Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-15 / 184. (3294.) Második kiadás
PRIBINÁTÓL HLINKÁIG >rát kíván, testvéri egyetértésben óhajt élni cseh rokonaival, de nem tűri, hegy azt, ami az övé, amivel ő ajándékozta meg a világot, amit mély vallásos érzésében kiván ünnepelni, mert katolikus és egyéni, ami tisztán szlovák knltuxtett és semmi más, mások, részben vallásellenes elemek, kisajátítsák, idegen, célok és eszmék töra- jénezésére használják föl. A Prágáiból jött szociáldemokratáknak, a huszita szellemű szoko- loknak nincs közük Pribina törekvéseihez és harcaihoz, amelyeknél legföljebb mint ellenfelek szerepeltek volna. Nem számit, hogy sok ezer, hivatalosan 1 Nyitrán a Prihina-űnmep vasárnapján minden úgy történt — ezt a Lidové Noviny állapítja meg —, ahogy Hlinka, a centralizmus ellensége, a letiltott szónok, Pribina utódja akarta.. A Mojmirok hosszú orral távoztak az ősi püspökség városából Európai szenzáció a Nyitrán A Pribinát ünneplő szlovákok a centralizmussal szemben állást foglaltak az autonómia mellett A hivatalos főünnepségen a kormány tagjai jelenlétében kierőszakolták Hlinka felszólalását és egy autonomista határozati javaslat előterjesztését - Óriási vihar a cseh sajtóban (sp.) Prága, augusztus 14. Soha eszünkbe nem jutott, hogy a j'áték- rontók szerepét vállaljuk s akár a legcsekélyebb disszonáns hanggal megzavarjuk a nyitrai Pribina-ünuepeégek előkészületeit, sőt, testvéri szeretettel osztottuk a szlovákok kegyeletét, amit az ezerszázéves nyitrai herceg iránt éreztek és mi is készségesen nagy kul túr tettnek ismertük el Pribina kereszténységét és ternp- lomépitését százhetven évvel Szent István előtt. A P. M. H. méltatta a legrészletesebben és a legteljesebb történelmi alapossággal a Pri- bina-proiblémát és irigység nélkül állapította meg, hogy már Pribina igyekezett megvetni alapjait annak a kereszténységnek és katolicizmusnak, amely ezer akadály és ellenfél, háboru, válság, huszita betörés ellenére mind a mai napig virágzik, terebélyesedik és boldogul Szlo- venszkó területén. Amit Pribina kezdett és a morva Mojmir tönkretett, Nyitra püspökei folytatták, s ha érdeklődve nézzük az ünnepségek sok tarkaképes propaganda kiadványát, lelkiismeretűnk megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a „kilencszázéves történelmi tévedés14 ellenére Nyitrán ma büszkén mutogatják és ünnepük azokat az emlékeket, freskóikat, templomokat, püspöki várat és palotákat, amelyekkel az elmúlt ezerszáz óv alatt a későbbi püspökök szervesen folytatták a szláv herceg megkezdett munkáját. Egy azonban érthetetlen maradt előttünk. Miként jut a nagy katolikus tett ünnepléséhez például Dérer miniszter, a vallással hadilábon álló második internacionálé képviselője, vagy a szokolszervezet, amely köz tudomás szerint közelebb áll a huszita mozgalomhoz, mint ahhoz a püspöki gondolathoz, amit Pribina képviselt? Hallgattunk, de csodálkoztunk azon, hogy Pribinát a csehszlovák centralista gondolat szimbólumaként állítják be. Nem szóltunk, de belsőleg elképedtünk a. bravúros történelmi 'Zftonglőrködés láttára. A történelemmel ma már minden „bizonyítható44, s História, a. szegény, nem bér zen kelhetik, ha akármihez tanúnak hívják, olyanhoz is, amiről rinesen tudomása. Pribina világé leiében hadilábon állt Moj- mirral. a történelmi országok uralkodójával, s az utóbbi ki is űzte Nyitráról, fő]dúlta lakhelyét és uj templomát. A szegény herceg híveivel együtt emigrálni volt kénytelen s a frank batárgróf jóvoltából megértő azilumra, talált Pannóniában, ahol a Balaton mellett várat építhetett s a mai Magyarország területén, biztos menedékhelyen, nem veszélyeztették többé a morva Mojmir erőszakoskodásai. Ezt tanítja a történelem, s igy mondja el az egyetlen szlovák lexikon, amely egyébként két évvel ezelőtt még nem is tartotta szükségesnek, hogy külön címszó alatt foglalkozzék Pribiná- vai, akit azóta kiástak a feledés homályából, nagy csehszlovák történelmi alakká építették ki. s a gyanútlan és Pribináról soha nem hallott szlovák népnek úgy tálaltak föl — bámulatos történelmi zsonglőrködéssel —. mint a. csehszlovák centraizmus szimbólumát. Olyan ez, mintha Kossuth Lajost az osztrák—magyar kiegyezés szimbólumaként ünnepelték volna a régi monarchiában — tegyük föl — az aradi bitófák tövében ... Lehet ezt — kérdeztük csöndesen önmagunktól —. kihasználható-e Pri- bina gyönyörű szlovák kulturt.ette olyasvalamire, amihez semmi köze sincsen, eltűri ezt a szlovák nép, amelynek jogos tulajdona a Mojmtrtól1 elkergetett és kifosztott nagy. ősi szláv kultúrharc cs emléke? A választ néma kérdéseinkre Nyitrán megadta a szlovák au tón óraiét a nép. Az ut egyenes Pribinától Hl inkáig. Hlinka. a katolikus pap, folytatta, a harcot a történelmi országok Moj- mirjaival. Semmi nem változott a nap'alatt, s ezerszáz év után, a kilencszázéves-és sók más „történelmi tévedés44 után Hlinka ott'folytatta, ahol Pribina elhagyta. Hiába, itt nem lehet okoskodni: a történelem vonala, egyenes és töretlen. A nyitrai nép ma. ezerszáz év múlva. Ugyanúgy szembehelyezkedett a centralizmus gondolatával, mint annakidején. Szláv és szlovák akar maradni, szlovák és katolikus kultuNyifcra, augusztus 14. (Saját tudósítónktól.) A Pribina szláv herceg országlása alatt alapított egykori nyitrai templom tizenegy évszózados jubileumi ünnepségei vasárnap érték el tetőpontjukat. Erre a napra mintegy százezer főnyi vendégsereg gyűlt össze a köztársaság minden részéből. A nagyszabású ünnepségeket a rendezők teljesen a centralista eszmék hangsulyozására igyekeztek megrendezni, azonban a különvonatokon érkezett nagy tömegű szlovák autonómisták az utolsó pillanatban fölborították a nagyszabású tervet és a főiinnepSégek az autonómista gondolat melletti óriási jelentőségű demonstrációvá alakultak át. Az autonómisták demonstrációjának jelentőségét rendkívüli mértékben emeli az, hogy ezen a napon Nyit- rára rendkívül sok külföldi újságíró és egyéb vendég is összejött s igy a nyitrai események úgyszólván a külföld szeme előtt játszódtak le. A nagyjelentőségű eseményről alábbi tudósításban számolhatunk be: A rendezőség tervez — a nép végez A Pribina-ünn épségek rendezősége, mint ismeretes, úgy intézkedett, hogy csak a leg- megválogatottabb hivatalos szónokok szerepelhetnek s igy például a Slovenská Matica igazgatóját, Skultéty József egyetemi tanárt, bár előre bemutát- ta beszédének szövegét, nem vette föl a szónokok sorába. A Matica Slovenská, mely húszezer tagjával a legjelentékenyebb kulturális reprenzentán- sa- a szlovák nemzetnek, éppen úgy nem jutott szóhoz, mint a több mint százezer taggal dicsekvő Szent Adalbert Egyesület, mely szónokául Hlinka Andrást jelölte meg. Ez a két visszautasítás igen rossz vért szült , a szlovák autonóm ista körökben s elhatározták, hogy csínnyel kényszerítik ki, hogy Hlinka szóhoz juthasson. Muzsika, harangzúgás, ágyuszó Az ünneplő Nyitrát vasárnap reggel katona- és polgári zenekarok muzsikaszava ébresztette. A piarista templomban M.sgr. Hlinka pontifikáit ünnepi misét s föiszentelte a katolikus diákszövetség zászlaját. Az evangélikusok istentiszteletét Osusky püspök végezte. A nyitrai székesegyházban a szentbeszédet és a pontifikál'is misét Kmetyko püspök tartotta, a vár előtt* Buday kanonok tábori misét celebrált. Kilenc órakor a templomok valamennyi harangja megszólalt s ágyulövé- sek dörögtek s a város fölött katonai repülőgépek keringtek. Ezalatt fölsorakozott az ünnepi menet s A fölvonulásban minden programszerűen I ment mindaddig, amíg a szlovák néppárt | több kilométeres oszlopának tömegei be ‘ nem özönlöttek a repülőtérre. Az autonómiát a jelszavakkal leloirt zászlók alatt föl- vonuló autonomista tömeg a mit sem sejtő rendezőség legnagyobb megrökönyödésére nem vonult tovább a tribünnél, hanem a szónoki emelvény alatt tömörült Néhány pillanat alatt autonomisláktól hemzsegett, a tribün előtti térség. A hivatalos rendezők kísérletet tettek a fölvonulási program betartása érdekéiben, de minden hiába- A, rendezőség meg akarja nyitni az ünnepséget, de Hlinka hívei senki mást nem akarnak hallani, mint Hlinkát. „Halljuk Hlinkát! Csak Hlinka beszélhet!44 Negyedóra hosszat tart a szakadatlan kiáltozás, míg -I. Nyitra uccáin a volt repülőtér felé haladt. Élén az állami zászlót vitték, jobbról balról egy lovas orolista és szokolista alkotta a diszőrségét. Nyomukban IX. századbeli jelmezekbe öltözött lovas csoport, majd bandériumok következtéik. A következő csoport kerékpárosokból állott, majd egyenruhás csoport, morva és csehországi orol-csapatok meneteltek. Autón haladtak a nemzet gyű'és képviselői és a kormány tagjai. Most a cseh keresztényszooialista párt ifjú csapata s a szlovák orol isták, egyenruhás ostraui bányászok, szlovák katolikus cserkészek, szokol- rsapatok, lövészosztagok, pártok szervezetei következtek. A hosszú menetben mintegy 38.000 ember vett részt. A repülőtéren a felvonulók diszlépésiben vonultaik el a tribünön elhelyezkedett elő k-e'őségek és külföldi vendégek előtt. [ a rendezőség végre belátja teljes tehetetlenségét és Hlinkát, akit hívei nagy éljen- I zések közepette a tribünre segítenek, a kormány nevében megbízza, hogy vezesse az ünnepséget s biztosítsa a program zavartalan lefolytatását. Hlinka a lárma alatt hevesen tárgyal Országh országos elnökkel, látszik, hogy Országh végre enged s létrejön a megegyezés. Hlinka érzi, hogy ura a helyzetnek s húsz percig tartó megnyitó beszédében százszázalékosan ki is használta ezt a helyzeti előnyét Az ünnepségen. melyet a helyszínen százezernyi tömeg hallgatott, a bekapcsolt rádió révén pedig egész Európa figyelemmel kísért, ünnepélyesen leszögezte a szlovákság autonomista követeléseit. A helyzet annyira megfordult, hogy az a Hlinka, akit a hivatalos tényezők nem akartak szóhoz engedni, az ünnepség során osztogatta a szót a hivatalos szónokoknak, a Hlinka a helyzet ura Elkobzás ufó Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztéség: Prága U. Panaká ullce 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ^4 SzlöV6TlSzkÓÍ ÓS rUSZÍTlSzkÓÍ ellenzéki pávtoli IL emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. .. .* . .» . ~ Prága IL, Panská ullce 12. 111. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlK.Q.1 TlCLpilCipjQ. Telefon: 34184, Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—K<L 8ŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA
