Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-09 / 153. (3263.) szám

17

1933 Július 9. vasárnap.

* t>ra:gaiAW^arh1 ulap

Okkulí jelenségek, modern fizika és negyedik dimenzió

Irla: Neubauer Frigyes mérnök

i.

Világháborúval a gazdasági ée társadalmi öez- szeomláeokkal sújtott korunknak sok embere hiába kereste az élet értelmét ezen a földön, ezért ezt az értelmet és a maga lelkitldvét sokféle misztikus tanításban és elképzelésben igyekezett megtalálni. Vallásos elmélyül teég a maga közvetlenségében az embereknek sokszor már nem adott elegendő lelki támaszt ée Isten felé való útjukon közvetítő erőket kerestek. A szellemvilággal, láthatatlan értelmiségekkel való érintkezés reményében biztak e a sipiritiz- mus uj vallás gyanánt terjedt el, az emberek kétségbeesetten keresték a háborúban elpusztult szeretteikkel való kapcsolat lehetőségeit. Az „okkult** élmények divatba jöttek, számtalan „médium**, látszólag természetfeletti képességekkel rendelkező emberek, bukkant fel, akiknek nagyrésze azonban távolról sem embertársainak a lelkiüdvét szándékozott szolgálni, hanem saját zsebének az üdvét.

De a divat e garázdálkodásának meg volt a jó oldala is. Minden időben akadt komoly g józan kutató, ki arra a véleményre jutott, hogy az úgynevezett természetfeletti jelenségek tömegében egy szem ténybeli igazság is rejtőzik és hogy ezt az igazságot rendszeres, előitélet- mentes és óvatos vizsgálatok utján a tudomány fénykörébe lehetne vonni. Ezek között a kutatók között neves fizikusokat is lehet találni, az „anyag embereit tehát, mint például a katód- sugarak híres felfedezőjét, az angol Crookes-t. Valaki őt figyelmessé tette ezekre a problémákra s bár ő elutasítóan s szkeptikusan válaszolt rá, később mégis az igazságszeretettől sarkalva elhatározta, hogy a dolognak kellő tudományos óvatossággal utána jár majd és vizsgálatai nyomán aztán arra a meggyőződésre jutott, hogy itt részben tagadhatatlan tényekkel áll szemben. Ily kutatóknak meggyőződései és munkái a háborús évek folyamán nyilvánosságra kerültek és a téma aktualitása aztán a jelenkor egész sereg tudását szintén e jelenségek tanulmányozására inditotta, — lassan rájöttek arra, hogy a „médiumisztikus** jelenségekről való közlések, származzanak bármely történelmi időből is, egymáshoz sajátságosán hasonlítanak, különösen az- esetek létrejöttének és kísérő körülményeinek a leírásában. ■

így aztán ma ott tartunk, hogy a. hivatalos tudomány az okkult jelenségek előfordulását elismeri, velük foglalkozik is és az uj anyagot „para-fizika" és „para-pszichológia" elnevezésekkel foglalja össze. A parafizika az élettani tüneményéknek azon különös eseteit vizsgálja, amikor élőlények jelenlétében tárgyak, bútorok mozdulnak el minden látható ok nélkül. A pa- rapiszohológia meg telepatikus és látomásszerü teljesítményekkel foglalkozik. E két jelenség- csoport között vannak az úgynevezett mate- rializációe tünemények, amikor az elsötétített kísérleti helyiségben foszforeszkálva világitó ködös képződmények láthatók.

Ez uj tudományág kutatóinak sok fáradságába került, inig a visszaéléseknek, ostobaságoknak és csalásoknak különböző jelszavak (epiritizmus, állati magnetizmus etb.) védelme

alatt burjánzó tömegéből kihámozták azt a kevésszámú kétségtelenül hiteles adatot és esetet, melyet kutatások és következtetések céljaira fel lehetett használni. Valamint fáradságos munka volt azokat a módszereket kiépíteni, melyek kellően gondos megfigyelést és biztos megállapításokat tesznek lehetővé, mert ezek az érzékeny jelenségek rendszerint csak sötétben- jönnek létre. E módszereket (magnéziumfény-pilla- natfelvételek, önműködő villamos jelző készülékek használata és újabban a vöröseninneni láthatatlan fényben való fotografálás a sötétben) főképpen két kutató dolgozta ki: a német Schrenck-Notzing és a francia Charles Richet tanár, ez utóbbi egyben kiváló orvos és biológus is volt.

Biológia... az élőlényekről szóló tan ... éppen erről az oldalról igyekszik ma a tudomány megközelíteni az okkult jelenségeket, — ezáltal feleslegessé válik — legalább egyelőre

— a spiritisztikus magyarázatoknak az. e kutatásokba- keverése. Az utóbbi két évtizedben a biológiában ismét a vitahsztikus felfogás van erősen emelkedőben. Az a felfogás, mely szerint a szellem formálja a testet és hogy az összes ismert és még felfedezendő fizikai és vegyi törvényszerűségek sem elegendőek ahhoz, hogy az élőszervezetekben végbemenő folyamatokat tisztára gépmüködésszerűen magyarázhassák meg.

— a biológiai kutatás megmutatta, hogy az élettanban tekintetbe kell venni, hogy nemcsak az anyag és annak törvényei léteznek vagy a világszellem, Isten, megélésének. Ennek a felfogásnak az eleven igazságát a jelenkor legnagyobb biológusainak, a röviddel ezelőtt Prágában járt zoológus, Hans Driesch tanár, a nagy botanikus Reinoke és Bier, -a bires orvos- professzornak munkái és megfigyelései kristá- lyositották ki. Felemelő színjáték, ahogyan ezek a kutatók csodálatraméltó és mélyen- szántó módon intéznek kérdéseket a Természethez, ahogyan mindig újabb és újabb, szellemes állat- és növénykisérleteket és megfigyelési módszereket dolgoznak ki, melyek arra utalnak, hogy a szervezetek fiziko-k-émiájának a mélyén titokzatos életerő lappang, és bár ez az erő a maga tudattalanságában sokszor kísértetiesen h-gt* de. számtalap,formájában ' is 'mégis, égy&égespéft ’es ősinek mtífcáté kozik. Ez erő számára az é'lőszerv'ezetéknéK- a rengeteg bonyolult' vegyi és' fizikai- mechanizmusai és titkos önszabályozói csak- eszköz a célhoz. Az életcélhoz. Ez a teremtő óletelv, a világszellem, úgyszólván aláveti magát az egye6 élőlényekben az önalkotta gépezetnek, mechanizmusoknak és fiziko-kémiai törvényeknek, mert ezek csak a, feltétlen és általános érvényesség rév‘n nyerik jelentőségüket, értéküket és használhatóságukat a világüzemben. De mennél magasabbrendü szervezettségű lény, annál több a differenciáltság, annál több mechanizmusra van szükség, determináltságra. bonyolultságra és az életfolyamat sokoldalú feltételeire, — és annál több annak a lehetősége, annak a veszélye is, hogy az okozati láncoknak, a biológiai folyamatoknak az összhangja zavart szenved, hogy a folyamatok egymás ellen dolgozhatnak valahol. Ilyenkor az életerő elveszti az

egységes vezetést és a testi gépezetek addig' engedelmes szolgái vak véletlenekké válnak, a sorsnak látszólag értelmetlen kegyetlenségévé, melyet megrázva szemlélünk akár állatnál, akár embernél, akár egész nemzetnél (hisz egy nemzet is bizonyos értelemben szerves egy- eég).

Foszforeszkáló ködszerü képződményeknek materializációs jelenségeknél való fellépése ma már nem képezi feltétlen kétely tárgyát a. biológusoknál, — ellenkezőleg, az itt alkalmazott magyarázó feltevések egyike, hogy ezek a képződmények 6emmi egyebek, mint- a médium gondolatainak (tudatalattiaknak is) úgyszólván a térbe való, láthatóvá vált vetiiletei, csak egyenes folytatása és következménye az érzékek fiziológiájában ma uralkodó annak a felfogásnak, melynek égjük megalapozója, a magyar Pikler Gyula tanár volt és mely szerint érzékszerveinknek a működése nemcsak a természet passzív észrevevéséből áll, hanem teremtő és te- deológikusan (céltudatosan, vagy hia úgy akarjuk: céltsejtően) szervező tevékenység, azonnali és az „én“ egységéből és életéből fakadó •reakció, a benyomásnak aktív feldolgozása az énünk céljaira. Ez az aktivitás az, mely néha alkalmas körülmények között a külső térbe hat-olásig fokozódhatik.

Már megkísérelték a foszforeszkáló ködkép- ződmények anyagát megkaparintani és közelebbről megvizsgálni, ami néha úgy ahogy sikerült is. Az igy megszerzett rendkivül kis mennyiségű habsze-rü valami, a mikroszkóp alatt elárulta szerves eredetét: sejt-roncsokat találtak, meg ektoplazmát (a s-ajtfehérjének, a protoplazmának fontos alkatrésze).

. Amióta az orosz Gurvits tanár felfedezte az élettani sugárzást, különben azonban az „életgázok" megtalálása óta-, melyek minden élőlény körül a légkör egy nemét képezik, azóta ez a furcsa „materializációs anyag** sokat vesztett titokzatosságálból, habár tulajdonképpeni rejtélye még teljességgel megoldaltlan.

A materializációs jelenségek — úgy mondtuk — a parafizika és a parapszichológia között állanak, — ugyanis fel lehet őket használni mindkét jelenségcsoport magyarázatánál. Mert ez a különös anyag, mely az okkult jelenségeknél a testből áramlóm látszik, tárgyaknak távolból való mozdításai alkalmából emelőkar- szerü közvetítő szerepet játszhat talán, másrészt viszont némely telepatikus jelenség hordozója, lehetne. Gázszerü anyag, mint emelő- kar? Meg kell azonban fontolni, hogy ez anyagnak keletkezéséről az a valami, amit a fizikusok kezdetben fény-éternek neveztek s melyet Maxwell óta „erőtér“nek s Einstein óta „az üres .tér fizikai tulajdonságaidnak hívunk, hogy ezt a rejtélyes fényűinidumot, mely a világűrt az égitestek között „betölti1*, bizonyos fizikai kísértetek alapján rendkívül süni, rugalmas, szilárd anyag tulajdonaival felruházottnak kellett' tekinteni, *— azonban másfajta,, nemke- ,yésbbé gondos. és ötletes kísérletek tanúsága :szerint a- fény-éter. rendkivül hig és ellenállás- ipéntes gáz gyanánt viselkedik. De dacára annak, hogy az éter fogalma a fizikát minduntalan súlyos ellentmondások elé állította, mégis igen jó szolgálatokat tett a tudománynak. Elképzelhetetlenül hig gáz tehát és egyben igen sürü szilárd anyag ... valami ilyesminek látszik a materializációs anyag is — avagy talán a rejtély megoldása, hogy ez az anyag könnyen és hirtelen képes a halmazállapotát változtatni.

Az éterhez való eme hasonlítás alkalmából rendkívül különös megtudnunk azt, hogy bizonyos okkult jelenségeket éppen a fény-éter segélyével,, jobban mondva a fentemlitetit mai terminológiával fejezve ki: a bennünket körülvevő világtér geometriájának fizikai vonatkozásaival lehet meglepően érdekes módon megmagyarázni. Itt a térnek „negyedik dimenziójáról**

Nyári kalapok

Vasárnapi divatlevél

„Az uralkodó divat után — ha kis mértékben is, — de mindig lehet a következő Szezon ruhadivatjának fejlődési irányára követkéz,tétni. Igv ha valakinek fantáziája és érzéke van ilyen dolgok iránt, nagyjából el tudja képzelni, hogy a következő három hónapban milyen ruhát fog viselni. Elleniben az senkinek sem sikerült még csak megközelítőleg sem eltalálni, hogy a következő három hétben milyen kalapforma lesz a .díva-Ív©!'1

Ilyen sokatmondó — de alapjában véve igaz — bevezetéssel kezdte meg egy párisi vezető divatlapnak a munkatársnője a tavaszi kalapok második részletének az ismertetését, amely valóban három héten belül, az elsőhöz alig hasonló. tiroli. posztiilon és fez formákkal lepte meg a divatvilágot.

Valóban igy van. ahogy a francia div-attudó- sitó vázolta. Manapság a kalapok világában olyan gyors az Irányváltozás, hogy a kreátorokon kívül jóformán senki sem . tudja biztosán, egv-egy szezon újdonság milyen nagy vagy ki6 jövőre számi ihat. Akár egv szezó-n keretén belül is!, Senki sem tudja, mikor alakul át. a tna^ gas tető újra alacsonnyá, a keskeny karima szélessé, a nőiesen díszes -katonásan egyszerűvé ... Az alkotók szeszélye kiszámi thatatlan, csak egy biztos és ismeretes: hogy a hivatalos . nyári kalapdiva-tot évről-évre a június végi „G-rand Prix" versenyeken mutatják be legelőször*

Bár az időjárás eddig csak nagyon kevés napfénnyel kedveskedett, a párisi kalaposnők fantáziáját korongos hangulatával a legkisebb mértékben sem befő vásottá- A „Grand Prix“ verseny hölgyközönsége — bár esett —- a le-g- könnyeb borgandi és roüelén toalettekben jelent, meg, kalapjaik pedig áttört szalmából'széles ,k-arimávál készültek. Hasonlóan a virágos imprimé komplékthoz is széles organdi kalapokat viseltek, mért ezeknek a festőién egyszerű toaletteknek nőies díszítésé.ve,l csakis a szintén -nőies és lágy vonalú nagy karimák harmonizálnak.

A széles kalapok nagyobbik részét szalmából, még pedig flóré,nt in -szalmából dolgozzák. A természetes szalma sárga színen kívül, koiáUpir-os- ra, kékre és feketére festett változatokban szerepelnek. A tavalyi nyár favoritja: a panama az idén nagyon a háttérbe szorult. Férfiasán var salt tetővel és keskeny karimával dolgozva csak délelőtti angolos ruhákhoz viselik. Színe fehér vagy elefántcso-nteárga. Az ismert exot-i- kus szalmák közül a bengál és babon maradtak meg. Virágos muezelin ruhákhoz dekoratív modell-kalapokat készítenek fonott lősz őr bor tóikból. Újdonság egy lészőrre] átszövött aj szalma- fajta. Imprimé ruhákhoz plisszirozott imprimé- ből készítenek széles kalapokat.

A nyári kalapdiva-t- olyan ra.ffinált egyszerűséggel dolgozott, amely a kidolgozást és utána csinálást megneheziti. így a kopirozóknak és kis kalaposnőkne-k a helyzete nem olyan kö-ny- nyü, mint az eddigi símatetéjü kalapdivat mellett volt. Elsősorban a kalaptetők: lettek díszesebbek és komplikáltabbak. Csak a szalmák készülnek aránylag egyszerű, egy-két rézsutosan. bevasalt hajtással diszkett tetővel. A többi divatos sehottis, jersey-trikó, bársony, organdi és selyem anyagokból magasított fejeket dolgoznak. Tetszés szerint vagy drapirozzák, vagy sűrűn bevasalt, hátul kicsúcsosodó Táncolással, még gyakrabban négy egymásra hajtott részből formálják. Madame Aignés, aki a legismertebb párisi kalaptervezők egyike, többek között egy érdekes modellt kreált: a kalap turbán- szérűén drapirozot-t tetejét és a széles karimát fehér -tü-IJből készült és úgy a tetőt, mint a karimát két-két centiméternyi távolságira fekete keskeny szalonabortnival élénkítette. — Louise- bulanger egy elől alacsony, hátul kicsúcsosodó tetővel készült széles karimája modelljét-, fehér azsur ozással összefogott piros szalma csikókból dolgozta.

Ahány - szalon, annyi ötlet, annyiféleképpen kidolgozott kalaptető. Csak a díszítésben tapasztalható bizonyos egyöntetűség. A tavasz elején bejelentett virágdekorációt az utolsó percben elejtették és megmaradtak a sima szallagdisz mellett. Ez jobban illik a magasra dolgozott tetőkhöz, mint a virágok. Az utóbbi csak fiorentin vagy organdi kalapokon szerepel egy-egy pasztell-szinü kamélia, hortenzia csokor és mezei virág girland formájában, — A grosgrain szallagok mellett, a Pe-au d!ange, a tarka taif-t, a fényezett selyem és plisszirozott ripsz-szallagok a divatosak. Többnyire két- három színnel, díszítik a kalapokat. A színes hatást még eboni-t- csattal, galalith tűk és apró i to-Ut-üzékek emelik. Az utóbbiakat férfiasán va- j ,saít filckalapokra alkalmazzák, A yászooruhák,- (

UTAZÁSOK ÉSZAKRA A HAMBURG-AMERIKA LINIE HAJÓSTÁRSASÁGGAL

Szép, ezekre az utazásokra kiválóan alkalmai hajók, minden részletében gondosan előkészített, évtizedes tapasztaltokon alapuló utazási programmoksemmitele tultömöttség. kényelmes, tágas helyiségek, amelyek minden vendégneksabadon- álló ágyat, mosdóasztalt és megfelelő szekrénytért nyújtanak. Megbízható, kipróbált, begyakorlott szolga zemélyzet — vá- lasz ékos konyha — pompás társalgótermek — rendkívül tágas sétányok a fedélzeten és sokoldalú sportbarcndezések.

Ezek az ismertető jelei a HAPAG üdülő- utazásainak.

Csak első osztály! Menetjegyek 310 márkától feljebb

Julius 15. — Augusztus 8-ig .... Utazási időtartam 24 rap,

megtett ut 10.428 Km. fulius 19. — Augusztus 4-ig .... Utazási időtartam 16 nap,

meglett ut 6576 Km.

Augusztus 6. — 19-ig ............ . Utazási idötsrtam 13 nap,

megte

tt ut 4010 Km. Augu-zfus 20 — Szept. 6-ig ... Utazási időtartam 17 nap,

megtett ut 4169 Km,

Remekül utazhat a

^^HAMBURG-AMERIKA LINIE

Prága II., Hybernská ul. 10-Wien 1., Kártnerstr. 38

van szó, amely Einstein révén vált a fizikában használatossá, sőt nélkülözhetetlenné, arról a negyedik dimenzióról, amelyről beszélni eddig csak zavaros, tudománytalan, misztikus elképzelések előjogának hittek és amellyel éppen okkult vonatkozásokban éltek annyira vissza.

(Folytatjuk.)

EGYSZERŰ HISTÓRIA

Úgy jártam, mint a többi ember:

Nápolynál me<gbiivölt a tenger,

A Riviérán meg az élet.

A Mont Blanc felém is fehérlett.

Képeslapokat én is küldtem,

A bécsi gyorson én is ültéin;

Prágát, Palermót sorra jártam,

Párisi, Párist is megcsodáltam.

Köd utánam és köd előttem.

Mégis, mégis haza vetődtem És elmaradt a fény, a tenger:

Úgy jártam, mint a többi ember.

PRÁGA, 1933.

DOKUPIL ISTVÁN.

— A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniója julius 30-án, vasárnap délután fél 2 órai kezdettel Zsolnán a Rémy-szálló termében rendkívüli közgyűlést tart következő napirenddel: 1. elnök jelentése, 2. pénztári jelentés, 3- ellenőrök jelentése, 4. elnökségi tanács lemondása, 5- uj elnökségi tanács választása, 6. esetleges fellebbezések vagy indítványok. Az Elnökség.

hoz és kabátokhoz vászonkalapokat viselnek. Akinek ez a megoldás már t-ul „népszerű**, élénk színű háncsból fonott fcloesokat hordjon.

Sport- és utiruhákhoz továbbra is a ,,-litft- boy" kalapok és magas fezek mennek. Anyaguk posztó, jersey vagy az öltözék díszítésével harmonizáló selyem.

A divat-irányító nagyhatalmak a r,opo£ dél- •előttök és délutáni korzók mellett még az esős napokra is gondolnak. Hogy külsőnk még a zápormosta uocákon is kifogástalan és hatást keltő legyen, elragadó „eső-kalap" modelleket kreáltak. Még pedig a tavasszal annyira megkedvelt férfikalapokhoz -hasonlóan vasalt- filc, steppelt szövet ée vizhatatlan selyem kalapokat. Másik változat a fiatalos, elől keskeny silddel dolgozott zsoké-sapka.

Divatos színek: a fehér, fekete, piros és középkék. A szürke kevesebbet szerepel, mint az előző szezonban. A kalapokat pillanatnyilag a homlokba húzva, a fej tetején viselik. A széles karimásakat szintén mélyen a homlokba húzzák, igy árnyékolják be „érdekesre" a nyárfa- san melegítő pillantásokat. A fej hátsó része szabad és látni engedi a művésziesen belok-ni- zott fürtöket vagy a pici kontyba csavart fél- hosszú hajat. Természetesen ez a k alapi ette vési mód se sokkal biztosabb, mint az eddigi féloldalra húzott volt. Ezért az ötletes párisi ma- sa-módok, hogy, a hölgyeket a könnyen bekövetkezhető ‘balesetektől megvédjék, — keskeny gumit varrnak -a kalapokba, ezek segítségével -már „biztosabb" az egyensúly.

Rádvái\yi Magda,

ílandJI