megszűnt Létezni a határon túli magyarság s találkoztunk már budapesti újságíróival Szlo- venszkón, aki csodálkozott, hogy Eperjesen magyar szót hallott. Néhány elosökönyösödött és elkeseredetten liberális ellenzéki lap — amely hajlandó mindenben rosszat látni, ami Magyarországon történik és jót, ami a külföl­dön van — addig ment tájékozatlanságában, hogy gyakran szinte „irigyelte" a kisebbségi magyart és helyeselte, ami vele történik. Ez a beállítás szerencsére ma egyre ritkul a bu­dapesti lapokban. — Viszont a másik végle­tet a kétségtelenül jőszándéku, de a célon gyakran túllövő és vakbuzgó igyekezetében többet ártó, mint használó sajtó képviseli, amely tücsköt-bogarat, a lehető legvadabba- kat összeírja a kisebbségi magyarság hely­zetéről. A rémmese-hang, a túlzás, a hamis következtetés, a kákán csomótkeresés stílusa épp úgy árt a kisebbségnek és épp úgy el­idegeníti a kisebbségi magyart, mint a má­sik, a bagatelizáló hang. Az első véglet: a budapesti színésznő világsajtó számára, a kisebbségi magyarság egyáltalán nem „ügy", mert nem üzlet, a másik véglet számára vi­szont csak akkor „ügy", ha szenzációt fujhat föl belőle, doppingolhat egy-egy rémhírrel s egyszerre földrengést adatokhoz hasonló „ha­lottakról és sebesültekről" számolhat be a kisebbségi frontról. Trieszt újra osztrák kikötő lesz Egy angol lap Riccioneról — Bizonytalan a római négyhatalmi konferencia megtartása Üszögmentes lesz a búzatermése, ha vetőmagját Agrostan-nal pácolja! Amellett szebb és több búzát is termel, még hozzá olcsóbban is; Mert minden mázsa vetőmagnál 10 kilót megspórol és holdanként egy mázsával több termése lesz a gálicos pácolással szemben. Próbálja meg! Száraz pácolás — munkamegtakaritás — üszögmentesség — többtermelés. 1 kiló Agrostannal 5 mázsa búzát pácol meg. — Kapható minden a szakmába vágó üzletben, ha helyben nem kapná, forduljon a főlerakathoz: Robinson és Kada mérnök^vegytechn. társasághoz Bratislava, Duna ucca24. Zilina, Legionarská 5. London, augusztus 26. A Daily Mail római tudósítójának jelentése szerint Riccioneban Mussolini és Dollfuss legfőképpen arról tanács­kozott, hogy Ausztria semmiképpen sem csat­lakozik Németországhoz. Gazdasági téren a kö­vetkező megállapodás jött létre: 1. Olaszország Ausztria számára szabadkikö­tőt létesit Triesztben, amiért Ausztria jelenték­telen évi bért fizet. 2. Ausztria kereskedelmi flottát létesít,' amely osztrák lobogó alatt utazik és amelynek szék­helye Trieszt lesz. 3. Ausztria kereskedelmét Triesztben össz­pontosítja és az osztrák kivándorlók is onnét indulnak útjukra. 4. Olaszország kedvezményesen fog bánni az Olaszországba importált osztrák áruval. 5. Olaszország fokozott mértékben vásárol osztrák árut és a vásárlásokat államilag ellen­őrzött szervezetek bonyolítják le. A magyar—olasz szerződések a magyar áru­val való kedvezményes bánásmódra vonatkoz­nak. Olaszország megígéri, hogy átveszi a tel­jes magyar tengeritermést, ha azt Magyarország másutt nem tudja eladni, vagy fölhasználni. Mussolini ezen a módon Ausztriát és Magyar- országot végleg Olaszországhoz akarja fűzni 'kereskedelmileg, — irja az angol lap tudósi­tója. A római konferencia London, augusztus 26. Hivatalos angol körök egyelőre nem tudnak arról, hogy októ­berben Rómában Anglia, Franciaország, Német­ország és Olaszország külügyminiszterei nagy összejövetelt tartanak. A Morning Post értesü­lése szerint az angol kormányköröket rendkívül érdekli a tervezett összejövetel és szívesen résztvennének rajta. A jelen pillanatban élénk eszmecsere folyik a kérdésről London, Páris és Róma között. A nagyhatalmak ezenkívül Auszt­ria gazdasági függetlenségének biztosításáról is tárgyalnak. Franciaország óva int a lefegyverzési optmizmustól Páris, augusztus 26. A kormányhoz közelálló Ere Nouveile vezércikkében óva inti a világot a túlzott optimizmustól Norman Davis genfi sze­replését illetően. Davis a lefegyverzési konfe­rencián a legutóbbi időiben olyan érdekeket kép­viselt, amelyek összeegyeztethetetlenek a világ többi részének érdekeivel. Norman Davis Roo- .sevelt nevében bizonyára kijelenti, hogy a Kel­lő gg-paktum megerősítését s az automatikus és állandó fegyver kezesi ellenőrzést kívánja, de ha a hatalmak megkérdezik, miféle biz torsági ga­ranciát ad Amerika a tervhez, akkor Roosevelt' ■megbízottja kitérő választ ad. Franciaország­nak azonban föltétlenül biztonsági garanciára van szüksége az általános lefegyverzés végre­hajtása előtt. Mindkét véglet ártalmas, az első, mert sem­mit se ir, a másik, mert túlozva ir, s adatait az ellenpropaganda nevetségessé teszi és megcá­folja. A kisebbség nem akarhatja, hogy a. „há- romfejü borjú", a „tengeri kigyó" és a „fiumei Cápa" stílusában foglalkozzék vele Budapest, s gyakran voltaim tanúja, araikor a jó szloven- szkói magyar ingerülten dobta félre a pesti la­pot, amely — akár pro., akár kontra — oly könnyelmű fölületeseégge.1 irt városáról és ese­ményeiről, mintha Kamcsatkáról, vagy az enn- berevők vidékéről számolna be. Ez a pesti tó­nus könnyen a magyarországi és a kisebbségi magyar egymástól való elidegenítésére vezet­hetett volna (különösen az ifjúságnál), ha meg nem szűnik kellő időben. Szerencsére ma Budapesten is belátják már, hogy a szellemi kontaktus sértetlen megmara­dása érdekéiben nagy szükség van a kisebbsé­gek helyzetének gyakori bemutatására, megér­tetésére, céljaik, törekvéseik magyarországi népszerűsítésére, s a tiszta, objektív, nyugodt, tájékozott hang alkalmazására. Ha a kisebbség helyes cikkeket olvas és gyakran olvas, meg­nyugszik. mert látja, hogy megértik s 'esetleges rendkiviiüségeit nem magyarázzák félre, sem nem „irigylik" sorsát, sem nem bélyegzik nyomban meg. ha fölületességükben meg nem értik. Magyarország legelőkelőbb és leghivata- loeabb revüje, a pompás „Magyar Szemle" végzi ezen a téren az úttörő munkát. A lap nem kö­ze i mende-mondákat, nem dől be hamis adui­toknak. Intenzív komolysággal látott hozzá, hogy programszerűen föltárja a müveit magyar középosztálynak a kisebbségek életét, kultúrá­ját, politikáját, ne túlozzon, de ne is hallgassa el az égbekiáltó sérelmeket, tudományos fölké­szül tséggel és elmélyedéssel kövesse pontosan a kisebbség valamennyi megmozdulását, ele­mezze éd némileg megítélje azokat, s ezzel fenn­tartsa az állandó, nélkülözhetetlen kontaktust a budapesti és a kisebbségi szellem között. Aki józanul gondolkodik a magyar kisebbség sorá­ban. örömmel üdvözli a Magyar Szemle róla szóló eddigi cikkeit, melyek pompás hozzáértés­ről és a felesleges és ártó túlzások elkerülésé- rö' tesznek tanulságot. Ha néha történik is apró elírás, az oeuvre egysége kielégítő és helyes. A lap munkatársai, a Szék fii Gyulák, Hóman Bá­lintok, Steier Lajosok, Wais Istvánok, Ottlik Györgyök, Eckhardt Sándorok, garantálják a nívót és előre biztosítanak arról, hogy nagy hibák nem történhetnek. Örömmel üdvözöljük a Magyar Szemle ak­cióját- és tanulmányait, mert azt látjuk belőlük, hogy a revü túlzásoktól mentesen, tárgyilago­san, komolyan intenziven foglalkozik a ki­sebbségi problémákkal, s ebből a szempontból valóban hézagpótló missziót, teljesít. A Magyar Szemle érdeme, ha lehetetlenné teszi a kisebb­ségi és a többségi magyarság közötti félreérté­sek keletkezését, mert. mintegy hivatalosan ál­landóan .leszögezi azt az objektív nézetet, amely a helyzet teljes ismerete és megértése alapján alakúi ki s igy mindkét oldalon helyeslésre ta­lál. A Magyar Szemle ma az az intellektuális kapocs, amely annyi túlzás, annyi bagatelizá­lás. annyi szenzációhajhászás és annyi félreér­tés után nyugodtan, szívósan, a kontinuitást mer rögzít ve felsőbb harmóniába vonva össze­fűzi a magyarországi szellemiséget a kisebbség valódi életével és valódi problémáival. Szvatkó Pál. Egységes hazaár az egész világon A londoni buzakonferencla befejezte tárgyalásait A búza árit tizenhét arany frankban kiegyensúlyozzák — A termelést tizenöt százalékkal csökkentik — A vámfalakat lebontják London, augusztus 26.. A harmincegy Lon­donban képviselt hatalom tegnap késő este elfogadta az ideiglenes buzaszerzödést. Mint ismeretes, a buzakonferencia napok óta tár­gyalt és a delegátusok hol reménykedtek a si­kerben, hol kilátástalannak látták a helyze­tet. A buzakiviteli hatalmak tegnap este meg­állapodtak abban, hogy a búza árát igyekezni fognak kiegyenlíteni. A kiegyensúlyozott ár métermázsánként tizenkét aranyfrank lenne, azaz 63.6 arany cent bushelenként. Ha ez az ár mindenütt elfogadásra talál, akkor a beho­zatali hatalmik és a kiviteli hatalmak egyaránt megváltoztatják vámtarifáikat a gabonane- nineket il'etöen és elősegítik a zavartalan ke­reskedelem újabb megindulását- A kiviteli hatalmak ugyanakkor beleegyeztek abba is, hogy 1933-ban és 1934-ben összesen csak 560 millió bushel gabonát exportálnak cs 1934- ben és 1935-ben Oroszország és a dunai álla­mok kivételével mindenütt 15 százalékkal csökkentik termelésüket. A behozatali hatalmak kisebb-nagyobb fenntartásokkal hajlandók elfogadni a 12 aranyfrankos kiegyensúlyozott árat és módo­sítani eddigi vámtarifáikat. Oroszország kép­viselője ugyancsak elfogadta a megállapodást, de Oroszország nem a termelés csökkentését fogadta el, hanem a kivitel csökkentését. A dunai államok ugyanilyen értelemben nyilat­koztak. Megfelelő előkészítés után a delegátusok pénteken este 22 óra 30 perckor aláírták a buzaszerzödést, amelyben a behozatali hatal­mak a konvenciós tervezetnek megfelelően kötelezik magukat arra, hogy nem emelik a Belföldi íbuzaprodukciót, ellenben mindent elkövetnek a buzafogyasztás emelésére. A búza árának emelkedése okvetlenül a vám­falak csökkentését vonja maga után és a be­hozatali hatalmak hajlandók a vámtarifákat revízió alá venni, ha a búza ára a nemzetközi piacon tényleg kiegyensúlyozódik és eléri a stabil átlagot. A behozatali hatalmak a búza­piac normális állapotainak visszatérése érde­kében hajlandóik beleegyezni a vámtarifák le­szállításába, de akciójukat a búzab eh ozatal kvantitatív korlátozását jelentő mai rendszer általános reorganizálásától teszik függővé. Amerika meg van elégedve Newyork, augusztus 26. A londoni buza- szerzödés megkötését Washington politikai és gazdasági körei az amerikai kormány impozáns sikereként ünnepük. A lapok em­lékeztetnek arra, hogy Wallace mezögazdu­1 sági államtitkár két héttel ezelőtt uitimátu- | mot állított a buzakonferencia elé és kijelen- | tette, hogy három napot ad a konferenciának I a gabonatermőterület korlátozásáról szóló terv elfogadására Ha a konferencia nem ve­zetett volna eredményre, az Unió azonnal ! könyörtelenül megkezdte volna a búza dum- j pingját. Szerencsére az eredmény kielégíti | az amerikai kormányt. A termőterület 15 százalékkal való csökkentése azt jelenti, hogy Amerikában az 1928—1932. átlagtermés alap­ján a jövőben 125 millió bushellel kevesebb gabonát termelnek, a 30 centes molnárvámot, amely összesen 125 millió dollárt jövedelmez, a farmerek kártalanítására fordítják, ha azok kevesebb gabonát vetnek. A csikágói piacon a londoni tervet szkeptikusan ítélik meg, mert a búzaterületek redukcióját nehéz ellen­őrizni és igy a 15 százalékos produkciócsök­kentés aligha következik be. Eoatlclés ellentétek kiváltásához vezet a kormány szeptemberi munkaprogramja Ismét költségvetési provizórium lesz? — Ellentétek a lakók védelméről szóló törvény körül - A reeszkont- bank ügye sem megy simán Prága, augusztus 26. A kormány rövidre sza­bott nyári szünete rövidesen véget ér és szep­tember elején ismét hozzá .kezd munkájához, hogy elintézzen néhány sürgős gazdasági és szociális kérdést. A fölhatalmazási törvény ál­tal adott jogát eddig nem használta ki túlságos mértékben. Á törvény alapján kibocsátott szük- ségrendeletek csupán néhány időszerű agrár­intézkedést jelentettek, amelyeket a nemzet­gyűlés minden bizonnyal különösebb vita nél­kül vesz majd tudomásul. A kormány legfontosabb és immár erősen ak­tuális föladata a jövő évi költségvetés elkészí­tése, jelentőség tekintetében a lakók védelmi­ről szóló törvény meghosszabbítása, illetve mó­dosítása, azután a reeszkontbankok ügye kö­veti. A jövő évi költségvetés összeállításában te­kintettel lesz a kormány a takarékossági bizott­ság indítványaira. A takarékossági bizottság messzemenő takarékossági javaslatokkal járult a kormány elé, amelyek nagy részét hir szerint el is fogadják. Politikai körökben úgy vélik, hogy a költségvetési javaslat megint nem készül el idejére s a kormány ismét kénytelen lesz a költségvetési provizórium eszközéhez nyúlni. A lakók védelméről szóló törvény a cseh szociáldemokraták számára nehéz diót jelent, mert eddig ők kardoskodtak legjobban e tör­vény fönntartása mellett., újabban azonban 1 már szociáldemokrata és munkáskörökben is egyre jobban érzik a törvény hátrányait azok, akik olyan uj lakásokba kényszerültek, melyek bérét nem védi tör vény s amelyek igy arányta­lanul drágábbak a régi béres lakásoknál. A há­ború utáni generációra teljes súllyal nehezedik ez a helyzet s a kötött gazdálkodási rendszer­hez tartozó törvény ellenzőinek a száma egyre gyarapodik. A szociáldemokraták különben is sokat ve­szítettek befolyásukból azzal, hogy hozzájárul­tak a munkanélküli segély leszállításához. Le­het, hogy a lakbérkérdésben intranzigenseknek akarnak majd mutatkozni. Nagy koalíciós csatákra számíthatunk, de a vége kompromisszum lesz, mert a szociálde­mokraták egykönnyen nem mennek ellen­zékbe s a- koalíciós husosfazekat nem cserélik föl az ellenzékiség száraz kenyerével. A reeszkontbank ügye is ellentétek kiváltá­sára vezethet, mert híveinek száma nem sokkal több a terv ellen­zőinek számánál. Valószínű, hogy ebben a kérdésben is kompro­misszumos alapon abban egyeznek meg, hogy az eredeti terv helyett a Cseh Országos Bank keretében visszleszámitoló alosztályt létesíte­nek, vagyis megmarad a káposzta és jóllakik a kecske.

Next

/
Thumbnails
Contents