Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-28 / 169. (3279.) szám

Akik nem ismerik a kisebbségi sorsot

A Duna-medence egész komplexuma megtárgyalásra került Mussolini

és Gömbös római találkozásán

A fejlődés elsS foka Ausztria és Magyaroméi szorosabb gazdasági és politikai egysége — Azután sor kerül a kisantanftai való tárgyalásra

(m.) E hasábokon már nem egyszer volt szó áriról a tájékozatlanságról, amely a sxlo- venszkói és írusziniszkói magyarság helyzete tekinteitében Budapesten lépten-nyomon megnyilatkozik. A lapoknak az a része, amelyet a köztársaságba beengednek, a magyar kisebbséget legközelebbről érintő kérdésekhez nem mer hozzányúlni, mert attól lél, hogy azonnal kitiltják. A lapok másik része pedig, amely Csehsri ovákiából ki van tiltva, sokszor olyan hajmeresztő túlzásokká ragadtatja el magát, hogy közleményeit jobb el sem olvasni. Nem csoda, hogy egy alkalommal — és bizonyára nem a magyar kisebbség iránt érzett ronkomsxenvtből — a „Lidoivé Noviny“ is alaposan kifigurázta e fonák állapotot.

Most újabb panaszszót kell kimondanunk, amely annál fájdalmasabb, mert a „Magyar Szemle11 fakasztja ki belőlünk. Ez tudvalévőén egy igen magas szivonalom álló, előkelő és tekintélyes folyóirat, amelynek címlapján ilyen kiválóságok neve szerepel: Bethlen István grótf, Szekífü Gyula, Ravasz László, Cher in Ferenc, Eckhardt Sándor, Ernszt Sándor, Graitz Gusztáv, Hóman Bálint, Korn- feld Móric báró, Kornis Gyula, Osvald István, Puky Endre, Szász Zsombor, Walko Lajos és Weis István. Annál meglepőbb, hogy legutóbb a „Magyar Szemle'1 is azok sorába állt be, akik a csehszlovákiai magyar ki- sébibség politikáját ócsárolni szokták.

A folyóirat júliusi számában két cikket is közölt a szlovemszkói magyar ifjúságról. Az egyikben Moravek Endre, a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője foglalkozott ennek az ifjúságnak kisebbségi sorsban kifejlődött típusával, igen nagy szeretettel és tárgyilagossággal. A másik cikket Gogolák Lajos, a budapesti egyetemi ifjúság egyik igen agilis és kétségtelenül képzett tagja irta, aki részletesen ismertette a Sarló, a Pro- hászka-körök és a Magyar Munkaközösség mozgalmait. Felfogásával nem mindenben értünk egyet, de szívesen elismerjük, hogy tárgyilagosságra törekedett, bár véleményünk szerint a kép teljessége megkövetelte volna, hogy a MAKK, az úgynevezett Nemzeti Csoport és a Corvina, ez irányzatok egyikéhez sem tartozó ifjúságával is foglalkozzék. Nem akarjuk hibájául felróni azt sem, hogy nem jutottak el hozzá a legutóbbi hónapok meglepő pálfordulásairól beszámoló csehszlovák- kiai hirek. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül Gogoláknak a szlovenszkói magyar ellenzéki politika felett gyakorolt egyoldalúan igazságtalan elitélő bírálatát. Az ifjúsági cikkíró ugyanis nem elégszik meg azzal, hogy a szlovenszkói ifjúsági problémákkal foglalkozzék, amelyekbe évfolyamtársai révén talán betekintést nyert, hanem — mintegy háttér gyanánt — a szlovenszkói és ru- szinszkói magyar ellenzéki politikáit isi jellemezni próbálja néhány odavetett, de annál sötétebb színekkel felvázolt vonással. Illetékességét e téren talán nem ismerhetjük el, még pedig nem is annyra fiatalsága miatt, hanem sokkal inkáb azért, mert szlovenszkón sohasem tartózkodott huzamosabb ideig és igy az itteni magyar politika lehetőségeiről, körülményeiről és eredményeiről akkor sem nyilváníthatna tárgyilagos bírálatot, ha odaát évtizedes politikai tapasztalatok felett rendelkeznék. Ilyenek hiányában valóban bátorság ezeket Írni a szlovenszkói és ru- szinszkói magyar ellenzéki politikáról:

„Az uj helyzetbe gyakorta idejüket múlt és igy már alig ható politikai kategóriáikat alPrága, július 27. A diplomáciáiban még nem kezdődött meg a nyári időjárás, ellenkezőleg minden jel arra mutat, hogy a nyári szünet helyett igen élénk diplomáciai időszak következik. Ezen a héten az európai politika homlokterében Gömbös magyar miniszterdnök római látogatása áll.

A négyhatalmi paktum létrejötte óta Páris mellett Róma lett az európai politikának a súlypontja.

A négyhatalmi paktum nagyjában ugyanazt a diplomáciai stilizálást mutatja,, mint a többi papirszerződés. Fontosságát azonban nem tartalma adja, helyesebben

tartalommal majd csak az események tölthetik meg. Jelentőséget kezdeményezőinek, Mussolininak egyénisége és Olaszország egyre erősbödő diplomáciai szerepe ad neki. Röviden szólva, a négyes szerződésben a nagyhatalmak oly diplomáciai 'eszközt teremtettek, amely lehetőivé teszi, hogy az eddigi negatív népszövetségi módszer mellett a súlyos világpolitikai problémákat egy- niáskczti, megegyezéses tárgyalások utján próbálják eredményre juttatni.

Ugyanakkor, amikor Róma Németország jelenlegi izolált helyzetében messzemenő dipiokalmázott s az elonnolt múlt féligazságaival próbált harcolni egy igazabb jövőért a jelen hazugságai és a valóság következményei ellen. Eszme körén kívül esett a magyar tömegek eddig oly végzetesen elhanyagolt szervezése, szellemi és gazdasági nevelése és korszerű erősítése, — s ezzel is követte múltúnk rosszul fölfogott politikai hagyományait. Egy bátran hadakozó, de széjjel nem néző politikus réteg folytatta .tovább a szlovenszkói magyarság érintetlennek látszó mélységei fölött megszokott életét."

Ahány szó, annyi tévedés. Mik azok a „gyakorta idejűiket múlt és rég már alig ható politikai kategóriák" és „az elemeit múltból" átvett „féligazságok, amelyeket — Gogolák szerint — a szlovenszkói magyar ellenzéki politika alkalmazott? Talán idejét múlt politikai kategória-e a kisebbségi jogok uj kódexe, amelyre ez a politika megindulásának eliső pillanatától hivatkozik, vagy a demokrácia, amelyből a magyar kisebbség a csehszlovák alkotmány alapján a maga számára is egyenlő részt követel, vagy a szlovákokkal és ruszinokkal való békés és tartós együttműködés reményében támogatott és megint csak nagyon korszerű autono- mista mozgalom, avagy pedig a keresztény szocialiizmus, amelyet az, és a szociális tartalommal telített nemzeti eszme, amelyet a másik nagy magyar 'tömegekre támaszkodó párt programjának középpontjába állított? Mert ne tessék elfelejteni, hogy e pártok mögött minden választásnál kereken negyedmillió választó sorakozott M, ami éppenséggel nem azt mutatja, mintha a szlovenszkói magyarság politikai vezérkarának „eszmekörén kivűl esett a magyar tömegek eddig oly végzetesen elhanyagolt szerve- zése".

máciai támogatást biztosit egyes kérdésekben (népszövetségi ügyek, Franciaországgal, Lengyelországgal való viszony rendezése),

az osztrák csatlakozás problémájában a duce leghatározottabban ellene szegült a német törekvéseknek.

Azzal úgy Pátiéban, mint Rómáiban tisztában vannak, hogy Ausztria a hitlerizmus egyre jobban erősödő ostromának sokáig nem állhat elBerlin, julius 27. Tájékozott német körök Gömbös római tárgyalásairól úgy tudják, hogy Olaszország és Magyarország között az eddiginél még jobbam kimélyitik a kapcsolatokat, úgy hogy a megszövegezett formula után Magyarország és Olaszország szövetségeseknek lesznek tekinthetők és Olaszország az eddiginél fokozottabban fogja képviAzoknak, akik budapesti dolgozószobájuk Íróasztala mellől, vagy éppenséggel a gyermekszobából szemlélték a szlovenszkói és ruszinszkói kisebbségi élet zajlását, könnyű egy nyegle tollkanyarintással papírra vetni azt az állítást, hogy a szlovenszkói magyar ellenzéki politikának eszmekörén kivűl esett a magyar tömegek „szellemi és gazdasági nevelése és korszerű erősítése". Azok ellenben, akik Szlovenszkón és Ruszinszkó- ban élték át a forradalom első éveit, azok jól tudják, hogy a nagyarányú kulturális szervezkedés 1928-ig, a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet megalakulásának engedélyezéséig szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött. A magyar tömegek gazdasági megerősít ősének elmaradását pedig szintén csak az kifogásolhatja, aki nem tudja, hogy a földreform, a szlovenszkói iparnak önhibája nélkül bekövetkezett pusztulása, a hadiköl- csönök teljes elértéiktelendése és ennek folytán a magyar pénzintézetek összeomlása, a magyar szövetkezeteknek az „Ustmedné Druzstvo“-ba való betaglalása és nem utoljára a magyar koronába vetett megkapóan naiv bizalom micsoda hatalmas vagyoni értékeket tett tönkre. Hatalmas hullámokban hömpölygő árvíz volt ez és ha azok a gátak, amelyeket ama „bátran hadakozó, de széjjel nem néző politikai réteg" az ár elé emelt, sok helyütt gyengéknek bizonyultak, úgy ezért őket nem érheti gáncs. Mentettek, amit menteni lehetett és széjjelnéztek, nem egyezer, de ezerszer is széljjelnéztek, szervezve és összefogva minden erőt, ami ezen a területen csak adódott.

A szlovenszkói magyar ellenzéki politika helyesen ismerte föl történelmi hivatását abban, hogy mindenek felett való kötelességle a nemzeti érzés fenntartása a kisebbségi

len, azonkívül egy ostromlott várat állandóan élelmezni nagyon sok pénzbe kerül. Ezért a Duna-völgy rendezésének kérdését a nagyhatalmak hamarosan napirendre akarják hozni. A Duna-medence problémáinak megoldása került tehát az európai politika központjába s ezért tulajdonit Európa politikai világa, a sajtó és a közvélemény rendkívül nagy jelentőséget Gömbös miniszterelnök római látogatásának.

selni a nemzetközi fórumokon Magyarország érdekeit. Minthogy Magyarország és Ausztria között már konzultatív paktum áll fönn, amelynek értelmében mindkét ország minden fontosabb lépés előtt tanácskozik egymással, természetes, hogy a magyar-olasz baráti viszony alakulása Ausztriára is kihatással lesz. Gömbös és Mussolini tanácskosorsba taszított magyarságban és a részéire, mint nemzeti kisebbség részére nemzetközileg biztosított jogok meg vedel mezése- Ezen a kardinális ponton nem ismert és nem ismerhetett megalkuvást. Elvi alapjának fenntartásával mindenkor kész volt a tisztességes kompromisszumra, de erre sohasem nyilit módja. 1926-ban egyik pártunk vezére nagyfokú mérsékletiről és engedékenységről tanúskodó feltételek mellett elment a magyar lelkiismeret által engedett lehetőségek legvégső határáig, hogy a magyar kisebbség szellemi és anyagi értékeit ily módon próbálja meg védelmezni, de a kiegyezés nem valósulhatott meg Prága haijthatatlansága miatt A szudétanémet pártok egy része beleesett a csapdába, belépett a kormányba és mi lett a jutalma? Két miniszteri tárcán és néhány álláson kívül semmi. A német nemzeti szocializmusnak a Szudéták vidékén való tér- foglalása beszédes bizonyitéka annak, hogy a kormányban lévő német pártok működésével szembeni elégedetlenség a szudéfa- német vidékeken nőt tön nő. Pedig a csehekkel hosszú évszázadok óta tartósan együttélő németek azoktól inkább remélhetnek tisztességes kompromisszumot, mint a magyarok. A magyar kisebbség vezérei nem követtek el ilyen hibát.

Mindezeket Szlovenszkón és Ruszinszkó- ban minden magyar iskolásgyermek tudja. Pesten azonban — ugyiátszik — még nem szereztek róla tudomást. Ezért kellett a gyengébbek kedvéiért megismételni. Minden esetre furcsálljuk, hogy a ..Magyar Szemle" szerkesztőségében elnézték az idézett mondatokat. Kramár „Národmi Listy"-je sem írhatna igazságtalanabbal a csehszlovákiai magyar ellenzéki politikáról, mint ahogy ezt a ^Magyar Szemle" tette,

Szorosabb szövetség Olaszország és Magyarország közt?

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11* Panská ulice 12.

évre 76, havonta 26 KC; külföldre: évente 450, SzloVCJlSzkÓi €S TTlSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártök 11. emelet - Telefon: 30311. — Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. . *7 • ^ Prága lb Panská ulice 12. Hl emelet

A képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több pOlltlrCCll nCLpilCLpjCL Telefon: 34184.

Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.—KC. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA

JPLrija I xil. évf 169. (3279) szám • Péntek ■ 1933 julius 28