Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-05 / 150. (3260.) szám
4 <PI«GHMAG^«RFrniLaÖ Ida: Hw&auet VM napló előlit .és élvezte a bosszúnak ezt az alig ismert, elképzelhetetlen gyönyörét?... A nyolcvanéves ember pedig elolvassa a felesége naplóját: Raszkolnyikov, az Mióta ée Karamazov egyben. Elslő felihevülésébeu a földi bíróhoz roham és követeli a múlt megsemmisítését, a lehetetlent és feleslegeset, de azután leihiggad, magába roskad és filozóifikus csodálkozással már csak azt kérdi hatalmaktól. amelyek nem földi hatalmak és Ismeretlenek, hatalmaktól, amelyek nem adnak választ: miiért történt ez a legtragédiáeahh tragédia és ml élt abban az asszonyban, aki ennek a tragédiának imiformós szerzője? Kérdi, az emberi lélek kimeritibetetlen rejtélyét kutatva, az értelmet, az emberit, a határt, mely nimcs, annak dacára, hogy etikai törvényeink szerint kell, hogy legyen, mert ha nem lenne, Bánk-bán szerint ránk szakadna a tető. • • A nyolcvanévesre rászakadt egy .élet tetőzete és a romok alól hióbosan kiállt Istenhez és nem kap választ. Az aggastyánnak csak egy Becsben élő másik aggastyán féléi, bizonyos Sieg- mund Freud nevezetű, aki szintén félszázaddal ezelőtt indult el felfedező útjára az einbeNemrég még mosollyal, megbotránkozással, szkepszissel fogadta a művelt emberiség Freud tanár analízisét és zsurokon, amelyekből kikaptunk, enyhe erotikus élcek járták o])cső szellemességíi táncaikat arról, hogy minden a nemiség és rajta kívül nincsen életközpont és lelki mélység; maljd komoly fordulattal smokkok és smokknők nekiültek, hogy egymást kianalizáljáik. Freud után rövid időre jött a mainjong játék és a römi, utána pedig nem várt változatossággal, a gyorsain pergő életnek belebuktunk a krízisbe és a bridge- ibe. Ez a kettő tartja magát. A meglepő, hogy ez a két heterogén és mégis szorosan egymáshoz tartozó tünet is Freudot igazolja, ha másként is. mint ahogy a zseniális bécsi orvos és lélekbúvár gondolta. Modernségünket váratlan események ósdi romantikája egyre megszégyeníti és a válságosán bridzsező polgárok meglepetéssel tapasztalják, hogy lemaradtak. Time egy esemény. A magyar sajtó hirt adott arról, hogy a vidéken meghalt, egy hetvenéves hölgy, egy földbirtokosnak az egész országban tisztelt felesége, gyermekek anyja, méltóságos asszony, — aranylakodalmas tisztességben fel magasztosult pompás úrnő. Röviddel a temetés után a férj groteszk keresetet adott be egy budapesti bíróságon és kérte a hatóságot, tiltsa el gyerekeit a neve viselé- sétői és halálon túl mondják ki a válást feleségétől Felbolygatott riporterhad üldözőbei vette a nyolcvanéves embert és a halott asz- szonyt és kiderült — hogy Freud és Doszto- jevszki együtt nem ismerték az emberi lelket abban a mélységében, amely itt feltárult. Kiderült, hogy a fájdalomtól megtört férj a feleséig© halála után többfüzetes naplót talált az asszony asztalífiókjában. Ezt a naplót házasságának harmadik napján kezdte vezetni és néhány nappal a halála előtt fejezte be- Az első oldalon ez áll: „Ma van három napija, hogy megesküdtünk és ma csaltalak meg először." Egy név kezdőbetűi pontosan elárulják, kivel csalta meg a háromnapos asszony a férjét. Ötven éven át, félszázadig, az aranylakodal- mon túl igy folyik a két ember élete és az egyik ember nem tud a másikról semmit: ott él vele és mellette ötven évig, rajong érte, imádja, gyermekei vannak tőle, a saját életével felolvad benne, dúsgazdag ember és ismert gentleman létén© csak az a gondja, hogy a nevét viselő nő, gyermekei anyja, köztiszteletben és szeretet ben álló nagyasszony jellemének, intelligenciájának és rangjának megfelelő életet élhessen, — ötven évig egy em bérrel él, akiről azt hiszi, hogy angyal és ötven év alatt nem tudja meg, hogy egy emberrel élte le az életét, aki minden szeretetét halálosan engesztelhetetlen gyűlölettel viszonozta és naplósan kiagyalt bosszúra készült egy hosszú életen át. Az asszony ötven éven át tervszerűen készült a bosszúra, amelyet az életben nem tudott megvaMsitani, de az élet határán túlra vetítette és evvel az ördögi ötlettel a bosszú hatalmát megszerezte: a napló legvégén, az élet határán kifejezetten meg van Írva testamentumok végső akaratával, hogy halála után ez a napló kerüljön férje kezeibe, és úgy el volt rendezve, hogy ennek meg is kellett történni. „Hatvannyolcadik születésnapomon X. Y. béressel csaltalak meg" — süvölti a halott asszony végsőnek férje fülébe. A férj első felhördülésében halálra keresi a bérest és nem találja meg; rohan a bíróságra és váló- kereisetet ad he a halott feleség ellen; gyerekeinek nem ő az apja, ezt is megmondja a napló és hozzáfűzi, hogy milyen szerelmekből származtak-------A nyolcvanéves ember gy űlölet rugója kirobbantja a nyilvánosság horizontjára és a legsötétebb lelki régiók Donkihóbéja pallost forgatva a feje körül, tajték ózva nekiront a saját életének, hogy néhány csapással elnémítsa, megölje, kipusztit- sa, amit félszázad alatt felépített. Nézd az emberi lélekihatáron túli örült pusztítani akaró rohamát minden ellen, ami Én és saját élet.-. Rohan, levegőt öklöz, testetlen hullákba döf. •. keresi múlton és jelenen túl az értelmet, tudni akarja, miért történt ©z, miért? Minek született ő, minek az az asszony, aki a felesége és gyermekeinek az anyja volt, amikor nem volt a felesége és mások öleléséből származtak a gyermekek •.. egyszerű ember, gentleman, földbirtokos, polgári erkölccsel, mentalitással, aki nyolcvan éves korában egy pillánál alatt rájött arra, hogy az igazság hazugság és a hazugság igazság, — arra, hogy minden inog, földrengés a szilárd talaj és nincs, aki megmondja, miért •.. miért? Határon túl, az elgondolás, a pszichológia határán túl hadakozik egy ember egy halottal és azzal a múlttal, amely ötven évig boldog jelen volt- Miért tette ezt ez az asszony? Nem volt oka erre, ellenkezőleg, minden másra oka lehetett volna és a legérthetetlenebb, hogy egy életen át két életet élt és az egyiket Máldozta a másiknak, a másiknak az egyikét, csak egyre várva, a bosszúra, a halál utáni bosszúra. Hiszen nem is élvezhette az érthetetlen öltből szomjazott bosszút! Vagy azért élt, hogy napló formájában élvezze, amit az élet nem adott meg neki? Hányszor ült vájjon kéjelegve, életen túl, halálon innen a „A demokrácia jelenlegi vezetői megmérettek és könnyüknek találtattak" Masaryk elnök feltilnéstkeltö kijelentései a demokráciáról Csi-kágó, július 4. Masaryk elnök a „Chicago Daily News" berlini szerkesztőjének részletes interjút adott az amerikai nemzeti szabadság- ünnep alkalmából. — Az, hogy a demokrácia állítólag veszélyben van. csak azt jelenti. — mondotta egyebek közt — hogy a demokrácia jelenlegi vezetői megmérettek és könnyüknek találtattak. A jelenlegi helyzetben a demokrácia látszólag halott, de hogy nem igy van, azt elsősorban két tény bizonyltja. Először: a diktatúrák vezetői sem tudnak ellenni a nép támogatása nélkül: másodszor: a diktátorok maguk is mindnyájan a népből származnak. Hitler, Mussolini, Sztálin, mindhárman a nép szülöttei. Ez is egy fajtája a demokráciának. — Nem hiszem, hogy a közeljövőben újabb háború lesz. A háború nemzedékek vagyonát pusztította el, ezzel szemben a népesség még mindig állandóan növekedőben van és kevés a mozgási lehetőség. A munkanélküliek természetesen idegesek és szívesen hallgatnak az erőszak szavára. A .középosztály, amely valaha jobb napokat látott, érzi ama legjobban a nyomort, az ő müve ■a reakció, a támadás a civilizáció ellen. Talán szükséges is ez az időleges korszak, hogy az embereik visszatérj ettek a szabadság szépségéhez és az együttműködés érdekéiben lemondjanak az erőszakról. A társadalomnak közös hitre van szüksége, az iníellekíuelleknek periig nincs hitük. A népnek egy igazságra van szüksége. Az intieulektueilek ma ezt mondták, holnap arnazit. Nem volt egyetlen igazságuk, hanem százféle. Ezért hagyta őket cseriben a nép és pártolt át egy dogma képviselőihez, amely dogma, ha primitív is, de éppen az egyszerűség erényei vannak meg benne. A jelenlegi nevelési módszereik sem megfelelőek. A fiatal emberek -nem ülhetnek az iskolapadban huszonhaté vés korukig, miközben teljesen elveszítik kontaktusukat a valóságos élettel. — A demokrácia olyan állapot, amelyben az emberi lények nem használják ki egymást személyes előnyökre. Minden férfit, minden nőt, minden gyermeket, mint szellemileg értékeset kell elismernünk: ez a demokrácia, A demokrácia legalább is egy kis türelmet követel a demokratától. Ha az uj hatalmasok ki tudják elégíteni az alapvető emberi szükséglet eket, akkor uralmon fognak maradni. Ha nem, el fogják őket- kergetni a helyükről. Ez egyszerű. A demokrácia elháríthatatlan. Jgazgaíóváiság a pesti Nemzeti Színházban Irta: SCHÖPFLIN ALADÁR (Budapest) Egy színházi dolgokban is szakember, kitűnő iró- mondta: a budapesti Nemzeti -Szinház igazgatója már kinevezése pillanatában halálra van Ítélve, A kérdés csak az. hogy mennyi idő alatt 'hajtják végre rajta az Ítéletet. Kitűnő barátomnak igazat adnak a fények. Még egy igazgató sem távozott-, a kivételes Paulay Ede óta, természetes halállal a helyéiről. Mindegyiket ledöfték, még pedig rendszerint olyan pillanatban, amikor sejtelme sem volt róla. Somló Sándor, gróf Festetics Andor, Tóth Imire, Ambrus 'Zoltán nnind úgy távoztak, hirtelen. A legszívósabb Hevesi Sándor volt,, őt kilenc évig tartotta szakmabeli tekintélye és Kleibelsberg miniszter bizalma, minduntalan kitörő válságokat megúszott, mig aztán jöttek olyan miniszterek, akik nem tartották olyan keményem s akkor áldozatául esett egy segédszinéez bosszújának, aki egy magándetektív szívósságával gyűjtötte ellene az évek óta fölgyülemlett panaszokat, mozgósította a sajtót és egy hosszú, kínos vizsgálatot provokált, amelynek vége Hevesi Sándor lemondása lett, Az a bizonyos dinnyehéj,, amelyen elcsúszik és nyakát szegi, mindig ott van a Nemzeti Szinház igazgatójának az útjában s véletlen kérdése csak, mikor lép rá óvatlanul. Márkus László most uj etikust teremtett: félrerugta a dinnyéké jak, Lemondott, mielőtt elcsúszott volna. Nehezen tudnék élet vészé lyosehb' állást ob képzelni, mint a Nemzeti igazgatójáé. Hivatása abban áll, hogy folyton érdekeket sértsen, még pedig olyanok érdekeit, akik vissza is tudnak ütni. Az írók — nyilvános és titkos drámaírók —, akiknek darabját nem adja elő, ellenségei lesznek, barátaikkal együtt « lesve várják az i alkalmat, mikor döfhetnek rajta egyet. Fegyverük erre a sajtó. Az írók, akiknek előadja a darabját s az megbukik, ellenségei lesznek, mert még nem volt olyan iró., aki nem a színházat okolta volna bukásáért. Ha más lett volna a szereposztás, ha másképp rendezték volna, ha jobb időpontban játszották volna — ilyesféle kifogás mindig akad. A színészek — melyik színész nem hord sérelmet a. szivében? - Nem kapott meg egy szerepet, amit csak ő tudott volna eljátszani. Nagy sikere vau egy színésznek? A többi színészeiknek ez fáj s fájdalmukért az igazgatóira haragusznak. Az igazgató büntet, kisebb- nagyobb mulasztásokért — kell büntetnie, hogy fönntarthassa az úgyis nehezen fönntartható fegyelmet s a megbüntetett természetesen haragszik. S minden színésznek, különösen a színész nőknek van baráti köre, sokszor nagyon befolyásos, van baráti kapcsolata újságírókkal, politikusokkal, amelyet alkalmilag mozgósítani tud. Szinház körül annyi érdek, vetélkedés, intrika, sértett ambíció, illetéktelen befolyás es protekció fomyoso- dik föl, hogy előbb-utóbb robbanás történik. A magánszínházban tartja az igazgatót a tőke, ameddig jól szolgálja, fez elvégre magánvállal- kozás, senkinek sincs joga személyi! kérdéseibe beleszólni. A maginlgazgaló vagy maga a vállalkozó, vagy a. vállalkozó bizalmi embere. Az előbbi esetben azt csinálja, amit akar, a maga kárára, vagy hasznára. Az utóbbi esetben csak a vállalkozónak van a dolgaiba -beleszólása. Az állami szinház helyzete más. Közintézmény, közügynek tekintik, amelynek ügyeibe iminden- 'k.inek joga van beleszólni. Főnöke a npnlszté- ifiu.ro., amelynek a miniszteren kivii-1 égés/, sereg tisztviselője foglal állást, sohase tudni, amilyen szempontból, az igazgató dolgaiban. Hoz1933 jullus 5, szerda. Wekelsdorfi és adersbachi sziklák Világhírű és egyedülálló az Öriáshegység déli lejtőinek á homokköképzödménye. A pompás látványosságok a turisták ezreinek kedvenc utazási céljaihoz tartoznak. Nap és vízfürdők a wekelsdorfi és nieder- adersbaohi strandfürdők rádiumtartalmu vizében. Egyesületek előzetes jelentkezésnél engedményeket kapnak. Prospektust a wekelsdorfi és adersbachi sziklaigazgatóság küld. rí lélek birodalmában és akitől elfordultak a gentlemannek és a jólneyelf társadalom, amikor kiderítette, hogy az ember valóban olyan, mint amilyennek az arany fa k odaírna san beteljesedett nagyasszony! élet mutatja: határon fül élünk vlamennyien egymás számára és külsőségeknél egyebet nem tudunk egymásról, ment csak ritkán és csak bosszúból akad olyan ember, aki nem éri be a földi csalással és csalódással, hanem aki akkor sújt le álarc nélkül embertársára, amikor földi hatalom a diölfés halálos voltát nem tudja megakadályozni. Határon innen és határon túl pedig marad az érthetetlemiség fölötti csodálkozás gyerekesen naiv, de egyre visszatérő kifejezése: Miért? zárszó! a parlament .amelyben mindig akad képviselő. aki minimális hozzáértéssel, intrikus besugiások, újságcikkek hatása alatt- támadja a- jo-bb sorsra méltó igazgatót. A sajtóban néha szinte megmagyarázhatatlan hangiulathullámák 'támadnak a-z igazgató ellen, tegnap még magasztalták, ma már ki akarják végezni. Egy nagyon előkelő állású urnák, vagy hölgynek -nem tetszik egy darab, amit véletlenül láttak, — kész a panasz a miniszternél, vagy másutt. Az iró, akinek .pártállása nem tetszik valamely másik csoportnak, sikert arat. Menten fölhangzik a vád: ime, a-z igazgató -ártalmas írót erőszakol a közönségre, más, gutgeeinnt írók rovására. Számtalan csapda akad a Nemzeti Színház igazgatójának a lábába, nem is szóivá azokról a kényszerű megalkuvásokról, melyekkel különösen a mai izgatott időkben az igazgatónak számolni kell. Erre a tüskével párnázott székre mégis mindig akad vállalkozó. Igaz, nincs -olyan állás, amelyre ne akadna pályázó s a Nemzeti Színház igazgatói állása nagy és szép hatáskört, társadalmi pozíciót és elég szép fizetést- is jelent. Aki vállalkozik rá, mind azzal vállalkozik,, hogy ő el fogja kerülni elődjei hibáit. És mind érzi azt az alapos, vagy alaptalan hivatás-érzést, hogy ő lesz az. aki a színház, a magyar drámairás, a magyar színészet ügyét föl- virágoztatja. Amíg bele nem akad a lába. valamelyik csapdába. A Nemzeti Színház igazgatása: bosszabb-rö- víde-bb nyugalmi szünetekkel megszakított -permanens válság. Ha a szülők életkora osztható héttel • .. Nem mindennapi következtetéseket vont le egy bécsi egyetemi tanár azokból a megfigyeléseiből, amelyeket a szülők életkora, valamint a gyermek tehetségben képességeiről állapított meg. Swobo-da. a bécsi egyetem élettani intézetének tudós tanára ugyanis nagy emberek életrajzi adatainak megfigyelésénél arra jött rá, hogy a történelem nagyjainak szülei életkora rendszerint maradéktalanul volt osztható héttel akkor, amidőn az illető zseni megszületett-. Az e-l6Ő pillanatban megdöbbentő ez a- merész állitás, de a tudomány, amely megfigyeléseit nagy türelemmel illeszti bele a már tapasztalt világrend egyebemébe, hamar megnyugtató feleletet talált. Kiindulva ugyanis abból a-z egyszerű tényből, hogy a világon uralkodó rezgések mindegyikéiben hullámhegyről hullámvölgyre szál] alá a mozgás örök folytonossága, — ugyanigy az emberi életben is periódusok váltakoznak, amidőn az ember tehetsége megerősödik, intenzivebben jut. kifejezésre, majd elgyengül és aláhanyatlik. Wagner atyja pl. 42, anyja pedig 35 esztendős volt, midőn a zene monumentális költője megsztile* tett. Humboid atyja 49, anyja 35, Kant atyja 42, anyja 38, stb. És hosszú sorát lehetne igy felsorolni -a híreseknek, ami azonban akkor is kimutatható, ha csak apai részről áll fenn az életkornak héttel való oszthatósága. így Paracelzus születésekor apja 35, Helmholzé 26, Wirchowé pedig 35 volt. Még érdekesebb, sőt egyenesen megdöbbentő, hogy ha úgy a-z apa, mint fia nagy emberek voltak, akkor az életkor különbsége rendszerint a hetes számnak maradéktalan többszöröséből áll. A két Cranacíh között 42 esztendő volt, a Holbeinok között 49, a Be-llraiek között 28, Richard és Sdeg- fried Wagner között 56, a, két Scarlatti között 35, idősb és ifjabb Brehm között pedig 42. Mindenesetre feltűnő számarányok, ha elgondoljuk, hogy milyen különböző tehetségek kibontakozásáról van szó,-amelyek más-más korban, de mégis átütő erővel jelentkeztek. Sajnos, azonban nemcsak a zseni nagyvonalusú-- ga öröklődik a szülők életkorának hét esztendős fordulatainál, hanem ugyanígy sokkal nagyobb mértékben jelentkezik az örökösökben a szülőktől örökölhető betegség is. Swoboda ugyanis m-egáTi- pitotta, hogy a szülök ilyen héttel osztható élet- pori ód fisaikban gyermekeiknek sokkal nagyobb rrfr- tékben adják át a betegségre való hajlamot s rOBSztulajdomfiágaikat. A bogarak tehát, — nrnt magyarul mondják, — ebben az időpontban inkább ütnek ki.
