Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-23 / 165. (3275.) szám
1963 jaHrtis 23, rasájnap. Budapestről jelentik... Kis jegyzetek nagy dolgokhoz ' Budapest, július 21. — Kérem aláesan nagyságos ur! — hallod Budapesten. — Prosim panel — mondják Prágában. — I‘ bitt‘ ftöhön gná‘ Herr! — esedeznek feléd Becsben. És mind a három nyelven hallhatod ezt a könyörgést Pozsonyban, Kassán ég Szlovenszkó minden városában. Ruezinszkón még oroszul is. Valóságos művészet lett a koldulás. Hivatás, amelynek Paganinijei és Roteohildjai vannak. Szervezet, amelynek láthatatlan, erős szálai behálózzák az egész világot, Hadsereg, amely rongyosan, éhesen, elszántan és vakmerőén támadja a társadalmat, amely maga is szegény és lerongyolt. Megyek a Horthy Miklós-uton át haza. Elém •toppan egy feketébe öltözött, kopottas, görnyedt alak. — Nagyságos ur. holtan fekszik a feleségem. Gyertyát nem tudok gyújtani föléje. Segítsen rajtam! Ránézek, a zsebembe nyúlok és átnyújtok neki egy pénzdarabot. Hálálkodva odébáll és én megrendültén folytatom utamat. Rettenetes ez a nyomorúság. Nem is értem, hogyan lehetséges ez Budapesten, ahol a város igazán óriási erőfeszítéssel és áldozatkészséggel • igyekszik segíteni a szegények baján. Hiszen naponta hatvanezer ember kap ingyen ebédet Budapesten! Hogyan sülyedhetett ez a kopottságában, ütődöttségében is intelligensnek látszó ember ilyen mélyre, hogy nem telik neki egy gyertyára.^ amellyel kedves halottját megengesz- telje? Kérdés, amire nincsen féléiét. Talán tiz napra rá, a város másik végében, a Lipót-köruton, akadt dolgom. Egyszerre csak elém toppan ugyanez az ember, éppen úgy, feketébe öltözve, meggörnyedve és halk, szégyenlős hangon szól hozzám: — Nagyságos ur, holtan fekszik a feleségem. Gyertyát nem tudok gyújtani föléje! Segítsen rajtam! Eltfut a méreg. Becsapottnak, megcsaltnak érzem magamat. Visszaéltek rutul a részvétemmel — ez háborit fel a legjobban. — Mondja — szinte kiabálásnak tűnik a hangom — nem szégyenül magát ilyen gonosz és aljas trükkel közeledni az emberhez! Tiz nap előtt ugyanígy állott előttem, maga svihák! A rendőrnek kellenne átadni magát! Az eddig görnyedt hát hirtelen kiegyenesedik, az ember rámnéz, félelem és gyűlölet tüzel felém a szemébőlj hirtelen sarkonfordul és szinte menekülve veti magát a hullámzó .embertengerbe, hogy eltűnve, száz lépéssel odébb ujibó'l meggörnyedjen a hát és tovább szövődjék a halott feleség és a gyertya meséje, amely — kit ne indítana meg egy szegény halott asszony? — bő jövedelmet biztosit egy rafifinált, lelkiismeretlen gazembernek? Ez a mai kör egyik koldustipusa. A másikkal Becsben hózott össze a véletlen. Amint éjjel szállásomra igyekeztem, a Szent István templom tájékán mellém szegődik egy nyurga, szegényes alak. Alamizsnát kér. Ránézek, látom, hogy fiatal. Elnyűtt kabátjában, halvány arcával és fénytelen szemével olyan volt. mint valami imbolygó kísértet, A megtestesült nélkülözés volt ez a fiatalember, amint a kihalt bécsi éjszakában alamizsnaprédára les. — Miért nem dolgozik? — kérdezem. — Hol dolgozzam? Nincsen itt munkaalkalom. — Hát mi a. maga foglalkozása? — Véradományozó (Blutspender) voltam. — Micsoda?! Ilyesmit még életemben nem hallottam. Erre azután elmagyarázta, hogy ahogyan őt megnézem — ezt a nyurga, halvány alakot —, tizenhét embernek adott a véréből. Tizenhét beteg emberbe ömlesztették az ő egészséges vérét, — No, mondom a csodálkozás egy nemével, akkor nem értem, miéit koldul? Hát miért nem megy a tizenhetek egyikéhez, hogy segítsen magán? Hiszen maga nagy jót tett embertársaival. — Nem mehetek. — Aztán miért nem? — Weil Sie gsturb'n san! (Mert meghaltak!) — Mind a tizenhét? — Mind ... Nem tudtam hamarjában, mitevő legyek. vele. Bosszantott, hogy ilyen nyilvánvalóan hazudik. Viszont mulattatott az ötlet. Mert koldülö-ötlet- nek elsőrangú ez a vérmecenáei szerep. És én szeretem az ötletes embert, aki iránt még akkor sem érzek haragot, ha hazudik. Az ötletes hazugságban több derű, több él étből esess ég és — bármilyen paradoxonnak tűnjék —több igazság van, mint az ostoba igazságban. Átadtam az obulust és felvidultan folytattam utamat, Határozottan tetszett az ötlet és még szemrehányást is tettem magamnak, hogy keveset adtam neki. Megérdemelt volna egy sáliinget. begi: Prosim Pane! Mondhatom, hogy meglepődtem. őszintén és igazán. Nem hittem volna, hogy a Prágába érkező utast már a pályaudvar küszöbén megrohanja a nyomor hírnöke. Valamikor, régen, Nápolyban járt igy az idegen. Kilépett a hajóból és egy vijjogó, könyörgő, tolakodó, szemérmetlen koldusgyűrűhen találta magát. De hogy a 6záztornyu, aranyos Prága, ez a forgalmas, élettől duzzadó, nagyranövesz- tett metropolis koldussal köszöntse az idegent, ezt igazán nem vártam. Hát, már itt is?! Már itt ,is koldulnak az emberek, ahol pedig minden munkanélküli megkapja a részét a dolgozók filléreiből, ahol a szociális gondoskodás palotákat emel és milliókat fordít az arra szorulók segedelmezésére? Azt gondoltam, hogy egy koldus nem jelent elvégre nyomort. De rövidesen meg kellett győződnöm, hogy Prágában legalább annyi a koldus. mint bárhol másutt. Akármerre jártain: a szállodám előtt, az uccán. a kávéházak tájékán, a vendéglők kapujában, a templomok küszöbén, az üzletek ajtajában, a házak árnyékában, — mindenütt ott áll, ül, gubbaszt, tenyerét kitárva a kölcsönkért gyermeket tartó asszony, az alkoholista roncs, a nyomorék csonk és minden emberek legszánalmasabb koldustipusa: a vak. a ..slepec“; fénytelen, mozdulatlan szemével belebámulva a nagy semmiségbe, fé fent az égen ragyog a nap. És az uceákon nyüzsög a nép. Fiatal leányok szerelmesen simulnak párjukhoz, nevetnek, kacagnak, csicseregnek. Övék az élet, a ragyogás, a fény — és a „sle- pec“ mindebből nem lát semmit, csak áll és vár. hogy a kalapjába hulljon azoknak az alamizsnája. akikért ő az örök sötétséget vállalta. így van ez ma az egész világon. így van ez Prágában is. A vak katona! Ez a legfélelmesebb vádlója a háborús világ társadalmának. És még egy eset. Ez már nem a koldulásra tartozik. Sokkal jellemzőbb és sokkal szomorúbb. Marieubadban jártunk ketten. Látogatni voltunk ott. Bementünk egy üzletbe, hogy családunk tagjainak valami emléket vigyünk a világhíres fürdőből. Vásároltunk, fizettünk. Mialatt. becsomagolják a holmit, megszólal az üz~ let tulajdonosa: — Uraim, csak azt mondhatom önöknek, hogy ez egy oázis volt! Szinte könnyezett, ahogy ezeket, a szomorú szavakat kimondotta. Marienbadban, ahol azelőtt százezrek fordultak meg emberben és pénzben egyaránt, oázisnak mondja a kereskedő, ha egy vevő betéved a boltjába és vásárol is... Hová jutott a világ? És hová megy?! Hód itt a megállás?! Az uj Európában egy dolog már biztosan sikerült. Megvan a koldulás és a nyomor inter- nacionáléja. De az azután igazán jól sikerült, — Kérem alássan nagyságos ur! — hallod Budapesten. — Prosim Pane! — mondják Prágában. — P bitt' sohön gná‘ Herr! — esedeznek feléd Bécsiben. És mind a három nyelven hallhatod ezt a könyörgést Pozsonyban, Kassán és Szlovenszkó minden városában. Ruszinszkóban még oroszul Zólyomi Dezső. A BIZ A NCI DELI B A B Egy király karriérje — A „Fekete kézu és a „Fehér kéz“ harca a Balkánon — A fehér sas újból repülni akar Azután Prágába utaztam. Kilépek a Masaryk- pályaudvar kapuján és az első ember, akivel szembekerülök — egy koldus. Kalappal a kezében oda tolakszik mellém és alázatosan reBelgrád, július 22. A belgrádi Kalimegdán lombjai közül monumentálisán emelkedik ki Meöt- rovics híres szobra; a szobor a következő sokat mondó felírást viseli: „Hála Franciaországnak." A hála, amit a jugoszláv nemzet legnagyobb művészének tolmácsolásában rebeg Franciaországnak, tulajdonképpen a francia hadseregnek szól, amelynek oltalma alatt a sebtében összetoborzoít szerb csapatok 1918- ban feltámaszthatták Belgrádiban az akkor már porba taszított cári rendszert. A marseillaise hangjai mellett ugyanis 1918- őszén a cári rezsim vonult be Belgrád puskapor-füstös falai közé. Ma ennek e múlt homályába merült rendszernek egyetlen maradványa a szerb katonai diktatúra, amelynek feje maga a király és hű tábornoka Zsivkovics Pero, a volt miniszterelnök. Ugyanaz, aki harminc évvel ezelőtt egy júniusi éjszakán, mint szolgálattevő gárdatiszt kinyitotta az összeesküvők előtt a belgrádi Konak hátsó kapuját, hogy ezen titkos ajtón át beosonjon a Balkánra. — STagy Péter Oroszországa. Ma rn'ár kézzel fogható dokumentumok igazolják a feltevést, hogy a Habsburg-házzal barátságos lábon álló Öbrenovics-dinasztia legyilkolását Szentpétervárról irányították s igy talán nem is látszik merő véletlennek, hogy a királygyilkosság egyetlen tanúja éppen az orosz köret volt, aki a Konakkal szemben lévő orosz követség palotájának ablakából nézte végig azt a másfélórás idegrázó hajszát, aminek a végén eldördült Riszties kapitány kezében a di- namitpatronnal töltött revolver és lezárult a Balkán politikának egyik izgalmas fejezete. ■ ■ udvar hires és hírhedt, „történelemcsinálói" néhány egyetemi tanár, néhány tábornok és néhány elszegényedett herceg, akik mindenkor latba tudták vetni befolyásukat, hogy a cár valamilyen fantasztikus kalandnak odaadja magát. Ez a klikk tartja kezében & Sándor szerb királyt, aki ma épen olyan vakon rohan a bizánci álom után, mint ahogy az orosz cárok rohantak utána. A király bizalmas tanácsadója egy Palélogue, aki a bizánci császári családból származtatja magát s aki valósággal hipnotikus hatalomban tartja a királyt. A király katonái A bizánci álom Kevesen tudják, hogy a jugoszláv király a nagy szláv világállam talpraállitásában reménykedik, még pedig a Karagyorgyevics-dinasztia zászlaja alatt, A szerény külsejű, cvikkeyes uralkodó, aki ifjú korát orosz kadettiskolákban töltötte el, ahol stipendiumos növendék volt, egy emigráns balkáni herceg második fia, a fényes orosz családok fiai között inkább mellőzött, mint irigyelt ifjú. Arról a szellemről,' amely ezekben az előkelő katonai iskolákban uralkodik, fényes képet fest Kropotkin emlékirataiban. Kropotkin környezetrajzán keresztül könnyen magunk elé képzelhetjük a sovány, alacsony termetű fekete fiút, aki szinte komikusán fest a diszes uniformisban, amiben a cár elé járulnak a dinasztia kedvenc kadetjei. Ki gondolná, hogy húsz év múlva ennek a félszeg fiúnak kegyeiért fognak esedezni azok a magasramgu tisztek és politikusok, akik ma észre se veszik őt, sőt lehetőleg úgy állítják a sorban, hogy a cár szeme elé ne is kerüljön. A titkos katonai szervezet azonban, amely mindig ott mozgott az orosz diplomácia hátamögött és irányította a világbirodalom politikáját, minden eszközzel forradalmasítani akarja a Balkánt, mert a század második felében feltámadó nemzeti mozgalmaktól reméli a Balkán szláv népei egyesítésén keresztül elérni célját: gátat vetni a dunai monarchia balkáni terjeszkedésének, megtömi a Habsburg-dinasztia befolyását és megtenni a döntő lépést Bizánc felé, valóra váltani az orosz udvar nagy álmát a bizánci császárságotAzok az erők, amelyeket az orosz pénz mozgásba hóz, harminc évig tartják lázban az egész Balkánt, kiprovokáliják a világtörténelem legnagyobb vérengzését, maguk alá temetik magát a nagy orosz birodalmat, de az egész kataklizmusban épségben marad a bizánci álom. A hajdani jelentéktelen kadett, aki ünnepélyes alkalmakkor csak a második sorból láthatta a cárt — felveszi a Romanovok elejtett koronáját és egy merész mozdulattal a fejére teszi. Ma a szerb udvar körül nyüzsögnek a régi orosz Az orosz emigránsokon kivűl katonai klikk uralkodik Jugoszláviában. Ez a katonai klikk és az orosz udvar árnyalakjai, akik ott imbolyognak a király körül. A király a bizánci álom rabja és bizonyos, hogy ennek az álomnak a kedvéért kockáztatni is kész lenne. S bizonyos az is. hogy ez egyik titkos rugója annak az áílindó politikái feszültségnek, amely a Balkánon uralkodik. A délszláv Pieűiönt "gondolatát száz százalékosan meg akarják valósítani: a* összes délszláv népek egyesítése a szerb dinasztia uralma alatt — ez a program A királyt csak ez a program foglalkoztatja, úgy érzi történelmi misszió vár rá, s ezt be akarja tölteni, A mai diktatúrát, sajátságos politikai körülményeken túl, a király jelleme és neveltetése magyarázza meg. Sándor király az orosz udvart akarta talpraállítani és az orosz rendszert. A parlamenttel szemben mindig türelmetlen volt és amikor 1929-ben felosztatta a pártokat és szétkergette a parlamentet, úgy érezte, hogy egy nagy lépéssel jutott közelebb céljához. A király ezután hü tisztjeire bízta a kormányzást. A kulisszák mögül nyíltan előlépett az néhány tábornok, akiket jó sokáig a külföldi közvélemény nyomására a háttérben kellett tartani. A aFekete kéz« uralkodása a régi Szerbiában Itt jutott döntő szerephez ismét a Balkán politikai életében a 6zerb katonai klikk, a „Fekete- kéz/' Helyesebben a „Fekete kéz" ellen szervezete, amely dinasztia védelmére alakult s amely a „Fehér kéz" nevet viseli. A mai Jugoszlávia politikai történetét ennek a két katonai klikknek a harca tölti ki. A „Fekete kéz" megalapítója és szervezője az Apis néven ismert azerb katonatiszt volt, egyike azoknak az ifjú tiszteknek, akik 1913 junioré 13-án behatoltak a királyi palotába, hogy leszámoljanak a „tirannussal". Apis a királyhü palotaőrséggel folytatott revolverharcban azon az éjszakán megsebesült, s helyette vette át Risztica kapitány az összeesküvők vezetését, a tényleges vezér azonban ő marad, s mikor néhány nap múlva Péter király megérkezik a belgrádi Konakba, az ősz és tehetetlen uralkodó mögött valójában az a katonaklikk gyakorolja a hatalmat. A Karagyorgyevios dinasztia uralkodásának első napjai a katónai klikkért folytatott harcban teltek el. Egész Európa ugyanis mélységesen fel volt háborodva azon a kegyetlenségen, ahogy a lázadó tisztek meggyilkolták a királyi párt, Európa megdöbbenését még fokozta, amikor az uj király az összeesküvő tisztekből alakította meg bizalmas környezetét, az európai kormányok egymásután hívták vissza Belgrádból követeiket, úgyhogy Karagyorgyevicsék uralkodása valójában diplomáciai bojkottal kezdődött. A diplomáciai bojkott, alatt világosan kiderült, hogy nem uj dinasztia került Szerbia trónjára, hanem egy katonai klikk vette át a hatalmat. Ez a katonai klikk volt a „Fekete kéz". S e* a ..Fekete kéz" volt az is, amely a háborút előidéző merényleteket előkészítette. Ki készitette elő a szarajevói merényletet? A bécsi detektívek, akik a szarajevói merénylet előkészítőit akarták kinyomozni, szenvedélyesén lovagoltak a „Národna Obraná" szerepén. Ez a szerep homályos volt és a háború alatt, a szerb külföldi propaganda a bécsi detektívek baklövéseit alaposan ki is használta, amikor beigazolta a „Národna Obrana" ártatlanságát. Egészen a háború utánig sürü homály borította azonban annak a katónai klikknek szerepét a merénylet előkészítésében, amely valójában a szerb kormányt is hatalmában tartotta s amely a merénylet után PaSicsot lemondásra kényszeri- tette, a parlamentet hazakergette, sőt Péter királyt is eltette az útból, az egész hatalmat letéve Sándor trónörökös kezébe,. akivel a tisztek szoros kapcsolatban voltak, Apis, a „Fekete kéz“ vezetője volt az, aki előkészítette a szarajevói merényletet. Ennek a társaságnak a szerepére csodálatosképen csak a háború után vet világot néhány európai publicisa, igy elsősorban Brúnó Brehm, aki úgynevezett riporterregényt irt ennek a különös alaknak a szerepéről. A szenvedélyes, erőszakos és nyers modorú katonatiszt valósággal terrorizálta a trónörököst, akit csak eszköznek tekintett kalandos céljai megvalósításához. Sándor nem tudott nyíltan szembe szállni a katonai klikk fejével, ellenben titokban megszervezte a hatalmaskodó Apis ellenségeit. A háború közepén vagyunk, Szerbiában minden talpalatnyi földet idegen csapatok szálltak meg, a korfui kormány tehetetlenül áll az eseményekkel szemben, tiszteket küld Szibériában, hogy a fogoly osztrák- magyar katonák között szervezze meg a szláv katonákat, közbe egyezkedni is próbál, a horvát emigráció, amelyet Trumbics, a későbbi külügyminiszter vezet, hallani sem akar a korfui kormányról, amelyet azzal vádol, hogy „világnézeti politika" helyett kishitű és alkalmazkodó „reál- politikát" folytat, a két katonai klikk pedig far- kaeszemet néz egymással. Erre az időre esik az úgynevezett szaloniki per, amelyben Apist a trónörökös ellen, merénylettel vádolják és kivégzik. A trónörökös, és segítőtársa Zsivkovics Péro győ7 BRISTOL.... I BRISTOL.... Szálloda Budapest j Dunapart árban és szolgáltatásban vezeti Szoba teljes ellátással személyenként napi 12 pengőért S------------------------------------------ --
