Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-30 / 171. (3281.) szám
RÉSZESEDÉSÜNK A M VNKAK0LCSONBŐL Irta: TARJÁN 0D0N A koirmány a napokban közölte a nyilvánossággal, hogy a m u n k a kölcsön ro jegyzo-tt öeszegnok több mint telét, 1256 millió csehszlovák koronát engedélyeztek eddig beruházási célokra. Dostálek közmunkaügyi miniszter nyilatkozatából megtudjuk azt is, hogy az állami költségve'tés keretein beliül beruházásokra hat tárca keretében 3910 millió korona értékű munkát adtak ki s hogy az előirányzatból 540 millió korona maradt a második félévre. A miniszter szerint az állami beruházások folytán két éven keresztiül százharmincezer munkás jut keresethez. A közmunkaügyi minisztérium a mumka- kiölcsönből nyoiloszáztiz millió koronát igényelt, mely összeg segélyével a költségvetésbe felvett tételekkel és az ut-, valamint vizgazdasági alap jövedelmeivel együtt két milliárd korona beruházás volna eszközölhető. Ennek körülbelül fele ptépitésre jutna, 500 millió jövedelmező és közhasznú vízépítési célokra, a többi hidak, repülőtér, valamint iskolák létesítésére és hajóépítésre volna fordítandóSzlovenszkónak és Ruszinszkónak egyik legsúlyosabb gazdasági sérelme, hogy a köz- saállitásokban való megfelelő részesedését mindeaideiig képtelen volt biztosítani- Tizenöt esztendő óta az állami költségvetés, az állami üzemek, de meg az országok, megyék és községek beruházásainak, kiírásának és a munkák kiadása ellenőrzésére nem lehetett oly nyilvántartás vezetését kieszközölni, mely az áttekintést lehetővé tenné- A Központi Gyáriparos Szövetség, valamint a kereskedelmi és iparkamarák minden ilyenirányú javaslatai mindenkor meddőknek bizonyultak. Nem nehéz megállapítani, hogy miért. Szlovenszkó és Ruszinszkó részesedése a közszál Ili ások bán, az itteni érdekképviseletek megbízható megállapítása szerint, éveken keresztül 3 százalék körül mozgott és az elmúlt esztendőben is alig érte el az öt százalékot. Tekintettel arra, hogy az állami beruházások és dologi kiadások évi átlagban tiz railliárdra rúgtak, s csak most csökkentek nyolc és kilenc milliárd közötti összegre, melyhez hozzá kell venni az országok, városok és községek beruházásait, melyek nagyon sokszor szintén nem az itteni termelésnek váltak javára, megállapíthatjuk, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó olyan károsodásáról van szó, mely magában véve is nagy részben oka elszegényedésiünknek. Szlovenszkó és Ruszinszkó kormány támogató törvényhozói hiúsították meg mindezidáig az egységes fellépést Prágában s ezzel az évek során mérhetetlen összegekkel karcéi tották országainkat és fokozták a munkanélküliséget és nyomort. Szlovenszkó és Ruszinszkó a lakosság arányszámánál fogva 26 százalékos részesedésre tarthat igényt- Az adózásban való részesedés 15—16 százalékos kulcsa nem volna méltányos, mert a politikai változás következményeit gazdasági téren amúgy sem valósította meg a prágai kormány, azáltal,} hogy elmulasztotta Szlovenszkó és ‘ Ruszinszkó részéire a történelmi országokéval azonos •termelési és értékesítési lehetőségeket biztosítani. Ennek következményei a vasúti fuvarok többlete címén évi 2—300 millió korona megterhelést jelentettek a szlovenszkói és Paris, julius 29. A Matin mai számában római tudósítója tollából interjút közöl Gömbös magyar miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök elmondotta, hogy meg akarta ismerni Mussolini véleményét Magyarországról az uj európai helyzetben, amely a négyhatalmi egyezmény megkötésével állott elő. A tárgyalások további célja, — úgymond Gömbös — az olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése volt, tekintve, hogy Magyarország bő termése miatt nagy agrárfelesleggel rendelkezik, amelyet részben az olasz piacon akar elhelyezni. Politikai téren Magyarország el van tökélve a békés irányvonal követésére. Jogegyenlőséget követelünk szomszédainktól, hogy megteremthessük a nemzetek politikai kapcsolatainak uj rendszerét. Mi magyarok reméljük, hogy különösen a francia közvélemény rokonszenvvel ítéli meg Magyarország helyzetét. A középeurópai kiegyezés alapjai Róma, julius 29. A római lapok ma megint nem Írnak a tárgyalások részleteiről, csupán a Stampa céloz a magyar miniszterelnök római utjának eredményére, amennyiben vezércikkének ezt a címet adja: A Duce megvetette a középeurópai kiegyezés alapjait. Gömbös visszatérőben az olasz határról hoez- szabb táviratot, intézett Mussolinihoz, amelyben kifejezi, hogy boldogan, megélegedetten tér vissza hazájába, abban a biztos tudatban, hogy megbeszéléseik Magyarország és Európa békéjének és a hagyományos olasz-magyar barátságnak a javát szolgálták. Hő kívánságát fejezi ki, hogy teljes sikere legyen Mussolini müvének, amely az annyira megpróbált- Európában az igazságon alapuló béke korszakát kívánja létrehozni. Konzultatív szerződés jön tétre Ráma és Budapest között Budapest, julius 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Magyarság mai vezércikkében azt írja, hogy minden jel arra vall, hogy a közeljövőben követendő oftsz—magyar politika elvi részleteiben teljes egyetértés van Mussolini és Gömbös között. Ezentúl szoros egyetértésben fog a két ország külügyi politikája haladni a kitűzött cél: i Középenrópa és a Balkán békéjének szilárd alapokra való fektetése szempontjából. Az cgyütthaladás valószínűleg konzultatív szerződésben is kifejezésre jut. ruszinszkói közgazdaság számára. A közszái- lifcásokban való 3—5 százalékos részesedésünk következménye körülbelül évi ötszáz millió korona munkabérveszteséggel egyenlő. S ennek kifejezője a takarékbetétek gyarapodásának 5.50 százalékos szlovenszkói hányada, a történelmi országok 94.50 százalékos kulcsával szemben. A műn ka kölcsön feloszlása alkalmid szolgálhatna arra, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó törvényhozói, pártállásra való tekintet nélkül, követeljék a kormánytól az itteni érKérdés, vájjon változtatni fog-e ez a magyar -külpolitika eddigi tételében, amely a szabad kéz politikájának folytatását Írja elő. „A békepolitika szellemében a masyar érdekekért" Róma, julius 29. Gömbös miniszterelnök Rómából való elutazása előtt a sajtó képviselőinek a következő rövid nyilatkozatot tette: \ — Római utam célja az volt, hogy az olasz miniszterelnökkel megtárgyaljam az európai helyzetet. Utam eredményével teljesen meg vagyok elégedve. Az olasz miniszterelnökkel minden politikai és gazdasági kérdésben teljes egyetértésben vagyok. Rómát azzal a meggyőződéssel hagyom eí, hogy érdemes a békepolitika szellemében a magyar érdekekért dolgozni. Az őt dunai állam „ideiglenes megegyezése"? Paris, julius 29. A Petit Journal Gömbös és Mussolini tárgyalásairól a következőket írja: — Természetes, hogy Gömbös a német és az osztrák kormányelnökökkel való tárgyalásai'után Mussolinival is fölvette az érintkezést, hogy megismerje az olasz miniszterelnök nézeteit a Duna-problémáról. A nemzeti szocializmus és annak ,.AnsdiI u ss “ -g o n do- lata a magyarokat eltávolítják Németországtól. Az is érthető, hogy a berlini kormány által követett autarkikns politika nagyon is megszükiti a gazdasági közeledés lehetőségét, amit Gömbös a Wilhelmsírassén keresett. Másrészről viszont Mussolini közvetítőként szerepelhet a volt dualisztikus monarchia két része között, de hogy ez a közeledés gyakorlati eredményeket is felmutasson, szükséges volna, hogy ezt a középeurópai többi államokkal való általános megegyezéssel kiegészítsék. Időelőtti volna arról véleményt nyilvánítani, hogy mjk legyenek az iiyen egyezménynek főbb vonásai. Olaszország viszonya a kisantanthoz az utóbbi időben javult és legújabban ismét sokai beszélnek Renos csehszlovák külügyminiszternek közeli római látogatásáról. Titulescu román külügyminiszter Velence közelében nyaral és ha szükségesnek látszanék, nagyon gyorsan ellátogathatna Mussolinihoz. A legjobb megoldás dekek jogos kielégítését- Indokolja ezt az itt lakó népnek a Hűdén cd mi országokénál sokkal nagyobb szegénysége, érdekeinek eddigi elhanyagolása, továbbá az a körülmény, hogy a műnk a kölcsön a kormány nyílt beismerés© szerint is utolsó nagy erőfeszítés, melynek jegyzéséből országaink is kivették résziüket- Mert a gazdasági helyzet általános javulása nélkül hasonló áldozatra a köztársaság közönsége már aligha lesz képes. A mu-nkakölcsön felhasználását- a kormány a hivatalos közlés szerint úgy tervezi, volna, ha az öt dunaimenti állam ideiglenes megegyezést kötne. Fontos volna azonban tudni, hogy az olasz kormány milyen szerepet játszana ebben a csoportosulásban, ha Magyarország az ilyen tervhez való hozzájárulását a határkiigazi- tástól tenné függővé. Mussolini legutóbbi mérsékelt kijelentése után remélni lehet, hogy befolyását és diplomáciai presztízsét a középeurópai béke érdekében arra fogja felhasználni, hogy Magyarországot józan politika felé orientáljaA prágai sajté Gömbös missziójáról Prága, julius 29. Gömbös római tanácskozásaival ismét foglalkoznak a prágai lapok, csak éppen Benes külügyminiszter pártjának lapja, ia Ceské Slovo nem közöl a római tanácskozások befejezéséről egy sort sem. A félhivatalos Prager Presse a következő megjegyzéseket fűzi Gömbös római útjához: „A Pest-er Lloyd római tudósitója szerint Gömbös látogatásával kapcsolatban a magyar—- olasz kapcsolatok kimélyültek és bensőségesebbek lettek. A két kormány elnök között folyó tárgyalások alkalmával a Duna-medenee békéjének rendszeresítésével kapcsolatban fölmerült a revízió kérdése is, súlyos hiba lenne azonban ezt a problémát a tárgyalások központi problémájának tekinteni. Természetes, hogy (minden magyar politikai akció hátterében ott van a revízió problémája és valószínű, hogy Mussolini vállalta a barátságos közvetítő szerepét Magyarország és a négyhatalmi paktum aláírói között. A római levelező Gömbös római utjának igen nagy fontosságot tulajdonit Magyarország jövője szempontjából nemcsak politikai, hanem gazdasági tekintetben is. A Národni Politika a- N. Wiener Abendlbiatt közvetítésével a párisi Repubiiq-ue cimü kor- mánylapból idézi a következőket: — Olaszország meg akarj-a tartani Magyar- ország és Ausztria barátságát. Valószínűleg támogatja a magyar—osztrák blokk létesítésének tervét-. A kisaníant sem ellenzi ezt a tervet azzal a föltétellel, ha nem Habsburg Ottó lép a trónra. Ezzel a közeledéssel természetesen Magyarország nem kapja még vissza elveszített területeit. Mussolini valószínűleg közeledést keres Franciaországihoz és a kisantanthoz. Ha i-a magyar—osztrák blokk csat-1 a kozhatna- ahhoz az államszövetséghez, amelynek érdekében Benes dolgozik, az utód államok föderációt képeznének, amelyben Olaszország is megtalálná érdekeit. K&iépeurópal Megyeiét? Gömbös meg van elégedve rimái eredményezve! - A Stampa szerint a „Duce megvetette a középeurópai kiegyezés slagjait" A Petit Journal Ideiglenes megegyezést tanácsol az őt dunai államnak GömMSs: J®gessr$nlősé$@t követesünk szomszédainktól, hogy megteremthessük a nemzetek politikai kapcsolatainak m rendszerit |s®T Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül "H </V MM SZÁMUM A KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL ^ ^ Ára 2 jcorgn* Előfizetési ár: évente 300, félévre ISO, negyed- Szerkesztőség: Prága ÜL, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ eS rUSZÍTlSzkÓÍ ellenzéki pártok 11. emelet, — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. ». .* * *7* * Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOLltlrCCil nCLplLCipjCL Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SÜRGŐN YCIM: HIRLflP, PRftHfl
