Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-26 / 193. (3303.) szám
1933 amgaszftns 29, szombat. _2B£?í5MAfiteft-mws^ Amerika újjáépítési terve nehezen válásul meg Johnson gondjai — Újra hitei kell - A kis fizetések kerül támadt bonyodalom Newyork, augusztus 25. Amerikában hosszabb idő óta folyik az úgynevezett uj gazdasági fölépítés! terv megvalósítása. A tervet nem sikerül mindenütt maradék nélkül realizálni és a washingtoni kormány elképzelése sokszor komoly akadályokba ütközik. Roosevelt koncepciója többek között kidolgozta a bérfokokat is a munkások számára. A terv erre vonatkozó rendelkezései súlyosan érintik a munkaadókat, mert számos munkás és hivatalnok, így többek között az elárusitónők bére eddig jóval alul maradt a mostani előírásnál. A rendelet végrehajtása ilyen körülmények között komoly veszélybe dönti a kiskereskedelmet és számos más olyan iparágat, amelynek sok kisfizetésű alkalmazottja van. A kormány jól tudja, hogy a rendelet csak úgy valósítható meg, ha a bankok folyósítják a szükséges hitelt a kiskereskedők számára, de a bankok húzódnak az újabb sokszázmillió dollár kihelyezésétől. Johnson tábornok, az újjáépítési terv „mened- zsere“, tegnap a kölcsönök folyósítása érdekében appellált a bankokhoz, de szózata hideg fogadtatásra talált pénzügyi körökben. Az Amerikai Nemzeti Bank tárgyalásokba bocsátkozott egyes bankokkal, hogy esetleg a központból folyósítsa a kisebb bankoknak azokat az összegeket, amelyeket ezek tovább adnak a kereskedőknek és iparosoknak az újjáépítési terv megvalósítása érdekében történő nagyobb kiadások fedezésére. „A német zsidók nem tekinthető Németország belügyének” Masaryk elnök nyilatkozik a zsidó távirati ügynökségnek - Az egész civilizált világot hívja segítségül a kongresszus hivatalos rezoluciója Tegnap este verekedtek a kongresszusi épület folyosóin Dr. Klatzkin, „a cionizmus teoretikusa” a zsidó nacionalizmusról Prága, augusztus 25. A cionista világkongresszus csütörtöki napja, mint tegnapi számunkban jelentettük, a németországi zsidók helyzetének jegyéiben folyt te. Az ülést koradélután félbeszakították és este kilenc órakor folytatták, amikor is a németországi zsidók ügyében hozott rezoluciót szavazták meg. Ez alkalommal éles összeütközésre került a sor a revizionisták és az egyéb pártok hívei között, nem a teremben, hanem a folyosón és az előcsarnokban. Az összeütközésnek, amelytől a kongresszus eleje óta tartottak, a rendőrség beavatkozása vetett véget. A revizionisták és a dleszidens revizionisták pártja külön rezoluciót terjesztett be, amelyet a kongresszus többsége elvetett. Jabotir- skv rezoluciója a következőket ki\a;;ra: 1. Szabad bevándorlást Palesztinába a cionista szervezet kizárólagos veretébe int lett. 2. Oly gazdasági, politikai és közgazdasági reformok keresztülvitelét, amelyek megfelelnek a zsidóság tömeges letelepítésének. 3. A palesztinai zsidó lakosság szükséges védelmének biztosítását zsidó önvédelmi csapatok létesítése által. 4. E föladatok megoldását nemzetközi kölcsön utján. A szavazás megejtése után, amelynek folyamán 265 szavazattal fogadták el az elnökség által beterjesztett hivatalos rezoluciót, a Jabotinsky-párti Hoffmann delegátus szólalt föl és részletes vitát kívánt pártjának rezoluciója fölött. A háromperces beszédidő leteltével Motzkin elnök megvonta tőle a szót, mire óriási lárma keletkezett a teremben. Azután Usziskin emelkedett szólásra, hogy megtartsa jelentését a nemzeti alapról. Eközben Jabotinsky tüntetőén elhagyta a termet pártja tagjaival együtt. Kint az előcsarnokban Jabotinsky barnainges hívei sorfalat álltak, a nagy tömegben azonban nem tudták biztosítani az akadálytalan elvonulást. A munkáspárti ifjak előre tolakodtak, mire általános zűrzavar, majd verekedés támadt. A fiatalemberek ököllel mentek egymásnak és az általános dulakodás lent az előcsarnokban és az uccán is folytatódott. A rendezők nem tudtak rendet teremteni, ezért telefonáltak a rendőrségre, ahonnan csakhamar hatvan rendőr érkezett ki teherautókon. A rendőrség megjelenése egykettőre véget vetett a harcnak. A rendőrség a verekedés egyik renitens résztvevőjét letartóztatta és kiürítette az előcsarnokot és a folyosókat. Az ülésteremben ezalatt zavartalanul folyt a tanácskozás és Usziskin folytatta előadását. A hivatalos határozat Az elfogadott hivatalos rezolució mindenekelőtt a németországi zsidók tragikus sorsával foglalkozik. A kongresszus ünnepélyes óvást emel a borzalmas igazságtalanság elten, amelyben a németországi zsidóság részesül. A rezolució a németországi zsidóság helyzetével kapcsolatban az óváson kívül még a következő követéléseket támasztja: 1. A kongresszus az egész civilizált világ kötelességének, elsősorban azonban a népszövetség kötelességének tartja, hogy a zsidó népnek abban a küzdelmében, amely a németországi zsidók jogainak helyreállításáért folyik, segítségére legyen. A. kongresszus elvárja a .népektől és a kormányoktól, hogy rendszabályaikkal azon lesznek, hogy a németországi zsidók számára a bevándorlást és a megélhetési lehetőséget megköny- nyitsék. 2. A kongresszus a mandatárius hatalom kötelességének tekinti, hogy Palesztina kapuit megnyissa a német zsidók minél nagyobb bevándorlása számára, letelepedésüket megkönnyítse és mindent elkövessen, hogy a zsidó nemzeti otthon, amelynek létesítése a megbízatás főtartalmát képezi, a leggyorsabb tempóban és legnagyobb terjedelemben fölépüljön. Ezáltal kell megingathatatlan megélhetési alapot teremteni a zsidó nép számára, amelynek léte évszázadok óta nem volt olyan veszélyben, mint ma. 3. A kongresszus a világ nyilvánosságához fordul, az összes államokhoz, amelyek szolidárisak voltak a Palesztinára vonatkozó megbízatás tartalmával, a népszövetséghez fordul, amely a megbízatás keresztülvitelét ellenőrzi, hogy nemzetközi, politikai és pénzügyi együttműködéssel mozdítsa elő a nemzeti otthon felépítésére irányuló fáradozások sikerét. A rezolució második része szerint a tizennyolcadik cionista világkongresszus felszólítja a zsidó népet, hogy minden pártviszályon felülemelkedve ébresszék fel magukban a közös történelmi sors öntudatát és minden energiájukat, képességüket a cionista végcél megvalósítására fordítsák. A nemzeti otthon minél gyorsabb telepítése döntő feladata ennek a nemzedéknek. A pénteki ülés A csütörtök esti izgalom pénteken délelőttre elült. Az ülés megnyitása előtt az elnökség tanácskozást tartott afelől, hogy miként kerülhetők el a tegnapihoz hasonló tettleges összeütközések, amelyek egyaránt ártanak a kongresszus méltóságának és a tárgyalások eredményességének. A délelőtti ülést tizenegy óra után nyitották meg és az elnökségi határozat szerint minden párt egy órai beszédidőt kapott. Elsőnek Bem Gurion, a palesztinai munkáspárt vezére beszélt a munkásság szerepéről Palesztina felépítésében. Beszédében hangsúlyozta, hogy Palesztinának elsősorban munkáskezekre van szüksége, a szó szoros értelmében vett munkáskezekre, amelyeknek megpróbál tató, kemény munkát kell végezni. Téved az, aki azt hiszi, hogy Palesztinában készen vár reá a paradicsom, a tejjel-mézzel folyó Kanaán. Megsokszorozott erőfeszítéssel, verejtékáldozattal, munkával kell felépíteni újra az országot, amely a zsidók számára valóban a boldogság földje lesz, mert az övék lesz. Gurion után az általános cionisták pártjának szónoka emelkedett szólásra és beszédében hangsúlyozta, hogy az egész világ zsidóságának áldozatkészségére van szükség. Azok, akik nem szándékoznak Palesztinában letelepedni, fokozottabb anyagi áldozatot hozzanak, mert nem tudhatják, hogy mely pillanatban lesznek kénytelenek elfogadni hazájuknak Palesztinát, ha másutt nem lesz számukra hely a világon. Mindenki a maga otthonát építi, aki Ctíon céljaira adakozikA délutáni ülést óriási érdeklődés előzi meg, mert ekkor a revizionisták szónokára kerül a sor és a hírek szerint maga Jabotinszky fog beszélni, hogy pártjának álláspontját ismertesse. A délutáni ülésen kezdődött meg a vita az általános kérdésekről. Az első szónok délután Guttmanin Izsák, a vallásos cionisták pártjának tagja volt, aki a palesztinai telepitésekhez szélt hozzá. Utána Grossmann a liberális revizionisták nedvében interpellációt intézett az elnökséghez a telepítési akcióra összegyűlt pénzekkel folytatott tranzakciók kérdésében Gross- mann beszéde után az ülést berekesztették és tekintettel az ünnepre, szombat este 9 órára halasztották a következő ülés megtartását, amelyen Jabotinsky is fel fog szólalniMasaryk nyilatkozata Masaryk elnök szerdán fogadta Kistapol- csányban dr. Jákob Landau-t, a newyorki zsidó távirati ügynökség vezérigazagtóját. A kihallgatás negyven percig tartott és ennek folyamán Masaryk elnök a következő kijelentéseket tette: — Érdeklődéssel figyelem a prágai cionista kongresszus tárgyalásait. A legnagyobb rokonszenvvel viseltetem a fáradozások iránt, amelyek a zsidó nemzeti otthont akarják létrehozni Palesztinában. Arra a kérdésre, hogy vájjon a népszövetségnek foglalkoznia keíl-e a jogaiktól megfosztott német zsidók problémájával, az elnök a következőket mondotta: — Feltételezem, hogy a népszövetség valóban foglalkozni fog az üggyel. A zsidó problémát Németországban nem lehet tisztán belügynek tekinteni. Ezerszámra menekülnek a zsidók Németországból, akiket megfosztottak jogaiktól és megélhetési lehetőségeiktől. Ezek természetesen problémát jelentenek valamennyi ország számára., amelyek menedéket nyújtottak nekik. Nem lehet elvárni ezektől az országoktól, hogy ők viseljék a terheket, amelyek egy állam politikája folytán keletkeztek. Mégis azt hiszem, hogy a helyzet jobbra fog fordulni- Az antiszemitizmus nem újság a világon. Lord Melchett szombaton érkezik Prága, augusztus 25. Lord Melchett, a Makabi-világszövetség tiszteletbeli elnöke, szombaton érkezik meg repülőgépen. Prágába, felesége és Lady Erleigth társaságában. Szombaton este lord Melchett megjelenik a prágai Nemzeti Színház díszelőadásán, amelyen az „Eladott menyasszony“-t fogják játszani. Vasánap délelőtt féltizenegy órakoT sajtófogadás lesz az Esplanade-szállóban, délután pedig Lord Melchett részt vesz a Maka- bi-játékok főünnepségén. A versenyen rajta kívül megjelennek Neville Lasky, a „Board of Deputies“ elnöke és a kongresszus delegátusai. Vasárnap este a Mák abt -világszövetség kongresszusát nyitják meg a terménytőzsde épületében, az ünnepélyes megnyitó ülésen Lord Melchett, Usziskin, Lady Erleigh és dr. Lelewer fog felszólalni. Hétfőn lesz a kongresszus első tanácskozási napja, amelyen Lord Melchett s Makabinkérdésekről, dr. Lele- wer a Makabi-szövetség feladatáról és programjáról, Lady Erleigh pedig a londoni női versenyeken való részvételről fog referálni. Hétfőn délután Lord Melchett repülőgépen Becsbe utazik, ahol Dollfuss kancellárral fog találkozni. „A nemzetiségek tragikumával nem szabad egyoldalúan a kisebbségeket terhelni** Prága, augusztus 25. A prágai cionista kongresszusnak kétségkívül egyik legérdekesebb embere Klatzkin doktor, aki a modern zsidóság problémáiról és a zsidóság válságáról több alapvető munkát irt. Klatzkin százszázalékosan vallja a nemzeti zsidóságot és ezért volt első hozzáintézett kérdésem, hogyan fogja fel a zsidóságot, mint nemzetet akkor, amikor a zsidóság az egész földkerekség népei között elszórva él. — A nemzeti zsidóság a nemzetköziség alapján áll — mondotta — és a nemzetköziség eszméje vezérel minket akkor, ha azt mondjuk magunkról, hogy nemzeti zsidók vagyunk. A nacionalizmus nem lehet egy ország területére korlátolt és ideológiailag elszigetelt jelenség, hiszen ezt már az egyéni élet egyszerű példája is megvilágítja: valamint az egyéni élet csak akkor érvényesülhet, ha bele van ágyazva a közbe, úgy egy nemzet egyéni élete is csak úgy teljesedhetik ki, ha a nemzetköziség relációjában foglalja el az őt megillető helyet. Ma nemcsak a zsidóság van kisebbségi helyzetben, hanem más nemzetek is és ezért érthető, ha azt mondom, hogy a nemzetiségek tragikumával nem szabad egyolda- lulag a kisebbségeket terhelni, hanem méltányosan meg kell osztani kisebbség és többség között mindenütt, ahol ez a Lét csoport egy ország területén él. — Ezt az elvet szociális téren Palesztinában is megvalósítottuk, ahol munkaadó és munkás között nincs küzdelem, mert nem a pénzre, nem a nyereségre fektetjük a fő- sulyt, hanem olyan nemzedéket neveltünk fel, amelynek a produktív munka az egyetlen alapelve. Az ország területét és a nemzeti vagyont csak igy lehetett biztosítani és erre a biztosítékra a magángazdaság nem képes. Palesztináiban nincs kommunizmus, ellenben van erős szocializmus, amelyet talán legjobban a szakszervezet fogalmával határozhatnék meg. Amerikában most egy olyan fiatal nemzedék nőtt fel, amely teljesen távol áll a zsidóságtól, pedig a mi reményünk nem lehet más, csak a fiatalság. Ne feledjük el, hogy Palesztina a szegény tömegeknek kö•jT/intiA.f rninrteid. peil P^d’Cf av ah rop ni és a Z amerikai pénzgyüjtés akciójának. A prágai kongresszus a vi’ág oiouislái- nak nagy akaratinegnj ilvánulása és ez a kongersszus megfogja találni a kolonizáció- hoz szüksége, eszközöket. Ez a pillanat a zsidóság tragikusan történelmi pi'.anata és a zsidóságnak ma a felgyülemlett feszültségi erőket koncentrálni kell arra a teremtő nép- akcióra, amelynek célja Palesztina. Az üldöztetések számunkra uj erőt jelentenek és az antiszemitizmus elleni küzdelmet a zsidóság nem fogja elszigetelten megvívni, hanem belép a nemzeti demokrácia nagy szövetségébe és a nagy demokratikus fronton harcolja végig harcát a faji nacionaMzmus összes túlzásai ellen. Mert bizonyos, hogy nem a tragikus jelen a döntő, hanem a heroikus jövő eszméje. DR. NEUBAUER PÁL. 3
