Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-26 / 167. (3277.) szám

2 Általános ranla Németországban Göring lecsap a Németországból menekülő tőkére is téséoél bizonyára súlyctg szavuk volna. Egysze­rűség kedvéért csak Magyarországra mutatnak rá. A dunai föderációban tagként szerepelne Magyarország is. Budapest nélkül semmiféle ilyen szövetség nem lehetséges. Ebben van a magyarság leg­erősebb fegyvere, ök tudatában vannak an­nak, hogy nélkülük és ellenük a Duna men­tén semmit sem lehet tenni. A föderációban való részvételüket drágán fi­zettetnék meg az égés kisantauttal terület- átengedés formájában. A Duna menti föderá­ció mindenekelőtt politikai kérdés s még inkább hatalmi probléma. Végül a cikk megjegyzi, hogy ilyen kézép- európai változást csak az óhajtja, aki saját nemzetének akar ártani. Egész Magyarország rokonszenve kiséri Gömbös római útját Prága, julius 25. A csehszlovák sajtóiroda jelenti Budapestről, hagy a magyar minisz­terelnök és külügyminiszter római utazását az egész magyar sajtó pártállásra való tekin­tet nélkül egyforma rokonszewel regisztrál­ja. Valamennyi lap annak a reményének ad kifejezést, hogy a magyar és olasz államférfiak ez újabb ta­lálkozása döntő lépés lesz a Duna probléma megoldásához. A lapok ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy ezzel a lépéssel is elvitathatatlanná vált a tény, hogy a Dunaprobléma megoldásának kulcsa Ma­gyarország kezében van. Az olasz miniszterelnök volt az első, irják a pesti lapok, aki ezt a tényt felismerte és aki élére állt az akciónak, amely remélhető, hogy végül Magyarországot jogaihoz juttatja. Trockij találkozni fog Litvinovval Francia- országban I Páris, julius 25. A .,Populaire“ szocialista napilap ellenőrizhetetlen híreket közöl arról, hogy Trockij Royale francia fürdőhelyen ta­lálkozni fog Litvinovval. A lap még meg­jegyzi, hogy a beutazási engedély ügyében, amely Trockij franciaországi tartózkodását lehetővé tette, Litvinov járt közben Boncour- nál legutóbbi találkozásuk alkalmával. Berlin, julius 25. Kedden délben tizenkét órakor az állami titkos rendőrség parancsára egész Poroszország területén s a birodalmi vasút összes vonalain, az autó és motorke­rékpár forgalom minden jelentékeny keresz­tezés! pontjában beható személyi és tárgyi vizsgálatot végeztek a rendőri közegek. A többi német tartomány szintén csatlako­zott a razziához. Minden államéi len ess ég gya­nújába került egyént nyomban letartóztattak. Hivatalos helyről származott közlés szerint ez a most elsőizben végrehajtott rendőri ak­ció a kommunista és más államcllenes üzel­mek leküzdésére szolgál. Moszkva, julius 25. Jól informált körökből az a hir hallatszik, hogy a francia követnek Moszkvába való visszatérése után hamarosan bekövetkezik Frnciaország csatlakozása a ke­leti paktumhoz. A szovjetorosz kormány, amely Franciaországgal Moszkvában és Paris­ban beható tárgyalásokat folytatott, különös súlyt fektet a csatlakozásra és hangsúlyozza, hogy Franciaország bekapcsolódása a keleti Prága, julius 25. Hulla vo'lt rasutügyi minisz­ter a Národni List-yiben cikket irt arról a vesz­teségről. amely a csehszlovák á.i látni vasutakat az autóforgalom részéről^rWHu-1ar-mánís-zter a német birodalmi vasút statisztikáját veszi szá­mításának alapjául. E statisztikai kimutatás szerint minden személyszállító autó évi 1518 koronás kárt o'koz a vasúttársaságnak. A te­herautó viszont évente 11.800 koronás kárt, je­lent. Hilda mérnök átszámítja e statisztikai ada­tokat a csehszlovák viszonyokra és azt állítja. Berlin, julius 25. A megszigorított ellenőrzés, amelyet egész Németország területén bevezet­tek a Lex Gröringgel kapcsolatban, ha nem is politikai vonatkozásokban, mindenesetre meg­lepő eredményeket hozott. így például szigorú ellenőrzés alá vettek minden postai küldeményt, a leveleket, a csomagokat, mindent alaposan átvizsgáltak. A titkos kommunista szervezke­dés szálait keresték. Bár ezt egyelőre nem ta­lálták meg, találtak azonban egyebet. Megálla­pították ugyanis, hogy a valutacsempészet élénken virágzik s hogy a legfantasztikusabb utakon naponta valóság­paktumba Olaszország részére nagy megnyug­vást jelent a négyhatalmi paktummal kapcso­latban. A lengyei diplomácia is ebben az ér­telemben igyekszik a francia kormányt a ke­leti paktumhoz való csatlakozásra bírni. Fran­ciaország csatlakozása a paktumhoz az orosz hírforrások szerint augusztus derekán fog megtörténni. hogy a személyszállító tarifák 34 százalékos és a téheráruta.rifák 13.3 százalékos csökkentése után az 1932-ben forgalomban volt személyszállító és teherautók a csehszlovák államvasutnak a személyszállító forgalomban 126,280.084 és a teherszállító forgalomban 292,472,546 koro­nás kárt okoztak. Az autóforgalom a cseh­szlovák államvasutak számára tehát évi 417 millió koronás veszteséget jelent. Hűl a volt, miniszter aktív miniszter kora­gai vagyonok szöknek ki Németországból. A kommunista üldözés közben tehát Göring an uj Németország egy másik, nem kevéébbé ve­szélyes ellenségének bukkant a nyomára. A de­vizarendeletre való hivatkozással a kormány, minden fajta, külföldre szóló pénzküldeményt azonnal betiltott. Az általános rendelkezés a.ló-l csak egyes speciális kivételek vannak, isrv pél­dául csekk és váltókifizetésekkell kapcsolatban. Külön rendelkezés szabályozza azoknak a kül­földön tartózkodó németeknek és külföldi ál­lampolgároknak pénzkiviteli ügyét, akik 1931. augusztus 3-a után hagyták el az országot. bán számításba vette a vasút és az autóforga­lom versenyét, de ezt a versenyt- nem kívánta törvényes eszközökké! befolyásolni. Nézete sze­rint törvények ke nem lehet az államvasutak helyzetén sokat f-^giíeni. Az államra n: U k r í.hegét a szabad és egész­séges verseny megjavíthatja. A személyszári ?- f< mg a mát a motoros kocsid beállítása in yé >-iEií- tíe. a teherszállító forgó­mat az állam vasúink akvizíciós szervezetének kiépítésével kívánta fői lendíteni. Hula miniszter terve szerint száüiíották a vasúton érkezett t-e- h érám kát az állam-vasút teherszállító autói a címzett házához. Hula e célból 300 teherszállító autót rendelt az áí'amvasut részére. Ezeket a teherszállító kocsikat Hula lemon­dása után kivonták a forgalomból. A volt, vasútiigyi miniszter megállapítja, hogy terveit, a német birodalmi vasút és a holland, valamint a belga vasutak vezetősége magáévá tette. A német- birodalmi vasút- 2000 teherszál­lító autót állított- forgalomba. Hula szerint ter­veinek realizálása évi 200 milliós hasznot jelen­tett volna a csehszlovák államvasutaknak. RsmsiMiémet gazdasági tárgyalások előtt Bukarest, julius 25. Lapjelentések szerint a kormány meg,bízta Rrandsck Rudolfot, a ro­mániai német kisebbség kormánypárti kép­viselőjét a román—német kereskedelmi tár­gyalások előkészítésére. Brandsch már a kö­zeli napokban Berlinbe utazik, hogy meg­kezdje megbeszéléseit az ottani illetékes kö­rökkel. Brandsch tárgyalásai nem hivatalos jellegűek, csupán informatív jelentőségük van­Franciaország csatlakozik a keleti paktumhoz? !i autóforgalom évi 417 millió tornái kárt &km a csehsiiovÉl államvasutaknak SZOMBATHY VIKTOR: KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR ÍIIIÉIIIllllílillllIiílílilllllilllllllllllllllllilllllillllilP^ REGÉNY (29) — Vannak közlünk bizonyos ellenlétek — mondtam óvatosan, mert Vera nevét minden­képpen ki akartam hagyni a játékból —, megnyugtathatom azonban önt, hogy én va­gyok -a becsületesebbik fél . -. — Kérem, ebben nem kételkedem, — fe­lelte a tiszt —, csak különösnek tartom, hogy Müller mindenféle ürüggyel meg akarja aka­dályozni azt, hogy ön szabadon járkálhasson Velencében! — Éppen erre kérem a rendőrség segít­ségét! Ha lehet, tegy-e ártalmatlanná ezt az embert­A tiszt mindent megígért, még titoktartást is fogadott, a gondoliérenek azonban már el­járt a szája s néhány éjjlei csavargót tartott szép szóval a lagúnában. Híre ment a külö­nös fogságnak. A rendőr kíséretében értem haza a szállo­dába. Már reggel volt. Velence a reggeli órákban nem lelkesítő látvány, csak hal­árusok, piaci bevásárlók és álmos vaporettók mozognak a kövek között, a zaj még nem éb­redt fed s az idegenek alszanak. Ez volt a szerencsém, kü'lönben részeg, csavargó frá­ternek néztek volna, amint a szállóm kapuján belopóztam gyűrött ruhámban, sajgó homlok­kal, fedetlenül, borotválatlan. A portás már értesült az esetről, sajnálkozva jött részvétét kifejezni, az egész mulatságnak a gondoliére örvendett, aki három napi fuvarját kereste meg a borravalóban. Hatalmasat akartam aludni a gyors reggeli után. Alig szundíthattam azonban néhány órát, ideges és türelmetlen riporter jelent­kezett és nem engedte lerázni magát. Első akart lenni mindenáron s szívesen megmár- togattam volna gondolásomat a vizben, ami­ért igy elfecsegett mindent. A riporternek nagyon tetszett a dolog, már járt a helyszí­nén is, ahol a szálloda jóhirére való tekintet­tel alig kapott felvilágosítást, megjárta az elhagyott lagúnát, sikerült egy pillantást vet­nie börtönömbe s most éppen a szenzációs cí­met forgatta a ceruzáján. Tőlem nem db-kat hallhatott, szűkszavú voltam és rideg. A fe­kete riporter azonban, úgy látszik, Lehetsé­ges tagja a szakmának, mert a délutáni új­ság már kéthasábos címmel hozta: „Egy hí­res magyar autóversenyző különös kalandjai a békés Velencében!“ Több volt a cikkben a fantázia, mint az igazság. Doktor Müllert egy maffia főnöké­nek tette meg, akinek motorcsónakok, fegy­verzett emberek teremnek segítségére, a nemzetközi kalandor most nyári kiránduló- helyekre pályázik, ékszert és dollárt lopkod össze, kifosztotta a montec-arlói bankot, meg­károsította Fekete Györgynek, a híres autó- versenyzőnek családját, megszöktette meny­asszonyát s Fekete György utánaeredt a ban­dafőnöknek. Utolsó pillanatban azonban si­került a banditáknak felül kerekedniük, hő­sies küzdelem után félig agyonverték a régi úri család sarját s bezárták egy szálló elha­gyatott sarkába­A cikk kitünően hangzott, a rendőrség tet­szését azonban nem sikerült kivívnia, mert máris orrot kaptak Rómából, miért nem ügyelnek jobban a nemzetközi kalandorokra- A római követségi titkár telefonon érdeklő­dött hogylétemről s erős volt a gyanúm, hogy másnap már a pesti lapok is foglalkoznak az esettel. Megtörténtté tenni azonban már nem lehetett, holnapután rólam fognak be­szélni Pesten. S hogy az emberrel ilyetén­képpen foglalkozzanak, nagyon nem kívána­tos dolog. Azonnal Írtam is egy barátomnak, aki a nagy déli lap szerkesztőségében dolgo­zott s megkértem, tompítsa lehetőleg a hírt, ha a távirati irodák leadják. Amennyit le­hetett, szép hegedűszóban elmeséltem neki Vera nélkül, persze. A rendőrség tűvé tette egész Velencét, a tengerpartot, a szállodákat Mülljfr után* mint előrelátható volt, eredménytelenül. Mull erek nem akartak most bajbakeveredni a rendőr­séggel, éppen, amikor nagy halra mentek s áttették hadállásukat más vidékre. A rend­őrség rádión körözte őket. Valószínűleg jól elbújtak, ám nekem az volt a gyanúm, hogy valami megbízottjuk utján tovább is figyel­tetnek és keresni fogják most már Verát is. A szép velencei napoknak igy lett vége- Tervet csináltam magamnak- Annyit sikerült megtudnom Müllertől, hogy az iratokkal vé­gül Genfbe akarnak jutni, a Vera viselke­déséből láttam, hogy ez nem sürgős, talán csak az utolsó pillanatban akarnak oda be­érkezni s addig az időt húzzák. Veráéknak volt ráérő idejük, Mülleréknek azonban nem, ők az iratokat mindenképpen meg akarták szerezni. Jóformán azt sem tudtam, egyetlen okmányról vau-e szó, avagy egész pakettről? Sári is irt. A conteval való szomoruvégü barátság annyira elbusi tóttá a társaságot, hogy a gúnyos célzások elől jobbnak látják visszamenni Pestre, a napokban csomagolnak, utaznak. Nem vo-lna-e kedvem velük haza­térni? Sári, ugylátszik, autóturát akart tenni velem. Vissza táviratoztam, hogy ez most le­hetetlen, de megígérem, hogyha a contet megtalálom, számon kékem tőle az ékszere­ket. Feltelefonáltam a rendőrséget, ahonnan ér­tesítettek, hogy doktor Müller a Bauer-Grün- wald-ban lakott, kétszobás appartmánt bé­relt, tegnap váratlanul felmondta a lakását s eltávozott egyedül. A rendőrségnek az volt a feltevése, hogy egy gőzösön ment ki az állo­másra, még mielőtt keresni kezdték volna s az első gyorssal távozott. Szivemből megutáltam Velencét, a nászuta­sok Mekkáját, ahol annyi rossz percet szerez­tek nekem. Ha nem lett volna meg bennem az autőember szenvedélye, a versenyzőé, aki minden akadályon keresztül győzni akar s ha nem érdekelt volna most már ennyire a do­log, otthagytam volna az egész napfényben fürdő országot és hazamentem volna. Ezt a nyarat én Svájc számára tartogattam régóta, hegyeket akartam mászni, ködös hajnalokon túrákra indulni és alpesi fényben fürödni ki­csi meníházak verandáján, ahol szöges bak­kan csők koppannak és derekukra kötik pu- hafonatu köteleiket az idegenvezetők. És legfőképpen mégis Vera vonzott, érde­kelt mindenképpen s jobban megszerettem őt, mintsem itt tudtam volna hagyni doktor Müller fenyegetései között, a finom, megértő, s mégis oly különös embert láttam benne, aki egész életre is le tudna kötni férfit- Se­gíteni akartam neki célja elérésében, talán hajtott egy kicsit a féltékenység is, hiszen most egy másik férfivel bolyong s vissza akartam vinni Pestre, hogy más életet kezd­jen, ha ennek az okmányhistóriának vége ie-sz egyszer. Aki szeretett már, tudja jól, milyen ellen­tétes érzések lesznek úrrá rajtunk ilyenkor. Néha gyűlöltem Verát, haraggal gondoltam rá, máskor közömbösnek tűnt előttem, de voltak órák, amikor hevesen vágyakoztam egy csókja után, amit még nem adott, kezem­ben éreztem keze sima bőrét, hallottam a ne­vetését és ha néha az uccun ismerős parfőrn- illat csapott meg, ijedten fordultam vissza, nem Vera ment el mellettem? ... Azt a pár napot, ami olyan idillikus volt, mint egy pásztormese, nem lehetett kitörölni az emlékezetemből és reméltem, hogy Vera sem felejtette el. Megtörténhetett, hogy az újságokból Vera is értesült az én különös kalandomról. Ebben az esetben lehet, hogy ismét felém hango­lódik a szive, hiszen végeredményben érte történt minden. Néha felrémlett előttem kísérőjének az ar­ca: borolváltképü, jótartásu fiatalember volt, vájjon kije-mije Verának, cinkosa-e, szerető­je-e? Nem, nem a szeretője! Ajkamat harap- dostarn kínomban, ha kettejükre gondoltam. Kaland kellett neked, Fekete György és regényesség. Most nyakig úszhattam benne.... 13. A rendőrség nem tudott adni okos felvilá­gosítást, tűvé tették Velence egész környé­két, pontos személyleirást küldöztek szét minden nagyobb városiba, a lapok a követke­ző napon is foglalkoztak az „emberrablás** hi­hetetlen esetével: doktor Müller, cinkosaival együtt mégis levegővé lett. A szállodámban és környékén kezdtem bi­zonyos hírnévre szert tenni, a pincérek meg­különböztetett tisztelettel hajlongtak s két iszákos amerikai különös barátsága jeléül nagy ooctail-partira hivott meg egy csöppet sen velencei hangulatú drink-salon-ba s ba­rátságosan verdestek hátba, amikor a hangu­lat erősen emelkedőben volt.

Next

/
Thumbnails
Contents