Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-07 / 151. (3261.) szám

ÍVvu juqati V, péouml. A rák és a tüdővész gyógyítására elektromagnetikus gépet konstruált egy fiatal beregszászi orvos Rásugárzással gyógyítja a rákot, tuberkulózist és a reumát — Az állat­kísérletek pompás eredménnyel végződtek — Az orvos felajánlotta találmányát a magyar kormánynak Beregszász, július 6. Beregszász városában súlyos életkörülmények között él egy tisztes, úri magyar család, amely egykor jobb napokat látott, de a mostani időiben kegyetlenül rájuk nehezedett az élet. Mascsekievics Lajos a vá­ros régi telekkönyvvezetője, öreg, becsületes tisztviselőember került családjával együtt a ne­héz sorba. Minden nyugdíj nélkül bocsátották el, beteg és munkaképtelen. Felesége, az egykor jobb napokat látott nrriasszony, nem adta azonban fel a harcot az élettel és heroikus harcot viv kis családjának fenntartásáért, őmaga keresi meg a mindennapi kenyeret s ku- porgatja azt a kis pénzt össze, amely szigorló orvos fiának tanulmányaihoz szükséges. Ru- szinszkó városait járja, zongorát tanít s ez a fárasztó, nehéz munka biztosítja a kis család szűkös létét. A nehezen szerzett pénz azonban talán a jövő aratását hozza meg. A Pesten tanuló orvos fin kitűnő szakember s nemrégiben az egész magyar orvostársadalomban nagy feltűnést keltett Mascsekievics Gyula szi­gorló orvos találmánya. A világ valamennyi klinikáján, kórházában és laboratóriumában folynak a kétségbeesett kí­sérletek. hogy az emberiség két legnagyobb be­tegségének, a tüdő v észn ek és a ráknak gyógy i- t ószer ét megtalálják. Orvosok százai görnyed­nek a mikroszkóp felett és laboránsok ezrei végzik a szériakisérleteket. Nem akarjuk tú­lozni a beregszászi magyar orvos fölfedezésé­nek jelentőségét, hiszen nem múlik el év, hogy ne kapnánk külföldi híreket, amelyek a rák gyógyításának újabb erőteljes fejlődéséről szá­molnak be. Nemcsak az orvosi társadalom, ha­nem a nagyközönség is rendszerint fenntartás­sal fogadja ezeket a bireke-t. Anélkül, hogy a fiatal magyar szigorló orovs felfedezésének jelentőségét tudományosan mél­tatnánk, az általa konstruált szerkezettel szem­ben, — amellyel jelentős eredményeket ért el •a Ták és tüdővész gyógyításának terén, — min­denesetre bizalmat kelt az a körülmény, hogy a cseh­szlovák kormány ajánlatot tett a gép szaba­dalmának megvásárlására. Ugyanakkor több külföldi pénzcsoport szintén felajánlotta, hogy a gép nagybani gyártását hajlandó finanszí­rozni. i A magyar orvos azonban elsősorban a magyar kormánynak ajánlotta fel találmányát. Ügy­védje, dr. Uhlwurm Ödön utján Írásos bead­vánnyal fordult a kormányhoz, amelyben ki­fejti. hogy mintegy 150—200 ezer pengőre lenne szüksége, hogy a gépet olyan nagyságban is előállíthassa, amellyel már embereket is lehet gyógyítani. Kísérleteit ugyanis kis állatokon, kutyákon, macskákon és patkányokon végezte saját labo­ratóriumában, gyönge géppel. Ezek a kísérletek, amelyeket mintegy kétszáz állaton végzett, azzal a meglepő s e pillanat­ban szinte hihetetlenül hangzó eredménnyel jártak, hogy a rákos daganatok hegesen be­gyógyultak és a tbc kikerült a szervezetből. •Mascsekievics Gyula találmányának lényegét a következő nyilatkozatiban világította meg: — Aliból az elgondolásból indultam ki, mely­re egv megfigyelés adott módot, hogy tudniil­lik az á . la tok sebeiket a nap felé fordítva nya­logatják. Ugyanakkor megfigyelték azt is, hogy a rádió hullámok biológiai hatást gyakorol­na); a szervezetre. Ha valaki például hosszabb ideig tartózkodik egy rádió-ieadó mellett, hő emel kedést észlel­het. Ha tehát van ártalmas biológiai hatásuk a rádió hullámoknak, feltétlenül terapiikug ha­tások: a k is lennie kell, csak meg kell keresni azokat a hullámösszetételeket, amelyek jóté­konyan befolyásolják a szervezetet. Nagy figye­lemmel kísértem Esau fizikus-tanárnak és Schíiclhake orvos-tanárnak a jénai egyetemen folytatott kísérleteit. Az általuk konstruált gép, amely rövid hullámokat bocsátott ki, megállí­totta a rákos daganatokat további fejlődésé­ben, de nem gyógyította a rákot. Ugyanezzel a géppel egy más hullám kibocsátásával elérték ■azt,* hogy a tbc-baktériumóikat elpusztították >— üvegfiolában. A szervezetben a gép nem •volt képes megölni a baktériumokat. — Az én találmányom lényege bizonyos faj­tájú elektromos hullámoknak az emberi szer­vezetre nyilvánított gyógyhatásún alapszik, de nem az eddig lefolytatott külföldi kutatá­sokon épült fel, hanem önálló elméleti és gyakorlati észrevételeimből, megállapításaim­ból tevődik össze. A gyógyító hatású elektromos hullámokat egy gépezet segítségével állítom elő és azokat egy ■különleges szerkezet igénybevételével ugyan­csak a saját metódusom szerint irányítom, il­letve küldöm a meggyógyítandó szervre. Az én gépem, amely elektromos utón gerjesztett inag- netikns sugarakat bocsát ki magából, mentesíti a szervezetet a tbc-től. Azt is észleltem, hogy rheumatikus megbetegedésekre is jótékony hatással van. Gyógyítja az eddig gyógyítha­tatlannak vélt rákos daganatokat is. A besugárzások nem vesznek igénybe huzamo­sabb időt és maga a gyógyítási folyamat nem igényel hosszú procedúrát. Tehát rövid ideig tartó kezelésekkel a megnevezett betegségeket nem visszafejlesztő, esetleg tünetileg megszün­tető, megállító tulajdonságokkal orvoslom, ha­nem az előidéző bajt, az okot véglegesen és tö­kéletesen meggyógyítom. A készülék leírását a következőkben adja meg a fiatal orvos­— A gépezet nagysága körülbelül a klini­kákon használatos nagyobb Röntgen-készülék nagyságának felel meg. Ebhez egy különleges szerkezet kapcsolódik, amelynek segítségével az elektromagnetikus hullámokat, állandóan vál­toztatni tudom. Erre azért is szükség van, mert amelyik összetételű buMmsugárzás gyógyha­Páris, julius eleje. Autogramvásárokban mindig van valami megindító. Könyv, kép, bútor, ékszer is kétség­telenül hordja gazdája kezenyomását, s emlé­két; hozzáidomul valahogy birtokosához, törté­netek fűződnek hozzá, — de ezek a történetek hangtalanok, meghalnak a tulajdonossal. Más a ■kézirat, mély mindig mást is mond, mint a le­irt mondatok tartalmát. Két éven belül1 másodszor tartottak e napok­ban Giard ée Andrieux, „commiseaire priseur"- ük árverést Gustave Flaubert hátrahagyott ira­taiból. A katalógus mindkétszer azt mondta „provenantsex des arcbives de Flaubert". Le­het, hogy senki nézők és vevők között e na­gyon diszkrét megjelölésen meg nem akadt. Én hosszan elrévedeztem rajta és indigókék sima 'tengerre gondoltam közben, pálmafás lágy öböl­re, zöld partfokra és enyhe bokrok közt meg­búvó nyaralóházra lenn Gap d‘Antiíbesban, Nizza és Cannes között. A „Flaubert archí­vumai" megjelölés mögött a „Villa Tanít" rej­tőzik és egy női név: Mme Franklin-Groult, a nagy Író unokakugáé. Mondják és nem alapta­lanul, hogy Flaubert utolsó éveiben valóság­gal halálra dolgozta magát, csakhogy minden szeszélyét kielégíthesse unokahugának, az ak­kor szép, fiatal ég vagyontalan özvegynek, ki valaha régien egy Commanviüe nevű dúsgaz­dag fakereskedőhöz ment feleségül, ki tönkre­ment, mielőtt özvegyül hagyta. Bovary né leánya Én még beszéltem ezzel a vénséges vónasz- szonnyal, az utolsó emberrel, aki személyben ismerte még Berthe Bovaryt, a Boviaryné leá­nyát. Sokszor szívesen beszélt is róla, a hall­gató ronen asszonyról, aki egy szűk sötét pa­tikában a Szent-Patrik-templom mögött a gyér vevőket szolgálta ki. Charles Lamarre köror- vosnak és csapoöár feleségének, Delphine-nek volt a lánya, kikről a Bovary házaspárt min­tázta Flaubert. A leányukról1 azt írja világhírű regénye utolsó oldalán: „Berta gzegény és hogy ‘megéljen, egy gyapjuszövő-miühelybe szegődött dolgozni." Madame Groult elbeszélése nyomán kiegészíthetem a Madama Bovaryt: „Berthe-tel megismerkedett egy roueni patikus, belészere- 'tett, kivette a műhelyből és összeházasodott vele." Ha még él, bizony ö is lehet már vagy kilencven éves ... Madame Franklin Groult megérte ezt a kort. Kerek kilencvenöt esztendős korában hunyt el 'a tengerparti csudás, virágboritotta Válla Ta- nit-ban. A kiadók fellélegzettek halálakor, mert az öregasszony a pun istenről elnevezett villá­ban sárkánykényt őrködött a tantiéinek fölött, mik a „Salamimbo" költőjétől reámaradtak. A Flaubert hátrahagyott kéziratait is a. Tanit-vil- lában gyűjtötte össze, mikor Croisset-t lerom­bolták, és el nem idegenitett volna a drága kincsből egy lapot sem. Mennyit ér egy Flaubert-kézirat Különös játéka a véletlennek, hogy miikor halála után mégis dobra jutottak ez iratok, aránylag nevetségesen kevés pénz folyt be ér- lük. A „Chateau des Coeurs" kéziratáért az fással van a tuberkulózisra, semmiféle gyógy- batással nincs a rák és a rheumatikus beteg­ségek gyógyítására és viszont. Megjegyzem, hogy semmiféle elektród-vezetésre, vagy kon­denzátorra nincs szükségem. Eddig besugárzá­sokkal ellentétben és minden vezető közeg nél­kül, csupán az általam felfedezett ráirányító su­gárhatással végzem a gyógyítást. A fiatal beregszászi orvos szent meggyőző­déssel állítja, hogy a további megfigyelések és kísérletek utján készülékét annyira tökéletesíteni tudná, hogy gyógyhatás tekintetében a legnagyobb telje­sítményt érné el, ipari tekintetben pedig a legolcsóbban lehetne előállítani és a köznek átadni. A magyar kormányhoz benyújtott ismerteté­sében találmányához a következőket fűzi dr. Mascsekievics Gyula: — Amennyiben a gép előállításához szüksé­ges Összeget a kormány rendelkezésemre bo­csátana, a tökéletes nagy gépet három hónap 1931-i árverésen mindössze 400 frankot fizet­tek, az „R. P. Cruchard" kézirata 500 frankért kelt el és a „Queue de la Poire“-é 600-ért. — Már a második „Vente“-ou néhány hete ugyané kis burleszk essay-k második javított kézirata '2400 és 2350 frankért cserélt gazdát, a „Chateau des Coenrs“-e pedig 1050-órt. — A kézáratok sorsának szeszélyes voltát példázza, hogy né­hány nappal később a Hotel Drouotban Gustave 'Flaübertnek Edmond Palorte-hoz intézett 173 kiadatlan levelét kemény küzdelem után 25.480 frankért váltotta magához egy gyűjtő és 8.810 frankot fizettek a „Madame Bovary" egy pél­dányáért, melybe Flaubert beleköttette mind­ama üdvözlő leveleket, miket a mü megjelené­sekor Saint-Bauve-tői, Paul de Saint Vác tortól, • J ules Fandeautól, Midi élettől, Edmond About- tól, Jufes Janintőí és más íróktól kapott. De mindennél ezenzációsabb magaslatra verték fel •ezen kéziratvásáron a „Trois Contes" kéziratát, mélyet piros maricainbe kötve ajándékozott ■volt Flaubert Edmond Laporte-nak „en souvenir de Pété et de 1‘Autoinne de 1876". Marc Prat •jutott hozzá végül kerek 45.000 frankért, ami az illetékekkel együtt 51.300 frankot jelent... A meztelen hercegnő Nagy kéziratvásárok sohasem járnak egye­dül. Nizzában hirdetik jövő hétre egy igazán ki­vételesen érdekes, gazdag és sokoldalú kézirat- gyűjtemény árverését, minő sok év óta nem ke­rült eladásra már. A kéziratok között fog sze­repelni Napóleon egész Elba-szigeti levéltára, Drouot tábornok jelentései Napóleon bíráló szél­jegyzeteivel, sőt egy ritka kézirat is Napóleon első korszakából, melyet még „Général Buona- parte"-val jegyzett olaszosan. Az árverési kata­lógusban látok egész sor XVI. századbeli nevet, André Dousset-ét, a tengerészét, de azontúl Are- tinot, Medici Lőrincet, Vásárit és Midhelangelot. De aki irodalmi pikantériákat szeret, azt leg­jobban fogja érdekelni taián egy ugyanott ár­verésre kerülő unikum-darab — bár jelentéke­nyen ujaibb az összes föntemlitetteknéi. ‘Az Ed­mond és Jules de Ooncourt regényének, a „Ma­nette Salamonénak egy gránátszin maricainbe kötött, hollandi merített papirra nyomott dísz­példánya. Ezen a darabon a kötés az értékes, melybp két páratlanul finom emailfestmény van bei ef orrasztva, ugyanazt a mezítelen nőt ábrá­zolja mindivet tő szemben és háttal. A kötés belső lapján pedig Edmond de Goncourt kézírá­sában a következő bejegyzés olvasható: „Ez a mi példányunk, melyhez Popelin barátunk adta az emailokat: Manette állt hozzá modellt." — Ez a „Manette" azonban, aki arcban és egész alakban állt modellt Oiaudius Popelinnek, fél­reismerhetetlenül maga Matild hercegnő. Csak á Concourt-ok halála után, mikor a két nagy iró levéltára eladásra került, tudta meg a her­cegnő, hogy e két email még létezik. Azonnal intézkedett is, hogy vegyék meg számára a könyvet bármennyiért. De a két email diszkrét története szárnyra kelt időközben és kemény tusa tört ki e pikánssá változott komoly re- gónykézirat körül. A hercegnőnek végül 2500 frankot kellett érte fizetnie, ami a frank akkori vásárlóerejét tekintve, ma legalább tízezer any- nyimak felelne meg... Mégis úgy látszik, hogy leforgása alatt elő tudnám állítani, illetve a leg­nagyobb tökéletességig beszabályozni és a már rendelkezésemre bocsátott klinikákon ellenőrző egyetemi orvostanárok közreműködésével em­beranyagot gyógyítani. A fiatal orvos egyébként az eddigi kísérle­teihez használt kisdimenzióju gépet találmá­nya megőrzése érdekében megsemmisítette. Állítása szerint a teljes világszabadalom meg* szerzéséhez szükséges költségek 40—50.000 pengőt tennének ki. Minthogy ez az összeg nem áll rendelkezésére, az az aggodalma támadt, hogy gépét külföldön Lem intézz ák és csekély változtatással forgalomba hozzák. Ezért semmi­sítette meg a kis modellt. Egy fiatal magyar orvos, aki most áll kar­rierjének kezdetén, talán eljutott a rák és tu­berkulózis elleni harcban arra a fokra, amelyre az orvostudomány eddigi kétségbeesett erőfe­szítései dacára nem tudott eljutni. Gazdag nyu­gati országokban, különösen Angliában milliós alapítványok, állami szubvenciók, pazar töké­letességgel berendezett intézetek állanak a rák­kutatók céljainak rendelkezésére. Mascsekievics Gyula, egy szegény beregszászi nyugdíj jnélíküli telekkönyvvezető fia, egy szegény országban él és dolgozik, nincsenek milliói, de mégcsak ezrei sem, és in est azt írja édesanyjához irt levelében, hogy ille­tékes köröknek be kellene mutatnia a talál­mányát. Ehhez azonban Németországból lám­pákat kellene beszereznie, s nincs hozzá anyagi ereje. Kétségbeejíő dilemma. Találmányát el nem árulhatja, hogy érdekeit ne veszélyeztesse, a nagy gép megkonstruálásához pedig nincs anyagi segítsége. Lesz-e vájjon kiút ebből a di- ülemmából? A szenvedő emberi társadailom és egy nagynak Ígérkező magyar orvosi karrier érdekében komolyan kellene foglalkozni ennek a dilemmának a megoldásával. a hercegnő nem haragudott meg olyan igen-na­gyon kedves festője tapintatlan indiszkréció­iáért. hogy (; magánhasználatra szánt emailokat a Conccurt-oknak adta tovább, mert a könyvet, s az áruló képeket rajta mindhalálig nem sem­misítette meg. Örökségéből jutnak eladásra Niz­zában most. Henry Lavedan kiárusít És ezzel kapcsolatban, mert emberek és kéz­iratok sorsa, mint látjuk, mindig titokzatosam egybefügg, e-1 kell mondani, hogy jövő héten válik meg Henry Lavedan, a világhírű iró is minden műkincsétől. A híres almanach-gyüjte- mónyét már néhány éve eladta, de most min­dent áruba bocsát: képeket, műkincseket, antik bútorokat, ritka könyveket óe kéziratokat egy­aránt. Pedig ez neon mindennapos árverés le- szen, mert Lavedan mügyüjteménye & nagy francia forradalom korából ée a francia roman­tika első éveiből egész Franciaországiban egye­dül áll ée még az állami múzeumok gyűjtemé­nyei sem versenyezhetnek vele. Közöttük van­nak Marié Antoinette levelei, mindenféle írásai, a királyi család mosószámlái a Temple-i fog­házból és a nemzetgyűlés delegáltjainak minden­napos jelentése király és királynő állapotáról. A romantikára vonatkozó gyűjteményben Ma­dame Recamiernek egy terjedelmes kézirata, Madame de Stael jegyzetei és egy ima a Ben­jámin Constant kézírásában... Kevésszámú barátainak, kik megrökönyödtek :ez eladási terv fölött, az agg Lavedan azt adta indokul, hogy lakást változtat és gyűjteményei számára nem lesz több helye. — Csak akik kö­zelről ismerik ezt az évek óta fölöttébb zárkó­zott nagy írót, tudják, hogy évek óta egész leikével bölcsészeti tanulmányoknak adta oda magát. EaiUgató filozóifus lett, kit világi hiúsá­gok, Reoamier asszony sorsa ée a nagy forra­dalomé már nem érdekel... Benedek Károly. Meglepetések a mahrisch^ostraui sakkversenyen M.-Ostrau, julius 6. A nemzetközi sakkverseny harmadik fordulójának eseménye a magyar Steiner találkozása volt Canallal. A játszma nagy meglepe­tésre Canal győzelmével végződött. A harmadik forduló eredményei: Grünfeld verte Gilget, Herzog Eliskasest, Pirc remire végzett Rejfirrel, Foltis pe­dig Petrowal, Pitschak veszített Zinerrel szem* ben. A negyedik fordulóban folytatódtak a megle­petések ,amennyiben Pitschak, aki az utolsó helyen áll, remire végzett Canallal. GrünfeLd rövid játsz­mában verte Herzogot, Petrov Gigli felett aratott győzelmet. A Zimner—Éoltys találkozás döntetlenül végződött, úgyszintén Pirc Eliskases elleni játsz­mája is. A Zinner—R-ejfir mérkőzést este nyolc órakor abbahagyták és ma folytatják. Állás: Ca­nal 3, Eliskases, Grünfeld, Foltys, Zinner, Gilg 2A, Stéincr. Rejfir 2(1), Petrov, Pirc 1A és Herzog és PitédA. Bogoljubov vezet Németország sakk- bajnokságában Bér.;-- julius 5. A. német bajnokságokért folyó sakktorna hetedik fordulója után a következő az állás: Bogoljubov 4H (2), Rellstab, Ködei, Weis- gerber 4 (í), Carls és Sít mis eh 3 A (1), Helling 3A. Holzhausen 2 A (2), Kieninger, Koch és Seitz 2A (il), Schories 2 (2), Sbues és Richter 2 (l), Brinckmann és Leonhard 1A (2). * Holt írok — élő írások — Párisi munkatársunktól —

Next

/
Thumbnails
Contents