Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-22 / 189. (3299.) szám

2 193ft aufflisgtug 22, kftdd. A szlovák néppárti Nojto polgármester nem vett részt a nyitrai képviselőtestület rendkívüli ülésén Kisebbség szavazta meg a szlovák néppártot elítélő határozatot Miért bukik Haláchy ? Prága, augusztus 21. A nyitrai képvdedLőr testűiét ismeretes határozatával kaposolaf- ibain a Slovák vasárnapi számában „Újabb blamázs Nyitráin“ cdimiü cikkében azt állítja, hogy a Piriibina-üinmepségek incidenseit el­itéit) képviselőtestületi határozatot csonka képviselőtestület hozta. Mojto Ferenc pol- gánmeeter, a szlovák néppárt tagja, a hatá­rozathozatal napján, már szabadságon volt és nem tartózkodott Nyitirán. A városi ta­nács Mojto polgármester távollétében hatá­rozta el a rendkívüli képviselőtestületi ülés összehívását is. A képviselőtestület tagjait még egy órával az ülés megnyitása előtt is toborozták, illetőleg ekkor kézbesítették ki a meghívókat. A szlovák néppárt tagjai nem jelentek meg az ülésein, melyről az országos ke- resztényszoeialisita párti képviselő testületi tagok is eltávoztak, a kommunisták pedig passzív magatartást tanúsítottak A hatá­rozat meghozatalában a csehszlovák szo­ciáldemokrata párt, a zsidó párt, a cseh­szlovák nemzeti szocialista párt és a cseh néppárt szloverrtszkói osztályának tagjai vettek részt. Ezek a pártok kisebbségben vannak Nyit­ván. A Slováik még leszögezi, hogy Mojto Ferenc „nyitrai polgármesternek nincsen kö­ze a nyitrai képviselőtestület határozatához- A szlovák néppárt hivatalos lapja eme bi­zonyára autentikus cáfolata megdönti a la­pokban elterjedt azt a hirt, hogy Mojto nem­zetgyűlési képviselő saját pártja ellen for­dult volna és hogy aláirásával látta el azt a képviselőtestületi határozatot, mely meg- bélyegzi a szlovák néppárt magatartását. A nyitrai események által okozott vihar még mindig dúl a cseh sajtéban. A cseh nép­párti Lideve -Listy a Ven-kov egyik legutóbbi támadására reflektálva arra használja föl az 'alkalmat, hogy üssön egyéb á kónkurrens kprmányárton: — A szlovák néppártnak a Pribina-ünnep- ség hivatalos részét a Hl inka-párt hatalmas manifesztációijávó sikerült változtatnia azon a Szlovénszkon, - ahol az agrárok favoritja, Cerny belügyminiszter Országh országos, el­nökön keresztül kormányoz s ahol hova­tovább az egéir sem mér c sendőre égi enge­dély nélkül megmozdulni. Ezek előrebocsátása után így folytatja cik­két a Lidové Listy: — A legnagyobb szlovenszkói kormány­pártot alkotó agrárok végié megértették, hogy szlovenszkói gyökerük minden költség ■és fáradság ellenére férges, az események miatt keletkezett dühük annyira el vakította őket, hogy maguk körül agyba-főbe osztják csapásaikat hogy lehűtsék szöulijukat, de csapásaik nem érik a kudarc tulajdonképpe­ni okozóit. Az agrársajtó nem bírálja a bel­ügyminisztert, nem bírálja a szlovenszkói „rendet",, a szlovenszkói országos elnököt és nem 'bírálja a szlovenszkói közigazgatási j apára tust. Nem, De miért is piszkitana saját I fészkébe? A cseh szociáldemokrata Právo Lidu a ke- leíezloven szkói legionisták nyilatkozatát közli. Két keletszlovenszkói legionista szö­vetség közös nyilatkozatában elítéli a nyit- rai incidens ér telin i szerzőit 'és közös front­ba szólítja mindazokat, akik a demokrácia j vértet 'ivében részt kívánnak venni és akik le akarják verni az állam egysége ellen áská- lődókat. A nyitrai események súlya csak most bon­takozik ki teljes egészében. A cseh nemzeti szocialista Öcsiké Siovo esti lapjában azt a hihetetlen állítást közli, hogy a nyd'tirai rend­bontók az állami himnusz cseh szakaszának éneklése során gúnyos megjegyzéseket tet­tek, csehellenee közbeszólások kai zavarták meg az éneket és magát a cseh nemzeti dalt botrányos szövegre énekelték. A szlovák néppárt ,,kétszinüségé“-nek jellemzésére pe­dig megállapítják, hogy a Stribrny-liga képviseletében megjelent Chmelik nemzet­gyűlési képviselő azonos azzal a Chmelik- kel, aki az államifordulat idején részt vett a prágai Óváros főterén álló Sztizmária-szobo r eltávolításában. Miért menesztik Haláchyt? Haláchy menesztésének hírét az agrársaj­tó cáfolja. Prágai politikai körökben még mindig úgy vélik, hogy Haláchy nyitrai járá­si főnök bukik. A szlovák néppárti Slovák ie úgy véli, hogy Haláchy járási főnök viseli majd a nyitrai eset konzekvenciáit s nézetét azzal magyarázza, hogy Haláchv távozásával kell néhány magasabb állást betöltő ur po­rcióját megváltani. vaira, amelyeket a kiilógyi népbiztos a londoni világgazdasági konferencián mondott s ame­lyekből kitűnik, hogy a szovjetunió hosszú le­járatú kölcsönök folyósítása esetén évenként egymilliárd dollár értékű bevásárlásokat eszkö­zölhet a külföldön. A KEK GYÉMÁNT REGENY Irta: IFJ. BÓKAY JÁNOS folyt. Dolli üss szombaton este érkezett az olasz fürdőhelyre s még az este folyamán behatóan tárgyalt Mussolinivel. Vasárnap reggel az osztrák kancellár misét hallgatott, majd Musso­linival Suvich olasz államtitkár és Horruborst osztrák követség! tanácsos társaságában vitor­lás kirándulást tett a tengeren. A hajón újból tanácskoztak. Délután Mussolini autón jött Dollfuseórt. Az autót a Duce vezette és Dollfüssön kivül senki más nem vett részt az érdekes politikai kiránduláson. A két államférfi elhagyott erdei utakon át egy öreg várba hajtott, ahol zavartalanul és négy- szem között folytathatta megbeszéléseit. A ki­rándulásról váló visszaérkezés után hivatalos záró tanácskozás volt, majd közös vacsora. Doll- fuss hétfőn reggel akart visszaröpülm, de a kedvezőtlen időjárás miatt uitját néhány órával elhalasztotta. Mulatságos epizódra került a sor vasárnap délelőtt, amikor Dollfusg éppen akkor jött Mus- solinihez, amikor a Duce a tengerben fürdőit. Mussolini messzire kiúszott a tengerbe Dollf üss elé. aki mosolyogva a csónakjába emelte az olasz miniszterelnököt. A tréfás kedélyű embe­rek megállapitották, hogy a tengeren Dollfuss „húzta ki a vízből44 Mussolinit, de a valóságban megfordítva lesz: Mussolini fogja kisegíteni a vízből Ausztriát. A hazautazás Bécs, augusztus 21. Dollfuss ma délelőtt Ve­lencéből Ausztriába akart röpülni, de a rossz időjárás miatt kénytelen volt útját néhány órá­val elhalasztani. A kancellár Olaszországból va­ló visszatérésekor meglátogatja a Gfroseglock- ner vidékéit és felülvizsgálja az ottani nagyará­nyú útépítési munkálatokat. Dollfuss délben in­dult. el Velencéből. Titulescu Ankarába készül Bukarest, augusztus 21. A román külpolitika érdeklődésének előterében Titulescu közeljövő­ben tervezett ankarai útja áll. Titulescuí a na­pokban várják Bukarestbe, ahonnan szeptem­ber első napjaiban indul törökországi útjára. Ankarában elsősorban a román-török gazdasági kapcsolatok kimélyitéséről fognak tárgyalni, de szóba-kerül az utazás tulajdonképpen célja: a román-orosz viszony kérdése is. A török kor­mány ugyanis vállalta a két állam közötti köz­vetítést és ennek módozatait fogja a román kül­ügyminiszter Ankarában megbeszélni. A tárgya­lásokon a szovjet ankarai követe is résztvesz. A tárgyalások kimenetelétől a román sajtó nem sok eredményt vár és egyenesen pessziniiszti- kusan itéli meg a helyzetet. Ugyanis teljesen il luzóriusnak tartanak minden megegyezést ad­dig, amíg a szovjet kategórikusan ki nem je­lenti, hogy a területi viszonyokat véglegesnek ismeri el, erre pedig — a lapok szerint — nem sok a kilátás ... (2) — No. mi az? — biztatta a iónoké. — Meg tetszik bocsátani — kezdte bátor­talanul Takács — de mialatt a főnök Ur a báróval volt elfoglalva, az az ur, az a fiatal­ember. aki cigarettatárcát vásárolt, a fény­képei nézegette. Talán •.. — Talán ő vitte ei a fényképemet — fe­jezte be a mondatot az öreg. — Hallat-lati, maga miatt az egész boltot ellophatnák! Még szerencse, hogy egyebét nem vitt el. Biztosan megvan minden? — Biztosan. Alt mami dün nyögve járt fel és alá a bolt­ban. Ugyan miért?.-. Mégiscsak különös. Majd megint 'Lakácshoz fordult: Szóljon a segédeknek és a fiuknak, hogy hózzák le a redőnyöket. Megyünk. K'uientek az uecára, a bolttstolga lehúzta a redőnyökét, A Ilmán ii pedig leguggolt, ki­húzott nadrág zsebéből egy láncra kötött kulcscsomót és bezárta a lakatokat. Mielőtt elment volna, még egyszer alkalmazottaihoz fordult: Holnap reggel pontosak legyenek- A báró úrhoz kell mennem. Pontban nyolckor nyitunk. Ezzel sarkonfordult és elindult hazafelé. Ha figyelmesebben körülnéz és a Sűrűn hul­ló hó nem honiályositja el tekintetét, Aít- mano ur viszontláthatta vöt ha a fénykép- lopással gyanúsított fiatal vevőjét, aki alig o rv-két lépésnyire állt tőle. szorosam a fái­hoz lapuba. TI. Még nem volt nyolc őrá. A lámpákat már eloltották, de a szürke téli köd felfogta a derengő világosságot és mint valami fagyos szemíödél ereszkedett a fázósan ébredő vá­rosra. A Váci ucca még teljesen kihalt volt, mindössze .néhány bolti szolga várt dideregve főnökéire a boltok leeresztett redőnyei előtt. Az Altanann-üzlet boltiszolgája dühösen törölgette vörös zsebkendőjével az arcára tapadó hideg permeteget. — Majd meglátja, Takács ur, megint elké­sik az öreg — dünnyögte bosszúsan. — Nem hiszem — felelte a segéd — ma igyekezni fog. A kék gyémántot akarja ki­vinni Sárössy báróhoz. Ez .megéri a fárad­ságot. A sűrű ködből egy áliig bundába burkolt kövér férfi alakja bontakozott ki és egyene­sen feléljük tartott- Gyorsan, de nehézkesen járt és felhajtott eziőrmega 1 térjából csak az ómra hegye látszott ki, — Jó reggelt, főnök ur — üdvözölte a se­géd­— Jó reggelt — felelte az, öreg. Leguggolt, előhúzta a kulcscsomók gyor­san felzámta a hatalmas lakatot, intett a bolti szolgának, hogy tol,ja fel a redőnyt, majd egy másik kulccsal kinyitotta az ajtót és sietve belépett a boltba. Egyenesen a hátsó fülkébe ment, eltűnt a függöny mögött s onnan utasította a segédjét: — Én most a báró úrhoz megyek. Ügyet jen a boltra, Takács., De ne úgy, mint tegnap. Csak tizenegy óra felé /jövök vissza, ha már a bankban fs végeztem. A kulcsokat magam­mal viszem, még Úgysem jön vevő. Alig néhány perc múlva már ki is jött a fülkéből, biccentett a segédnek es ki,ment a boltiból. Sáro'ssy bárót éppen borotválta a borbély, mikor jelentette az inas: — Itt van az ékszerész, méitóságos uram. — Jól van — mondta a báró — vezesse a dolgozószobába. Rögtön jövök­Mikor Sáiroesy néhány perc múlva belé­pett dolgozó szobájába, az ékszerész a fala­kon függő értékes képeket nézegette. — Maga ehhez is ért, Általiamul? — kér­dezte nevetve a báró­— Egy kicsit, méitóságos uram — felelte szerényen az ékszerész és mélyen meghajolt A báró a nagy páncélszekrényhez! lépett. — Mindjárt megmutatom az ékszereimet — mondta. — Egy-kettőt közülük át is sze­retnék alakíttatni. Már meguntam őket. Csak attól tartok, hogy nem lesz már rá elég ideje. Három hét múlva tartjuk ugyanis az eljegyzést. — Majd meglátjuk, méitóságos uraim. Min­denesetre igyekezni fogok — hangzott az alázatos válasz. A báró hatalmas ezüst ékszerládát emelt ki a páncélszekrényből, az íróasztalra tette és kinyitotta a mester,zárt: a ládában egész serog ékszert,ok hevert, minden színben és nagyságban. A báró rájuk mutatott. — Szép kis gyűjtemény, mi? — mondta önérzetesen. Majd egymásután kivette a to­kokat és ,felpatt,ontott.a zárjukat. — Ennek uj foglalást szántam, e karkötőből diadéimot szeretnék csináltatni, ezt a két györtgyöt. itfi• ■. — Csaknem tíz percig magyarázott egyfolytában; végül megkérdezte: — No, mit szól hozzá, Állmaim? — Gyönyörűek — felelt, az ékszerész, — Kár, hogy e] vannak kissé hanyagolva. Ki kellene Őket tisztitáni­— Valamennyit? — Valamennyit. TI a alaposan kitisztítom őket; visszakapják régi fényüket és tízszer :annyit fognak mutatni. — Kezébe vett egy gyémánt karkötőt és mosolyogva mondta: — El is tőlem való­— Kitűnő a memóriája — ismerte el a báró. Majd összeráncolta homlokát: — Le­het, hogy igaza van. Mindez nagyon szép és csábi tó, de mibe fog ez a sok átalakítás és tisztítás kerülni? Egész vagyont fogok ma­I gának kifizetni. Már tegnap is könnyelmű voltam, hogy megvettem a nyak-éket. Igaz, ■elhozta? — Igen. Az ékszerész zsebébe nyúlt és előhúzta a hosszúkás ékszer tokot. A báró átvette tőle, megigazította pápaszemét, felpattan tolta a zárt és sokáig, figyelmesen vizsgálta a ha­talmas gyémántot. — Meg kell adni, hogy szép példány — dünnyögte — de az ára is szép. — A páncél­szekrénybe tette az ékszert., majd igy foly­tatta: — Most aztán haltjuk, Általamul, mit kér az átalakításokért ? Mindent egybevéve. Az ékszerész nem felelt rögtön, papirost és ceruzát húzott elő, irt, számolt, szorzott, összeadott, egyenként vizsga] gáttá és az asz­talra tette az -ékszereket s csak miután min­dent alaposan megfontolt, állt elő a válasz- szai: — Háromezer pengő­A báró meglepetten pillantott az éksze­részre. — Ön bámulatba éjt, Altmanu — mondta fejcsóválva. — Amióta ismerem, most elő­ször szab elfogadható árt. — Méitóságos uram — mondta az éksze­rész és ünnepélyesen meghajolt: —, lm vala­ki közel százezres üzleteket kötött velem, nem tekintek párezerre. — Zavartan elhall­gatott és bizonytalanul folytatta: — De vol­na egy alázatos kérésem. Ugyanis egy száz­ezer pengős kifizetésem van ma délután egy holland cégnek- Nagyon lekötelezne a báró in-, ha nemcsak a gyémánt vételáráról, liá­néin az átalakitásokért járó háromezer pen­gőről is állítana ki egy csekket. (Folytatjuk.) WKKKmmmmmrnmmmmmmnmmim m Biliiiiiniiipnnr~'irnrrr tinini irmrniirn Moszkva tovább is Németországban Mait vásárolni A szovjet főkcnzul meglepb nyilatkozata ECSnigsbergben Moszkva, augusztus 21. A königsbergi keleti vásár megnyitó ünnepén Szmetanics orosz fő- konzul a szovjetunió nevében meglepő nyilat­kozatot tett. Kijelentette, hogy a szovjetuenió továbbra is fenn akarja tartani a kereskedelmi kapcsolatokat Németországgal, sőt kimélyiteni óhajtja azokat. A szónok utalt Litvinov sza-

Next

/
Thumbnails
Contents