Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-02 / 173. (3283.) szám

, ....................... ....................................................................................................................... Előfizeté si ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 kí; külföldre: évente 450, szlovenszkóí és ruszinszkói ellenzéki pártok félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. /•/•/ . ^ fl képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több pOLltlrCGl nGpilGpjG Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kt Szerkesztőség: Prága II., Pa ujj-na ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SÚRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Ax agráráram két oldala (dj.) Prága, augusztus 1. Az agrárpárt jel­szavak iránt fogékony sajtója kiadta a leg­újabb jelszót: „Földművesek, Hodzsa Milán megvédi a gabonaárakat14. A jelszó jól hang­zik, álljunk meg előtte egy percre és nézzük csak meg, hogyan védi Iiodzsa Milán a ga­bonaárakat? Ügy látszik, erélyesen. A búza hivatalos árfolyama 134—136 korona, a po­zsonyi kontreminőrök azonban erősen le­nyomták a búza árát, erre megjelent a tőzs­dén egy kormánybiztos és kijelentette, hogy amennyiben a búza árát a kontremin-iizlet 133 korona alá szorítja, a kormány, hogy megakadás yoztza a további érték le morzsoló­dást, be fogja záratni a tőzsdéi, Hodzisa Milán tehát semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy letörje a spekulációi, vagyis, hogy be­váltsa programját és megvédje a gabonaára­kat. Ez az érem egyik oldala, amely mint látjuk szigorúan összevont szemöldökkel, áb­rázolja a földművelésügyi minisztert, amint magasra emelt korbáccsal éppen kihajtani készül a kuifárókát a tőzsdéről. Ez a megható relief díszíti az agrár politika érmének egyik oldalát, azt, amelyiket a népnek mutatnak. A másik oldala az éremnek sokkal érde­kesebb, ha nem is ábrázol ilyen lélekemelő jelenetet. Az éremnek ezen az oldalán az agrárpárt élelmes üzletemberei láthatók, amint a mélyen nívó alá süiyesztett gabona­árakat még alacsonyabbra akarják szorítani. Az agrárpártnak ugyanis nemcsak minisz­terei vannak, hanem vannak igen jól jövedel­mező üzleti vállalkozásai is. Az agrárpárt vá­lasztói, a kisparasztok, el akarják adni a huzat, ők tehát csak a minisztert látják az érem első oldalán, amint egész testével védi a búzaárakat — a párt üzleti vállalkozói azonban szerényen meghúzódnak a háttérben^ és szemeiket az érem másik oldalán látható felemelő látványra függeszti^ és a zsiros kontremin üzlet után elégedetten dörzsölik a tenyerüket. Mert, amíg a tőzsde elülső bejá­ratán belép a szigorú kormánybiztos, addig a tőzsde hátsó bejáratán megjelenik az „Ag­rasol44 nevű agrárszövetkezet ügynöke és 132 koronás áron vásárolja össze a búzát. Az „Agrasol“ cimü vállalkozás, amelyet az ag­rárpárt állandóan közpénzekből támogattat, egyik igen tekintélyes jövedelmi forrása a pártnak. Az „Agrasol44 nem azért van, hogy megvédje a gabonaárakat, az „Agrasol44 azért van, hogy az agrárpárt keressen. Az „Agrasol'4 a párt balkeze, amely ritkán lát­ható. ezt a kezet a párt állandóan zsebben tartja. Amig a jobbkéz erélyes mozdulattal csap az asztalra és a miniszteri aranyszájból csepegnek az agrárvédelem jelszavai, addig a balkéz szorgalmasan learatja a spekuláció legszebb virágait, mert az agrárpártnak nem azért van két keze, hogy mig az egyik len­dületesen gesztikulál, a másik tétlen ma­radjon. A jöbbkéz a politikusé, a balkéz az üzletemberé. Az egyik kéz tartja a gabona­szindikátust, ez a szerv lekötetlenné teszi, hogy külföldi gabona jöjjön az országba, nem kellene tehát tartani attól, hogy a töme­ges kínálat lenyomja az árakat, — a másik kéz azonban keresni akar, tehát belenyúl a spekuláció zavarosába és halászik benne. Lehet, hogy a jobbkéz ebben az esetben nem tudja, hogy mit csinál a bal, bizonyos azon­ban, hogy a két kezet a pártban egy központi .gyrendsner irányítja s az eredmények is közös gyüjtőmedencéibe folynak. Tanulság: minden jelszó, amelyet az agrár­párt vezetői bedobnak a köztudatba, olyan .mértékben devalválódik, amily mértékben az A népszövetség elé kerülnek a római megállapodások ? Grandi tárgyait az Olaszországban tartózkodó Tifoioscuva! Pár is, augusztus 1. Az Echo de Paris Géniből úgy értesül, hegy a római megbeszélé­sek gyakorlati eredményeit már a szeptember 28 áu összeülő népszövetségi közgyűlés elé vi­szik. Magyarország, vagy esetleg valamelyik más hatalom ugyanis inditványezni fogja, hogy a népszövetségi paktum 19. szakasza alkalma­zásának tanulmányozására bizottságot küldje­nek ki. Pári«, augusztus 1. Az Echo de Paris cimü napilap mai száma Pertinaxnak, a közismert csehszlovák-barát újságírónak cikkét közli Mus­solini és Gömbös legutóbbi római tárgyalásai­ról. Pertinax, a lapnak külpolitikai munkatársa, éhben a cikkében kifejti, hogy gróf Ohamibrun- nak. az uj római francia nagykövetnek legfon­tosabb fö’adata az lesz, hogy megtudja, milyen magatartást tanúsít Mussolini a békerevizió és a leszerelés kérdésében. Pertinax szerint most már elkerülhetetlen, hogy a békeszerződések revíziójának kérdését a népszövetség elé vi­gyék s ez a nagy nemzetközi fórum ezt a kér­dést letárgyalja. A francia politikáiban beállott változás annak tulajdonítható, hogy Anglia a legszélesebb mértékben magáévá tette Musso­lini fölfogását abban az irányban, hogy a négy­hatalmi szerződés alapján a revízió kérdését tárgyalni kell. Grandi londoni olasz nagykövet Rómába ér­kezett s úgy tudják, hogy az Olaszországban tartózkodó Titulescu román külügyminiszter­rel tárgyalásokat kezdett. Párisban különösen nagy fül tűnést keltett, hogy a Titulescuboz közelálló romániai lapok máris nyíltan hangoztatják, hogy Románia neon foly­tathat struccpolitikát. Az indiai konníny ma reggel megkezdte a lázadó balaiii-törzi falvainak bombázását Az első bombázásnak nincs áldozata — A benszBfóftek megtagadják a zendülés vezéreinek kiadását — Ghánáit, feleségét, titkárát és harminckét tanítványát fogságba vetették London, augusztus 1. Az angol lapok nagy izgalommal tárgyalják azt az incidenst, amely most Indiának északnyugati határtartománya- bán játszódik le. Az indiai kormány az ezen a területen lakó mohamedán vallási! bajani-törzshöz ultimátu­mot intézett, amelyben azt követelte, hogy a zendülés három vezetőjét, három veszedelmes agitátort szolgáltasson ki augusztus elsejéig, ellenkező esetben az indiai kormány bombáz- tatni fogja a bajani-törzs falvait. A kormány a lakosság tudomására hozta azt is, hogy az ultimátum megtagadása esetén két falunak a bombázása kerül először sorra, ez a két falu Khar és Kotkai. Az ultimátum határideje ma reggel járt le s a beérkezett hirek szerint a bennszülöttek nem teljesítették a föltételeket, viszont a két falu lakossága máris elmene­kült a bombázás elől s a hegyek közé szaladt. A londoni sajtó élénken tárgyalja az ügyet és heves állásfoglalások történnek pro é© kont­ra a katonai hatóságok azon szándéka körül, hogy bombákat vessenek a falvakra. Még azok a lapok is, amelyek Indiával és az indiai tör­zsekkel szemben az erős kéz politikáját hirde­tik, nem mernek teljes mértékben igazat adni ennek az eljárásnak. Maga, a Times is, amely a háború viselésének ezt a módszerét Indiának ezen a vidékén a leghatékonyabb és a legkevés­bé véres módszernek tartja s ezért mentségeket is igyekszik fölhozni, megjegyzi, hogy az ilyen módszereket a jövőben talán csupán a népszövetségi rendőrségnek szabad megen­gedni. agrárpárt üzleti érdekeivel ellentétben áll. Amig a miniszter meg akarja védeni a gabo­naárakat és a spekuláció letörése érdekében a tőzsde bezárásával fenyegetőzik, addig a párt ügynökei vígan űzik a spekulációt és kontremin-áron vásárolják össze' a búzát. Ez a kis epizód maradéktalanul jellemzi az egész agrárpártot. lu­A News Chronicle éles módodban ir s azt az érvet használja föl, hogy ha morális igazolást keresnek arra az állás­pontra, hogy Khar és Kotkait az indiai kor­mány jog szerint bombáztatja, akkor semmi­féle morális szempontot nem lehet az ellen sem fölhozni, ha valaki London légi bombá­zását igazolni akarná. Következőleg ebben az esetben teljesen jogos­nak kell minősíteni a németek hadviselési mód­ját is, akik Zeppelinen repültek London fölé és bombákat dobtak le magáné phűtekre és védte­len polgári lakosságra. A lap idézi a The fything fór fotroes cimü katonai és tengerészeti szaklap augusztusi számának vezető cikkét, amely határozottan a repülőlbombák használata ellen fordul és követeli, hogy ebben a kérdés­ben Anglia vegye át a vezetőszerepet, mert a szigetország különösen sebezhető geopoli­tikai helyzete elsősorban Anglia számára te­szi észszerűvé és kötekíővá, hogy * háború­nak ezen módja ellen a legerélyesebben har­coljon. Angliának saját erdőkében kell a nemzetkö­zi tilalom kierőszakolásáért harcolnia s ezt a morális helyzetét nem szabad veszélyez­tetnie vad ben,szülött törzsek ellen vezetett ilyenfajta büntető expedíciókkal. Egyes la­pok emlékeztetnek arra, hogy ez az expedíció nem illik bele a huszadik századiba és a többszázéves indiai angol uralomban messze időkre kell visszalapozni, hogy az ilyen véres büntető expedíciók hasonmását megtaláljuk. Az 1857—1858. évi lázadás le­verése bővelkedett ilyen vérengző büntető expedíciókban, akkor azonban a brit biro­dalom indiai birtoka forgott kockán s az egyetemesen veszélyeztetett belső békét kellett biztosítani. Az indiai kormány az ultimátumot ko­molyain vette s ma korán reggel bombavető repülőgé­pek szállottak Kotkai község fölé és egy­másután dobták alá a bombákat. A bün­tető rendszabályt este megismétlik. Kotkai falunak mindössze száz lakosa van s amint említettük, a bombázás elől a falu la­kosságának nagyrésze elmenekült, úgy hogy a bombázás senkiben sem tett kárt. Való­színű, boigy az indiai kormány megtartja az ityen büntető expedíciók szentesitett elveit és a lázongó benszülött törzs falvainak bom­bázását csak akkor kezdi meg, amikor már az előre figyelmeztetett lakosságnak ideje volt a községet- elhagyni. A termést is a le­hetőség szerint kímélni igyekeznek s az in­diai kormány ezeket a rendszabályokat elő­írta a bombavető repülőigépek számára ab­ban az esetben is, ha a felkelő törzs a vég­sőkig folytatja ellenállását. Ghandi isiből a börtönben Achmedabad, augusztus 1. Ghandi leg­utóbb bejelentette a polgári engedetlenség egyéni mozgalmának újból való megindítá­sát s bejelentette azt is, hogy ebből a célból híveivel együtt gyalogos felvonulást vezet és a falvakban hiveket toboroz mozgalmá­hoz. A Mahatma kijelentette, hogy ez a kam­pány abban az esetben is megtörténik, ba őt a hatóságok elfogják- Felesége pedig azt mondotta, hogy abban az esetben, ha férjét letartóztatják és igy megakadályozzak szán­dékának kivitelében, akkor ő maga áll a propagandavándorlás élére. Az indiai kor­mány erre tegnap este letartóztatta Grhandit a fele­ségét, Mahada,vdesai nevű titkárát és har­minckét tanítványát. A harmincöt foglyot Achmedabad fogházába seáMitoitták be.

Next

/
Thumbnails
Contents