Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-28 / 169. (3279.) szám
2 T9te juau W, ptotct. A római tanácskozások francia visszhangja 'baráti viszonyát és egymásrautaltságát hangsúlyozza ki. Az olasz lapok egyhangúlag megáll api tják, hogy Mussolini határozott kijelentései után Magyarország törekvéseinek talaja mindinkább nagyobbodik EurópábanOsusky Boncournál Páris, julius 27. Paul-Bonoour külügyminiszter tegnap Noel prágai francia követet, majd Osusky párisi csehszlovák követet fogadta kihallgatáson s mindkettővel hosszasan s behatóan tárgyalt. Beavatott körök szerint elsősorban Gömbös magyar miniszter- elnök római útjáról volt szó, majd Benes legközelebbi római utazásáról tárgyaltak. Mit irnak a prágai lapok Gömbös tárgyalásairól Fél millió koronáért egy angol könyvkereskedő tulajdonába kerültek Napóleon legérdekesebb szerelmes levelei Izgalmas árverés a londoni aukción a Joséphine-hez irt nyolc levél körül sága a magyarokban újabb reményeket kelthet. A Tribuna e barátság európai jelentőségét emeli ki. A Lavoro Fascista hangsúlyozza, hogy a magyar kérdést meg kell oldani. A Nesto dél Carlino azt a kívánságát fejezi ki, hogy Magyarország alkalmazkodjék az uj helyzethez. A Gazetta di Popolo a látogatást mint a négyes paktum szellemében való első lépést méltatja. A Stampa üdvözli a két állaim szolidaritását akkor, amikor Közép- európa uj orientációjáról 'kell dönteni. A Venkov elutasítja a k&zépeurópai álmot A Venkov külön cikkben foglalkozik a „Középeurópai álomról4* — mint az uj tervet nevezi — s többek között így ir: — Közéipeurópa újjáalakítását könnyű papiroson keresztülvinni, de a gyakorlatban ez nem fog menni. Akik a kisantantra mutatnak s azt javasolják, hogy csatlakozzanak hozzá a többi dunamenti államok, elfelejtik, hogy az, ami a kisantantot egy befűzi, Magyarországot és Ausztriát eltávolítja tőle. A kisantamt államai azért alakítottak egységes csoportot, hogy megvédjék azt a területet, amelyet a békeszerződések nekik biztosítottak. Ilyen egyesitő erőről azonban Magyarország és Ausztria szempontjából nem lehet szó. Ausztria ugyan elismerte a kisan- tant államainak határát, de Magyarország ettől húzódozik s a nemzetközi politikában állandóan hangoztatja azokat az igazságtalanságokat, amelyek őt a békeszerződések által érték. Szép feltételek volnának azok, amelyek alapján Ausztria és Magyarország hajlandónak mutatkozna ehhez a középeurópai Páris, július 27. A francia sajtó meglehetősen tájékozatlanul figyeli a római tanácskozásokat és vegyes érzelmekkel kommentálja azokat a híreket, amelyek szerint Mussolini elgondolása alapján újjá akarják szervezni a Balkánt és a dunai medencét. Valamennyi párisi lap föltűnően hangsúlyozza, hogy a dunai és a balkáni helyzet újraszervezése csakis a franciák közreműködésével történhetik. A Journal szerint örvendetes lenne, ha a duce Franciaországgal közösen látna hozzá Középeurópa újjáépítéséhez, amelynek legfontosabb alapja Magyarország, Németország és a kisantant gazdasági megegyezése lehetne. Az Eoho de Parisban Fertinax behatóan foglalkozik Gömbös miniszter elnök római útijával s a következő kommentárt fűzi hozzá:-— Mussolini középeurópai tervét még nem ismerjük pontosan. Csupán azt tudjuk, hogy Mussolini egy ideig osztrák-magyar gazdasági unióra, sőt talán a restauráció lehetőségére is gondolt, most azonban mérsékletet tanúéit ebben az irányban. Bizonyos információk alapján úgy látszik, hogy Mussolini most azon fáradozik, hogy az öt dunai állam közeledését valósítsa meg. Jugoszlávia és Románia felé a jóakarat több jelét adta. Ezek között nagyjelentőségű Olaszország Dalmáciára vonatkozó összes követeléseinek feladása és az olasz—román barátsági szerződés meghosszabbítása azon határozmányok fenntartása nélkül, amelyek a kisantant kollektív érdekeivel összeegyeztethetetlenek volnának. Ez a fejlődés mindenesetre örvendetes, ha azonban Mussolini az öt dunai állam bármilyen rendszerének szervezését Olaszország részvételétől, vagy éppen a magyar határok revíziójától teszi függővé, úgy nincs kilátás az eredményre. Lehetséges, hogy előbb vagy utóbb dr. Benes csehszlovák külügyminisztert is meghívják Rómába. Ezzel az olasz akció elérné tetőpontját. A francia kormáy azonban a négyhatalmi szerződés keretében semmi szín alatt sem tárgyalhat le olyan javaslatokat, amelyeket dr. Benes a kisantant nevében visszautasítana- Egyébként is a négy nagyhatalomnak ilyen akciója a paktuim alapján nem lehetséges mindaddig, amíg a francia parlament a paktumot nem ratifikálja. A Petit Párisién római külön tudósítója arról ad hirt, hogy Gömbös Mussolininek kijelentette, hogy ebben a pillanatbaji nem lát lehetőséget egy keleti Locarnóban való részvételre, amely szellemében nem felelne meg a magyar politika irányelveinek. London, julius 27. Gömbös minikzterelnök római látogatásával kapcsol atban a Times külön tudósítója a következőket jelenti: — Hivatalos helyen megerősítik, hogy az Ausztria és Magyarország közötti szorosabb gazdasági viszony helyreállítása a két miniszterelnök megbeszélésének főtémája. De nél a pontnál nem állanak meg. Belátlak, hogy Magyarország és a kisantant közötti viszony és különösen Magyarország és Csehszlovákia közötti viszony nem maradhat tovább abban az állapotban, mint eddig. Ausztria és Magyarország, ha gazdaságilag közelebb kerülnek egymáshoz és esetleg politikai megegyezésre is jutnak, a kisantanttal folytatandó tárgyalásoknál erősebb pozícióra tesznek szert. Jólértesült körök véleménye szerint bármi legyen is a római tárgyalások konkrétuma, az eredmény mindenképpen a négyhatalmi szerződés alapján fog létrejönni. A hivatalos jelentés Róma, julius 27- Mussolini és Gömbös tegnapi tanácskozásairól a következő hivatalos jelentést adták ki: „Mussolini olasz kormányelnök a Palazzo Veneziában fogadta Gömbös Gyula magyar miniszterelnököt és Kánya magyar külügyminisztert Suvich olasz külügyi államtitkár jelenlétében. A hosszú és szívélyes megbeszélés fok omán újból inegállapitották a lég- j teljesebb egyetértést mindazokban a kérdésekben, amelyek a két nemzet viszonyát érintik.“ Gazdasági tárgyalások Róma, julius 27. Római illetékes helyen is megerősítik azokat a feltevéseket hogy Gömbös és Mussolini tárgyalásai kiterjednek a dunai medencében előállott uj politikai helyzetre és az uj helyzet révén előálló uj lehetőségekre. Ma újabb tanácskozások lesznek, amelyekbe már a gazdaságii szakértőket is bevonják. Róma. juli.ue 27. Gömbös ma délelőtt 10 órakor ismét felkereste Mussolinit a PalazRegényfolytatásunk — anyagtorlódás miatt — kimaradt. zo Vemeziában. A két kormány elnök ké t óra hosszat tanácskozott Kánya magyar külügyminiszter és Sírnék olasz külügyi államtitkár jelenlétében. Róma, julius 27. A csütörtök reggeli olasz lapok nem foglalkoznak a magyar-olasz tárgyalások erdeimi részével, csupán a hivatalos közleményre szorítkoznak s a két állam Prága, julius 27. A prágai sajtó vezető helyen hasábokon keresztül foglalkozik a magyar államférfiak római tanácskozásaival, ismertetve a francia sajtó híradását. Benes külügyminiszter lapja, a cseh nemzeti szocialista Ceské Slovo egyebek közt a párisi Journal vezércikkét ismerteti, amelyet Saint Bruce irt. A cikkből többek között ezeket emeli ki: — A magyar miniszterelnök fáradhatatlan. Egy rövid hónap leforgása alatt meglátogatta Berlint, majd Bécset s most Rómát. Útjainak gyakorlati eredményeit azonban még nem igen lehet látni- Azok a fejlődési lehetőségek, amelyek Magyarországot Kö- ziépeurópéban Olaszország érdekkörébe vonják, nagyon biztatók- Tudnunk kellene azonban, hogy Mussolini tulajdonképpen mit akar. Nemcsak a magyarok teszik fel ezt a kérdést. Gömbös római útját a magyar sajtó a békeszerződések revíziójával hozza összefüggésbe. Erre a kérdésre az olasz lapok azzal felelnek, hogy rámutatnak arra az egyensúlyra, amelyet Olaszország, Magyar- ország és Ausztria meg akar őrizni a kisan- tamt, túlsúlyával szemben. Az azonban kérdés, hogy ez meddig fog sikerülni. A miniszterelnök lapja, az agrárpárti Ven- kov mai számában megelégszik a csehszlovák távirati iroda hivatalos jelentésének közlésével Gömbös róimai utjával kapcsolatban, amely többek között ezeket mondja: — A római lapok melegen üdvözlik a magyar miniszterelnököt római látogatása alkalmával. A Giornale d‘Italia szerint Olaszország és Magyarország etikus-politikai barátLondon, julius 26. Lord Rosebery volt miniszter gyűjteményét, amely Napóleon kézirataiból, legnagyobbrészt leveleiből áll, tegnap árverezték el a Sotheby épületben. Az árverésen megjelentek antikváriusok és műgyűjtők a világ minden részéből. Az egyes kéziratcsoportok aukciója hihetetlen izgalmat váltott ki az árverezők között és a nagy császár szerelmes levelei rekordárakon keltek el. Az árverés Az aukció fénypontja kétségtelenül a nyolc levélből álló csoport árverezése volt, amely leveleket Napóleon 1796 március és 1800 május között irta Josephine-nek. A levelekből megismerjük a hódi tót mint Szerelmes, gyengéd és gyenge férfit; ugyanaz az ember, aki a hivatalos történetírás adatai szerint hideg, céltudatos, szűkszavú, nagyravágyó személyiség volt, e levelekben szenvedélyes, gyötrődő, féltékeny szerelmesnek mutatkozik meg, aki érzi alacso- nyabbrendü mivoltát a nővel szemben- A megsárgult, gyűrött, szabálytalan és ideges betűkkel Írott levelek szerelmes levelek a javából. Rosebery rajongó hive volt mindig Napóleonnak, mindent gyűjtött, ami a nagy kor- zikaira vonatkozott, de leginkább olyan dokumentumokat, amelyek közelről mutatták meg az embert a nagy hódítóban. Rosebery maga is kiadott egy könyvet 1904- ben Napóleonról, ezen a címen: „Napóleon. Az utolsó fázis.** A nyolc levelet egy csoportban árverezték el és ez a csoport érte el a legmagasabb árat: 1600 angol fontot, vagyis körülbelül félmillió csehszlovák koronáért keltek el ezek a levelek. Nagy harc indult meg a nyolc levél körül egy Magg a nevű angol könyvkereskedő, Gábriel Wells amerikai kereskedő és számos francia antikvárius között. A küzdelem az angol fent győzelmével végződött. A kikiáltási ár 1000 font volt és az árverés kicsit eltanyhult 1500 font körül, majd egyszerre meglepő gyorsasággal emelkedett 100 fontos emelésekkel egészen 4000 fontig. Az amerikai gondolkodott, a francia antikváriusok már régen kidültek, a kalapács már-már leütötte a versenyt. — 4000? — kérdezte még egyszer az árverési biztos. Nincs válasz. — 4050? — Az amerikai fejlbólintással tartja az ajánlatot— 4100! — szól csendesen az angol. És ekkor néma fejbólintásokkaí folyik tovább az árverés, egészen 4400 fontig. Levetek Josephine-hoz Napóleon valamennyi levelét nyilvánosságra hozták már, de inkább csak szakkörök ismerik őket. tehát érdemes belőlük idézni néhány érdekes részletet. A forradalom harmadik éve germinal havának 14-én Bonaparte, aki a harctéren volt, Port-Maurice-ból háromoldalas levelet irt Jo- séphine-nek: „Megkaptam valamennyi leveledet, de egyik sem tett rám olyan hatást, mint a legutolsó. Azt gondolod, imádott barátnőm, hogy ilyen hangon Írhatsz nekem? Azt hiszed, hogy még nem vagy elég kegyetlen és növelni akarod bánatomat és fel zaklatni lelkűmet? Egyetlen Joséphinem, Tőled távol nincs vidámság; Tőled távol kietlen puszta a csoportihoz csatlakozni — mondja ezután a cikk. A külügyminiszter érdekcsoportjához tartozó brünni Lidové Novi-ny Gömbös római utjával kapcsolatiban megelégszik az esemény puszta lerőgzitéfiével, majd rövid kivonatban ismerteti a budapesti lapok híreit. Borsky vezércikke A prágai cseh sajtó közül csupán a cseh nemzeti demokra-tapárti Národni Listy és a Národni Politika foglal önálló állást a római eseményekhez. A Národni Politikáiban a .lap külpolitikai szerkesztője, dr. Borsky foglalkozik vezércikkben a római látogatással. — A római tanácskozások bennünket is érintenek s a mi érdekeinkbe is vágnak — írja —, ezért kötelességünk feszülten figyelni, hogy hogyan fognak végződni Mussolini tanácskozásai Gömbössel, Kányával és szakér tői vél. A -nyugati nagyhatalmak meg akarják akadályozni, hogy Németország döntő -befolyást nyerjen Ausztriában s Magyarországon keresztül ismét érvényesítse régi törekvéseit Kelet felé. Ausztria mai kormánya hozzájárul a nyugati hatalmaknak ezen törekvéséhez, de Magyarország a következő föltételeket szabja: Egyenjogúságot a fegyverkezésben, hat-árrevíziót a kisántánt államaival szemibeD g talán a kisántánt államaiban élő magyar kisebbség hathatósabb védelmét. Anglia amellett van, hogy Magyarországnak adják vissza a tiszta magyar területeket, Olaszország szintén, de Franciaország mint a kisántánt szövetségese fékezi ezeket a törekvéseket, Angolország, Olaszország ég Franciaország újjá akarják szervezni a Duna- medencét, s ezt a „keleti Locarno kísérletének** nevezik, amellyel a dunamentét úgy szerveznék meg, hogy mindenki meg legyen elégedve, — még Németország is, amelynek törekvései ellen akarják ezt tenni. Magyarország nehéz helyzetben van. A nagy revízió teljesen kizárt dolog, nem ígéri ezt sem Anglia, sem Olaszország. A kis revízió a kisántánttól függ. amely természetesen feltételeket szab. Ha ezt Magyarország elutasítja, akkor nem marad más hátra számára, mint hogy Németországgal menjen s vele várjon türelmesen. A Národni Listy felteszi a kérdést, vájjon Olaszország lecsökikenti-e Magyarország revíziós lázát, 6 a külföldi lapszemlék ismertetése után oda kon'kludál, hogy a külföld sokhelyütt hálásan venné, ha Mussolininak megvolna a bátorsága megmondani a magyaroknak, hogy ma nincs itt az ideje a revíziónak, hanem minden erőt arra kell összpontosítani, hogy a gazdasági prosperitást ismét él lőhessen érni. Ezt véli a lap kiolvasni a francia lapok jelentéseiből, amelyek szerinite arról irnak, hogy a magyar-olasz tárgyalásoknak nem lehet tárgya a dunamenti Locarno ügye, 6em a revízió kérdése, hanem első sorban a magyar-olasz gazdasági kérdések rendezése, valamint a magyar-osztrák viszony. világ, amelyben magamra maradtam és nem érzem a meghitt együttlét édességét. A gondolat, hogy Joséphinem beteg lehet, kegyetlen, a gyászos gondolat, hogy talán kevésbé szeret már, lelkűmbe hasit, megái ltja érverésemet, szomorúvá és le vertté tesz és még a düh és kétségbeesés bátorságát sím hagyja meg nekem.** 1796-ban köt házasságot a leendő császár Beauharnais vicomte özvegyével. Napóleon ekkor 27 éves, a harmadik óv germinal IS-áu van születésnapja. Féltékeny levelet ir José- phine-nek; „Levelet kaptam tőled, amelyet azért hagytál abba, mert kirándulsz falura. És ezek után még te akarsz féltékenynek látszani reám, akit a munka és a fáradtság összetört, ó, jó barátnőm! Igaz, nincs igazam... Nem vagyok megelégedve utolsó leveleddel, amely hideg, mint a barátság.** »Nem érdekel a hírnév, a hazám sem« Júniusban Napóleon Tor tanában van és itt tudja meg, hogy Josóphine beteg. Kétségbeesett levelet ir: „Az életem örökös lázálom. Gyászos sejtelmem van, amelytől lélegzeni sem tudok. Nem élek már. Többet veszítettem, mint az életet, többet, mint a boldogságot, többet, mint a nyugalmat. Majdnem teljesen reménytelen vagyok. Küldöncöt menesztek hozzád. Csak négy óra hosszat marad Párisban és talán elhozza nekeni válaszodat. írj. •. Ha a betegséged veszélyes, úgy, előre mondom, azonnal Párisba utazom. Megérkezésem le fogja győzni a betegséget. Mindig boldog volíam veled. A betegséged étvágytalanná és álmatlanná teszi éjszakámat és nappalomat, nem ^MGAlMAGÍ!ARHTRMÍ, zásai eddig Magyarország és Ausztria szuverenitásának épségben tartása alapján álíla| nak s errenézve teljes összhang van a ma- I gyár és az olasz államférfiak között
