Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-26 / 167. (3277.) szám
Numerus dausus? Gombos Rómában A csehszlovák kormánysajtó éles támadása a Duna-föderáció ellen — Az olasz-magyar szolidaritást ünnepelik az ©lasz lapok (lf. i) Prága, julius 25. Tizennyolc európai állaim között, ami a főiskolák számát illeti, Cséhszlovákia a tizenötödik helyen áll. - Ez alapon szabad talán túlzásnak nevezni az indokolást, amivel a takarékossági bizottságnak a bnünmi és pozsonyi egyetemekre kiszabott redukciós Ítéletet támasztja alá. Hogy a statisztika száraz és tárgyilagos légkörében maradijnnik: a halálra ítélt pozsonyi filozófiai fakultás személyi kiadásai 1.866 ezer 713 koronát, tárgyi kiadásai pedig 326 ezer 200 koronát tesznek ki, a pozsonyi úgynevezett természet tud ományii fakultás részben a bölcsészeti, részben az orvosi fakultásba van bekapcsolva, s minthogy az orvosi fakultás összkiadásai 6,448.207 koronát tesznek ki, valószínű, hogy elenyészőéin csekély összeg jut ebből az úgynevezett természettudományi fakultásra. A brünni német műegyetem személyi kiadásai 6.1 millió koronát, tárgyi kiadásai pedig másfélmillió. koronát tesznek ki- Ezzel szemben a prágai cseh technikum személyi kiadásai 17 és félmillió koronát, tárgyi kiadásai 6-6 millió koronát tesznek ki. A prágai műegyetemien 117 tanár működik, a brünni műegyetemen pedig 50. A statisztika száraz adatai tehát különös megvilágításba helyezik a takarékossági bizottság javaslatát. Tagadhatatlan, hogy melléikize van ennek a takarékosságnak. Főleg azért, mert az úgynevezett leépítés nélkülöz bizonyos arányosságot, ami a köztársaság struktúrájának megfelelne. Különösnek tetszik, hogy a takarékosság nevében ismét elsősorban a kisebbségi tömegeiknek kell lemondaniuk valamiről- Különösnek tetszik, hogy ugyanakkor, amikor csak a legutóbbi években épült ki a prágai bölcsészeti fakultás, amikoir tehát az államkincstárnak, nagyon helyesen, mindig van pénze a prágai tudományos intézetek, könyvtárak kibővítéséhez, ugyanakkor a pozsonyi egyetem bölcsészeti fakultását takarékossági szempontból megszüntethetőnek találja a kormány- Ezzel kapcsolatban emlékeztetnünk kell Dérer miniszter egyik nem is olyan régen elhangzott kijelentésére, amelyben a miniszter „az elhódított szlovák nyelvterületek visszaszerzését*4 jelölte meg az uj szlovák tanárgeneráció hivatásául. Eltekintve e kijelentés kisebbségi szempontú bírálatától, már szlovák szempontból is föltehető a kérdés: hogyan feleljen meg ennek a miniszter által vallott küldetésnek a szlovák ifjú tanárnemzedék, ha megvonják tőle a lehetőséget, hogy a küldetés betöltésére szlovák nyelven készüljön? Nem szem betömő-e a szakadék, ami a vallott és a tényleges program között van? Nem ébreszti-e fel joggal a szlovák intelligenciában a védekezés ösztönét, h.a látja, hogy az egyetlen szlovák bölcsészeti egyetem kapuit takarékossági okokból be kell csukni, ugyanakkor, amikor ennek a fakultásnak fenntartása alig kerül többe két milliónál, szemben az egyik prágai fakultás busz milliójával? Sajnos kommentár nélkül is túlságosan beszédesek ezek a tények; a két szám- oszlop, amely ebben a vitában szemben áll egymással, minden fényes szónoklatnál ékesebben beszól. Azok a megszorítások, amelyeket a főiskolai nevelés terén akar foganatosítani a kormány, nemcsak a kisebbségek életébe nyúlnának bele mélyen, hanem megzavarnák a tanszabadságról alkotott fogalmainkat is. A brünni és pozsonyi egyetemek megcsonkítása olyan technikai nehézségek elé állítaná a köztársaságban a főiskolai oktatást, amelyek főtérnek a tanitóképaésbeai Budapest, julius 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelen téso.) Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter kíséretükkel hétfőn este 8 órakor utaztak el két szalon kocsival a nyugati pályaudvarról Rómába. A miniszterek kíséreté ben Apor Gábor báró és Máriáftsy Zoltán követség! tanácsosok, valamint Vass Elek, a miniszterelnök titkára utaznak- A pályaudvaron Hó,mán, Imrédy és Fabinyi miniszterek jelentek meg a kormány képviseletében, valamint az olasz követség tagjai vettek részt a buesuzáson. Pont nyolc órakor robogott ki a pályaudvarról a trieszti gyorsvonat, amely a magyar miniszterelnököt s kíséretét vitteReggel féltiz óra előtt egy perccel érkezett meg a vonat Triesztbe, ahol a hatóságok képviselői fogadták Gömböst és kiséretét- A város három autót bocsátott a magyarok rendelkezésére, amely- lyel Gömbös a Savoy szállodába hajtatott. Délelőtt 11 órakor már ismét tovább folytatták útjukat a római gyorsvonaton. Rónába éjjel há r enni egye d ti z e n k é í órakor érkezett meg Gömbös kíséretével. A jugoszláv ki- és belépő határon rendkívül udvariasan intézték el a jugoszláv határőrök a határátlépési formalitásokat s a vonat füttyszó nélkül folytatta tovább útiját, nehogy a miniszterelnököt és a külügyminisztert pihenésében megzavarjákAz olasz sajtó hasábokon keresztül foglalkozik Gömbös római utjával. A Stampábam Zingarelli, a neves o]a.sz publicista, rámutat DoUfuss nemzet mentő törekvéseire, ami közben természetesén élénk figyelemmel kíséri a szomszéd államokban, elsős óéban a Magyarországon történő eseményeket. Ezután a lap a magyarországi és kisantant- 1 apóknak Gömbös római útjáról és Mussoliniról szóló közleményeit ismertetiRáma és Budapest Róma, julius 25. A Stampa mai számában vezércikkben foglalkozik Gömbös magyar miniszterelnök római látogatásával. A cikk ismerteti a két nemzet barátságát a múltban és rámutat arra, hogy Magyarország már teljesen kiemelkedett már rég tapasztalható „numerus clausus** rendszabályával- Ha a kormány megvalósítja tervét és valóban össze akar zsúfolni egy technikai főiskolán négyezer növendéket, akkor elő fog állni az a sajátságos helyzet, hogy a papíron vallott korlátlan tanulási szabadság elve súlyos összeütközésbe kerül a nagyon is korlátozott tanulási lehetőség gyakorlatával. S ha annak a négyezer diáknak, akiket eddig két egyetem fogadott be, elhelyezésére sor kerül, valóezinüleg felmerül a szüksége az elv felállításának is, mely eldönti, hogy kit vegyenek fel és ki maradjon le- Mert hiszen a prágai technikum, hogy csak egyik fonákságát emeljük ki a helyzetnek, amelyet a takarékossági rendelet teremteni fog — nos, a prágai technikum képtelen felvenni a brünni egyetem tanulóit, hiszen ma is, amint ismeretes, zsufoláabból az alárendelt szerepből, amelyre a békeszerződés látszólag ítélte. Róma és Budapest kormányai között, mondja a cikk, még sohasem volt olyan tökéletes az egyetértés Magyarország újjá értékelése szempon'íjából, mint most. A négyes szerződés után kialakult békés légkör alkalmas arra, hogy a háború utáni viszonyokat uj, megváltozott helyzet váltsa föl. Prága, julius 25- A miniszterelnök lapja, a Venkov mai számában vezető, he’yen nagy kéthasáibos cikket közöl a „Dunai föderációról.** A cikk bevezetésében utal arra, hogy nemrégiben erről a témáról cikk jelent meg egy aktív csehszlovák politikus tollából a bukaresti Universulban. A cikkiró itt valószínűleg Benes külügyminiszternek ilyirányu legutóbbi cikkére gondol, bár névleg nem említi fel. A Venkov szerint az Universulban megjelent cikk úgy tünteti fel Csehszlovákiát, mintha ideálja volna a föderációs szövetségi politika, amelynek tagja volna a kisantant államain kívül Magyarország és Ausztria. A dunai föderáció állítólag biztosítaná a volt osztrák—magyar monarchia előnyeit és kiküszöbölné annak hátrányait. Gazdasági egységet létesíteni ezekből az államokból, ezek uj hatalmi blokkot alkotnának Középeurópá- ban,*amelyben a mai határok eltűnnének, ha nem is teljesen, de legalább mai jelentőségükben. A Venkov ezután rámutat arra, hogy az ilyen terv megvalósulása Csehszlovákiából egyszerű tartományt létesítene. Rámutat Európa többi kis állama, Belgium, Hollandia és Dánia vezető embereinek politikájára, amelynek egyáltalában nem ideálja a föderáció. Minden öntudatos nemzet, — folytatja a cikk — értékeli saját szabadságát. A többi nemzetekkel való érintkezésben bizonyos kereskedelmi engedményeket tehet, de nem menthet meg más államokat Saját kárára. sig tele van ez az egyetem, a brünni pedig, amelyet fölöslegesnek kivannak nyilvánítani, állandóan a több mint kétezer növendék elhelyezésének problémájával küzd- Ha az intézkedés gyakorlati következményeit vizsgáljuk, fel kell ismernünk a rejtett szándékot, amely a takarékosság köpenye alatt az intellektuális pályákra özönlő ifjúság elé mesterséges gátakat akar építeni. S ez a gátépítés éppen a kisebbségi területek főiskoláin kezdődne meg? A rejtett szándék lólábát alaposan leleplezi a statisztika. Az egyetemek kiadási tételeit a személyi kiadások dominálják, már pedig a tanárokat, az asszisztenseket és a többi úgynevezett személyzetet nem lehet elbocsátani. A dologi kiadások néhány milliós megtakaritá- sa viszont semmiesetre sem áll arányiban a Itóvettoeűmiényeklöed, amelyek az ország néA két nép szolidaritása még jpbban megszilárdul abban a pillanatban, amikor — elsősorban a Dunámcdencc életében — uj határozott irány kezdetéről van szó. Gömbös miniszterelnök energikus államférfi, emellett jó taktikus és reál politikus, semmit sem felejtett, de semmit sem kockáztat. Ha a föderáció nemcsak látszólagos, hanem valódi államközi .szövetség volna, alkkor ezeknek a föltételeknek kellene megfelelnie: 1. Közös központi kormányának kell lenni, amely a szövetséges államok kormányai fölött a végrehajtó hatalmat gyakorolná. Bárhol lenne is ennek a központi székhelye (kétséges azonban, hogy Prágában), a csehszlovák államból egyszerű tartomány válna. Más emberek, más befolyások határoznának a nemzet sorsáról. 2. Minden föderációnak másik nélkülözhetetlen föltétele az, hogy tagjainak le kell monda- niok az önvédelemről. A föderációban egyesült államokban közös hadsereg létesül. Ez azt jelenti, hogy Csehszlovákiának ki kellene adni kezéből saját katonaságát és ezt valami közös hadügyminisztérium parancsnoksága alá kellene helyezni. 3. További föltétele minden föderációnak, hogy egységes gazdasági és vámterületet alkosson. A lap elutasítja ezt a tervet, majd rámutat arra, hogy ezzel még csak a probléma kezdetén vagyunk. Az ilyen tervnek tulajéi önképpé ni akadálya a hatalmi kérdés volna. Középeuró- pában nagyhatalmi blokkot csak valamennyi résztvevő nemzet beleegyezésével lehet létrehozni. Hogy milyen komplikációk adódhatnak elő a kérdés puszta érintése által, csak ezekből a vázlatos adatokból is kitűnik: — Mindenekelőtt Ausztria helyzetéről ét? sorsáról volna szó, továbbá Magyarország részvételéről, Olaszország és Németország érdekeiről, stb. Mindezek az államok belenyúlnak Közép- ' európa problémájába s ilyen föderáció létesimet, szlovák és magyar tömegeire hárulnak a pozsonyi bölcsészeti fakultás és a brünni német technikum megszüntetésével. Az egész kérdiéet gyakorlati távlatba állítva látni fogjuk, hogy az előtérbe tolt takarékossági szempontok mennyire eltörpülnek, a háttérben szerényen meghúzódó politikai szempontok mellett, amelyek ennek a tervnek létrehozásában döntő szerepet játszottak. A takarékossági elv mögött igen öntudatos nacionalista és centralista politika húzódik meg: a gyakorlati kényszer köpenyébe burkolt „numerus clausus** a kisebbségek felé és a fölnevelendő szlovák tanári karnak a prágai centrum felé való terelése- Ez a két szempont diktálta a brünni német technikum és a pozsonyi bölcsészeti fakultás megszüntetésének gondolatát, nem pedig a ta- kanéikoiaság elve. A Dunafötferádő is csehszlovák álláspont évf 167. (3277) szám • Szerda « 1933 julius 26 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ f Szerkesztőség: Prága IL. Panská ulice 12, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeHSzkÓÍ és niSZÍTlSzkÓl ellenzéki öártOK 11. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. l'i'l * */ * Prága h Panská ulice 12. Ili emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több pOLltlKQl rLQ.piLQ.pjCl Telefon : 34184. Egyes áré 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGŐN YCIM: HÍRLAP. PRflHft
