Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-22 / 189. (3299.) szám

XII. évf. 189. (3299) szám » KeCfltS » 1933 augusztus 22

" ”02,5 K*M M 3 *

Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, ' félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja

Szerkesztőség: Prágáik. Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága U., Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184.

SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRfiHft

A riccionei ötlet

(síp.) Prága, auguszitus 21Lloyd George fejéin találta a szöget, amikor megállapította, hogy Hitler sorsa Ausztriától függ: ha sikerül nemzeti szocialistává tenni Ausztriát, olyan nagy eredményt könyvelhet el, amivel ismét hónapokig,, sőt évekig megnyugtathatja birodalmának háborgó kedélyeit. Ha nem sikerül, nem adhat több lel- kesedés-elixirt népének, a „mindentudás" és a „mindensikerülés" nimbusza a nagy erőlködés kudarca után megtörik s a birodalom a kiábrándulás pszichózisában esetleg más hibákat. is észrevesz az elpárolgott lelkesedés mögött. A kártya egyforma esélyt rejteget. Ma a legnagyobb jós sem tudná megmondani, ki győz Ausztriában, Hitler vagy Dollfuss? Az elmúlt hetekben úgy látszott, hogy a kedélyek megnyugodnak és szó volt már a közvetlen tárgyalások megindulásáról Ausztria és Németország között, amikor Dollífuss olasz- országi utazása újból végső erőfeszítésre ösztönözte az ellenfeleket. A német birodalom attól tart, hogy az ügyes Dollfuss elhódítja Németország egyetlen nagyhatalmi barátját, a dúcét, s éppen ezért az utolsó erővel tör a végső fait accompli elérésére: Dől lfuss lezázo- ilásátra, Ausztria nemzeti szocializálására. A kis köztársaság minden egyes részéből óriási propagandatevékenységről érkezik hír. A falvakat végigjárják Hitler gépkocsis ágensei, a hegyekben kigyninak a kampőskeiresztes máglyák, az agitátori-skolák nap-nap után ontják az uj Hitier-ágenseket s München, amelynek rádiója Hitler szemében azt az archimedesi pontot jelenti, ahonnét Ausztriát kivetheti sarkaiból, a rádiója utján óráról- órára véresebbhangu beszédeket küld a hullámok szárnyán Ausztria fölé. Bármily ellentét lehet a katolikus Bajorország és a protestáns Poroszország között, egyben mindkét rész megegyezik — s talán ez az, aminek jegyében a sok más látens ellentét elcsitul észak és dél között — megegyezik abban, hogy Ausztriát a nemzeti szocializmus átterjedésének formájában hozzá kell csatolni a birodalomhoz. A poroszok presztízsű kokból

harcolnak Ausztriáért, a bajorok nem önzetlenül- Jól tudják, ha a hétmillió osztrák Németországhoz kerül, akkor a délnémet katolikusok, a kilencmillió bajor, az ötmillió würtenbergi, badeni és a négymillió rajnai katolikus ereje tetemesen megnövekszik. Huszonöt-harmincul iillió délnémet katolikus nézhet farkasszemet ebben az esetben a harmincöt millió porosszal, a déliek esélyei ia'útnak és — megkezdődhet a leszámolás Hitler rendszerével, vagy legalább megtörténhetik a kiegyeusulyozódás észak és dél között.

Dollfuss szemmelláthafólag nem igen osztja a bajorok titkos óhaját, önálló akar maradni s jobbnak tartja, ha Magyarországgal és Olaszországgal szövetkezik, mintha Bajorországgal egyesül Hitler leküzdésére. Az olasz- országi ut azt igazolja, hogy Dollfuss végső és elszánt lépést tesz. Ausztria teljes önállóságának megmentésére. Tudja, hogy a szívós nácipropaganda hatalmába kerítette az osztrák sziveket s Becs és esetleg Alsóausztria kivételéves valamennyi osztrák tartományban a lakosságnak hetven százaléka nemzeti szocialista már. A ti zen kétéves csatlakozási propagandát nehéz visszacsinálni; tizenkét évig a fülébe dörögték az osztrák népuek: csatlakozz német testvéredhez, nos, most csatlakozni akar, bárki uralkodik odaát. Jól tudja Dollfuss, hogy külföldi segítség nélkül nem tarthatja többé vissza Hitler előnyomulását és élérkezett az a drámai pillanat, amikor a nagyhatalmaknak aktívan és láthatóan síkra kell szállniuk Ausztria függetlenségéért, ha nem akarják, hogy a kis köztársaság eltűnjék a térképről- Kihez fordulhatott Dollfuss e nehéz pillanatban? Az Ausztriában gyűlölt, franciához nem, csakis Mussolinibez. Lerepült Riccioneba és felkinálkozott az olasz —magyar unióhoz. A magyar miniszterek' római látogatása után nem lephet,meg bennünket a irtodon ei találkozóról szóló sok szenzációs hir,

Szenzáceredmény ?

Riccioneban osztrák-magyar-olasz

gazdasási egységről tárgyalt Dollfuss Mussolinival

Ui megoldási módok KőTépsurópába - Trieszt szerepe - Németország állásfoglalása a riccíosieí találkozó alkalmából - Dollfuss útban hazafelé

Róma, augusztus 21. Vasárnapi számunkban jelentettük, hogy Dollfuss osztrák kancellár Riccioneba repült és ott találkozott Mussolini olasz miniszterelnökkel. A kétnapos osztrákolasz megbeszélésből világraszóló jelentőségű esemény lett, mert a beérkezett hírek szerint a Duce és az osztrák kancellár most már teljes komolysággal és pozitív tervekkel hozzálátott a középeurópai kérdés megoldásához. Az Agenda Stefani hivatalos jelentése szerint a találkozón a két államérfiu megtárgyalta az általános politikai helyzetet, különös tekintettel Ausztria duuavöJgyi sorsára. Dollfuss ismertette az osztrák állapotokat és megállapította, hogy az osztrák politika alapelvfe a függetlenség megőrzésében rejlik s egyúttal kifejezte, hogy Ausztria békés politikát óhajt folytatni és föltétlenül kívánja a szomszédokkal való barátságos együttműködést. Elsősorban Olaszországgal

A nagy terv

Dollfuss és Mussolini találkozójának legfontosabb része az uj középeurópai gazdasági program kidolgozása és megbeszélése volt. Kétségtelen, hogy ezen a téren vadonatúj koncepciók kerültek szóba, melyek nem oly keresztülvihe- tetlenek, mint az eddigi középeurópái koncepciók voltak. A tárgyalások középpontjában a független Ausztria gazdasági újjáépítésének problémája állt. A Havas-ügynökség úgy tudja, hogy Ausztria közgazdasági életét a Magyarországgal és az Olaszországgal való szoros együttműködés eszközével kívánják megmenteni. Ausztria, Magyarország és Olaszország közgazdasági együttműködésében nagy szerepet játszana Trieszt kikötője, mert Olaszország Triesztben hajlandó osztrák és magyar szabadkikötőt létesíteni. Ausztria és Magyarország hajói a jövőben ismét osztrák és magyar lobogó alatt jelenhetnének meg a világtengereken. A magyar áruk Ausztrián keresztül vámnélkül juthatnának a trieszti magyar kikötőbe, úgyhogy a magyar áruk tranzitó nehézség nélkül juthatnának el akár a tengerentúli országokba. Mint ismeretes, a közelmúltban ugyanilyen szabadkikötöt akart engedélyezni Olaszország Magyarországnak Fiúméban, de akkoriban a magyar árunak Jugoszlávián való átszállítása lehetetlenné tette

és Magyarországgal kivált Ausztria szorosan együtthaladni, de hőn óhajtja azt is, hogy a német-osztrák ellentétek elmúljanak. A két állam- férfiú a tanácskozások végén megállapította, hogy minden tekintetben egyetért a fölvetett problémák megoldásainak módjaiban.

E szűk szavú és általánosságban mozgó hivatalos jelentésen kívül számos részletesebb jelentés érkezett a fontos riccionei találkozóról: A Havas ügynökség úgy tudja, hogy Dollfuss főleg a következő három katonai pontban kérte Olaszország támogatását:

1. Az osztrák hadsereg létszámát busr^nkét- ezerről 30.000-re kell emelni.

2. A katonai szolgálat idejét le kell szállítani.

3. A Heimwehr-szervezetet át kell alakítani olymódon, hogy abból szükség esetén tartalék- hadsereg váljon.

a terv kiviteléi Az Ausztriával és Olaszországgal való együttműködés most a riccionei megbeszélések alapján egyetlen gazdasági testté forrasztaná a három államot, ahol tranzitó nehézségek nem merülhetnének föl.

A Duce terve az, hogy mindenekelőtt Ausztria és Magyarország gazdasági együttműködését készíti elő, majd Franciaországgal megegyezve a kisantant államokat is bevonja a gazdasági koncepcióba és igy lassan-lassan kiépíti a Duna medencéjének gazdasági egységét. A kisantant tervezett bevonásával Olaszország a francia ellenakciókat és ellenvéleményeket igyekszik lecsillapítani.

A bécsi lapok máris azon a véleményen vaunak, hogy Riccioneban kidolgozták az utódállamok szorosabb együttműködésének tervét. Ha e tervet siker koronázza, Írják a lapok, akkor Ausztria gazdaságilag és politikailag nagyarányú támogatókra talált a dunai térben. A Soun- und Montagszeitung szerint a terv megvalósulása esetén Németország nem mint kis és gyenge állammal találkoznék Ausztriával, hanem mint politikailag és gazdaságilag egyenrangú uj középeurópai államalakulat égjük legfontosabb tagjával.

főleg nem lephet meg az osztrák-magyar- olasz gazdasági egység megalakításáról beszámoló jelentés. Ausztria védelmet kér s a védelemért odaadja önmagát. Olaszország fölajánlja Triesztet s ha egyszer a magyar gabona vám és tranzitó nehézség nélkül érkezhet Ausztriába, Olaszországba és a trieszti kikötőbe, az olasz áru ugyanígy Magyarországba s az osztrák iparcikk a tengerhez, akkor Ausztria nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is megmenekült. A bécsi lapok máris megállapítják, hogy „Olaszországgal és Magyarországgal Ausztria olyan hatvanmilliós népegység tagjává válik, amellyel Hitler nem packázhat többé."

Mondanunk sem kell. hogy Mussolini kizárólag gazdasági alapon tervezi a három nép összefogását és száműzi koncepciójából a politikái. Elvégre Ausztriának elsősorban gazdasági megsegítésre van szüksége, mert bizonyos, hogy az osztrák nácik is jobb belátásra

ébrednek, ha kénytelenek belátni, hogy Ausztriában jó sora van a népnek, Németországban pedig nem s egyedül a gazdasági megállapodás az, amely nem hívja ki a többi hatalom gyanúját vagy féltékenységét. A duce egyébként nem áll meg az első középeurópai gazdasági test összekovácsolásánál, hanem — miként a római jelentések tudják — fokozatosan a kisantantot és Németországot is be kívánja vonni a nagy középeurópai gazdasági koncepcióiba, amelyben három nagy népblokk kötne szövetséget: a magyar—olasz—osztrák csoport, a Lengyelországgal kibővült kisantant és Németország, azaz három egyforma erős és egymást pompásan kiegészítő alakulat. Nem tudjuk, siker koronázza-e Mussolini tervét, de a riccionei találkozó mindenesetre nagy kezdeményezésnek számit, amely többek között, azt is megmutatja, hogy manapság Mussolinin ék vannak a legjobb ötletei az európai politikában.

Az első ellenvélemény

München, augusztus 21. Dollfuss riccionei megbeszélései és az uj közgazdasági tervek, amelyekkel Ausztriát Magyarország és Olaszország bevonásával elvonnák a német érdekszférából, máris nagy ellentmondásra találnak a német birodalomban és az illetékes körök nyomban megkezdték az ellenakciót. A szokásos müncheni rádió-offenziva folyamán Habicht, „Auszria nemzeti szocialista kormánybiztosa" vasárnap este nagy beszédet mondott „Auszria nemzetközi megsegítéséről". Megállapította, hogy Ausztria erői csak a német gazdasági egység keretén belül bontakozhatnak ki. Ausztria életképtelen mint önálló állam. Azok a körök, melyek valaha Ausztria életképességét hangsúlyozták, ma a nagy Duna-konföderáció hívei és azt akarják, hogy Ausztria „fuzionáljon" Csehszlovákiával, Magyarországgal, Lengyelországgal, Jugoszláviával, Romániával és Bulgáriával. Ha ez a nagy konföderáció nem sikerülne, akkor egy kisebb konföderációba akarják belekergetni Ausztriát, vagy ha ez sem sikerül, akkor legalább az osztrák-magyar vámuniót igyekeznek összekovácsolni. Habicht szerint a dunai konföderáció kitervezőit nem gazdasági, hanem politikai célok vezetik, amennyiben a kis köztársaságot végleg el akarják téríteni a nagynémet politikától. Dollfuss a saját népe ellen küzd, ha belemegy e tárgyalásokba és gazdaságilag is Ausztria halálát segíti elő velük.

Érdekes részletek a találkozóról

Bécs, augusztus 21. Az osztrák lapok érdekes részleteket közölnek Dollfuss és Mussolini riccionei találkozásáról és kiemelik azt a szívélyes hangulatot, amelyben a politikai eszmecsere leTovábbi öt koronával esett a búza a pozsonyi terménytőzsdén

Pozsony, augusztus 21. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonon jelenti: A hetek óta tartó lanyha irányzat a terménytőzsde mai forgalmában még jobban ellanyhult. A szlovenszkói uj búza hivatalos jegyzése .t koronával kisebb a legutóbbi tőzsdenap jegyzésénél. Uj búzát azonnali száilitásra magánforgalomban 120 korona körüli árban vettek, a terminusra szállítandó újbúza ára 123—124 korona. Vételkedv nincsen. A kereslet nem közelíti meg a kínálatot. Rozs 3, árpa 5 koronával, zab 6 koronával esett. Tengeri tartott. Cseh és morva malmok nem vettek részt a vételekben. Árpát is csak szlovenszkói malátagyárak vettek. A következő árakat jegyezték:

Búza 78—80 kg 123—124, rozs 65—66, árpa export 85—90, árpa prima 80—81, árpa merkantil 73 —75, őszi árpa 65—66, zab 65—67, tengeri szemes 84—85, tengeri ex uszály Pozsony 80—91, Viktória borsó 125—135, fehér bab 97—102, tavaszi bükköny —.—, őszi bükköny 170—190, repce 155— 160, mák400—425, étkezési rózsa burgonya 33-35, étkezési sárga burgonya 30—35. búzadara 240— 245, OGG búzaliszt 230—235, rozsliszt 112---118, korpa 50—51, takarmányliszt 68—70 korona.