Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-05 / 150. (3260.) szám
1933 július 5, szerda. t>rx<iai-ÍVVa<Aar-hí rljm> Szent-lvány éleshangu beszédben utasította el az állami titztviselőkre vonatkozó kormányjavaslatot Peters képviselő olvasta fői a képviselőház ülésén a szudétanémet is a szlovenszkői és ruszinszköi őslakos ellenzéki pártok közös deklarációját Brágk, július 4. A kópviselőlház mai ülését Spatny alelnök fél tizenkettőkor nyitotta meg. Á tárgysorozat első pontja az „államellencs” állami tisztviselők üldözéséről szóló törvény- javaslat volt, melyet Richter képviselő ismertetett. A cseh nemzeti párti előadó egyebek között a következőkkel indokolta a javaslatot: Nem félelemből teszünk védelmi intézkedéseket, hanem azért- hogy nálunk ne érhesse a demokráciát olyan csapás, mint amilyen azt a szomszédállamokban érte. Utána Rázus Márton szlovák nemzeti párti képviselő szólalt fel. Nézete szerint a javaslat önmagának ellentmondó s a kormány több jég saját maga ellen szavazza azt meg. Kifogásolja a javaslat homályos stílusát. Moudry ée Rabéi beszéde után Szent-lvány József, a magyar nemzeti párt vezére mondotta el nagyhatású beszédét. Szent-lvány beszéde — Isméi egy uj törvényjavaslat, — kezdette Szent-lvány — amely alkalmas arra, hogy igazolja azt, amit mi már régóta mondunk, hogy ennek az államnak a demokratikus mivolta csak forma, belül azonban a koalícióban egyesült pártoknak s a kormányzatnak a diktatúrája uralkodik. Ismét egy törvényjavaslat, amely a szokásos pongyola fogalmazásban ezer kibúvót hagy s ezek a kibúvók mind arra alkalmasak, hogy a kormányzat és annak hatóságai, végrehajtó közegei a közigazgatásban, a bíráskodásban s a kormányhatalom gépezetének minden vonatkozásában a saját tetszésük és a csebszlo- vákiztnus céljainak megfelelően cselekedjenek a törvények figyelembevételével. Ismét egy javaslat, amely arra szolgál, hogy a demokráciában feltétlenül megkívánt szabad véleménynyilvánítást korlátozza és megszüntesse. — A törvényjavaslat címe az állami tisztviselők, közalkalmazottak és más egyének államellenes tevékenysége ellen való védekezés. A törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy' a köztisztviselők, alkalmazottak és minden más olyan személy, aki a kormányzattal valamilyen kapcsolatban áll, illetve illetményeket élvez, ha államellenesen viselkedik, elbocsátható, illetményei megvonhatók, s azonkívül természetesen a most „kiterjesztett44 rendtörvény segítségével szabadságvesztésre Is Ítélhető. Vájjon hogy fog ilyen körülmények között érvényesülni a birói függetlenség? Vájjon hogy fognak a nemzetiségi kisebbség soraiban kultur- munkát végző papok, tanítók és egyéb kultúrnom kások munkájuk végzésében befolyásoltat- ni? Vájjon hogyan fogják a nyugdíjasok elviselni azt, hogy életük egész munkájával össze- gyüjtögetett nyugdíjalapból a nekik feltétlenül járó illetményeket elvonhatják azért, mert akad a családjukban egy valaki, aki úgy nevezett állam éli ebes nyilatkozatra ragadtatja magát? — De menjünk tovább. Az államéi len esség fogalma micsoda? Ismerjük 14 esztendő gyakorlatából, hogy itt a nemzeti kisebbségi politikai pártok államelleneseknek találtattak, — tehát az a magyar ember, aki szerencsétlenségére valamely viszonylatban az állam hatóságaihoz kapcsolódik, ezekben a pártokban helyt nem foglalhat. Magyar intézmények, amelyek a kisebbségvédelmet szolgálják, s amelyek a magyar gondolat alapján hirdetik a magyar nemzeti kultúra szükségességét és megnyilvánulását, minden további nélkül elpusztíthatok ennek a törvénynek alapján. A demokráciának ilyen megcsúfolása betetőzi azt a „demokratikus” munkát, amelyet itt a csehszlovákizmus és a kormány meghonosított. — Nagy baj lehet, amikor védeni kell az államot polgáraival, sőt magukkal a köztisztviselőkkel szemben, akik már egynéhányszor átestek a fizetésieszállitás mulatságos élményein és akiket az állam eddig fenntartójának tekintett. A kormányzat mindent megtett azért, hogy az állampolgárok a csehszlovakizmus szellemében folyó politikától elforduljanak és kizárólag a köztisztviselői kar hordozta a vállán az államot és a kormányzat szellemének propagálását. — Mit mond még ez a törvényjavaslat? Azt mondja, hogy állatrellenes megnyilatkozás az is, ha valaki a köztársaság alkotmányjogi egysége ellen cselekszik. Tehát, ha valaki Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiáját követeli, akkor is elmozdítható, akkor is megvonhatják tőle az illetményeket, — amikor pedig ez a megnyilatkozás és az autonómiákért való munka egyenesen a demokrácia követelménye. A ftisaniani szerepe — Do van a kérdésnek egy másaik oldala is. Ez a kormányzat, amely tizennégy év óta változó személyekkel ugyan, de egy és ugyanaz* a munkát végzi a nemzeti kisebbségeikkel szemben. a kisebbségek gazdasági és kulturális nívóját átszállító politikát folytat, amely a demokráciával számtalanszor össze ütközésbe került., nem jogosult arra, hogy ilyen törvényjavaslatokat hozzon a nemzetgyűlés asztalára. Az európai politikában a gazdasági érdekek teljes mellőzésével a kisantant az egyedüli politikai fantóm, amelyhez hozzászegődött a kormányzat s ez szerinte az egyedüli pozitívum.. Ez az Európa felé való pozitívum a szomszéd államok felé és Középeurópa konszolidálása felé tiszta negativizmus. Mer* az minden európai kezdeményezést, amely összeütközésbe kerül a kisantant öncélú érdekeivel, megopponál, őszintén és nyíltan minden demagógia nélkül megállapithatja mindenki, hogy a középeurópa! béke, a valódi béke, az igazság és a konszolidáció legnagyobb ellensége a kisantant, amelynek vezetői a modern eszméket hirdetik, a demokrácia élén akarnak állni és emellett a legerőszakosaibib utón más államok megkisebbMésével és nemzetek elnyomásával kívánják fönntartani a mai Európát. A gazdamoratórium és a végrehajtások — A kormányzat gazdasági és pénzügyi tevékenységében teljes ibizony-talaneág látszik és határozatlanság mutatkozik. Énre esak egy példát. Megcsinálták a gazda-moratóriumot, de szabad folyást engedtek annak, hogy a végrehajtások és csődkénvények tömege vonuljon föl a gazdák ellen. Talán különös, hogy én, aki gazda vagyok, aki a földművelő lakosság jólétére akarom épiteni az emberiség elégedettségét és ennek a fölfogásnak elvi alapján dolgozom egész közéleti pályámon, én rovom föl hibául azt, hogy a moratóriumot nem terjesztette ki a kormány az ipari és kereskedővilágra. De azt sem látom, hogy a kormányzat az 1934 január elseje utáni időre a mezőgazdaság szanálása céljából milyen lépéseiket óhajt tenni. Mert jegyezzék meg, hogy a moratóriumot abbahagyni nem lehet, mert akkor kétségtelenül bekövetkezik a katasztrófa. Az uj magyar nacionalizmus — A kormányzat, amennyiben a nemzeti kisebbségek védelmének céljából folyik a politikai, társadalmi és kulturmunka, ennek a munkának ezer akadályt gördít, ezt a munkát ezer gyanúsítással kíséri. Ezt a munkát számtalan rendőrével ellenőrizteti. Mi magyarok tisztán, egyenesen, őszintén kinyitjuk szívünket, Lelkünket és megmutatjuk érzelmeinket s megmondottuk, hogyha száz kínai falat húznak is határul a magyarság testén, a mi lelki egységünket, a magyarság egyetemének együttérzését nem tudják szétszakítani. Nyíltan és világosan megmondottuk, hogy a trianoni béke igazságtalanságai ellen való harcunk állandó lesz, nyíltan és világosan megmondottuk és hirdetjük az uj magyar nacionalizmust, amely megérti a kor szellemét s amelynek alapprogramja az, hogy mindenkivel leszámol, aki a nemzet ellensége, ellenben — mert szabad nemzetek szolidaritásában látja a magyarság jövendőjét is — ezért kíván a szlovákokkal, a németekkel s a vele élő egyéb nemzetekkel testvériségben, mint szabad nemzetekkel élni együtt Válasz Markovlcs köbeszőlására Markovics cseh szociáldemokrata itt közbekiált : — Miért nem mondja ezt Magyarországon, ahol nem ezt csinálják? Szent-lvány: Markovics képviselőtársam épp úgy tudhatja, mint én, hogy a magyar nacionalizmusnak ez az uj formája és szelleme az egyetemes magyarság széles rétegeiben rokon szén vet vált ki és bizonyos vagyok benne, hogy ez a felfogás és ennek a felfogásnak minden vonalon való becsületes keresztülvitele alkalmas egyedül arra, hogy megteremtse Középeurópa területén az igazságos és produktív, minden nép nemzeti igazságát és nemzeti szabadságát biztosító békét. Csak azt jegyezze meg magának tisztelt képviselőtársam, hogy ezt a gondolatot szolgálni nem lehet a csehszlovák politika szellemében és nem lehet a csehszlovák köztársaság határaihoz való merev ragaszkodással. Mankovios képvikelőtársam politikai éleslátásáról feltételezem, hogy bensőjében érzi és látja helyességét és igazságát a ml álláspontunknak s jóhiszeműen feltételezem róla, hogy kény télén-kelletlen a pártzsarnokság hatása alatt kell neki meggyőződésével ellentétesen cselekednie, — ha ugyan nincsenek kézzelfoghatóbb okai erre. Azt, hogy én az uj magyar nacionalizmusnak ezt a szellemét a kisebbségi tribünről hirdetem, minősíthetnék gyengeségnek, de ebben megint és ismételten az a magyar gondolkozás vezet, amely a törvénytiszte leien kívül olyan jogérzékkel rendelkezik, mint kevés más nemzet. A szlovákok lelkében elrejtve ott él és ott van a magyar nép iránti rokonszenv és testvéri érzés. Nekem tehát ebből az okból sem szükséges a magyar nacionalizmusnak ezt a fejlettebb és értékesebb megnyilvánulását politiká előterébe helyezni- Ez az idő akkor fog éllé vetkezni, ha célunkat elérjük és ha a bék szerződések revíziója azon a békés utó amelyet kívánok, a tárgyalóasztal melle tényleg bekövetkezik és a vezető nációk t az elnyomott nemzetek teóriáját egyszer mindenkorra kikapcsolják az európai politii dialektikájából. Ne felejtsék el, hogy az itt é nemzetek nemzeti, gazdasági s kultúrál fejlődése és Európa konszolidációja a re zió nélkül meg nem valósítható. Én bizt vagyok benne, hogy a különféle politikai < gazdasági fantomoknak mai szerpe megs/ nik és az igazi béke és az igazság uralma f nem taitóztathatóan közeledik. — Az előttem fekvő törvényjavaslat ell- pártom éc a pártommal közös kLubban lé pártok nevében a legérelye&ebben tilt ah zom és ellene fogok szavazni. Az ellenék Iciiis deklarációja A további vitában részt vett dr. Peters ellenzéki német demokrata képviselő is, aki pártja, valamint szövetkezett ellenzéki pártjaink nevében a következő deklarációt olvasta föl: — A kormány szükségét látta egy olyan tör- tényjavaslat beterjesztésének, mely neki különös jogokat és fenyitőeszközöket biztosit ama tisztviselőkkel szemben, akik az államellenes tevékenység látszatát keltik. Mindenek előtt megállapítjuk, hogy a köztisztviselők nemzeti különbség nélkül nem adtak okot arra, hogy ellenük államvédő rendtörvényí hozzanak. Egyetlen politikai pör tárgyalása során sem állapították meg egyetlen katona, vagy köztisztviselő megbízhatatlanságát. Alkotmány által biztosított jog alapján csatlakoztak egyes köz- tisztviselők politikai pártokhoz és fogadtak el községi képviselőtestületi, járási képviselőtestületi, tartománygyülési, vagy nemzetgyűlési mandátumot. Ha most párttaktikai, vagy párt- egoisztikus okok következtében különféle pártokat államveszélyeztető pártok gyanánt kezelnek, s azok tagjait üldözik, akkor ez nem tekinthető a demokrácia, vagy az állam biztosításának, hanem ama rendszer biztosításának, amely a politikai ellenfeleket ki akarja kapcsolni. Tiltakozunk a töirvényhozással való ilyetén visszaélés -ellen. A javaslatot az egész tisztviselői ha.tr fölösleges és oktalan nyugtaiátlátásánaik tartjuk, mivel a tisztviselői jogok alapját rendíti mieg. Anélkül, hogy védelmünkbe vennők azokat, akik az állam biztonsága ellen vétenek., 'kijelentjük, hogy a jelenleg érvényben lévő törvények s mindenekelőtt a szolgálati szabályzatok elegendő módot nyújtanak ahhoz, hogy egy©s tisztviselők esetleges konkrét vétségeit üldözzék és olyan súlyos büntetéssel sújtsák, aminőt a most beterjesztett javaslat büntető szankciói tartalmaznak. — Úgy véljük, hogy a javaslat beterjesztésének egyik oka abban látszik, hogy annak rendelkezései nem csak köztisztviselő,kre, hanem olyan „-egyéb személyekre” is vonatkoznak., akiknek sorába községi alkalmazottak és a különböző szociális intézmények tisztviselői is tartoznak. Tiltakoznunk kell a politikai hatóság, illetve a belügyi -minisztérium hatáskörének javasolt, de semmiféle régebbi törvényes .határozat által nem indokolt kit erjesztése eJien. A második és harmadik szakaszban foglalt büntetendő tettek fölsorolását tartalmazó szakaszokat jogbiztonsági okokból elutasítjuk, mert az ilyen határozatlan fogalmak, mint „állam- feneég” és „alkotmányos egység” módot nyújtanak önkényes intézkedésiekre. A büntetések közül jogilag tarthatatlannak tekintjük a nyugdijilletmények telj megvonását, mert a köztisztviselők ébb igényüket nyugdíj járulékok fizetésével s rezték meg és legalább is annyi joguk v nyugdíjra, amennyi őket a biztosítási teoh: ka számításai alapján megilletné. Tíltak-. nunk kell a büntetés kiterjesztésének aii mértéke ellen, mely ártatlan családot, ülve hátramaradottakat sújt. Tilakoznunk kell a tizenkettedik szaka bán foglaltak ellen is. A tizenhatodik szak súlyos beavatkozást jelent a bírói kar f> get len-sédébe, ezért el kell utasítanunk. A gül rendkívül meggondolandónak ta-rtj-r hogy a törvény nincsen terminushoz kö. és annak hatályon kívül való helyezése kormánytól függ. Ugyancsak tiltakozni ama szándék ellen, hogy a törvény bünti szankciói a törvény érvényességének megs r riése után is megmaradjanak. A javaslat mely durva ellentétben áll a valódi deime rácia alapelveivel és amely az állami tiszt- selők amúgy is m-egkurtitott jogait teljes:' megrendíti, nem fogadhatjuk el. Szombaton végstér a képuiseiőház ülésszaka A k’épviselőház mai ülésén a kormány bet ■ jeszt-ette a lapunk hasábjain már ismertetett k;. telitörvény javaslatát, valamint a közélelmez minisztérium megszüntetéséről szóló javaslat, egyúttal az alkotmányjogi bizottság nyomtat*■ jelentését az államfő és a kormány tagjainak bii tetőjogi felelősségről szóló javaslatról, amely ni' éppen két esztendeje fekszik a nemzetgyűlés elő A képviselőház legközelebbi ülése pénteken d- után 1 órakor lesz. Ennek az ülésnek a nap íren jen szerepel a szlovenszkői és ruszinszkói záró: törvény javaslata, valamint a ma benyújtott jávoriatok tárgyalása. Valószínűnek látszik, hogy a ké viselőház szombaton ezeket a javaslatokat letá. -gyalja és azután megkezdi nyári szünetét. 'ü$$%®hMék a szenátust A szenátus legközelebbi plenáris ülését hétfő délután három órakor tartja. Napirendjén a köz ségi képviselőtestületek választási rendjének mó dositása, a sajtótörvény novellája, a readtörvém kiegészítése és a rendkívüli intézkedésekről 6zóló törvényjavaslat szerepel. A szenátus alkotmányjogi bizottsága mai ülésén elfogadta a köm égi képviselőtestületek választási rendjének módosításáról -szóló törvényjavaslatot. Az ülésen Cserny -belügyminiszter is fölszólalt. A német néppárt is beolvadt a nemzeti szocialista pártba Berlin, julius 4. A német néppárt feloszlott. Dingeldey képviselő közölte, hogy a német néppárt valamennyi szervezete azonnali hatállyal beszünteti működését. A párt ükvidá- cióját a lehető leggyorsabban elintézik. Illetékes körökkel tárgyalások folynak, hogy a képviselők csatlakozzanak a nemzeti szocialista párthoz. Dingeldey a feloszlatást azzal indokolja meg, hogy az uj nemzeti szocialista államban a régi pártrendszer fölöslegessé vált. Dingeldey fölszólítja a néppárt választóit, hogy -csatlakozzanak a nemzeti szocialista mozgalomhoz. # ^ különböztetjük meg ^ ^ , a valódi bankjegyet- i\\ a hamisítványtól. (bayer) AsFsSI\Jy TABLETTÁKON ^ fs megvan a való* iság jele: a Bayer* fájdalmaknál Asplrin -Tabletták 3
