Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-23 / 190. (3300.) szám

1D3& 83. agenda. Kánya Kálmán magyar külügyminiszter fontos megnyilatkozásnak tartja Masaryk elnök legutóbbi nyilatkozatát A külügyminiszter nyilatkozik az olasz politika konstanssigáról és Riccionérél A revíziós probléma — Magyarország viszonya az utódállamokhoz Budapest, augusztus 22. A Csehszlovák Távirati Iroda jelenti: Kánya Kálmán ma­gyar külügyminiszter a Pest^r Lloyd mai szá­mában cikket ir a nemzetközi helyzetről. Mussolini és Do!flfu®s riccionei találkozójából indul ki és hajlandó föltételezni azt, hogy a két államférfin tanácskozása kiterjedt Róma és Berlin viszonyára is. Jogos remény van arra, hogy Mussolininak sikerülni fog megfe­lelő megoldást találni az osztrák—német jó­viszony helyreállítására. Magyarország szív­ből kívánja e fáradozások sikerét, mert állan­dóan kívánta az együttműködést Olaszország­gal és Ausztriával, továbbá Németországgal, valamint a többi európai nagyhatalmakkal és a kisanatant államokkal. A magyar külpoli­tika irányvonala azonos Olaszország közép- európi és dunavölgyi célkitűzéseivel. A négy­hatalmi szerződésre föltétlenül szükség volt, mert a Hitler-mozgalom győzelme után szá­molni kellett az úgynevezett preventív hábo­rú lehetőségével, amelynek Mussolini a négy­hatalmi paktum megkötésével elejét vette. Mussolini diplomáciai zsenijének sikerült el­oszlatni a francia aggályokat és helyes irány­ba terelni a berlini külpolitikát. A négyhatal­mi paktum eredeti szövegét megváltat ziauák, de ennek ellenére alaptalan volna úgy véle­kedni, hogy Olaszország a változtatások elfo­gadásával eltért eddigi politikájának útjáról, különösen e politikának abban a részében, amely Magyarországra vonatkozik. Kánya szerint Masaryk csehszlovák köztár­sasági elnök legutóbbi nyilatkozata, — amely szerint egyetlen szerződés sem örökéletü és a békeszerződéseket idővel revideálni kell — azt igazolja, hogy a jobb belátás lassan-lasan a kis antant-állmok köreibe is behatol. Masa­ryk arra figyelmeztet, hogy a revíziós kérdést a legnagyobb óvatossággal kell kezelni és eb­ben igaza van. Téves volna azonban ezt a fi gyelmeztetést Magyarország címére intézni, mert Magyarország ezt a kérdést állandóan a legmesszebbmenő óvatossággal kezelte. A másik oldalról néha-néha meghívják Magyar- országot, hogy barátságosan igyekezzék ki­egyezni szomszédaival és ezeket az alkalma­kat Magyarország mindig megragadja, hogy ünnepélyesen kijelentse a kiegyezésre irá­nyuló készségét, de egyúttal hangsúlyozza, hogy a kiegyezés olyan politikai feltételek betartásától függ, amelyekről Magyarország semmiesetre sem mondhat le. De addig sem hiányzik Magyarország részéről a jóakarat az utódállamokkal való gazdasági megértéshez. Az egész világ tanúja lehet a magyar kiegye­zési készség őszinteségének és becsületessé­gének. a gazdasági együttműködés megkezdé­sének örvendetes jelei a ki sántánt-álamokkai kötött kereskedelempolitikai megállapodá­sok. Magyarországban megvan a jóakarat, hogy a súrlódási felületeket idővel kisebbítse és csökkentse azt az ellenállást, ame’y jelen­leg még mindig akadályozza Európa közepén a normális állapotok visszatérését. szerint csoportosítva. A jobboldalon ülnek a revizionisták, ind lett ük a középen az általános cionisták, utánuk következnek a radikálisok és az egész baloldalt a legerősebb párt, a munkás­párt foglalja el. A kihúzott kötél mögött háromszáz 'külföldi ujságiró és tizenöt külföldi parlament kikül­döttje hallgatja a tárgyalásokat. Sokolov elnök héber nyelven nyitja meg az ülést, utána üd­vözlő táviratokat olvasnak föl. Ma reggel háromig tárgyalt az akcióbizott­ság, hogy az elnökség kérdésében döntő hatá­rozatot hozzon létre. Megegyezést nem sike­rült létrehozni és amennyiben a. munkáspárt ra­gaszkodik ahhoz, hogy a revizionistákat kizár­ják az elnökségből, úgy már az elnök választá­sánál heves jelenetekre kerülhet sor. A politikai helyzet A délelőtti ülésen Brodetzky tanár ismertette a politikai helyzetet. Előadása szerint a cioniz­mus uj fejlődési szakaszának végén áll. 1929-ben uj főmegbizott érkezett Palesztinába, aki teljes megértéssel volt a zsidó állam ki­építése iránt, sok minden jobbra fordult és ezért köszönet és elismerés illeti a mandatá- rius hatalmat. A helyzet javulása természetesen nem ment simán. A földvásárlás, bevándorlás és a többi probléma igen sok akadályba ütközik és az angol kormány legutóbb oly tervekkel foglalkozik, amelyek a legnagyobb aggoda­lomra adnak okot. A Palesztinái bevándorlás akadályai — Mig Palesztina további munkáskezeket vár — úgymond —, hogy kihasználhassa a le­hetőségeket, amelyeket a zsidó vállalkozási szel leim teremtett, addig különböző módokon akadályozzák meg a munkások 'bevándorlását. Nem célzok itt a német helyzetre. Még ha nem is állna főm a szükségesség, hogy az üldözött zsidóknak menedéket adjunk, még akkor sem volna indokolt, hogy negyven-ötven, vagy hatvan százalékra re­dukálják az előterjesztett bevándorlási bi­zonylatok számát. — Az egész zsidó nép jövője egybe van Prága, augusztus 22. Hosszú hetekig tartó előkészületek után tegnap este nyitották meg mint tegnap jelentettük — a tizennyolcadik cionista világkongresszust Prágában ünnepé­lyes megnyitó ülés keretében, amely a Lucerna nagy termében folyt le. Pontosan nyolc órakor lépett be dr Kahn Ferenc, a kongresszusi iroda igazgatója, a zsúfolt- terembe, a pódiumra lépett és a cionista kongresszusok hagyományos ka­lapácsával három ütést adott, amellyel a vég­rehajtó bizottság érkezését jelezte. Nagy taps közepette jelent meg a végrehajtó világbizott- eág öt tagja: Náchum Sokolov elnök, Brodetzky, Locker, Farbstein és Neumann. Ugyanekkor lépnek be a szomszédos helyiségekből a tisz­teletbeli vendégek. Az előkelőségeket a „Ha- fnigun“ énekkara Levandovsky ,,Ualieluja“-já- val fogadja. A végrehajtó bizottság öt tagja helyet foglal az emelvényen, a hatodik űrét- helyet gyászlepel borítja, ez a meggyilkolt Ar- iosorov helye. Az elnöki megnyitó Általános figyelem közepette emelkedik fel 'Sokolov elnök, hogy a megnyitóbeszédet meg­tartsa. Mindenekelőtt üdvözli a vendéglátó nemzetet és várost, majd az angol követség vezetőjét ég francia nyelven folytatva beszédét a többi állam képviselőit üdvözli és köszönetét mond országaiknak azért, hogy menedéket nyúj­tanak a németországi zsidóknak. Különösen hangsúlyozza Olaszország nagylel­kűségét a zsidó tanuló ifjúsággal szemben. — A szükség és szenvedés idejében gyűltünk itt egybe, — folytatja beszédét héber nyelven, — ma veszedelmes beszélni, de még veszedel­mesebb hallgatni. A zsidó emancipáció romok­ban van. Herzl Tivadar előre sejtette ezt, ami­kor fölállította elvi álláspontját a zsidók orszá­gáról. Ha a cionizmus kezdettől fogva diadal­maskodott volna, akkor most nem kellene a világ kapuin kopogtatnunk kegyért és vendég­szeretetért, hanem egyszerűen visszatérhettünk volna hazánkba. A szónok ezután áttér a németországi zsidók helyzetének ismertetésére és ezzel 'kapcsolat­ban emelkedett hangon fordult a kérdéssel a civilizált világhoz: — Hogyan képzelitek el a zsidó nép to­vábbi fennmaradásának biztosítását, mikor létének gyökerére tették a fejszét? Ennek a népnek mindig és örökké a világban kell csa­varognia? Népünknek mindig és örökké ván- doro'm kell egyik országból a másikba, mint az élő perpefum mobilének? Sohasem jutha­tunk el saját hazánkba? Nem olyan állapot-e ez, amely az emberi civilizáció elemi fogal­mait gúnyolja ki? „Barátai vagyunk Németországnak — Békére törekszik mindenki, de vájjon nem háfboru-e a folytonos zsidóüldözés, minden bor­zalmával. nem utálatos és kegyetlen háboru-e, amelyben nincs hősiesség, nincs epikai lendü­let, — háború a békés, védtelen zsidó lakosság ellen, aggastyánok, asszonyok és gyermekek ellen. Mi nem vagyunk ellenségei Németországnak, ml barátai vagyunk Németországnak és cso­dáiéi kultúrájának. Mi békét akarunk, de amikor életünkről és becsületünkről van szó, fel kell emelni hangunkat. Ebben a súlyos időben nem szabad elveszteni' bizaimunkát az emberiségben és magunkban. Nem akarunk olajat önteni a tűzre, de igazsá­got és békét követelünk. A zsidókérdést borzal­Kezdődő érelmeszesedésnél a természetes „Ferenc József* keserü- viz úgy az alhasi pangást, mint a renyhe emésztést megszünteti és a magas vérnyomást leszállítja. A gya­korlati orvostudomány vezérei a Ferenc József vizet azért becsülik olyan nagyra, mert ez gyorsan és enyhe módon szabályozza a szerve­zetre annyira fontos gyomor- és bél- müködést. — A Ferenc József ke- serüviz gyógyszertárakban, drogériák­ban és füszerüzletekben kapható. mát? meztelenségében kell a világ és Izrael elé állítanunk erről az emelvényről. Tehát teljes nyíltság, bátorság ég nagyvonalú megoldás szükséges és — bizalom. Ebben a bizalomban Isten iránt és az intenzív népmunkában való részvételben van évezre­dek óta Izrael elpusztithaíatlanságának titka. Ezután franciára fordítja a beszédét és nagyjá­ban megismétli hébernyelvü előadásának főbb pontjait. „Biztosított menedéket!“ — Hálásak vagyunk a vendégszeretet szép szavaiért és tetteiért. De ez nem megoldás. Hivatalos képviseletre van szükség, barátsá­gos, de hivatalos képviseletre. Kell hogy biz­tosított menedékünk legyen. Mi tehát a teendő? Ha nem adhatjuk vissza a menekülteknek otthonukat, ha nem veheti fel őket más ország, úgy vissza kell adni nekik elődeik hazáját. Palesztina az egyetlen remény­sége Izraelnek. A cionista munkának kétféle útja van: az örökös pártküzdelem és vitatko­zás, vagy pedig megtízszerezett munka az ala­pok és intézmények megszervezésére, elsősor­ban a bevándorlás érdekében. Kívánom é6 re­mélem. hogy a tizennyolcadik cionista kongresz- szust úgy vezethetjük, hogy népünknek meg­mentését vihetjük előbbre. Sokolov beszédét többször dörgő tetszésnyil­vánítás szakította félbe. Utána Pavlu követ üd­vözölte a kongresszust a csehszlovák kormány nevében, majd Gurney angol követség! megbí­zott emelkedett szólásra: — Mint az angol kormány képviselője Cseh­szlovákiában, mint a megbízott hatalom képvi­selője kívánom önöknek a tanácskozások teljes, sikerét. Ezután Eustach Mölzer miniszteri tanácsos a prágai városi tanács nevében, majd dr. Baxa szenátor a csehszlovák népszövetségi liga ne­vében, továbbá Hejret szerkesztő a csehszlovák nemzeti tanács és végül Neville Lasky a zsidó- angol egyesület nevében üdvözölte a kongres­szust. Felszólaltak még dr. Böhumi! Stein a prá­gai zsidó hitközség képviseletében és dr. An- gélo Goi de te in zsidópárti képviselő. j lesz az arabokkal? A hétfői nap folyamán Sokolov elnök fogadta a sajtó képviselőit és egy órás szellemes be­szédben ismertette a háború utáni cionizmus történetét, majd a paöeeztinai viszonyokról mon­dott érdekes adatokat, többek között az ara­bok helyzetéről fejtette ki véleményét, mond­ván: — Az igazság követeli, hogy az arabok megkapják a maguk országát. Az araboknak Bagdadban és Damaszkuszban van Jeruzsále­mek és Mekkában van a Cionjuk. A legfanati­kusabb mohamedán sem gondolt sohasem arra, hogy Jeruzsálemben vallásos központot léte­sítsenek. Az igazi Arábiát vissza kell adni az araboknak. Az araboknak van földjük elég, olyan területek állnak rendelkezésükre, ahol négyzetkilométernyi területen alig él egy em­ber. Ezeket a területeket kértük az arabok szá­mára és igy kapta meg Anglia a megbízást Palesztinára vonatkozólag. As első tanácskozási nap Kedden délelőtt 'kezdődött az elfő érdemle­ges tárgyai!ás a reprezentációs ház Smetana- termében. A reprezentációs ház előtt és a fo­lyosókon óriási a sürgés-forgás. A ház előtti térségen emberek tolonganak, az előcsarnok­ban, a lépcsőkön bábeli nyelvzavar uralkodik. Szinte tragikomikusán hat, hogy a nemzet fiai, akik uj orszáigot akarnak alapítani, számtalan nyelven beszélnek és sokan nem értik meg egy­mást. A folyosókon cserkészek próbálnak ren­det tartani, ami nehezen sikerül nekik. Kétféle egyenruha tűnik szemünkbe: a kék-fehér cser­készek „a dolgozó Palesztina pártjának" ifjú­munkásai, a barna egyenruhások, akiknek öl­tözéke veszedelmesen hasonlít a hitlerista egyenruhához, Jabotinsky fasiszta-revizionista hívei. Ezek az utóbbiak inkább az uccára szo­rultak, a Grabenen tüntetnek föl és alá sétáivá. Az ülésteremben A kongresszust az előzetes program szerint tíz órakor kellett volna megnyitni, de még ti­zenegy óra után is óriási zűrzavar uralkodik. Végre, mikor már féltizerkettő is elmúlt, kez­detét veszi a hivatalos ülés. A karzatok zsú­folva vannak. A földszintet kötéllel választot­ták ketté, az első részen, az elkülönített helyen j a háromszáz delegátus foglal helyet frakciók | kötve Palesztina sorsával. A kongresszus fő­föladata betölteni azt a célt, amelyet az első kongresszus tűzött ki, tudniillik, hogy az egész zsidó problémát óriási terjedelmé­ben és keserű mélységében ez c beriség lel­kiismerete elé vigye. A német helyzet — Nézzük csak a helyzetet Németországban. Ebben az országban száz- meg százezer zsidó élt évszázadokon keresztül; teljes mértékben részt vettek az ország politikai, gazdasági és kulturális kiépítésében, mint sehol másutt a vi­lágon. Ebben az országban született meg a mo­dern asszimiláció fogalma és fejlődött úgyszól­ván tökéletes mértékig. Ennek dacára egyetlen tollvonással olyan helyzetbe sodor­ták a sok százezer zsidót, amilyent évszáza­dok óta nem ismerünk a zsidó nép történe­tében. Több tízezer zsidó volt kénytelen kivándorolni eddig is, ezek azonban mindenütt zárt ajtóra találnak. A világ útjait ismét zsidó vándorok árasztják el, akik nem találnak semmilyen utat, mert alig van hely a világon, aihoi bebo- csátanák őket. Nem vádolom a világ népeit, lehet, hogy a gazdasági helyzet, amelyben a sa­ját milliónyi mű nk anélkül i eik k el sem tudnak mit kezdeni, lehetetlenné teszi számukra, hogy beboesássák a néhány ezer zsidó menekültet. A történelem azt mutatja, hogy a zsidó beván­dorlás gazdasági válság idején, sőt leginkább gazdasági válság idején, nagy előnyöket jelen­tett az ország számára, amely beengedte a zsi­dókat. De mit tegyünk? Minden kapu zárva van előttünk. Londonban tagja vagyok egy bi­zottságnak, amelynek az a föladata, hogy mó­dot teremtsen a zsidók elhelyezésére kii önbö- ző országokban. Siralmas, szivettépő jelenté­seket kapunk, tízezreket kellene elhelyeznünk és alig tucatnyi a szabad helyek szarna. Az egyetlen kivétel Palesztina. Brodetzky referátuma után az ülést fü'fiig- gesztették délután félnégyig. A délutáni ülés A kongresszus délután csak egynegyed 4 órakor kezdődött meg- Először a kongresszusi bizottság tett jelentésit a mandátumok elosz­tásáról. A jelentés szerint az első skrulinium- ban 305 képviselőt választottak meg, a felma- radott szavazatok alapján pedig a második skrutiniumban még 11 mandátumot osz'.oiiak ki és ezzel a mandátumok összes száma 3*6- ra emelkedett. A bizottsági jelentés után Farbstein vallásos cionista, végrehajtó bizott­sági tag, lengyelországi kiküldött terjesztette elő referátumát, amelyben a középosztályról és a magánkezdeményezések eredményéről számolt be. Farbstein után Vulkánszky álta­lános cionista tette meg jelentését Palesztina gyarmatosításáról. Az elnökség határozatot hozott, melynek értelmében a kongresszusi teremben az egyenruha viselése szigorúan ti­los. ___3 „P alesztina további munkislezelcre vár” —mondja a cionista kongresszuson Brodetzky, a politikai helyzet referense Ünnepélyes megnyitó ülés a prágai Lucerna nagytermében

Next

/
Thumbnails
Contents