Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-23 / 190. (3300.) szám
1D3& 83. agenda. Kánya Kálmán magyar külügyminiszter fontos megnyilatkozásnak tartja Masaryk elnök legutóbbi nyilatkozatát A külügyminiszter nyilatkozik az olasz politika konstanssigáról és Riccionérél A revíziós probléma — Magyarország viszonya az utódállamokhoz Budapest, augusztus 22. A Csehszlovák Távirati Iroda jelenti: Kánya Kálmán magyar külügyminiszter a Pest^r Lloyd mai számában cikket ir a nemzetközi helyzetről. Mussolini és Do!flfu®s riccionei találkozójából indul ki és hajlandó föltételezni azt, hogy a két államférfin tanácskozása kiterjedt Róma és Berlin viszonyára is. Jogos remény van arra, hogy Mussolininak sikerülni fog megfelelő megoldást találni az osztrák—német jóviszony helyreállítására. Magyarország szívből kívánja e fáradozások sikerét, mert állandóan kívánta az együttműködést Olaszországgal és Ausztriával, továbbá Németországgal, valamint a többi európai nagyhatalmakkal és a kisanatant államokkal. A magyar külpolitika irányvonala azonos Olaszország közép- európi és dunavölgyi célkitűzéseivel. A négyhatalmi szerződésre föltétlenül szükség volt, mert a Hitler-mozgalom győzelme után számolni kellett az úgynevezett preventív háború lehetőségével, amelynek Mussolini a négyhatalmi paktum megkötésével elejét vette. Mussolini diplomáciai zsenijének sikerült eloszlatni a francia aggályokat és helyes irányba terelni a berlini külpolitikát. A négyhatalmi paktum eredeti szövegét megváltat ziauák, de ennek ellenére alaptalan volna úgy vélekedni, hogy Olaszország a változtatások elfogadásával eltért eddigi politikájának útjáról, különösen e politikának abban a részében, amely Magyarországra vonatkozik. Kánya szerint Masaryk csehszlovák köztársasági elnök legutóbbi nyilatkozata, — amely szerint egyetlen szerződés sem örökéletü és a békeszerződéseket idővel revideálni kell — azt igazolja, hogy a jobb belátás lassan-lasan a kis antant-állmok köreibe is behatol. Masaryk arra figyelmeztet, hogy a revíziós kérdést a legnagyobb óvatossággal kell kezelni és ebben igaza van. Téves volna azonban ezt a fi gyelmeztetést Magyarország címére intézni, mert Magyarország ezt a kérdést állandóan a legmesszebbmenő óvatossággal kezelte. A másik oldalról néha-néha meghívják Magyar- országot, hogy barátságosan igyekezzék kiegyezni szomszédaival és ezeket az alkalmakat Magyarország mindig megragadja, hogy ünnepélyesen kijelentse a kiegyezésre irányuló készségét, de egyúttal hangsúlyozza, hogy a kiegyezés olyan politikai feltételek betartásától függ, amelyekről Magyarország semmiesetre sem mondhat le. De addig sem hiányzik Magyarország részéről a jóakarat az utódállamokkal való gazdasági megértéshez. Az egész világ tanúja lehet a magyar kiegyezési készség őszinteségének és becsületességének. a gazdasági együttműködés megkezdésének örvendetes jelei a ki sántánt-álamokkai kötött kereskedelempolitikai megállapodások. Magyarországban megvan a jóakarat, hogy a súrlódási felületeket idővel kisebbítse és csökkentse azt az ellenállást, ame’y jelenleg még mindig akadályozza Európa közepén a normális állapotok visszatérését. szerint csoportosítva. A jobboldalon ülnek a revizionisták, ind lett ük a középen az általános cionisták, utánuk következnek a radikálisok és az egész baloldalt a legerősebb párt, a munkáspárt foglalja el. A kihúzott kötél mögött háromszáz 'külföldi ujságiró és tizenöt külföldi parlament kiküldöttje hallgatja a tárgyalásokat. Sokolov elnök héber nyelven nyitja meg az ülést, utána üdvözlő táviratokat olvasnak föl. Ma reggel háromig tárgyalt az akcióbizottság, hogy az elnökség kérdésében döntő határozatot hozzon létre. Megegyezést nem sikerült létrehozni és amennyiben a. munkáspárt ragaszkodik ahhoz, hogy a revizionistákat kizárják az elnökségből, úgy már az elnök választásánál heves jelenetekre kerülhet sor. A politikai helyzet A délelőtti ülésen Brodetzky tanár ismertette a politikai helyzetet. Előadása szerint a cionizmus uj fejlődési szakaszának végén áll. 1929-ben uj főmegbizott érkezett Palesztinába, aki teljes megértéssel volt a zsidó állam kiépítése iránt, sok minden jobbra fordult és ezért köszönet és elismerés illeti a mandatá- rius hatalmat. A helyzet javulása természetesen nem ment simán. A földvásárlás, bevándorlás és a többi probléma igen sok akadályba ütközik és az angol kormány legutóbb oly tervekkel foglalkozik, amelyek a legnagyobb aggodalomra adnak okot. A Palesztinái bevándorlás akadályai — Mig Palesztina további munkáskezeket vár — úgymond —, hogy kihasználhassa a lehetőségeket, amelyeket a zsidó vállalkozási szel leim teremtett, addig különböző módokon akadályozzák meg a munkások 'bevándorlását. Nem célzok itt a német helyzetre. Még ha nem is állna főm a szükségesség, hogy az üldözött zsidóknak menedéket adjunk, még akkor sem volna indokolt, hogy negyven-ötven, vagy hatvan százalékra redukálják az előterjesztett bevándorlási bizonylatok számát. — Az egész zsidó nép jövője egybe van Prága, augusztus 22. Hosszú hetekig tartó előkészületek után tegnap este nyitották meg mint tegnap jelentettük — a tizennyolcadik cionista világkongresszust Prágában ünnepélyes megnyitó ülés keretében, amely a Lucerna nagy termében folyt le. Pontosan nyolc órakor lépett be dr Kahn Ferenc, a kongresszusi iroda igazgatója, a zsúfolt- terembe, a pódiumra lépett és a cionista kongresszusok hagyományos kalapácsával három ütést adott, amellyel a végrehajtó bizottság érkezését jelezte. Nagy taps közepette jelent meg a végrehajtó világbizott- eág öt tagja: Náchum Sokolov elnök, Brodetzky, Locker, Farbstein és Neumann. Ugyanekkor lépnek be a szomszédos helyiségekből a tiszteletbeli vendégek. Az előkelőségeket a „Ha- fnigun“ énekkara Levandovsky ,,Ualieluja“-já- val fogadja. A végrehajtó bizottság öt tagja helyet foglal az emelvényen, a hatodik űrét- helyet gyászlepel borítja, ez a meggyilkolt Ar- iosorov helye. Az elnöki megnyitó Általános figyelem közepette emelkedik fel 'Sokolov elnök, hogy a megnyitóbeszédet megtartsa. Mindenekelőtt üdvözli a vendéglátó nemzetet és várost, majd az angol követség vezetőjét ég francia nyelven folytatva beszédét a többi állam képviselőit üdvözli és köszönetét mond országaiknak azért, hogy menedéket nyújtanak a németországi zsidóknak. Különösen hangsúlyozza Olaszország nagylelkűségét a zsidó tanuló ifjúsággal szemben. — A szükség és szenvedés idejében gyűltünk itt egybe, — folytatja beszédét héber nyelven, — ma veszedelmes beszélni, de még veszedelmesebb hallgatni. A zsidó emancipáció romokban van. Herzl Tivadar előre sejtette ezt, amikor fölállította elvi álláspontját a zsidók országáról. Ha a cionizmus kezdettől fogva diadalmaskodott volna, akkor most nem kellene a világ kapuin kopogtatnunk kegyért és vendégszeretetért, hanem egyszerűen visszatérhettünk volna hazánkba. A szónok ezután áttér a németországi zsidók helyzetének ismertetésére és ezzel 'kapcsolatban emelkedett hangon fordult a kérdéssel a civilizált világhoz: — Hogyan képzelitek el a zsidó nép további fennmaradásának biztosítását, mikor létének gyökerére tették a fejszét? Ennek a népnek mindig és örökké a világban kell csavarognia? Népünknek mindig és örökké ván- doro'm kell egyik országból a másikba, mint az élő perpefum mobilének? Sohasem juthatunk el saját hazánkba? Nem olyan állapot-e ez, amely az emberi civilizáció elemi fogalmait gúnyolja ki? „Barátai vagyunk Németországnak — Békére törekszik mindenki, de vájjon nem háfboru-e a folytonos zsidóüldözés, minden borzalmával. nem utálatos és kegyetlen háboru-e, amelyben nincs hősiesség, nincs epikai lendület, — háború a békés, védtelen zsidó lakosság ellen, aggastyánok, asszonyok és gyermekek ellen. Mi nem vagyunk ellenségei Németországnak, ml barátai vagyunk Németországnak és csodáiéi kultúrájának. Mi békét akarunk, de amikor életünkről és becsületünkről van szó, fel kell emelni hangunkat. Ebben a súlyos időben nem szabad elveszteni' bizaimunkát az emberiségben és magunkban. Nem akarunk olajat önteni a tűzre, de igazságot és békét követelünk. A zsidókérdést borzalKezdődő érelmeszesedésnél a természetes „Ferenc József* keserü- viz úgy az alhasi pangást, mint a renyhe emésztést megszünteti és a magas vérnyomást leszállítja. A gyakorlati orvostudomány vezérei a Ferenc József vizet azért becsülik olyan nagyra, mert ez gyorsan és enyhe módon szabályozza a szervezetre annyira fontos gyomor- és bél- müködést. — A Ferenc József ke- serüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. mát? meztelenségében kell a világ és Izrael elé állítanunk erről az emelvényről. Tehát teljes nyíltság, bátorság ég nagyvonalú megoldás szükséges és — bizalom. Ebben a bizalomban Isten iránt és az intenzív népmunkában való részvételben van évezredek óta Izrael elpusztithaíatlanságának titka. Ezután franciára fordítja a beszédét és nagyjában megismétli hébernyelvü előadásának főbb pontjait. „Biztosított menedéket!“ — Hálásak vagyunk a vendégszeretet szép szavaiért és tetteiért. De ez nem megoldás. Hivatalos képviseletre van szükség, barátságos, de hivatalos képviseletre. Kell hogy biztosított menedékünk legyen. Mi tehát a teendő? Ha nem adhatjuk vissza a menekülteknek otthonukat, ha nem veheti fel őket más ország, úgy vissza kell adni nekik elődeik hazáját. Palesztina az egyetlen reménysége Izraelnek. A cionista munkának kétféle útja van: az örökös pártküzdelem és vitatkozás, vagy pedig megtízszerezett munka az alapok és intézmények megszervezésére, elsősorban a bevándorlás érdekében. Kívánom é6 remélem. hogy a tizennyolcadik cionista kongresz- szust úgy vezethetjük, hogy népünknek megmentését vihetjük előbbre. Sokolov beszédét többször dörgő tetszésnyilvánítás szakította félbe. Utána Pavlu követ üdvözölte a kongresszust a csehszlovák kormány nevében, majd Gurney angol követség! megbízott emelkedett szólásra: — Mint az angol kormány képviselője Csehszlovákiában, mint a megbízott hatalom képviselője kívánom önöknek a tanácskozások teljes, sikerét. Ezután Eustach Mölzer miniszteri tanácsos a prágai városi tanács nevében, majd dr. Baxa szenátor a csehszlovák népszövetségi liga nevében, továbbá Hejret szerkesztő a csehszlovák nemzeti tanács és végül Neville Lasky a zsidó- angol egyesület nevében üdvözölte a kongresszust. Felszólaltak még dr. Böhumi! Stein a prágai zsidó hitközség képviseletében és dr. An- gélo Goi de te in zsidópárti képviselő. j lesz az arabokkal? A hétfői nap folyamán Sokolov elnök fogadta a sajtó képviselőit és egy órás szellemes beszédben ismertette a háború utáni cionizmus történetét, majd a paöeeztinai viszonyokról mondott érdekes adatokat, többek között az arabok helyzetéről fejtette ki véleményét, mondván: — Az igazság követeli, hogy az arabok megkapják a maguk országát. Az araboknak Bagdadban és Damaszkuszban van Jeruzsálemek és Mekkában van a Cionjuk. A legfanatikusabb mohamedán sem gondolt sohasem arra, hogy Jeruzsálemben vallásos központot létesítsenek. Az igazi Arábiát vissza kell adni az araboknak. Az araboknak van földjük elég, olyan területek állnak rendelkezésükre, ahol négyzetkilométernyi területen alig él egy ember. Ezeket a területeket kértük az arabok számára és igy kapta meg Anglia a megbízást Palesztinára vonatkozólag. As első tanácskozási nap Kedden délelőtt 'kezdődött az elfő érdemleges tárgyai!ás a reprezentációs ház Smetana- termében. A reprezentációs ház előtt és a folyosókon óriási a sürgés-forgás. A ház előtti térségen emberek tolonganak, az előcsarnokban, a lépcsőkön bábeli nyelvzavar uralkodik. Szinte tragikomikusán hat, hogy a nemzet fiai, akik uj orszáigot akarnak alapítani, számtalan nyelven beszélnek és sokan nem értik meg egymást. A folyosókon cserkészek próbálnak rendet tartani, ami nehezen sikerül nekik. Kétféle egyenruha tűnik szemünkbe: a kék-fehér cserkészek „a dolgozó Palesztina pártjának" ifjúmunkásai, a barna egyenruhások, akiknek öltözéke veszedelmesen hasonlít a hitlerista egyenruhához, Jabotinsky fasiszta-revizionista hívei. Ezek az utóbbiak inkább az uccára szorultak, a Grabenen tüntetnek föl és alá sétáivá. Az ülésteremben A kongresszust az előzetes program szerint tíz órakor kellett volna megnyitni, de még tizenegy óra után is óriási zűrzavar uralkodik. Végre, mikor már féltizerkettő is elmúlt, kezdetét veszi a hivatalos ülés. A karzatok zsúfolva vannak. A földszintet kötéllel választották ketté, az első részen, az elkülönített helyen j a háromszáz delegátus foglal helyet frakciók | kötve Palesztina sorsával. A kongresszus főföladata betölteni azt a célt, amelyet az első kongresszus tűzött ki, tudniillik, hogy az egész zsidó problémát óriási terjedelmében és keserű mélységében ez c beriség lelkiismerete elé vigye. A német helyzet — Nézzük csak a helyzetet Németországban. Ebben az országban száz- meg százezer zsidó élt évszázadokon keresztül; teljes mértékben részt vettek az ország politikai, gazdasági és kulturális kiépítésében, mint sehol másutt a világon. Ebben az országban született meg a modern asszimiláció fogalma és fejlődött úgyszólván tökéletes mértékig. Ennek dacára egyetlen tollvonással olyan helyzetbe sodorták a sok százezer zsidót, amilyent évszázadok óta nem ismerünk a zsidó nép történetében. Több tízezer zsidó volt kénytelen kivándorolni eddig is, ezek azonban mindenütt zárt ajtóra találnak. A világ útjait ismét zsidó vándorok árasztják el, akik nem találnak semmilyen utat, mert alig van hely a világon, aihoi bebo- csátanák őket. Nem vádolom a világ népeit, lehet, hogy a gazdasági helyzet, amelyben a saját milliónyi mű nk anélkül i eik k el sem tudnak mit kezdeni, lehetetlenné teszi számukra, hogy beboesássák a néhány ezer zsidó menekültet. A történelem azt mutatja, hogy a zsidó bevándorlás gazdasági válság idején, sőt leginkább gazdasági válság idején, nagy előnyöket jelentett az ország számára, amely beengedte a zsidókat. De mit tegyünk? Minden kapu zárva van előttünk. Londonban tagja vagyok egy bizottságnak, amelynek az a föladata, hogy módot teremtsen a zsidók elhelyezésére kii önbö- ző országokban. Siralmas, szivettépő jelentéseket kapunk, tízezreket kellene elhelyeznünk és alig tucatnyi a szabad helyek szarna. Az egyetlen kivétel Palesztina. Brodetzky referátuma után az ülést fü'fiig- gesztették délután félnégyig. A délutáni ülés A kongresszus délután csak egynegyed 4 órakor kezdődött meg- Először a kongresszusi bizottság tett jelentésit a mandátumok elosztásáról. A jelentés szerint az első skrulinium- ban 305 képviselőt választottak meg, a felma- radott szavazatok alapján pedig a második skrutiniumban még 11 mandátumot osz'.oiiak ki és ezzel a mandátumok összes száma 3*6- ra emelkedett. A bizottsági jelentés után Farbstein vallásos cionista, végrehajtó bizottsági tag, lengyelországi kiküldött terjesztette elő referátumát, amelyben a középosztályról és a magánkezdeményezések eredményéről számolt be. Farbstein után Vulkánszky általános cionista tette meg jelentését Palesztina gyarmatosításáról. Az elnökség határozatot hozott, melynek értelmében a kongresszusi teremben az egyenruha viselése szigorúan tilos. ___3 „P alesztina további munkislezelcre vár” —mondja a cionista kongresszuson Brodetzky, a politikai helyzet referense Ünnepélyes megnyitó ülés a prágai Lucerna nagytermében
