Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-27 / 168. (3278.) szám
<PftAÜAW v tA&i^R'HÍRLAR OSXTRÁKOSDI — Salzburgi beszélgetés egy bandával — Ma: SZVATKO PÁL Salzburg, július végén. Éppen némiet repülőgép volt Salzburg fölött és möpcédiuMikat dobott a városiba, amikor Tomaeellá kioszkjában az osztrák-német viszonyról és Salzburgról beszélgettünk egy franciával. A salzburgiak egykedvűen nézték a Mündhen felől jött kis fehér repülőgépet, nem tudhattuk, vájjon tényleg nem érdekli őket a német akció, vagy érdektelenséget mímelnek. Mindaz, amit a gyakori német látogatásokkal kapcsolatiban megszoktak, az lett, hogy fejüket idegesen föl-iföl- kapják, ha a levegőben motorberregést, hallanak- „Most nem veszekszünk, most nyugodtak maradunk" — mondta s nagyot nyelt a jó salzburgi, amikor tegnap megkérdeztem, mi van a német testvérekkel — „majd ősszel, ha az idegenek elutaznak, tisztázzuk a kérdést". — Holnap ismét tele vannak a világlapok a salzburgi repülőtámadás hírével — szóltam a franciának. — Lelhet. Pedig mi történt? Nézze ezt a nyugalmat és egykedvűséget. Látja a lóden- galléros alakot a barométernél? Jobban érdekli, vájjon fölment 726-ról 727-re, mint a német repülőgép. A levegőnek itt más értékelése van, mint Becsben. A világlapok tele lesznek e légi támadás hírével, de az utolsó vidéki lap csak két sorban emlékezik meg a cselédlányról, aki szerelmi bánatában lugkö- vet ivott és meghalt, pedig mennyivel több szenvedés, lelki tusa volt a szegény, elkeseredett perszóna tettében, mint az ilyesféle légi manőverekben, ahol senkinek a haja- szála nem görbül meg. Bennünket se izgasson, ugye? * — Az ember kibékül a világgal, ha Salzburgba érkezik —• kezdte dicshimnuszát a francia. — Mozartra emlékezni, ennyi elég. A melankólia, a nagyság, a fantázia, a lágyság, a vidámság, a lélek bősége, a vallásosság, a lendület, a teljes belső rend egysége Salzburgban épp úgy megvan, mint Mozart müveiben. Aki Salzburgot ismeri, jobban megérti Mozartot. Salzburg olasz város, eny- myi kétségtelen. Aki építette, Wollígang von Raitenau érsek, rajongva szerette Rómát és a klasszikus szépséget. S kell-e furcsább alak, mint Wolf gang volt, a félig művész, félig tirannus, aki HohensaJziburgban, saját vára börtönében fejezte be életét? Nincs érdekesebb regény, mint a pompaszerető és a szenvedélyektől elvakitott Wolf élete, 6 a dantei vég, amikor az erőszakos ember ugyanazokban a bilincsekben végzi életét, amelyeket annyira kívánt ellenségeinek és oly raffináltan kitervezett. Üvöltött és őrjöngött börtönében, nem viselte el a szép Salomé Att hiányát, a lába alatt terült el a rajongva szeretett város, amely fölött nem uralkodhatott többé, mdg ellenfelei és utódjai az érseki székben folytatták az architektúra nagy müvét, amit Wolf megkezdett. Kolostorok, paloták, templomok, udvarok, portálék, oszlopcsarnokok, kertek és kutak keletkeztek Salzburgban, kupolák, harangjátékok, a levegő tele lett a pompás hangszerek és orgonák bugásával — s ami a legszebb, ez a múlt érintetlenül eljött a mába s itt van előttünk- Boldog város, egyetlen háború sem érte, egyetlen forradalom sem változtatta meg- Ugylátszik a zene hatalma tette ezt: Salzburg muzsikája ugyanúgy megfékezte a háborúk és a forradalmak gonosz szellemeit, mint Orpheus furulyája megszeliditetle a vadállatokat. Mozart szelleme védi ma is, Mozart szelleme ad neki kenyeret.. • Tudja, mi a legérdekesebb Salzburgban? Hogy nem adja oda magát rögtön. Az első pillanatban tartózkodó, hideg, megfoghatatlan. Zárt udvarait az ember nem érti, nem látja a város tervét, templomainak meztelen fensége sem hat azonnal, a kő, amiből építették, komor, s ha nem játszik a nap a tornyai körül, a város melankolikusnak látszik- Annál jobban hat később. Kevés város van. mely annyira asz- szonyi, mint Salzburg: biztos abban, hogy hódító, s játszik, játszik, lassan hálózza be a szivet, a lelket, de nem engedi el áldozatát soha többé. Önök nosztalgia marad a sok kert, Mirabell parkjának rózsáktól övezett bárok szobrai, a levendula szürke és rózsás színe, a katedráiig a vecsennye orgonahang- jaival, ez a bolyongás bent Péter romantikus temetőjében, ahol Mozart bizonyára látni vélte, amint megelevenedik a parancsnok kőazobra, ezek a sötét gesztenyefák, ahol mintha ma ás fel*felhangzania Dana Anna panasza... A dicshimnusz ellenére az idei nyaralás Salzburgban politikai nyaralás és Mozart szelleme egyelőre háttérbe szorul HibleT szelleme mögött. Az idegent elsősorban Ausztria sorsa érdekli itt. Csupa Knicker- bocker jár erre: mi lesz a kis köztársasággal, osztrák marad, vagy németté válik. Kívülről az újságolvasó el sem képzelheti, mily válságos lelki állapotot teremtett ez a probléma errefelé. Tizenöt évig egyetlen vágy, ■egyetlen hivatalos és nem hivatalos akarat uralkodott: csatlakozni, csatlakozni, ez a mentség és a megoldás. Ma homlokegyenest más a tendencia. Groteszkebb helyzetet nehéz elképzelni, mint a Staatsbrüoke utáni kaput itt Salzburgban: a kapu fölött díszes, nagy emléktábla, amelyen az osztrák nép kifejezi fogadalmát, hogy minden körülmények között, történjék bármi és legyen bárhogy", csatlakozik a német testvérhez. A márványtáblát öt évvel ezelőtt leplezték le- Alatta Dollfuss hazafias plakátjai lógnak, amelyeken az osztrák nép kifejezi fogadalmát, hogy minden körülmények között, történjék bármi és legyen bárhogy, önálló marad és senkihez sem csatlakozik. A márványtáblát egyetlen osztrák sem merné leÉrsekujvár, július 26. A Proháezka-kőrök országos kongresszusának második napján Kovács Gyula fülekpüspöki káplán hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy az ifjú katolikus kitellek tüellek keressék a kapcsolatot a falusi ifjúsággal!, mert annak éppen a mostani időiben van szüksége támogató barátokra. Ezután beszámolt a rozsnyói egyházmegye magyar katolikus földműves ifjúsági megmozdulásairól, amelynek eredménye volt a losonci ifjúsági konferencia és a most megindult Katolikus Ifjú cimü lap. A Prohászka-körök Huliurprogramja Sztranyovsz'ky György szigorló jogász a Prohászka-körök kulturprogramjáról tartott előadást. Ezt a kulturprogramot négy szempont jellemzi: magyar, katolikus, kisebbségi és szociális. Részletesen foglalkozik a kereszténység szerepével a magyar kultúrában. Taglalja a történelmi és középosztály föladatait, amelyeknek jelentősége csak a nép felé való hajiláks lehet. Ezután ismerteti az irodalom, a sajtó, művészet, az iskola és a tudomány föladatkörét a Prohászka- körök mozgalmában. Kifejti, hogy a liberális, materialista fikciókban megcsontosodott embertípus hetye-tt egy uj, szociális ember kialakítására van szükség. Ez a Prohászka-mozgalom egyik föladata. A jogászok munkaprogramja Rády Elemér, az Uj Élet szerkesztője, a jogászok munkaprogramját fejtette ki Hangoztatja az uj jogásztipus megteremtésének a szükségességét, amely a jogpozitivizmus talajtalan parag- raíustöTvényeinek a helyére a természetjog szilárd talajú épületét állítja majd föl. Sürgeti a katolikus nemzetközi jog tanulmányozását, valamint a kisebbségi jog katolikus átértékelését Ezután kijelöli a gyakorlati munkaprogramot. A Pr oh ász ka-k örökhöz csatlakozott fiatal magyar katolikus jogászgeneráció tételes jogrend- szerű megismerése mellett föladatának tekinti a természetjoggal való tudományos foglalkozást. Kisebbségi helyzetünkben hivatását úgy kívánja betölteni, hogy az individuális érdekek mögött meddővé lett jogászhivatást ujjáértékeli és egy olyan uj jogásztipus kialakításán fáradozik, amely tudatában van, hogy föladata az igazság szolgálása hite, világnézete és nemzete érdekében. Célja elérése érdekében a természetjog elveit szakkörökben és széles népi rétegekben propagálja, hogy ezáltal egy egészséges jogi fölfogást teremtsen meg. Ezért föladatul tűzi ki azon tervtanná, mart valamennyi szívben ott lappang a vágy a csatlakozásra, de DoBfiuss plakátjai is tetszenek. Ugyanaz az ősi bizonytalanság sorvasztja ma a lelkeket, ami annyiszor hozta már veszedelmes helyzetbe a népeket, ugyanaz a kettősség, ami példáiul az elzásziakat korrumpálta, ha nem tudták, németek-e vagy franciák. — A márvány erősebb, mint a papiros — mondotta irónikus mosolyai a francia. * Groteszktől halt, ahogy most hirtelen föiuljitiják a régi Ausztriát. A k. u. k- egyenruhákat ■ évekkel ezelőtt ládákba rakták és jó pénzért eladták — Hollywoodinak Gheva- ller bécsi fiimijei számára- Most táviratilag visszarendelték a ládákat az uniformisokkal, a bakáét, a hadnagyét, a tábornokét, a huszárét és félöltöztetik velük az igazi osztrák hadsereget. A Deutechmeigter-induló hivatalos lett s a Deoi tschla ndlied tilos. Lesz foganatja? Az emberék nem tudjákFordított világ van egyébként is. A kormány hivatalosan hitlerelienes, de az emberek, még az áll a mh i vata 1 nők ok is, csak titokban mernek osztrákul érezni. Másutt a hivatalos és a magánérzelmeknek legfeljebb két skálája van: az egyik, a fennhangon hirdetett, a hivatalos kormányérzelem, a másik, a titokban megsúgott, az ellenzéki, az uj, a forradalmár. Itt most három skála van: a hivatalos, a félhivatalos és a valódi magán- érzelem. A hivatalos a Dollfuss-lféle osztrá- I kosdi, a félhivatalos az, amit minden osztrák sietve hozzátesz „bizalmasan", ha az előbbit elmondotta, s ez az, hogy „mégis hi'tlerpártd vagyok, csak tetszik tudni, nem szabad hangoztatni". Ez a félhivatalos érzelem csaknem olyan obiigát, mint az első, mert hát mit lehet tudni, hátha mégis Hitler győz s akkor szükség van a fedezetre- A mész et jogi tételek tanulmányozását, amelyek a 'kisebbségvédelemmel összefüggésben vannak, azon nemzetközi, köz- és magánjogi tételes törvények tudományos tanulmányozását, amelyek kisebbség jogi vonatkozással ibirnak és azon kisebbségi problémák tanulmányozását, amelyek bár nem kimondottan jogiak, de a jogászhivatással közvetve összefüggésben állanak (gazdasági szervezés, szövetkezeti kérdés, statisztikai kérdések, kisebbségvédelem fejlődése). A Pro- Ihászka-körök jogásztagjai az egyetemes diákvédelmi szervezeteidben igyekeznek oda hatni, hogy ezen egyletek jogi szemináriumait újjászervezzék s itt a kisebbségi jog tudományos földolgozása megtörténjen. Szükségesnek tartja az egyház és állam viszonyának katolikus szellemi tárgyalását. Szükséges, hogy a világi katolikus jogászok a katolikus egyiházjogo't is tanulmányozzák. Tanulmány tárgyává teszik azon törvényeket és rendeleteket, amelyek szociális vonatkozásuk folytán lehetővé teszik a széles népi rétegek érdekében kifejtendő érdekvédelmi munkát. A katolikus nép számára pedig a népiratokiban gyakorlati jogi tanácsadó rovatot létesítenek. A katolikus tanárgeneráció munkaterve Schleicher Imre tanárjelölt a fiatal magyar katolikus tanárgeneráció munkatervét adta elő. A szlovenszkói iskolapolitikára vonatkozólag kimutatja, hogy az a rendszeres pedagógiai munkát és a rendszeres nevelést csaknem lehetetlenné teszi. Foglalkozik a valláserkölcsi nevelés ziláltságával, amelytől egyetlen gimnázium sem mentes. Előterjesztett programpontjaiból fontosabbak azok, amelyek a középiskola keretén belül a katolikus ifjúságnak egyesületekbe való tömörítését, a kötelező hitoktatásnak a meglévő óraszámban való fönntartását, az évi lelkigyakorlatok bevezetését, az államnyelv ex.- tenzivebb tanítását, helyes szexuálpedagógiai ■nevelést, ^ a magyar középiskolákban csakis magyar nemzetiségű tanárok alkalmazását, nemcsak magyar nyelvű, hanem magyar szellemű tankönyvek alkalmazását és pedagógiai kurzusok rendezését kívánják. Mécs László indítványára a kongresszus kijelenti, hogy szükségesnek látja a szlovák elemi iskolába íratott magyar gyermekek részére a magyar helyesírás oktatását. — Czvank László rámutat arra, hogy a magyar nyelvnek és irodalomtörténetnek az érettségi vizsgálatoknál fakultatív jellegűvé tétele 'káros harmadik végre, a legtitkosabb, amit csak hét lakat alatt moind él az osztrák esetleg egy magyarnak, de legtöbbször csak kőtziverti- len környezetének, s akkor is előbb hétszer körüLnéz- Ez a legtitkosabb, bánatos és rezignált nézet pedig az — ami a hivatalos Dollifuss-féle, csak másfajta, pesszimista formában: „Tudja kérem rémes, ezek a poro-: szók meg fognak enni. Elöntenek a pifkék, fuj, de utálom őket. Kár Pécsért és a kedélyes osiztrákságért, de hát — was kann maim madien?" Káir ezért az osztrákságért. Nagyon előkelő helyeken, mint például itt Salzburgban a hatalmas Hotel de 1‘EurO'pe-ban, amelynél szebb és finomabb szállodát nehéz elképzelni, még látni a nemes „osztrákság" díszpéldányait. Többnyire öregebb urak, jól, de nem kimos eleganciával öltözve, nagyok, méltóságteljesek, rendszerint kis arisztokrata szakállal és tiiroli kalappal, kedélyes lassúsággal mozogva és beszélve, látni rajtuk, hogy ismerik a jó és finom élet csinját- bimját talán a franciáknál tökéletesebben — öröm rájuk nézni. De bölények ők, kiveszőben vannak. A csillaguk lemegy. A Hotel de ITSurope tulajdonosa, az öreg Komimer- zienrat közéjük tartozik. De nem felejtem el, amit tegnap a villamoson egy gúnyos arckiífejezésü, rosszmájú salzburgi mondott, amikor szomszédjával a város politikájáról beszélgetett: — A hotelesek. Ma ők is kicsinyek ebben a krízisben. Nem mindenhatók többé. Ilyen kicsinyek — és nagyon kicsit mutatott. Az uj generáció nem osztrák többé, német. A kispolgár német, csak az ur osztrák. A' fiatalembereket nem lehet megkülönböztetni német testvéreiktől, akik hét kilométerre laknak innen, Freilassing mögött. következményeikkel jár. ■— Sztranyovftzky György arra mutat rá, hogy a nem magyar tanárok egy egészen helytelen zsargon kifejlődését idézik elő. A fiatal tanítók munkaprogramja Győry Kálmán tanító a fiatal tanítók munka- programját ismerteti. Ajánlja, hogy a Prohászka Ködben tömörült katolikus tanítók szakcsoportot alakítsanak, aminő idáig csak az érsekuj- vári kör keretében dolgozott. Ez a szakcsoport hasson oda, hogy az egyes katolikus magyar iskolák tanítói állásait a Prohászka-körö'kben megszervezett tanítókból töltsék be. így lehet ■csak elérni, hogy miniden katolikus iskolában tényleg öntudatos magyar katolikus tanító működjön. — Szalay Ferenc fölszólalásában hangsúlyozza a tanítók szociográfiái munkájának szükségességét. — Szabó Kálmán indítványozza, hogy a kongresszus az illetékes egyházi hatóságoknál hasson oda, hogy a szlovák iskolákba Íratott magyar gyermekek hitoktatása magyar nyelven történjék. A kongresszus az indítványokat magáévá tette. A szóvetkezeti mozgalom Letooha József galántai esperes, szentszék! tanácsos a szövetkezeti mozgalom jelentőségéről, céljáról és külföldi eredményeiről tartott informatív előadást. A szövetkezeti mozgalomban tartalmazott önsegély gondolata éppen a kisebbségi viszonylatban hir nagy jelentőséggel. Ismertette a szövetkezetek kifejlődését és a szövetkezetek formáit. Ivánffy Géza főszerkesztő, a szlovenszkói szövetkezeti életet ismertette és kimutatta, hogy milyen arányiban van a magyar kisebbség a szövetkezeti mozgalomban képviselve. Hangsúlyozta a szövetkezeti nevelés fontosságát és rámutatott arra, hogy a magyar kisebbség nemzeti vagyonának a megőrzésére a szövetkezeti forma nyújt egyedül lehetőíséget. A kisebbségi fiatalságnak be kel kapcsolódnia a szövetkezeti mozgalomba, amely amellett, hogy az ifjúságnak egy részét értékes kisebbségi munkafrontra állítja, elhelyezkedési lehetőségeket is biztosit számára. Letocha József inditványára a kongresszus kimondja, hogy felállítja szövetkezeti szakosztályát s ennek megszervezésével megbízza Vass Lajost, irányítására pedig felkéri Letocha Józsefet és Ivánffy Gézát. Esterházy János, az ifjúsági nagybizottság elnöke ajánlja, hogy a Prohászka Körök tagjai közül néhányon látogassák meg a Hanza szőA vallásos és nemzeti kultúra alap kérdései a Prohászka Körök érsekujvári kongresszusán A katolikus magyar egyetemi ifjúság állásfoglalása a keresztény és a magyar nemzeti szellemű nevelés érdekében — Nagysikerű kultur- est zárta be az eredményekben annyira gazdag két napos kongresszust MK
