Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-13 / 183. (3293.) szám

1983 augusztus 13, vasárnap. towm-Mag^arhiklai? ¥ Bemutatások, felvonulások, színes népi lakodalmak, repülőgépek és eszkimócsónakok a jamboreen Gödöllő, augusztus 12. Harmadik nap estéjén, hogy a tábort jártam, mondhattam el, hogy körülbelül mind'ent meg­néztem, ami látható. Futtáiban, persze. Nem csoda, hiszen ez a táborváros roppant kiterje­désű, különösen, ha függelékeit is hozzászámít­juk: a mentőállomásokat, a sajtóállomást — külön öt .telefonfülke áll a sajtó rendelkezésére s német, francia, magyar, lengyel Írógép —, az üzletvárost, a sportteret, a tribünbe arénát, ha pedig a távolabbi „kapcsolt részeket4', a fél­órányira fekvő repülőtábort és a csepeli vizi- cserkésztábort is beleszámítjuk, — akkor a há­rom napot nem is tudjuk úgy beosztani, hogy mindenütt ott lehessünk. A naponta megjelenő, öt nyelven szerkesz­tett, ötletes, rajzos, vastag tábori újság közli az aznapi események műsorát. Az események úgy torlódnak, mindennapra, annyi uj bemutató esik., hogy csak úgy futtá­ban kaphatunk ki egyes érdekességeket. így az egyik nap délutánján, a gödöllői járás népe vonult föl tisztelgő me­netben, élén a főszolgabíróval, a cserkészvezetők előtt, a hatalmas arénán. Tízezernyi tömeg tapsolta őket. Jöttek a gazdák, a népviseletek, az isko- lásgyermekek, a hadirokkantak: vége-hossza nem volt a fölvonulásnak. Ezt a „vizitet44 azzal adja vissza a tábor, hogy a napokban a cserkészek rendeznek diszfölvonulást a gö­döllői járás népe előtt. Megható s méreteiben megdöbbentő egy ilyen cserkésziölvonulás. A cserkészzenekarok pompásan játszanak, akárcsak a nagy katonai zenekarok, a nemzetek képviselői lobogók alatt, vidáman, dobbanó lépéssel vonulnak el a tribün közönsége előtt. Minden zászlónak, nemzetnek külön taps jár. Némelyik nemzet szinte zászló- erdőiben úszik. A lengyelek egyik ilyen bemutatója annyi ötlettel, színnel, kedvességgel volt teljes, hogy á közönség nem akarta szüntetni tapsát. A lengyelek — akik ezerötszázan élő propa­gandául vannak itt országuknak — zászlót tartó fiukból kiformálták országuk határait s bizonyítaná akarták, hogy országuknak min­denképpen szüksége van tengerre... A „tér­képen44 belül színes népviseletben, vidám mu­zsikaszóra lengyel lakodalmi jelenetet, népies táncokat adtak elő. A budapesti iskolákbac szál, lá6t kapott lengyel cse.rkészleányok voltak a cserkészek táncos párjai... A lakodalmas szokásokat más népek is bemu­tatták: hétfőn délután a lettek rendezték Bi Pi előtt nagy bemutatót s a lett lakodalmat mutat­ták ők is be, a meny asszonyrab lássál együtt. Lovakat, szekereket gödöllői gazdák bocsátot­tak rendelkezésre. Itt lett leányoknak cserkész- fiuk öltöztek be. A magyarok matycruhában mutattak be tán­cokat. A dánok az ő eredeti tornájukkal jöt­tek. A kenti grófság angoljai korhű kosztümök­ben mutatták be Britannia elfoglalását a ró­mai légiók által. Még áldozati oltár is füstölgőit s római harci- szekér zörgött végig a .porondon ... Az sem volt utolsó, amit az ausztráliai an­golok mutattak be. Koromfeketére mázolva ma­gukat, — a feketeséget itt-ott tarkítva, ember - evő módon, mészfehér csikókkal, —- lándzsával s hatalmas orditozásokkal mutatták be az ausztráliai bennszülöttek különféle tán­cait, az emberevő táncot, a kigyóverő táncot. Méla dobverés és egyhangú kannibálzene kisér­te az üvöltést, végül pedig nagy bumerang- dobálást rendeztek, a közönség nem kis lelke­sedésére. Mindennap egy másik nép jelentkezik az aré­nán. Csak az olaszok nincsenek itt, —- ők, mint 'balillák, Pesten vannak elhelyezve, — és a németeknek nem volt szabad eljönniök. Hitler nem engedte. öt német cserkész van, ,gangrejtve44 a tá­borban. Ezek nem is szerepelnek hivatalosan, kinn laknak a faluban 6 csak titokban járnak be a táborba, csend­zsölni. Az egyik este a sziriai tábor fái alatt ta­lálkoztam velük, amint két Írországi cserkész­szel cseréltek jelvényt. Nagyon óvatosak, tit- kolózók, nevüket sem mondják meg s különö­sen a lengyel cserkészek iindiszkrét kérdéseit kénytelenek eltűrni. A lengyelek mindig az iránt érdeklődnek, miért nem engedte el a németeket Hitler. A német cserkészek mernének is nyíl atkozni, meg nem is. Már tavasz óta távol yannak az országból, azért jöhettek el Gödöllőre is. Néha munkanélküli cserkészeknek mondják magukat, máskor stud'enteknek. Nem lehet rajtuk eligazodni. Mive! azonban a cserkészet nem tűri a politikát, a németeknek nincs rossz dolguk s a kényes kérdéseket ellegy'intik maguktól... Félóra járásra van a repülőtábor az erdőiben. Lengyelek, osztrákok és magyarok laknak itt. Néhány motorosrepülőt hoztak ide és nagyon 6ok vitorlázó gépet. Nincs érdekesebb látvány, mint amikor a motoros a levegőben „meghúz­za44 a mtoronélkülit s ha már kilométeren ke­resztül jól meghúzta, eléngedik a kötelet. A vitorlázó gép sokáig-sokáig lebeg a levegőben, ■ide-oda szállong. Néha úgy elviszi a szél, hogy alig lehet megtalálni. Az egyik lengyelt a pesti Orczy-téren tette le a gépe. Szét kellett szedni a gépet s teherautón vissza­vinni. A másik magyar pedig rekordot csinált, Kálkápolnáig lebegett, nyolcvankilométeres tá­volságra. Legnépszerűbb gép a GERLE. Bravúrosakat ■ugrik a levegőben. A vizibemutatók sem hitványak. A magyar vizicseTkészek Dá­niában s Angliában első dijat vittek. A csepeli Duna-ágban táboroznak most is, tiz osztrákkal, —- s mint mindenütt, — ötven lengyellel. Bra­vúros dolgokat csinálnak a vizen, az életmen­téstől kezdve az eszkimófordulásig. Az eszki­mófordulás a 1 eglélegzetelállitóbb mutatvány. A hosszú kajakban evező cserkész hosszanti tengellyel befordul a vízbe, a csónakkal együtt s a másik oldalon merül föl. Ül a csó­nakban, fejjel lefelé csinálta a fordulást... Minden órára jut valami érdekes. Mégis az a benyomásunk, öreg cserkészeknek, hogy a jamboree már több a táborozásnál, a cser kósz­áiét igazi lényegét nem adja. Kissé kirakat, kissé propaganda, sűrített világ, színes kiállí­tás, plakát-cserkészet. Dekát ezt vállalni kell a jamlboreeval. Á csehszlovákiai cserkészek a gamboreen Most pedig szóljunk a csehszlovákiai cser­készek szerepléséről a világtáborozáson. A csehszlovákiai fiuk tábori életéről, megjelené­séről, fogadtatásáról különféle tudósítások je­lentek meg a sajtóban, meg kell állapítanunk, hogy úgy a magyar sajtó „mint a csehszlovákjai sajtó nagyrésze a legszebben irt cserkészeink szerepléséről a jamboreen, csupán néhány cikk ütött meg gyanakodó hangot a szlovák sajtóban s . azt fogta rá a magyarországi cserkészekre, hogy minden ígéretük ellenére nem tartották be a szavukat s irredentát űztek. Ez üres ráfogás. A csehszloyákiai cserkészeket, nemzeti­ségre való tekintet nélkül, a legbarátságo­sabban, a legszivélyesebben fogadták a ma­gyarországiak és semmiféle kísérletet nem tettek arra nézve, hogy az irredentának csak valami látszatát is űzzék. Pedig az egyes nemzetek ugyancsak réklami- rozták saját hazájukat s valóságos idegenfor­galmi propagandát űztek. Nemcsak az algiriak, a finnek, a svájciak rendeztek kiállít ásó kát or­száguk szép vidékeinek képeiből, érdekesebb gyártmányaiból, hanem a közei Lakó lengyelek is értették a módját annak, hogyan hívják föl a figyelmet országuk mai állapotára. Az ezerötszáz lengyel, mindahány, annyi lel­kes propagandista, népviseleté vei, kiállítási sátraival, eleven tér­képével e még megaforon is hirdethették, hogy Lengyelországnak szüksége van tengerre. Ezzel szemben a magyar cserkészek tiszte­letben tartották a vendégjogot s a legcseké­lyebb jelét sem mutatták annak, hogy meg nem engedett propagandát űznek. Ha valaki mégis beférkőzött az idegen cserkészek sorai­Számos női bajnál a természe­tes „Ferenc József" keserüviz hasz­nálata végtelen nagy megkönnyebbü­lést szerez. A nöorvosi klinikák bizo­nyítványai tanúsítják, hogy a rend­kívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkalmazzák. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzle- tekben kapható. Pa, az Kívülről jött, ibetékteien s utánuk azon­nal nyomozást indított a tábor parancsnok­sága. Alkalmunk volt beszélni egy csehszlovák vezető cserkésszel, aki egészen őszintén ezeket mondotta: — Bizonyos félelemmel jöttünk Gödöllőre az otthoni sajtóhangok miatt. Nem mondhatom el, milyen kedves meglepetés volt Hegyeshalomnál, a magyar cserkészek fo­gadtak 'bennünket zeneszóval, szeretette], öle­léssel: egyszerre fölolvadt s eltűnt a gyanakvásunk. Megértőek voltak, még a civilek is. Hogy mi­lyen szívesen láttak, azt abból is m égi télhetem, hogy megérkezéskor, mikor éppen az eső esett, nem tudtuk fölverni sátrainkat s a magyar cserkészek helyeztek el bennünket sátraikban, vendégül láttak. Ezt mi ajándékkal viszonoz­tuk is nekik. Mikor pedi'g Győrben jártunk, a várost megnézni, szintén a legnagyobb szeretettel fogadtak bennün­ket, vendégül láttak, ajándékot adtak s mindnyájan büszkén viseljük a győri zöld szalagot ypiünkon, Előrókenyrek, iidjeális test­vérek a magyar cserkészek. Azt is kijelenthe­tem, hogy röpiratokat nem osztogattak. Pestet is bejártuk e hasonló meleg fogadtatásban ré­szesültünk. Ezekután .megkérdeztük a magyar parancs­nokság egyik tagját, aki ezt mondotta: — Meg véltünk elégedve a csehszlovák cserkészekkel, igazán mondom, semmi baj nem volt velük. Vidámak, kedélyesek voltak, nagyon jó a ze­néjük, tábortűznél szépen szerepeitek, érdeke­sek voltak a kunyhóik, csak az a kár, hogy a táborozás féle idejében elmentek. Még maradhattak volna ... Semmi disszonáns hang tehát. Aki ilyen hangot pendít meg, az éket ver. Sajnos, a csehszlovákiai cserkészek mind­össze egy hétig voltak a táborozáson. Pozsonyban gyülekeztek, a jamboree előtt két napig' Lige-tfailubán' ‘gyakorlatoztak közösen s úgy mentek Hegyeshalmon át Pestre. A he­gyeshalmi meleg fogadtatásról még ma is be­szélnek. A csehszlovák kontingens létszáma 328 cserkész volt, ebből körülbelül 85 magyar nemzetiségű. 47 komáromi, 20 érsekujvári, 9 pozsonyi s néhány •nyitrai és ruszieszkói magyar cserkész. Ezekből önálló táboruk a komáromiaknak és az érsekujváriaknak volt, két. rajt alkottak, két külön kis táborban. A többi magyart beosztották szlovákok és csehek közé, mert teljes létszámú rajt nem alkothat­tak. A csehszlovák cserkészszövetség szellemére dicséretes az, hogy a két magyar rajt közös kapu alá helyezte s így a 6zlovenszkói ma­gyar alosztályt, éppúgy, mint a prágai szláv jamboreen, respektálta. A fiukat meglátogatta Baden Powell is. a csehszlovák cserkészdelegáció részéről Svojsik Antal főcserkész, majd a csehszlovák konzul Budapestről, a. számos szlovenszkói látogató között ott láttuk Szüllő Gézát, Szent-Ivány Józsefet, Esterházy Jánost is. A csehszlovák tábor szomszédai a svédek, ausztráliaiak, palesztinaiak, angolok, finnek, a nagykőrösi és a ceglédi magyarok voltak. Számtalan látogató csodálkozott azon, hogy a csehszlovákiai csapat cserkészei kö­zül nagyon 6okan tudnak magyarul. Ez arra mutat, hogy a kisebbségi helyzetet mennyire nem látják tisztán 6 csak mende­mondákra alapítják rólunk való tudomásukat. A csehszlovákiai fiuk viszont azon csodálkoz­tak, hogy a látogatók csak ennyit tudnak anl- ■rólunk. Meg kell döntenünk azt a tévhitet, hogy a csehszlovákiai magyar rajoknak nem volt sza­bad magyarul beszélni. Ez álhit volt, amit az is cáfol, hogy a csehországi cserkészrajoktól nemcsak tapsokat kaptak a magyar fiuk az énekért, hanem még Pozsonyban csárdásra is tanították a prágaiakat. A csehszlovák cserkészszövetség vezetőinek cserkészszerü, tapintatos eljárása akkor tűnt föl leginkább, amikor szokás szerint a szom­széd táborokba, látogattak el a cserkészeink s ott is keresték az utódállamokbeli magyar fiu­kat. Hiába keresték azonban a kolozsvári ma­gyarokat: a .románok eldugták őket, nem is volt szabad magyarul beszé'niök, semmi önálló megnyilvánulásuk nem lehetett s mikor végre egy erdélyi gyerek előkerült a konyhából, a vezető vissza kergette őt. A románoknak a ma­gyar fiaikkal szemben való bánásmódja köztu­domású lett s nagy megütközéssel tárgyalták. A jugoszláv cserkészek között is volt néhány magyar. Ami azonban mélabuva! töltötte el a mi szlo- v e nszk ó i cs e r k észszi vei n k et: hol voltak a többi szlovenszkói magyar cser­készek? Hol volt Kassa, Rimaszombat, Ipoly­ság, Rozsnyó, Losonc, hol voltak a kisebb cserkészközségek képviselői? Milyen rövid­látás, vagy visszavonás nem engedte a többi magyar cserkészeket erre az ártatlan jam- boreera? Itt vetjük föl a kérdést: hol van egyáltalában a valaha híres kassai cserkészcsapat? E sorok Írójának a rimaszombati cserkészcsapat volna szívügye s elszomorodva tapasztalja, hogy a hajdan oly derék csapat a megszüntetés utáni ujraengedélyezés után nem tudta meg­találni önmagát s. már nem az a régi, amilyennek a hagyomá­nyok és a sikerek után lennie kellene. A jamboreen szereplő csehszlovákiai csapa­tok: csehek, szlovákok, ruszinok, magyarok egyképpen megállották helyüket a nagy test­vériségben. Mi az oka annak, hogy Szloven- szkón csak néhány magyar csapat dolgozik, él, ■vagy élhet, míg a többi a csöndes vegetálás zátonyára jutott? Szombathy Viktor. Rátámadt a házkutatást végző csendőrökre egy érsekujvári lakatos Nyitra, augusztus 12. (Nyitrai munkatár­sunk jelenti.) Érdekes bünpert tárgyalt pén­teken a nyitrai kerületi biróság. A vádlot­tak padján Gyuris Lajos érsekujvári laka­tos ült, aki ellen az államügyészség azt a vádat emelte, hogy ellopott egy érté­kes motort Turcbányi Imre dr. érsekujvári ügyvédtől, majd miikor a csendőrségi nyomozás során elő akarták állítani, nekitámadt a csendőröknek, egyiküket el­lökte, majd revolvert akart rántani. A tárgyalás során Gyurs azzal védekezett, hogy a kérdéses motorról mit sem tud. Sem­miféle lopást nem követett el és ezért felhá­borította, hogy a lakásán megjelent csend­őrök be akarták kísérni. Nem felel meg azon­ban a valóságnak — védekezett, — hogy re­volvert akart volna fogni az egyik csend­őrre és az sem igaz, hogy az egyik csendőrt bántalmazta volna. Revolver volt ugyan ná­la, melynek tartására engedélye nem volt, emiatt azonban már az érsekujvári járási hi­vatal megbüntette. A kihallgatott csendőrtanuk terhelő vallo­másukban elmondották, hogy a házkutatás során találtak Gyurisnál egy benzinmotort, a károsult azonban teljes határozóttsággial nem ismerte fel benne a saját tulajdonát. Amikor az alapos gyanú alapján elő akarták Gyurist állítani, az nekiment a csendőrök­nek és Jancsek Rezsőt úgy ellökte, hogy az a földre zuhant. Amikor fegyverét akarta . előrántani, nagynehezen sikerült őt lefogni , és megvasfilüi. |. "" ......................... \. Az állomügyész a lopás vádját visszavon­ta, nem látva bebizonyitoítnak a vádlott bűnösségét, de a hatósági közegek elleni erőszak elkövetéséért a vádlott megbün­tetését kivánta. A biróság rövid tanácskozás után hat havi feltétlen b őr tönbün tevéssel sújtotta Gyurist, aki fellebbezett az ítélet ellen. 7 —a—— BRISTOL.... BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgálta­tásban vezeti Szoba telje; ellátásai személyenként napi 12 pengőért ■■—■IIIIBIM............ Ili IMI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents